1 / 11

A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása, magyarázata

A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása, magyarázata. Összeállította: Dóber Valéria. A helyesírási alapelvek. A magyar helyesírást négy alapelv határozza meg I. A kiejtés szerinti írásmód alapelve II. A szóelemző írásmód alapelve III. Az egyszerűsítő írásmód alapelve

phil
Télécharger la présentation

A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása, magyarázata

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása, magyarázata Összeállította: Dóber Valéria

  2. A helyesírási alapelvek • A magyar helyesírást négy alapelv határozza meg • I. A kiejtés szerinti írásmód alapelve • II. A szóelemző írásmód alapelve • III. Az egyszerűsítő írásmód alapelve • IV. A hagyomány szerinti írásmód alapelve

  3. A kiejtés alapelve 1. • Helyesírásunk a köznyelvi kiejtést tükrözi, lehetőleg úgy írjuk a szavakat, ahogy a kiejtésben hangzanak • Néhány szabály és példa: • 1. Szavaink többségében az i, ü, u rövid: igaz, fizet,ugat, ürge, füst • 2. A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi, kifli stb. • Hosszú ú,ű van a legtöbb főnév végén: ágyú, fiú, tanú, varjú, fésű, gyepű stb. • Kivételek: adu, alku, batyu, daru, eskü, menü, revü stb.

  4. A kiejtés alapelve 2. • A melléknevek végén mindig hosszú ű, ú van: domború, homorú, gyönyörű, nagyszerű stb. • Vannak olyan szavaink, amelyek a köznyelvben kétféle alakváltozatban élnek • Fel – föl • Csepeg – csöpög • Lány – leány • lenn – lent; kinn – kint; fenn – fent stb.

  5. A kiejtés alapelve 3. • A hosszú í, ú, ű hangot tartalmazó szavaink két csoportba sorolhatók • 1. A toldalékolás után is megmarad a szótőbeli hosszú magánhangzó: zsír, zsírt; húsz, húszas; bújik, bújjon; • 2. Vannak azonban szabályos í-i; ú-u; ű-ü;váltakozást mutató főnevek; írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat; kéz – kezet; szavakkal való összehasonlítás: víz, kéz, út, tűz

  6. A kiejtés alapelve 4. • Mindig hosszú a magánhangzója a következő szóelemeknek: ít, dít, sít, ú, ű, jú, jű melléknévképzőnek stb. • A tárgy t ragját mindig röviden ejtjük, és ezért röviden is írjuk • A –képp, -képpen határozóragot kettőzve írjuk

  7. A szóelemzés alapelve 1. • Ez az alapelv biztosítja, hogy a szavak alkotóelemei a toldalékolt és az összetett szavakban felismerhetők legyenek • Egyrészt a szóelemek eredeti alakját (árasztja,tudja) másrészt a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti fel (csónakkal, azzal)

  8. A szóelemzés alapelve 2. • Azok az esetek, ahol másképp ejtjük és másképp írjuk a szavakat: • 1. Részleges hasonulás: lökdös (zöngésség szerinti), különbözik (képzés helye szerinti) • 2. Teljes hasonulás: írásban nem jelölt esetek – község, egészség, hagyjátok, lehunyjastb. • 3. Összeolvadás: a –tj, -dj,-nj, -ts, -ds, -gys, -tsz, -dsz, -gysz betűkapcsolatok esetében történik (botja, nénje, vetíts stb.) • 4. Mássalhangzó-rövidülést tapasztalunk pl. a következő szavakban: otthon, mondd meg stb. • 5. a mássalhangzó-kiesést sem tüntetjük fel írásban pl. mindnyájan stb.

  9. A szóelemzés alapelve 3. • Amikor a szavak módosult alakváltozatait tüntetjük fel: • 1. A t végű igéknél pl. márts, fesd, bocsásd, stb. • 2. A teljes hasonulást írásban is jelöljük a következő esetekben: • A, Ha s, sz z, dz végű igékhez j-vel kezdődő toldalék járul pl.mossa, eddzétek játsszon • B, Ha mássalhangzóra végződő szóhoz –val, -vel, -vá, -vé toldalék járul pl. tűzzel, jéggé • C, Ha az, ez mutató névmáshoz mássalhangzóval kezdődő toldalék járul pl. ehhez, annál • lásd: A magyar helyesírás szabályai: 49-85. szabálypontok A szóelemzés alapelve 2.

  10. A hagyomány elve • Helyesírásunk bizonyos esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer, a mai kiejtés illetve a szóelemzés rovására • Ezek az esetek a következők: • 1. Régies írású családnevek hangjelölése (Batthyány, Egressy. Kossuth, Babits, Móricz) • 2. A –dz-t, -dzs-takkor sem kettőzzük meg, ha hosszú hangot jelölnek • 3. A köznyelvi hangrendszerben már nincs meg a régi -ly hang, írásunk azonban megtartotta a jelölését • 4. Néhány szóban a hagyomány megőrizte írásban a ma már nem érzett eredetet: hágcsó, hagyján, kapzsi, játszik, esd, ósdi stb.

  11. Az egyszerűsítés elve • Helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést alkalmaz • 1. A többjegyű betű kettőzésekor csak az első jegyet kettőzzük meg: eggyel, meggy, rosszal, fütty • 2. Három egyforma mássalhangzó esetében mindig egyszerűsítünk: sakkal, Mariannal, hallak • Kivétel: Családnevek, összetett szavak • Példák: Kiss-sel, Tarr-ról sakk-kör, balett-táncos, rossz-szívű, nagygyűlés, kulcscsomó, jegygyűrű

More Related