Telepítés és tervezés

1. Telepítés és tervezés A szabályos és szabálytalan háló

2. Miért terveztünk, tervezünk? • Túlnépesedés, földhiány, új termőterületek betelepítése a közeli vagy távoli térségekben (pl. görög kolonizáció, németek az európai középkorban) • Feltörekvő társadalmak szakemberszükséglete (pl. felvidéki bányavárosok) • Hatalom képviselőinek pénzszükséglete („pénz csak a városban terem”, pl. Zähringenek az 13. században) • Új hatalom új központja körül a „kiszolgáló” népesség letelepítése (pl. ókori keleti birodalmak fővárosai, Brazilia-város) • Katonai okok, új területek meghódítása és védelmük, (pl. középkori, újkori európai erődvárosok) • Gyors városnövekedés (pl. 19. századi nagy városszabályozások, város-átalakítások, Budapest, Barcelona) • Mai, tágabb értelmezés: racionális, funkcionális és hálózati átrendezés is

3. A tervezés első emlékei Közel-Kelet? Ókori Egyiptom?

4. Az Indus völgye, a mai Pakisztán területe?

5. Az Indus-völgy első városai Keressük meg Harappa-t és Mohenjo Daro-t ! Mohenjo Daro-ban (2600-1900 BC) az ásatások feltárták a fellegvárat és az ún. „alsóvárost”. Két egyenes út keresztezi egymást derékszögben. Nem tudjuk azonban, hogy ezek létesültek elő-ször, vagy utólag vágták őket bele egy organikus szövetbe.

6. Az ásatási térkép valóban tervezésre utal?

7. Ásatások Babilonban … …és a város rekonstruált falai

8. Az ókori Babilon – egyenes falak és főutak … … de a lakóépületek véletlenszerűen állnak az utcák mentén. A főhálózat tervezett beavatkozás eredménye?

9. Az „Istar kapu” a berlini Altes Museum-ban és reliefek a birodalom hatalmát szimbolizálva. Babilon a szimbolikus város jó példája.

10. Egy tervezett város születése és pusztulása két generáció alatt Tell-el-Amarna, Egyiptom

12. Echnaton (Ach-en-Aton), fáraó és vallási reformer (i.e. 14. század közepe)… … és a tervezett „lineáris” városa, Tell-el-Amarna a Nílus mentén

13. Echnaton vonzó felesége: Nefertiti (Nofretete) … …és fiának, Tutankamon-nak a következő fáraónak halotti maszkja Az új fáraó vissza kellett térjen a régi vallásra, Amon imádatára. A rákövetkező politikai változások eredményeként az új város néhány év alatt elnéptelenedett és elpusztult.

14. A palota és a templom-negyed Tell-el-Amarna-ban … …a várost építő munkások telepe …és egy gazdag ember házának alaprajza

15. Várostervezés az ókori Görögországban Kolonizáció, tervezett városok és városrészek, Hyppodamos, az „első (?) várostervező”

16. A görög „home-land” Az erősen hegyes térségben kevés a megművelhető terület, de a nagyszámú öböllel tagolt part és az Égei tenger szigetei elősegítették a hajózás fejlődését – a „helyi” és „helyzeti” energiák, illetve hiányuk sajátos kombinációja.

17. A fő célok és eredmények: előbb a megfelelő termőföldek megtalálása, majd fokozatosan kereskedelmi kapcsolatok kiépítése az anyavárossal

18. Görög városalapítások Szicília szigetén a tengerparton és egyes folyók mentén

19. Velia (Elea) Syracuza A régészeti feltárások, mint a többi kolonizációs városban is, derékszögű hálós úthálózatot, keskeny tömböket tártak fel

20. Megara Hyblia Itáliában A térkép jól mutatja a telepített városok úgyszólván minden korra jellemző sajátosságát. Az elsődleges feladat az áttelepülők hajlékainak létrehozása, a „járulékos” elemek – itt az agora, a piactér – később létesülnek. (A téren követhető a korábban folytonos utcahálózat.)

21. Két tervezett görög város lakóterülete Olynthos and Priene

22. Olynthos-ban az ásatások geometriája is jól mutatja az egyidejű tervezést, a hálós alaprajzot. Priéne romjai a hegy lábánál Régészeti feltárások Olynthos-ban és Priéne-ben

23. Olynthos tervezett városrészének lakóterülete A tömbök és a telkek is azonos méretűek a hálós utcarendszerben. Az épületek igen hasonló alaprajzi rendje arra utal, hogy nem csak telekosztás történt, hanem „típus” épületek létesültek. (Korabeli „ingatlan-fejlesztő” működött?)

24. A házak feltételezett „eredeti” alaprajzai … és a későbbi „konverziók” A házak sokféle átalakuláson mehettek keresztül: Például a szomszédos épület és telke felének megvásárlása után „elegáns” perisztil udvar létesítése a megmaradó rész „andron”-ná „férfi-lakássá” (szállodává?) alakítása

25. Egy „andron” rekonstrukciója „Nőknek belépni tilos” – az ókori görög kultúra „maszkulin” jellegének megfelelően

26. Priene

27. Priene központja, az agóra Az agóra és a középületek – beleértve a különböző templomkerületeket - a négyzetes lakótömbök egészét vagy azok részeit foglalják el. Az agórát a kereskedelmet szolgáló sztoák veszik körül. Kérdés, hogy a város központja egy időben vagy egymás utáni ütemekben épült-e ki. (Ld. Athén és Miletos példáját később.)

28. Priéne egy tipikus lakótömbje A tömb és a keskeny telkek beépítése az Olynthos-ban megismert modell variációja.

29. Olynthos Rekonstrukciós rajzok Priene Mindkét esetben figyelemreméltó a házak déli irányú tájolása és a felső (háló) szintek déli nappal szembeni védelme

30. Miletos, az archetipikus ókori görög tervezett város (i.e. 5. század) Miletoszi Hyppodamos (498-408 BC), a város tervezője Őt tartják az ókori görög várostervezés megalapítójának. Arisztotelész szerint azt állította, hogy hibás az a szemlélet, hogy a magán előnyök mindig a közösséget is gazdagítják. (Ld. A. Smith-t és a modern közgazdaságtant)

31. Miletos központja Kikötő, agórák és középületek A város központja nagyszámú négyzete lakótömb helyét foglalja el. De az agórák és a középületek különböző korszakokban létesültek: Fekete klasszikus, kék: hellenisztikus, sárga: római kor

32. Néhány tanulság az ókori görögöktől • A tervezés igénye egyaránt felmerül új városok létesítésénél, és meglévő városok jelentős arányú bővítésénél • A hálós tervezésnek és megvalósításnak különböző szintjei lehetnek: utca-háló és tömb, telek, beépítés („típusházak – telepszerűség”) • Az egyszerű háló „adaptív”, a későbbi magán és közösségi igények, változások befogadására alkalmas • A megfelelően „tájolt” háló alkalmas a környezeti és higiénés szempontok megfelelő érvényesítésére (vízelvezetés, benapozás, átszellőzés, napvédelem stb.)

33. A világbirodalom modell-városa Ókori római tervezés és a castrum

34. Egy római város tervezett bővítése Pompei

35. Vezuv A vulkán, ami elpusztította a várost i.u. 79-ben

36. Egy haldokló Pompei-ben A vulkánból kicsapó mérges gáz miatt fulladt meg, majd betemette a vulkáni hamu. A „testet”, sok más emberével együtt egy üregben találták meg a régészek, miután azt folyékony gipsszel feltöltötték.

37. A pompei-i ásatások madártávlati képe A közel párhuzamos utcák jelzik, hogy a város régebbi magját övező falakon kívül tervezés történt. (Ld. a következő térképeket)

38. Pompei A régi oszk és szamnisz város és a későbbi, északkeleti irányú bővítés térképei

39. Via Abondanza –Pompei egyik főutcája

41. Egy pékség maradványai és rekonstrukciója Pompei-ben

42. Pompei tervezett városrésze 10 tömb-jének telekrendszere és beépítése A lakótömbök szélessége nagyjából azonos, de a telkek mérete erősen különböző. (Hasonlítsuk azokat Oynthos és Priéne telekrendszeréhez.)

43. Pompei: „Casa dei Vettii” 1. atrium, 4. peristilium, 6. triclinium (étkező), 7. nők helyisége

44. Pompei, „Casa del Fauno” – két atrium, két peristílium, a telek mérete közel egy hektár

45. A pompei-i fórum és a város középületei

46. Kétszintes portikusz a fórum oldalain a bazilika előtt

47. Római alapítású városok a Nagy-Brittanniában A „chester” vagy „cister” végződésű nevű városok római alapításúak. A név-végződés a castrum szóból ered.

48. Timgad, tervezett római város romjai egy algériai város előtt

49. Timgad térképe… … a két főutcája: a „cardo” és a „decumanus” a fórumnál talál-koznak

50. A négyzetes, téglány alaprajzú római várostípus eredete: a római légiók „kaszárnya-városából” középen a parancsnoki épülettel és a gyakorlótérrel, vagy … … a tervezett etruszk városból, ami egymást keresztező szélesebb főutakkal rendelkezett: Marzabotto, etruszk város – az ásatások térképe