1 / 80

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA. DEMOGRÁFIAI ALAPFOGALMAK. ÁTLAGÉLETKOR Az adott népesség összes tagja életkorának súlyozott számtani átlaga Az átlagéletkor a népesség korösszetételének mutatója Értéke a népesség öregedése következtében nő, a népesség fiatalodása következtében csökken.

philomena
Télécharger la présentation

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA DEMOGRÁFIAI ALAPFOGALMAK ÁTLAGÉLETKOR Az adott népesség összes tagja életkorának súlyozott számtani átlaga Az átlagéletkor a népesség korösszetételének mutatója Értéke a népesség öregedése következtében nő, a népesség fiatalodása következtében csökken ÁTLAGÉLETTARTAM A továbbélési rend alapján kiszámított évek száma, amit egy megadott életkort már elért személy még el fog érni. Általában a születési időpontra vonatkoztatjuk. Az átlagélettartam a halandósági szint mutatója Értéke a halandóság emelkedésével csökken, a halandóság süllyedésével nő TERMÉSZETES SZAPORODÁS / FOGYÁS A születések és a halálozások számának különbsége NYERS HALÁLOZÁSI ARÁNYSZÁM Ezer lakosra jutó elhaltak száma egy év alatt a teljes népességben

  2. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA DEMOGRÁFIAI ALAPFOGALMAK KORSPECIFIKUS TERMÉKENYSÉGI ARÁNYSZÁM Adott korcsoportba tartozó nők által szült gyermekek számát osztjuk a korcsoportba tartozó nők számával TELJES TERMÉKENYSÉGI ARÁNYSZÁM 15-49 év közötti, szülőképes korban lévő nőkre számított korspecifikus termékenységi arányszámok összege Az a hipotetikus gyerekszám, amelyet egy nő szülne élete folyamán, ha az adott évi gyakoriság szerint szülne élete során. 2,1 gyermek / nő alatt nem biztosított a népesség egyszerű reprodukciója. CSECSEMŐHALANDÓSÁG Egy éven aluli meghalt gyermekek száma az összes újszülötthöz képest SEX-RATIO Adott népességben a férfiak és a nők egymáshoz viszonyított aránya Maszkulinitási arány: 1000 nőre hány férfi jut Feminitási arány: 1000 férfira hány nő jut

  3. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA DEMOGRÁFIAI ALAPFOGALMAK A REPRODUKCIÓ FOGALMA Egy adott népesség újratermelődése, a halandóság és a termékenység együttes hatása következtében miként alakul a népesség száma és összetételek hosszú távon A KOHORSZ FOGALMAA kohorsz demográfiai kategória, amelyen „általában valamely meghatározott eseményt egyidőben megért emberek összességét értjük, például egyidőben született, házasodott, szült, elvált, iskolát végzett emberek”. Eredetesemény szerinti kohorszok fogalma A GENERÁCIÓ FOGALMA A generáció demográfiai értelemben a kohorsz egyik sajátos fajtája. Szociológiai értelemben pedig egy olyan életkori csoportot jelöl, amelyet a közösen megélt történelem alakít ki. Nem minden kohorsz válik generációvá, hanem csak azok, amelyeket azonos történelmi tapasztalatok formáltak élményközösséggé és az ebből fakadó másságuknak tudatában vannak.

  4. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA

  5. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A népesség kormegoszlása Magyarországon 1869 1999

  6. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A születések számának fiziológiai alapjai A nő propogatív életkora menarche és a menopausa közötti időszak 12-14 év és 38-45 év között Szülésképes évek száma25-30 év Petesejtek száma 5. magzati hónapbanca. 6 millió születéskorca. 40-50.000 ivarérettség elérésekorca. 20.000 Megérő petesejtek száma400-450 db (ca. 1 ezrelék)

  7. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A 44 éves Kelly Bates házassága 22 éve alatt 20 alkalommal esett teherbe, ebből kétszer elvetélt, viszont 18 gyermeke egészségesen született: a legidősebb most 22 éves, a legfiatalabb pedig 11 hónapos. Minden gyermeket természetes úton hozott a világra, 14-et otthon szült.

  8. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Továbbélési és reprodukciós stratégiák r-stratégia K-stratégia bizonytalan egyensúly a környezettel magas növekedési ráta erőteljes és rendszeres növekedési és csökkenési ciklusok stabil egyensúly a környezettel a növekedési ráta összhangban van a környezettel lassú és rendszertelen ciklusok A reprodukció biológiai jellemzői Nagy testméret Hosszú élettartam Hosszú terhességi idő Általában egyes szülés A szülések közti időszak hosszú Hosszú nemzedéki váltás Kis testméret Rövid élettartam Rövid terhességi idő Nagy alom A szülések közti időszak szűk Rövid nemzedéki váltás

  9. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA

  10. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Alaptételek A különböző fajok növekedési rátája fordítottan arányos a nemzedékek élettartamával és a testmérettel Az emlősök esetében szoros összefüggés áll fenn a testméret és az ivarérettség időpontja között A populáció növekedése P = (B+I) – (D+E) B=születés I=bevándorlás D=halálozás E=kivándorlás dP = B – D Növekedési ráta = születési (termékenységi) ráta – halálozási (halandósági) ráta r = dP/P = B/P – D/P A növekedési ráta -1 és 3 % között mozoghat

  11. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA • A népesség növekedési mechanizmusának mozgatórugói • Egy házaspár által nemzett gyermekek száma • A halandóság intenzitásának alakulása az egyén születésétől a reprodukciós időszak végéig TFR totalfertilityrate teljes termékenységi ráta = egy nőre jutó születések száma TRF ca. 5-8 születéskor várható élettartam ex0 = 20-40 év • A TFR értéke biológiai és társadalmi tényezők függvénye, amelyek meghatározzák • A születések gyakoriságát a fogamzóképes időszakban • A pubertás és menopauza közötti fogamzóképes időszak hosszát

  12. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA • Természetes termékenységű populációkban a szülések közötti időszak az alábbi elemekből áll: • A születést követő természetes terméketlenség (ovulációmentes periódus) • Várakozási idő az ovuláció visszatérésétől a megtermékenyülésig • A terhesség időtartama • Magzathalandóság • A szülések közötti intervallum általában 1.5-3.5 év közé esik • A reprodukcióra fordítható időszakot meghatározó tényezők: • A házasságkötési kor minimuma (ca. = a pubertás), ill. maximuma ( 25 év <) • A termékeny ún. propogatív életszakasz felső határa 38-41 év (< 50 év) • A reproduktív célú életközösség átlagos időtartama 15-25 év között mozog

  13. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A termékenység szintjének becslése hipotetikus populációban a reproduktív periódus minimuma 15 év szülések közötti időszak maximuma 3.5 év Minimum = = 4.3 gyermek a reproduktív periódus maximuma 25 év szülések közötti időszak minimuma 1.5 év = 16.5 gyermek Maximum = Stabil történeti szituációban az egy nőre jutó szülések száma 5 és 8 közé esik

  14. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA 905 pionír kanadai francia házaspár egy házasságra jutó házasságot kötött gyermekeinek száma (17. század) SUM: 3726 fő

  15. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Reprodukciós időtartam kihasználtsága TFR 16 14.4 9 7.5 7 5 3 1 jellemző jegyek biológiai maximum nagyon korai házasságok min. intervallum kései házasodás min. intervallum korai házasság hosszú intervallum átlag kései házasodás hosszú intervallum tudatos születésszabályozás tudatos születésszabályozás Populációk Elméleti Egyes csoportok Egyes csoportok Fejlődő országok népessége Európai populációk (18-19. század) Európai populációk (20. század) Mai európai populációk történeti példák nincs, egyedi esetek 1660 elött született francia kanadaiak Kanadai hutteriták Egyiptom 1960-65 Anglia 1751-1800 Olaszország 1937 Liguria 1990

  16. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Populációk túlélési görbéje

  17. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA

  18. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A halandóság és a termékenység összefüggése a populációk korával

  19. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA TFR Növekedési ráta e0 A halandóság és a termékenység összefüggése történeti populációkban

  20. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A halandóság és a termékenység összefüggése mai népességekben

  21. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA millió fő 5 250-270 500-550 1.000 1.500 6.600 paleolitikum 0 1000 1650 1850 1950 1985 2007 3-4 ezer év 1000 év stagnálás 200 év 100 év 35 év stagnálás A Föld népessége duplázódásának időkeretei 4 %-os növekedés18 év alatti népességkettőződés -1 %-os növekedés70 év alatti népességfeleződés 1 % 70 év 2% 35 év 3% 23 év

  22. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Az átlagos éves növekedési ráta alakulása

  23. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A népességnövekedés ciklusai (Livi-Bacci 1992 után)

  24. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Élőhely Biomassza Népsűrűség Népesség nagyság: 314 km2kg/km2 fő/km2 fő Sarkvidék200 0.0086 3 Szubtrópusi szavanna10.000 0.43 136 Füves zóna4.000 0.17 54 Félsivatag800 0.035 11 népsűrűség csapadék

  25. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA

  26. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA környezeti kényszer alkalmazkodás a környezeti tényezőkhöz Rendelkezésre álló biomassza mennyisége Az élettér nagysága és kihasználtsága A környezet szabályozó szerepe Egy főre jutó felhasználható energia mennyisége történeti érték 10.000 -15.000 cal alatt Recens adat 2.000 – 4.500 cal (Cippola: EconomicHistory) Az ipari forradalom előtti Európában egyes populációk időszakonként valószínűleg megközelítették a környezet és a rendelkezésre álló technológia által megszabott korlátokat.

  27. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA • ELSŐ PERIÓDUS • (a Paleolitikum v. őskőkor – Kr.e. 100-250 ezer – 8000-ig) • Gyűjtögetés, halászat, vadászat • Vándorló életmód • Kb. 10-12 ezer évvel ezelőtt elkezdődik egyes növényfajok és állatok háziasítása • Korszak végére kb. 5 millió ember él a Földön • (súlypont Eurázsia, Afrika) • MÁSODIK PERIÓDUS • (Kr.e. 8000-től a 17. század derekáig) • Átmeneti kőkor • (Kr.e. 8000-5000-ig, átmeneti kor) • Domesztikáció fő időszaka • A magasabb száraz, félszáraz fennsíkokon • II. Újkőkor • (Kr.e. 5000-3000-ig – csiszolt kőeszközök kora) • új földművelési technikák, kiegyensúlyozott élelmiszertermelés • „neolit forradalom” • Állandó települések, nagy síkvidéki folyamvölgyeken

  28. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA III. Kr.e. 3000 – Kr.u. 5. század Fémek megjelenése, fejlettebb civilizációk kialakulása Munkamegosztás első kezdetleges jegyei (kereskedelem, kézművesség, katonaság) termelés hatékonysága javul A világnépessége 4 fő centrum köré csoportosul: Nílus-völgy Mezopotámia Indus-völgy Jangce és a Sárga folyók völgye Időszámítás kezdetére a népesség száma: 250-270 millió fő III. 5 – 17. század közepéig Kr.u. 500-1000-ig: ókori kultúrák hanyatlása, népvándorlás, járványok nincs népességnövekedés 1000-1650-ig: Feudalizmus megszilárdulása, népességszám megduplázódása, 500-550 millió fő-re nő a népességszám (ingadozások)

  29. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA • HARMADIK PERIÓDUS • 17. század közepétől napjainkig • Nagy földrajzi felfedezések, tőkés termelési rend • A népesség táplálékellátásának gyors javulása • (új, nagy kalóriatartalmú növények) • ipari forradalom • Javuló egészségügyi ellátás • Javuló élelmiszerellátás • Gyorsuló népességnövekedés • 1804: 1 milliárd fő • 1900: 1,5 milliárd fő felett • 1999: 6 milliárd fő • 2007. július (becsült adat): 6.602.224.175 fő

  30. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA tényező változás jellege hatás a halandóságra + + táplálkozás minőségromlás + instabilitásnövekedése - készletek növekedése betegség változatosság + a betegség veszélye nő + kórokozók állandó jelenléte + megnövekedett alkalmazkodás - kipusztulás veszélye csökken -

  31. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA tényező változás jellege hatás a termékenységre szülések közötti időköz + rövidebb a gyermek nevelésének költségei kevesebb + földművelés vadászat gyűjtögetés népesség növekedés nagyobb népsűrűség csökkenő mobilitás

  32. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A Föld népességének demográfiai jellemzői

  33. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Halandósági válság fogalma a halálozások (temetkezések) számának megkétszereződése az előző évihez képest (Pierre Goubert 1982) A halandósági kríziseket kiváltó fő tényezők HÁBORÚK ÉHÍNSÉGEK JÁRVÁNYOK Van-e elsődleges kiváltó tényező? A folyamatos halandósági krízist a három tényező összefüggés-rendszere tartotta fenn, amelyben a tér és az idő eltérései határozták meg az egyes tényezők súlyát és hatását a folyamatokra

  34. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A népesség tartós demográfiai növekedése 9-13. SZÁZAD az európai hatalmi viszonyok megszilárdulása Nyugat-Európa: a feudális széttagoltság felszámolása korszerűbb agrárszisztémák alkalmazása a megművelt terület eléri legnagyobb kiterjedését a városok száma és lélekszáma nő csökken a lakatlan területek aránya ún. kis optimum kedvező klimatikus viszonyok erőteljes gazdasági és demográfiai növekedés a kisebb válságok ellenére a népesség létszáma 2x-3x-ra növekedett a 13. század végére a középkori társadalmi-gazdasági berendezkedés megközelítette a környezet és a rendelkezésre álló technológia által megszabott korlátokat a maximális kihasználtság önmagában növelte a rendszer instabilitását

  35. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA (Őri 2005)

  36. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA 13. század végétől kedvezőtlen klimatikus változások lehülés, sok csapadék kisebb terméshozamok, a „jó” földek kimerülnek az agrártechnológiai fejlődés lelassul éhínség, elvándorlás, inflálódás 1304., 1305. Észak-Franciaország, Flandria: ínséges évek 1309. Az első, az egész kontinensre kiterjedő ínséges év 1316-től tartós éhínséges időszak kezdete magasabb mortalitási adatok (itáliai városok, Flandria) 1316-1325. állatállomány pusztulása (anthrax) 1309-1325 között 10-25 %-os becsült népességvesztés a magasabb fertilitás miatt ismételten éhínségek növekvő infláció: 1340 k. az itáliai bankrendszer válsága

  37. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A pestis a 17. századig a népesség növekedésének legjelentősebb korlátozója tényezője • 1347-1670 között nincs pestisjárvány-mentes év Európában • 1347-1772 között 51 nagyobb, 9 „kiegészítő” járványlökés volt • Biraben szerinti hármas tagozódás • 1347-1534 17 nagyobb, 4 kiegészítő járványhullám, 11.1évenként átlagosan, az időközök 6-13 év között variáltak • 1536-1686 11 nagyobb, 5 kiegészítő járványhullám 13.4 év átlagosan, az időközök 7-31 év közé esnek • 1684-1772 8 járványhullám, kisebb kiterjedéssel és hatásfokkal

  38. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Európa népessége (Biraben 1979) Kr.u. millió fő 600 22 1000 30 1200 49 1340 74 1400 52 1500 67 1600 89 1700 95 1750 111 1800 146 A pestis okozta demográfiai veszteség mértéke jelentős területi szórást mutat A demográfiai veszteség az érintett területeken 10-90 % között mozgott A Nagy járvány okozta demográfiai összveszteség mértéke ca. 30 %

  39. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA 1. Himlő megjelenése közvetlenül Kolumbusz érkezéséhez köthető Hispaniola, Puerto Rico, Mexikó, Guatemala, átterjed az inka birodalom területére 2. Kanyaró (sarampion) 1529-1535 tör be a Karib szigetekről Mexikóba és a Közép-amerikai területekre 3. Tífusz (matlazahuatl) 1545-ben egész Közép-Amerika területén 4. Influenza (?) 1557-ben egész Közép-Amerika területén 1563. himlő, 1574-1576. tífusz, 1588, 1595. himlő

  40. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Közép-Mexikó népessége (1532-1608) népesség (1000 fő) éves növekedési ráta év fennsík partvidék össz. fennsík partvidék össz. 153211.226 5.645 16.871 -- -- -- 1548 4.765 1.535 6.300 -5.4 -8.1 -6.2 1568 2.231 418 2.649 -3.8 -6.5 -4.3 1580 1.631 260 1.891 -2.6 -4.0 -2.8 1595 1.125 247 1.372 -2.5 -0.3 -2.1 1608852 217 1.069 -2.1 -1.0 -1.9 Az Újvilági területek demográfiai összeroppanása az addig izolált populációk több kórokozó okozta veszteségének a következménye (himlő, kanyaró, tífusz?, bárányhimlő, TBC, influenza) A veszteség mértéke a 17. század elejére 90-95 %

  41. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A francia-kanadai pionírok és a anyaország népessége demográfiai viselkedése összehasonlítása (Charbonneau et al. 1987) Demográfiai mutató pionírok franciák arány Átlagéletkor első házasságkötéskor (ffi) 28.8 25.0 1.15 Átlagéletkor első házasságkötéskor (nő) 20.9 23.0 0.91 Második házasságok kötők aránya (ffi) 70.0 67.8 1.03 Második házasságok kötők aránya (nő) 70.4 48.8 1.44 Teljes termékenység 6.88 6.39 1.08 Várható élettartam 20 éves korban 38.8 34.2 1.13 Terhességek közötti intervallum (hónap) 25 290.86

  42. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA ÍRORSZÁG DEMOGRÁFIAI FEJLŐDÉSE Népesség száma 1687: 2.167 ezer fő1841:8.175 ezer fő Éves növekedési ráta (%) 1787-1754: 0.51 1755-1841:1.08 • KIINDULÓPONT • a korai házasságkötési természetes hajlandóság korlátozása: • a családalapítást a házhelyhez jutás nehezíti • GÁTLÓ TÉNYEZŐK • - a természetes szaporulatnak megfelelő élelmezési lehetőségek hiánya: a cereáliák kis területen vetve nem nyújtanak elegendő élelmet egy családnak és a jószágoknak • MEGOLDÁS • alapélelmiszer-váltás: a burgonyatermesztés meghonosítása

  43. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A burgonya hozama kisebb parcellákon is elegendő egy család fenntartásához Lehetőség a földek aprózására Növekszik az önálló házhelyhez jutás lehetősége Korai házasságkötési hajlandóság kiteljesedése Nagyobb természetes termékenység A burgonya nyújtotta tápérték-növekedés miatt csökken a halandóság Még jobban nő a lakosság lélekszáma

  44. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA a monokultúrára épülő szociodemográfiai rendszer szükségszerűen ingatag a rendszer eléri maximális kihasználhatóságát elvándorlási mozgalom kezdete, emelkedik a házasságkötési élekor 1845-1846: burgonyavész (Phytophtorainfestans) 1847-1848: éhínség, tífusz 1847-1854: évi 200 ezres emigráció 19. század vége: 4.5 millióra csökken a lélekszám

  45. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA

  46. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A 18. századi népességnövekedés okai Az 1600 előtti 0.15 %-os év i növekedési ráta 1750-1850 között 0.63 átlagértékre növekedett, az ex0 érték jelentősen emelkedik Anglia: 33 év 40 év Franciaország: 25 év 40 év Svédország: 37 év 45 év Dánia: 35 év 44 év I. halandóság csökkenése: halandósági válságok ritkulása, pestis, himlő visszaszorulása, ínséges évek számának csökkenése (Franciaország) II. növekvő házasodási kedv, magasabb fertilitás, stagnáló halandóság (Anglia) Élelmezési viszonyok alakulása: McKeown ún. táplálkozási elmélete a halandóság csökkenésének oka a lakosság táplálkozásának javulása (?)

  47. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Egyes európai népességek növekedése 1600-1850 között (Livi-Bacci 1999)

  48. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA MALTHUSI ALAPTÉTELEK A népesség mértani haladvány szerint növekszik (25 évente duplázódik) A rendelkezésre álló erőforrások (élelmiszer) csak számtani haladvány szerint tudnak növekedni A népesség növekedésével az erőforrások növekedése nem tud ütemet tartani A népesség túlnövekedése ellenében fékezőerők hatnak legfontosabb fék az élelmiszerhiány PREVENTÍV FÉKEKTÉNYLEGES FÉKEK egyén döntésétől függő fékek olyan „csapások”, amelyeket nem moralrestraint befolyásolhatunk önmegtartoztatás, késői házasság a fékek bűn és nyomor formájában jelentkeznek

  49. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA MALTHUSI ALAPTÉTELEK CÁFOLATAI A népesség növekedése nem egyenletes területenként-koronként jelentősen eltérő A rendelkezésre álló erőforrások (élelmiszer) növekedhetnek gyorsabban, mint a népesség Turgot csökkenő hozadék-törvényének cáfolata A modell a házas termékenységet állandónak tekintette (5-6 gyermek/házaspár) A népesség növekedése/csökkenése a meglévő népsűrűség és a halálozások számának arányával mutat kapcsolatot M.T. Sadler: Malthus elmélete biológiai magyarázatainak cáfolata: a halálozás és a termékenység egyensúlyra törekszik

  50. BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA • DEMOGRÁFIAI ÁTMENET ELMÉLETE • A 17-20. század demográfiai folyamatait próbálja leírni a termékenységi ráta és a halálozási ráta összefüggésében • A termékenységi ráta változatlan, a halandóság csökken • A természetes növekedési ráta nő • II. A terménységi ráta stagnál, • a halandóság csökkenése közelít az elméleti minimumhoz • A természetes növekedési ráta elérni a maximumát • III. A termékenység csökken, a halandóság stagnál • A természetes növekedési ráta csökken

More Related