Energia a házban és a ház körül

1. Energia a házban és a ház körül

2. „Légkondicionálás”

3. Hagyományos építészet

4. Légkondicionáló/léghűtő

5. Szigetelés

6. Építészeti

11. „Zöldítés”

21. Energiatakarékosság • Kapcsold le! • Húzd ki! • Vedd lejjebb! • Cseréld le! • stb.

22. Stand by

23. Fogyasztás • Egy háztartás teljes energiaköltségének60-70%-a fűtésre,10-15%-a meleg vízre8-12%-a hűtésre10%-a az elektromos berendezések üzemeltetésére,2%-a pedig világításra megy el. • Hosszabb távollét esetén teljesen kapcsolja ki a háztartási készülékeket.

24. Konyha - Hűtőszekrény • A hűtőszekrény szellőzőnyílását szabadon kell hagyni és rendszeresen tisztítani kell. A szellőzőrács szabad keresztmetszetének csökkenése kb. 10 %-kal növelheti az energiafogyasztást. • A hűtőszekrény helyes, illetve helytelen használata közötti különbség a tényleges energiafogyasztásban 100% is lehet! • A hűtőszekrény leghatékonyabban akkor működik, ha a belső hőmérsékletet + 7°C-ra állítjuk (+5°C-nál már 15%-kal nő a fogyasztása.) • A hűtést nem igénylő élelmiszereket (pl. felbontatlan konzerv) ne tárolja a hűtőben. • Ne nyitogassuk a sütő ajtaját, csak akkor, ha feltétlenül szükséges, ez ugyanis hőveszteséget jelent. • Energiatakarékossági szempontból is fontos a megfelelő hűtőkészülék kiválasztása. Fagyasztószekrény vagy fagyasztóláda mellé felesleges több csillagos hűtőszekrényt vásárolni, mert a hűtőszekrényben lévő mélyhűtő rekeszt nem lehet kihasználni. Ilyenkor célszerűbb a csillag nélküli, hátlap-elpárologtatós hűtőszekrényt választani. • Rendszeresen ellenőrizni kell a hűtőkészülék ajtajának zárását, a záró felület tisztántartását. • Az energiafelhasználás szempontjából az "A" jelzésű hűtőgép a legtakarékosabb, míg a "G" fogyasztja a legtöbb energiát. 2003-ban bevezették az "A+" és az "A++" változatokat is, amelyeknek további 25-45%-kal kisebb a fogyasztása.

25. Konyha - Főzés • Ha az étel felforrt, vegyük a tüzet kis lángra. • A zöldségeket ne főzzük bő lében. Energiát spórolunk meg, mert kevesebb vizet kell felmelegíteni. • Amit lehet, azt gőz nyomása alatt (kuktafazékban) célszerű főzni. Az idő és az energia megtakarítása elérheti a 30-40 %-ot. Ennél az eljárásnál az ételek csak gőzzel érintkeznek, ezáltal a vitaminok és ásványi sók vesztesége jelentősen csökken. • Főzéshez olyan edényt használjunk, amelyiknek a talpa a főzőlap méretéhez illik. • Amennyiben elektromos tűzhelyet használ, kapcsolja le a főzőlapot a főzés befejezése előtt, és használja ki, hogy a főzőlap még 5-10 percig meleg! •  Energiát spórolhatunk, ha a sütőt pár perccel azelőtt kikapcsoljuk, hogy a sütnivaló készen lenne. A sütőben van még annyi tartalékenergia, ami készre süti az ételt. • Kisebb átmérőjű főzőlapon ugyanaz a mennyiségű étel hosszabb idő alatt, de kevesebb energiával főzhető meg. • Sokkal kevesebb energia kell tojásfőzőben a lágy tojás elkészítéséhez, mint nagyobb teljesítményű főzőlap és külön edény felfűtéséhez. • Ügyeljen arra, hogy a gázláng ne érjen túl az edény szélén; elektromos tűzhely esetén pedig a főzőlap átmérőjének megfelelő méretű edényt használjon. • Ha a sütünk, minél több ételt süssünk egyszerre, vagy egymás után. • Az elektromos sütőt akár már a befejezés előtt 5-10 perccel is kikapcsolhatja, hagyja dolgozni az utóhőt! • A villamos főzőedények és villamos serpenyők jobb hatásfokkal, gyorsabban dolgoznak, mint a főzőlapon az edény. A légkeveréses edényben 20-30 %-kal gyorsabban és 30-50 %-kal kevesebb energiával lehet főzni, mint a tűzhelyen. • Párolt ételek nemcsak egészségesebbek is, de energiatakarékosabb a főzés is. • A sütőt nem érdemes előmelegíteni, ez energiapazarlás. Csak a kelt tésztáknak van szükségük meleg sütőre, minden mást hideg sütőben is el lehet kezdeni.

26. Világítás • A világítás kialakításánál vegye figyelembe, hogy milyen helyiségben milyen tevékenységhez szeretné használni a mesterséges fényt. Ezzel biztosíthatja, hogy az adott helyiségben csak olyan mértékben és addig világítson, amíg szükséges. • Az általánosan elterjedt izzólámpának a hatásfoka mindössze 6%. A hagyományos izzóhoz mérve a halogénizzóé már 12%-os, kb. 20% energia takarítható meg. Energiagazdálkodási szempontból a kompakt fénycsövek alkalmazása igen kedvező, fogyasztásuk mindössze egyötöde az azonos teljesítményű izzólámpának (szemünk a fény hatásfokában többnyire négyszeres különbséget érzékel). Előnyük még, hogy élettartamuk 4-10-szerese az átlagosan mintegy 1000 órás izzólámpáknak. • Energiát 90-95% takaríthatunk meg LED-es fényforrások használatával. Használjuk ezeket ott ahol csak tudjuk. Ez évente több kW energia megtakarítását eredményezi, ráadásul hosszú élettartamuk miatt környezetkímélőbb! • Mondjon le a folyamatos világításról. Mindig csak abban a helyiségben legyen felkapcsolva a világítás, ahol éppen tartózkodik. • Érdemes bizonyos helyiségekben mozgásérzékelővel kiegészített világítást üzemeltetni, így valóban csak akkor ég a világítás, amikor szükség van rá.

27. Számítógép • http://www.journeysystems.com/?powercalc • Új számítógép vásárlásakor figyeljen arra, hogy energiagazdálkodási rendszerrel ellátott készüléket válasszon. Az ilyen berendezéseknél csak azok a részek kapnak áramot, amelyek aktuálisan épp használatban vannak. • Legtakarékosabb képernyővédő a kikapcsolás.Hosszabb munkaszünetnél a számítógépet és a képernyőt kapcsolja ki teljesen. Jó ha tudja, a képernyővédő becsapós dolog: mozgó képek esetén még több energiát is elfogyaszt, mint normál üzemmódban. Jobb, ha hosszabb munkaszünet esetén teljesen kikapcsolja a képernyőt.

28. Szellőztetés/hűtés • Sok energiát igényel a hosszú ideig tartó szellőztetéssel lehűtött helyiségek újrafűtése is, ezért rövid ideig, szélesre tárt ablakokkal szellőztessen, a fűtést pedig közben állítsa minimumra. • Használjon függönyt, sötétítőt, reluxát, redőnyt, ezáltal a nyári hónapokban csökkentheti a közvetlen napsugárzás plusz melegítő hatását, és télen a nagyon hideg levegő beáramlását.

29. Fűtés • Az elöregedett vagy nem megfelelő szigetelés akár 30%-kal is megnövelheti a fűtés költségeit. A hőveszteség jelentős része a nem megfelelő nyílászárókon keresztül távozik. • Feleslegesen ne fűtsön, vegye le a fűtést abban a helyiségben, ahol nem tartózkodik! Minden 1 °C hőmérséklet-csökkentés kb. 5% fűtőenergia-megtakarítást eredményez. • A központi fűtésű lakásokban célszerű a kívánt hőmérsékletet helyiségenként hőmérséklet-szabályzókkal beállítani és radiátorra szerelhető szeleppel a szükséges fogyasztást szabályozni. Ezzel a megoldással 6-7 % energia-megtakarítást érhetünk el. • Szobai párologtatóval a relatív nedvesség szabályozható, a nagyobb légnedvesség mellett az alacsonyabb hőmérséklet is kellemes. • A vízcsapok csepegését lehetőleg azonnal meg kell szüntetni. A meleg vízcsap folyamatos csepegése havi 150-200 liter meleg víz elfolyását okozhatja. A elektromos melegvíz-tárolókat célszerű külön mért villamos energiával működtetni, ezzel is 53-63% költségmegtakarítás érhető el. • Lakószobáinkat 20-22 C fokra fűtsük, a fürdőszobában 24 C fok szükséges, a konyhában elegendő a 18 C fok is. Éjszaka legjobb 18 C fok körüli hőmérsékletben aludni. Célszerű azokat az épületeket és helyiségeket is temperálni, ahol nem tartózkodunk. • Teljes fűtési számláját úgy kalkulálhatja ki, ha fűtési rendszere beruházási költségeit - a rendszer várható élettartamára leosztva - is hozzáadja a havi fűtés költségéhez.

30. Mosás • Mosógép vásárlásakor lehetőség szerint válasszon olyan eszközt, amely víz- energiatakarékos programmal is rendelkezik. • Válasszon olyan készüléket, ahol a mosási hőfok a mosási programtól függetlenül, egyedileg állítható. • Kerülni kell a ruhanemű túlzott elszennyeződését. Mosáskor lehetőleg 60 °C-os mosóprogramot kell választani, akkor ugyanis nem szükséges előmosást és a 95 °C-os programot alkalmazni, így 35-40 % villamos energia takarítható meg. • A mosógépet teljesen fel kell tölteni. A mosógép áram-felhasználása összefügg a töltöttségi állapottal és ezzel ugyancsak összefügg a vízfelhasználás. Ha a teljes feltöltést választjuk, akkor havonta ezzel 15-20 kWh villamos energiát tudunk megtakarítani. • Mosási hőmérséklet: Érdemes kipróbálni, hogy az újfajta mosószerekkel nem szükséges 90 °C-on mosni a szennyezett ruhát, ha a hőmérsékletet 10-20 °C-kal alacsonyabbra (melyet a mosószer lehetővé tesz) állítjuk be, az elérhető energia-megtakarítás, minden mosási folyamatnál 0,2 és 0,5 kWh között van. • A makacs foltokat inkább kezelje egyedileg, ahelyett, hogy az egész töltet mosnivalót magas hőmérsékleten, sok mosószer hozzáadásával mosná.

31. „Pszichikai” • A villany-, gáz- és vízóra legyen jól látható és rendszeresen olvassuk le, így hozzászoktatjuk magunkat a takarékos energiafelhasználáshoz.

32. Új technológiák

33. Kondenzációs kazán • A hagyományos égéssel működő kazánoknál a vízgőz, vagyis a benne lévő rejtett hő a termelődött füstgázzal együtt távozik a kéményen keresztül. A kondenzációs technológia elsődleges célja az, hogy a füstgázzal távozó rejtett hő mennyiségét drasztikus módon lecsökkentse, azaz a fűtőanyagban rejlő energiát a maximális mértékben hasznosítsa olyan magas hatásfokkal, amelyet a hagyományos típusú gázüzemű kazánokkal lehetetlen elérni.

34. Pellet kazán • Az újszerű légáram megoldással a legalacsonyabb füstgáz-hőmérsékletet tudjuk garantálni. A speciális terelésnek köszönhetően a hamu a kazánban tárolódik, és nem kerül a kéményen keresztül a szabadba, mint oly gyakran az előfordul. • A pellethulladékfából préselt hengeres rudacskák. Kezeletlen, vagyis természetes fűrészporból, ill. gyaluforgácsból állítják elő, ami a hazai erdő- és mezőgazdaságból, ill. a fafeldolgozó iparból kerül ki hulladékként. • A pellet természetbarát, CO2 semleges, vagyis az égése során mindössze annyi széndioxidot bocsát ki, amennyit a fa élete során beszívott, így globálisan nem növeli a levegőben található káros anyagokat, valamint nem segíti elő az üvegházhatást, kedvező árú és gazdaságos energiaforrás. • Míg a kőolaj-, gáz- és szénkészleteink végesek, a szállításuk, ill. áraik külföldtől függnek, addig a fa hazai és állandó megújuló tüzelőanyag. Ezzel egy potenciálisan korlátlan energiaforrás áll rendelkezésre.

35. Megújuló energiaforrások

36. Napkollektor • A síkkollektora napkollektorok legismertebb és legelterjedtebb változata. Ez a kollektor egy elől üvegezett, hátul hőszigetelt lapos szerkezet, amelyben egy napsugárzást jól elnyelő, fekete lemezre (abszorberre) erősített csőrendszer található.A napsugárzás áthalad a jó fényáteresztő képességű üveg fedőlapon és elnyelődik az abszorberen, amely az elnyelt napsugárzás hatására a hozzá erősített csőrendszerrel együtt felmelegszik. A keletkezett hőenergiát aztán a csővezetékben keringtetett hőátadó folyadékkal lehet elszállítani a napkollektorból.A síkkollektorok közös jellemzője az egyrétegű üvegfedés, és a magas szelektivitású elnyelőlemez alkalmazása. Az ilyen kollektorok maximális hatásfoka 80% körül van, átlagos, derült időjárás esetén pedig 60% körüli hatásfokkal alakítják át a napsugárzást hőenergiává.

37. Napelem • Bárhová, ahová nem jut el a hálózati villamos energia, a nepelem ott is működteti elektromos készülékeit 12 vagy 230 V-ról egyaránt. Hűtheti ételét - italát, olvashat energiatakarékos lámpák fényénél, vagy akár Tv-t is nézhet. A napelem a napkollek-tortól eltérően nem hőt, hanem elektromos áramot termel. Előnyei: • Zajtalan működés • Nincs káros Co2 kibocsátás • Nincs mozgó alkatrész és így alacsony a karbantartási költség • A napelem cellák élettartama hosszú, általában minimum 20-25 évés szinte bárhol használhatóak • Felhasználási javaslat: • Villamos hálózattal el nem látott épületekhez • Hétvégi házakhoz • Nyaralókhoz • Tanyákra

38. Hőszivattyú • Levegő – víz • Talajhő – víz • Víz – víz • Levegő – levegő

39. Levegő – víz hőszivattyú • A levegő-víz hőszivattyú egy olyan ventilációs rendszer, amely a levegőt beszívja, majd egy hőcserélőn keresztül lehűti azt és visszaengedi a lehűlt levegőt a környezetbe. Ez a legelterjedtebb hőszivattyú könnyű és olcsó telepítésnek valamint a kis helyigénynek köszönhetően. Főbb jellemzői: • szélsőséges hőmérsékletek között (-25 °C - +30 °C) is alkalmazható • a talajhő-víz és víz-víz hőszivattyúkhoz képest kisebb beruházást igényel • könnyen beépíthető az arra alkalmas fűtési rendszerbe • alacsony hőlépcsőjű rendszerekhez javasolt • kül- és beltéri típusok egyaránt léteznek • egyszerűen, olcsón telepíthető • nem igényel előkészítést • bárhová telepíthető

40. Víz- víz hőszivattyú • A hasznosítható energia szempontjából a víz-víz hőszivattyúk a legoptimálisabbak, mivel a legtöbb hőenergiát állítják elő ugyanazon befektetett elektromos energiából az összes hőszivattyú típus közül. Ennek oka a viszonylag magas talajvíz hőmérséklet, amely nem változik jelentős mértékben a téli hónapokban sem. A víz-víz hőszivattyúk telepítéséhez három kútra van szükség egy nyerő és két nyelő kútra. Fontos, hogy a kút vízhozama folytonosan tudja biztosítani a hőszivattyú működését, ugyanis a kút elapadása esetén a hőszivattyú nem üzemel.Magas talajvízszinttel rendelkező területeken javasolt a használata. Főbb jellemzői: • a hűtés kialakításának lehetősége tartozékokkal • nem szükséges más fűtési rendszer • nagy mennyiségű vizet igényel • legmagasabb COP (jóságfok)

41. Föld (talajhő) – víz hőszivattyú • A felhasználható, kinyerhető energia szempontjából a föld-víz hőszivattyúk a víz-víz hőszivattyúk után a második helyen állnak. A rendelkezésre álló szabad földterület függvényében lehetőségünk nyílik földkollektoros vagy talajszondás hőszivattyú alkalmazására. A felső talajréteg úgy 100 méter mélységig a besugárzott napenergiát és a föld belsejéből érkező geotermikus energiát tárolja. A föld-víz hőszivattyúk meglehetősen nagy földterületet igényelnek, a kellő hőenergia előállításához. Ha nincs elegendő helyünk ilyen földkollektor telepítésére, a talajszondás kivitel a megfelelő választás. A föld-víz hőszivattyúk alkalmasak passzív hűtés ellátására is, így kellemes hőmérsékletet biztosíthatunk egész évben. Főbb jellemzői: • passzív hűtés kialakításának lehetősége • nem szükséges más fűtési rendszer • vízszintes fektetés esetén nagy földterületet igényel

42. Levegő – levegő hőszivattyú Ez a hőforrás a kivitelezés egyszerűsége és gyorsasága miatt ideális, nincs hozzá szükség kertre, vagy talajvízre, a levegő bárhol elérhető hőforrás. Ebben az esetben egy levegős kültéri egységgel nyeri a hőszivattyú a hőt a környezetből és a kivont hőt a helyiség levegőjének adja át. Főbb jellemzői: • egyszerűen, olcsón telepíthető • nem igényel előkészítést • hűtés - fűtés lehetőség • bárhová telepíthető

43. Rekuperátor (központi szellőztető berendezés) • A mindinkább emelkedő energiaárak arra kényszerítik az embereket, hogy épülő, vagy meglévő házaikat fokozottan hőszigeteljék és a lehető legnagyobb légtömörséget érjék el. Így lehetséges az energiaveszteség és a fűtésköltség minimalizálása. • A természetes légcsere a szigetelt ablakok és ajtók miatt többé nem lehetséges. Ennek következtében a helyiségben nagy mennyiségű szén-dioxid és vízpára halmozódik fel, mely rossz közérzetet, felületi kondenzációt és az épületszerkezet károsodását eredményezi. • Ezek kiküszöbölésére szellőztetőrendszert (rekuperátort) érdemes beépíteni. Ez a rendszer segít a lakásban tartani a meleget, miközben behozza a friss, oxigéndús levegőt. A szellőztető készülékek cserélhető pollenszűrőkkel vannak ellátva, melyek biztosítják, hogy a helyiségek levegője mindig tiszta, por és pollenmentes legyen. • Előnyei: • A folyamatos friss levegő • Nincs szennyezőanyag, por vagy rovarok • A speciális pollenszűrők az allergiásoknak is kellemes környezetet biztosítanak • A szellőzés eredményeként nem lép fel penészesedés, gombásodás • A friss levegő bejön, de a zaj nem • A rendszernek köszönhetően a huzat kiküszöbölhető • A szellőztetés eredményeként a konyhából és mellékhelyiségből a kellemetlen szagok folyamatosan távoznak • A szabályozott szellőztetés eredményeként csökken a fűtési- és hűtési költség, valamint csökken a környezet károsanyag terhelése • A távozó fáradt levegő hőtartalma a bejövő friss levegő felmelegítésére fordítódik

44. Földház

49. Készítette: Ecsedi Zsolt, tanárGönczy Pál Általános Iskola, Debrecen-Józsa