A SZABADS G, A BIZTONS G S A JOG RV NYES L S NEK A T RS GE MIGR CI , MENEK L S Az EKP szakpolitik khoz tartoz tanany

1. A SZABADS�G, A BIZTONS�G �S A JOG �RV�NYES�L�S�NEK A T�RS�GEMIGR�CI�, MENEK�L�S(Az EKP szakpolitik�khoz tartoz� tananyag) Nagy Boldizs�r ELTE �JK, 2012 tavasz .

2. Egy haj�, 72 utassal - k�zt�k asszonyokkal, fiatal gyermekekkel, politka menek�ltekkel a - fed�lzet�n, 2011 m�rcius�ban bajba jutott azt k�vetoen, hogy kifutott Tripoli kik�toj�bol az Olaszorsz�gi Lampedus�ba tartva. Annak ellen�re hogy az olasz parti ors�g kapott riaszt�st �s a haj� kapcsolatba l�pett egy katonai helikopterrel �s egy hadihaj�val, nem tettek kis�rletet a megment�s�re. 11 szem�lyt kiv�ve fed�lzeten mindenki �hen- vagy szomjanhalt, mivel a haj� sors�ra hagyva h�nykol�dott 16 napig �Reggelente, amikor fel�bredt�nk egyre t�bb holttestet tal�ltunk, amelyeket 24 �r�n �t nem �rintett�nk, majd a tengerbe vetett�k oket� � mondta Abu Kurke, a kilenc (ketten a partot �r�s ut�n haltak meg -NB) t�l�lo egyike �Az utols� napokban m�r nem voltunk magunkn�l�.mindenki vagy im�dkozott vagy haldokolt� Guardian, jelentette 2011. m�jus 8. Presentation by Boldizs�r Nagy Father Moses Zerai, an Eritrean priest in Rome who runs the refugee rights organisation Habeshia, and who was one of the last people to be in communication with the migrant boat before the battery in its satellite phone ran out: "There was an abdication of responsibility which led to the deaths of over 60 people, including children," he claimed. "That constitutes a crime, and that crime cannot go unpunished just because the victims were African migrants and not tourists on a cruise liner.� The Guardian's investigation into the case of the boat of 72 migrants which set sail from Tripoli on 25 March established that it carried 47 Ethiopians, seven Nigerians, seven Eritreans, six Ghanaians and five Sudanese migrants. Twenty were women and two were small children, one of whom was just one year old. The boat's Ghanaian captain was aiming for the Italian island of Lampedusa, 180 miles north-west of the Libyan capital, but after 18 hours at sea the small vessel began running into trouble and losing fuel. Using witness testimony from survivors and other individuals who were in contact with the passengers during its doomed voyage, the Guardian has pieced together what happened next. The account paints a harrowing picture of a group of desperate migrants condemned to death by a combination of bad luck, bureaucracy and the apparent indifference of European military forces who had the opportunity to attempt a rescue. The migrants used the boat's satellite phone to call Zerai in Rome, who in turn contacted the Italian coastguard. The boat's location was narrowed down to about 60 miles off Tripoli, and coastguard officials assured Zerai that the alarm had been raised and all relevant authorities had been alerted to the situation. On 10 April, the boat washed up on a beach near the Libyan town of Zlitan near Misrata. Of the 72 migrants who had embarked at Tripoli, only 11 were still alive, and one of those died almost immediately on reaching land. Another survivor died shortly afterwards in prison, after Gaddafi's forces arrested the migrants and detained them for four days. Father Moses Zerai, an Eritrean priest in Rome who runs the refugee rights organisation Habeshia, and who was one of the last people to be in communication with the migrant boat before the battery in its satellite phone ran out: "There was an abdication of responsibility which led to the deaths of over 60 people, including children," he claimed. "That constitutes a crime, and that crime cannot go unpunished just because the victims were African migrants and not tourists on a cruise liner.� The Guardian's investigation into the case of the boat of 72 migrants which set sail from Tripoli on 25 March established that it carried 47 Ethiopians, seven Nigerians, seven Eritreans, six Ghanaians and five Sudanese migrants. Twenty were women and two were small children, one of whom was just one year old. The boat's Ghanaian captain was aiming for the Italian island of Lampedusa, 180 miles north-west of the Libyan capital, but after 18 hours at sea the small vessel began running into trouble and losing fuel. Using witness testimony from survivors and other individuals who were in contact with the passengers during its doomed voyage, the Guardian has pieced together what happened next. The account paints a harrowing picture of a group of desperate migrants condemned to death by a combination of bad luck, bureaucracy and the apparent indifference of European military forces who had the opportunity to attempt a rescue. The migrants used the boat's satellite phone to call Zerai in Rome, who in turn contacted the Italian coastguard. The boat's location was narrowed down to about 60 miles off Tripoli, and coastguard officials assured Zerai that the alarm had been raised and all relevant authorities had been alerted to the situation. On 10 April, the boat washed up on a beach near the Libyan town of Zlitan near Misrata. Of the 72 migrants who had embarked at Tripoli, only 11 were still alive, and one of those died almost immediately on reaching land. Another survivor died shortly afterwards in prison, after Gaddafi's forces arrested the migrants and detained them for four days.

3. Az arab tavasz �s Eur�pa � m�rs�kelt �szerepe 20011 �prilis 27-ig 634,835 szem�ly j�tt el L�bi�b�l �s az Eur�p�t �ellepo� t�megek ?! Olaszorsz�gba, janu�r k�zepe ut�n 27,922-en �rkeztek. K�zt�k 23,002 tun�ziai �s 4,920 m�s nemzetis�gu, 783 eritreai, 393 elef�ntcsontparti 293 szom�liai, 254 nig�riai, 246 g�nai, 209 eti�piai, 125 pakiszt�ni, 123 Malib�l val�, 96 bangladesi and 19 l�biai M�lt�ra 1,132 szem�ly �rkezett, k�zt�k 411 szom�liai,, 272 eritreai, 100 eti�piai, 50 elef�ntcsontparti, 28 Malib�l val�, , 14 pakiszt�ni Forr�s: UNHCR: Update no 22 Humanitarian Situation in Libya and the Neighbouring Countries 28 April 2011http://www.unhcr.org/pages/4d7755246.html - visited 9 may 2011 �Cecilia Malmstr�mCommissioner responsible for Home Affairs� A better management of migration to the EU SPEECH/11/310 delivered at a press conference on 4 May 2011: �.. since the start of the Hermes operation in the Mediterranean on the 20 February this year, over 25 000 people have arrived by sea to the EU, mainly to Italy and to Malta. Of them only a few thousand have asked for international protection � � �Cecilia Malmstr�mCommissioner responsible for Home Affairs� A better management of migration to the EU SPEECH/11/310 delivered at a press conference on 4 May 2011: �.. since the start of the Hermes operation in the Mediterranean on the 20 February this year, over 25 000 people have arrived by sea to the EU, mainly to Italy and to Malta. Of them only a few thousand have asked for international protection � �

4. A berlini Fal � 1961 � �s a hat�r Eur�pa k�r�l A Fal fenn�llta alatt k�r�lbel�l 5000-en sz�ktek �t sikeresen Nyugat-Berlinbe. A k�l�nb�zo jelent�sek szerint vagy 192 vagy 239 embert �ltek meg az �tkelni pr�b�l�k k�z�l �s t�bbeket megsebes�tettek. Forr�s: http://en.wikipedia.org/wiki/Berlin_Wall L�togatva 2006-ban The NGO �UNITED for Intercultural Action, European network against nationalism, racism, fascism and in support of migrants and refugees� as of March 2007 lists 8855 documented asylum seeker and refugee deaths among those who wanted to reach safety and remain within. The NGO �UNITED for Intercultural Action, European network against nationalism, racism, fascism and in support of migrants and refugees� as of March 2007 lists 8855 documented asylum seeker and refugee deaths among those who wanted to reach safety and remain within.

5. Mi teremtj�k az �lland� sz�ks�ghelyzetet? Az emberek mi�rt nem hagyhatj�k el egyszeruen az a h�bor�s �vezeteket �s a fenyegeto ter�leteket �s juthatnak biztons�gba? Presentation by Boldizs�r Nagy

6. V�lasz a F�ldk�zi tengeri kr�zisra A tag�llamok Francia-olasz vita a tun�ziaiak tov�bbenged�se miatt Felh�v�sok a schengeni rendszer fel�lvizsg�lat�ra annak �rdek�ben , hogy k�nnyebben lehessen a belso hat�rellenorz�st vissza�ll�tani A Hermes tengeri elfog� muvelet elorehozatal a tervezett j�niusi idopontr�l � annak �rdek�ben, hogy felfedj�k �s a megelozz�k a jogosulatlan hat�r�tl�p�st a ny�lt tengeren levo szigetekre, Szicili�ba �s a az olasz sz�razf�ld re�. Az EU �s a UNHCR Cecilia�Malmstr�m, az EU bel�gyek�rt felelos biztosa: �A most zajl� kr�zis megeros�tette az EU szintu lidarit�s n�vel�s�nek �s a jobb feleloss�g megoszt�snak a sz�ks�gess�g�t� ��folyamatos t�mogat�st kell ny�jtanunk �szak Afrik�nak, a v�delemre szorul� emberekenek� A M�lt�r�l �ttalap�t�s kis�rleti prjektje kiterjesztendo A UNHCR nem h�vta fel az EU tag�llamokat az ideiglenes v�delmi mechanizmus alkalmaz�s�ra, de elv�rta, hogy vegyenek r�szt a r�gi�b�l tov�bbtelep�t�sben Tarts�k tiszteletben a tengeri ment�sre �s a v�delem ny�jt�s�ra vonatkoz� k�telezetts�geiket. Malmstr�m: �Europe needs to strengthen the existing rules, and not to undermine them. We need to address this challenging and evolving situation through long-term measures based on the values of the respect for law and the respect of international conventions and, not through a short-term approach limited to border control. We need leadership that can stand up against populist and simplistic solutions. We need clarity, responsibility and solidarity. We need more Europe, not less.� Malmstr�m: �Europe needs to strengthen the existing rules, and not to undermine them. We need to address this challenging and evolving situation through long-term measures based on the values of the respect for law and the respect of international conventions and, not through a short-term approach limited to border control. We need leadership that can stand up against populist and simplistic solutions. We need clarity, responsibility and solidarity. We need more Europe, not less.�

7. �Eur�p�nak a l�tezo szab�lyokat megeros�tenie, nem pedig al��snia kell. A kih�v�st tartalmaz� �s v�ltoz� helyzetre hossz� t�v� v�laszt kell adnunk, amely a jog �s a nemzetk�zi egyezm�nyek ir�nti tisztelet �rt�k�n alapul, nem pedig r�vid t�v�t, amely a hat�r-ellenorz�sre �sszpontos�t. Olyan vezet�sre van sz�ks�g�nk, amely szembesz�ll a populista �s lelegyszerus�to megold�sokkal. Egy�rtelmus�gre, feleloss�gre �s szolidar�t�sra van sz�ks�g�nk. T�bb Eur�p�ra, nem kevesebbre� Val�ban! 2011 m�jus 4., sajt��rtekezlet Malmstr�m szavai � ��zenete�

8. A mozgat� dilemma A dilemma: szabad mozg�s v. szuver�n kontroll 1 = 1992-ig, a Maastrichti Szerzod�sig Az Uni� megalap�t�s�ig a biztons�got r�szes�tett�k elonyben a szabad mozg�ssal szemben,  2 = 1993-1999 Maastricht �s Amszterdam k�z�tt A migr�ci� �s a bel- �s igazs�g�gyi egy�ttmuk�d�s tov�bbi f�ltucat aspektusa az Uni� "k�z�s �rdeku �gy�v� Az uralkod� gondolkod�s tov�bbra is szuverenit�s/biztons�g k�zpont�. K�zben azonban hat�lyba l�pett �s fokozatosan a K�z�ss�g 13 tagj�ra kiterjedt a schengeni egy�ttmuk�d�si rendszer. 3 = 1999, az Amszterdami szerzod�s hat�lybal�p�se ut�n A bel- �s igazs�g�gyi egy�ttmuk�d�s nagy r�sz�t k�z�ss�gi joggal szab�lyozz�k, azaz a biztons�g vagy szabad mozg�s k�rd�st nem eld�ntik, hanem felv�ltj�k egy rugalmas �s fokozatos rendszerrel, amely mind k�z�ss�gi, mind k�z�ss�gen k�v�li eszk�z�ket alkalmaz. Az ASZ beiktatta a R�mai Szerzod�sbe a v�zumokra, azilumra, bev�ndorl�sra �s a szabad mozg�ssal kapcsolatos egy�b politik�kra vonatkoz� IV c�met 4 ? = Lisszabon A 2009. december 1-j�n hat�lyba l�pett Lisszaboni Szerzod�s a dilemm�ra nem ad �j v�laszt, fenntartja az Uni� t�redezetts�g�t �s nem vezet be k�z�s bev�ndorl�spolitik�t, de a rendors�gi �s a bun�gyi egy�ttmuk�d�st integr�lja, megsz�ntetve a III. pill�rt.

9. Az elemz�s dimenzi�iA migr�ci� st�diumai/sz�nterei

10. Az elemz�s dimenzi�i � a migr�ci�s acquis fobb elemei

11. Az elemz�s dimenzi�i�ttekinto k�p a migr�ci�s politika csom�pontjair�l (A dimenzi�k metszetei)

12. A migr�ci�s nyom�s forr�sa

13. Harmadik �llamok polg�rainak migr�ci�ja

14. Regul�ris migr�ci� Munkav�llal�s, hossz� t�v� tart�zkod�s, bev�ndorl�s A bev�ndorl�s nemzeti �gy. Nincsenek kv�t�k. Kiv�telek: csal�degyes�t�s, huzamosan tart�zkod�k (�letelepedettek�) , magasan k�pzettek (k�k-k�rtya), di�kok, kutat�k. Mozdulatlans�g az �ltal�nos munkav�llal�si v�ndorl�s szab�lyoz�s�ban. A migr�ci�: holisztikus szeml�lete a Bizotts�gban Ld. m�g: Migr�ci�s paktum, 2008, Stockholmi Program �s a v�grehajt�s�t szolg�l� cselekv�si program ! A Bizotts�g 2011. �vi k�zlem�nyei K�zlem�ny a migr�ci�r�l COM(2011) 248 v�gleges, 2011. m�jus 4. A migr�ci�val �s a mobilit�ssal kapcsolatos �ltal�nos megk�zel�t�s COM (2011) 743 v�gleges, 2011. K�zlem�ny a migr�ci�r�l COM(2011) 248 v�gleges, 2011. m�jus 4. A migr�ci�val �s a mobilit�ssal kapcsolatos �ltal�nos megk�zel�t�s COM (2011) 743 v�gleges, 2011.

15. A csal�degyes�t�shez val� jog A Tan�cs 2003/86/EK ir�nyelve (2003. szeptember 22.) a csal�degyes�t�si jogr�l (HL L 251., 2003.10.3., 12�18. o.) (K�l�nkiad�s -19 /6. k�tet, 224. old.) Csal�degyes�to: harmadik �llam jogszeruen tart�zkod� polg�ra harmadik �llam (3. �ll.) polg�r�val. (EU �p. � 3. �ll polg�r egyes�t�s NEM tartozik al�!) Csal�d: (egy!) h�zast�rs, a csal�degyes�to �s (egy) h�zast�rsa k�z�s, vagy nem k�z�s kiskor�, nem h�zas gyermekei (Felmenok, vagy nagykor� gyermekek �ha eltartottak � �s �lett�rsak enged�lyezhetok) Az enged�lyez�s elofelt�telei: sz�ll�s, eg�szs�gbiztos�t�s, j�vedelem + beilleszked�si (integr�ci�s) k�vetelm�nyek is t�maszthat�k! 2 �v v�rakoz�si ido a csal�degyes�t�s elott (opcion�lis) Menek�ltek: nem kell elofelt�teleket teljes�teni (elismer�stol 3 h�napon bel�li k�relem eset�n) + sz�lesebb csal�d fogalom+kevesebb okm�ny + nincs v�rakoz�si ido Csal�dtagok jogai: mint csal�degyes�to�: munkav�llal�s, oktat�s ter�n de lehet egy �v v�rakoz�si idot kiszabni. �t �v m�lt�n �n�ll� tart�zkod�si jog. Visszavon�s, meg nem hosszabb�t�s: lehets�ges ha a felt�teleket m�r nem teljes�ti, vagy csalt a megszerz�skor. DE: megfeleloen figyelembe veeendo: A csal�di kapcsolat jellege �s szil�rds�ga A tart�zkod�s idotartam�t �s a sz�rmaz�si orsz�g�val val� csal�di, kultur�lis �s t�rsadalmi kapcsolatai fenn�ll�s�t, 7. cikk. a) az ugyanabban a r�gi�ban egy hasonl� csal�d sz�m�ra szabv�nyosnak tekintett, az �rintett tag�llamban hat�lyos �ltal�nos eg�szs�g�gyi �s biztons�gi elo�r�soknak megfelelo sz�ll�shely; b) saj�t maga �s csal�dtagjai sz�m�ra az �rintett tag�llamban az �llampolg�rok sz�m�ra �ltal�ban biztos�tott valamennyi kock�zatra kiterjedo betegs�gbiztos�t�s; c) az �rintett tag�llam szoci�lis seg�lyek rendszer�hez t�rt�no folyamod�s n�lk�l a saj�t maga �s csal�dtagjai eltart�s�hoz el�gs�ges �lland� �s rendszeres forr�sok. A tag�llamok e forr�sokat jelleg�kre �s rendszeress�g�kre hivatkoz�ssal �rt�kelik, �s figyelembe vehetik a nemzeti minim�lb�r �s minim�lnyugd�j szintj�t, valamint a csal�dtagok sz�m�t. 17. cikk A tag�llamok megfeleloen figyelembe veszik az �rintett szem�ly csal�di kapcsolatainak jelleg�t �s szil�rds�g�t, a tag�llamban val� tart�zkod�s�nak idotartam�t �s a sz�rmaz�si orsz�g�val val� csal�di, kultur�lis �s t�rsadalmi kapcsolatai fenn�ll�s�t, amennyiben egy k�relmet elutas�tanak, tart�zkod�si enged�lyt visszavonnak, vagy annak meg�j�t�s�t megtagadj�k, vagy amennyiben �gy hat�roznak, hogy a csal�degyes�to vagy csal�dtagjai kiutas�t�s�t rendelik el.7. cikk. a) az ugyanabban a r�gi�ban egy hasonl� csal�d sz�m�ra szabv�nyosnak tekintett, az �rintett tag�llamban hat�lyos �ltal�nos eg�szs�g�gyi �s biztons�gi elo�r�soknak megfelelo sz�ll�shely; b) saj�t maga �s csal�dtagjai sz�m�ra az �rintett tag�llamban az �llampolg�rok sz�m�ra �ltal�ban biztos�tott valamennyi kock�zatra kiterjedo betegs�gbiztos�t�s; c) az �rintett tag�llam szoci�lis seg�lyek rendszer�hez t�rt�no folyamod�s n�lk�l a saj�t maga �s csal�dtagjai eltart�s�hoz el�gs�ges �lland� �s rendszeres forr�sok. A tag�llamok e forr�sokat jelleg�kre �s rendszeress�g�kre hivatkoz�ssal �rt�kelik, �s figyelembe vehetik a nemzeti minim�lb�r �s minim�lnyugd�j szintj�t, valamint a csal�dtagok sz�m�t. 17. cikk A tag�llamok megfeleloen figyelembe veszik az �rintett szem�ly csal�di kapcsolatainak jelleg�t �s szil�rds�g�t, a tag�llamban val� tart�zkod�s�nak idotartam�t �s a sz�rmaz�si orsz�g�val val� csal�di, kultur�lis �s t�rsadalmi kapcsolatai fenn�ll�s�t, amennyiben egy k�relmet elutas�tanak, tart�zkod�si enged�lyt visszavonnak, vagy annak meg�j�t�s�t megtagadj�k, vagy amennyiben �gy hat�roznak, hogy a csal�degyes�to vagy csal�dtagjai kiutas�t�s�t rendelik el.

16. A huzamosan tart�zkod�k k�l�nleges jogai A Tan�cs 2003/109/EK ir�nyelve a harmadik orsz�gok huzamos tart�zkod�si enged�llyel rendelkezo �llampolg�rainak jog�ll�s�r�l, OJ L 16, 2004. 01. 23., 44. o. A menek�ltekre kiterjesztette: a 2011/51/EU ir�nyelv Harmadik �llamok polg�raira vonatkozik, kiv�ve di�kok, v�delem�rt folyamod�k, kik�ld�tt munkav�llal�k �s szolg�ltat�k, diplomat�k. Jogok a huzamos tart�zkod�s orsz�g�ban + jogok a t�bbi tag�llamban Huzamosan tart�zkod�: jogszeruen �s folyamatosan 5 �ve az adott tag�llamban (tanulm�ny, szakk�pz�s fele besz�m�t ha megszerez egy�b jogc�met /munkav�ll. csal�degyes�t, pl./ ) Felt�tel: stabil �s rendszeres j�vedelemforr�s (sem o, sem csal�dja nem szorul a szoci�lis seg�lyez�si rendszerre) + teljes k�ru eg�szs�gbiztos�t�s + integr�ci�s k�vetelm�ny t�maszthat�+nincs k�zrendi, k�zbiztons�gi kiz�r� ok Jogok: EK tart�zkod�si enged�ly, min. �t �vre. (Egy �ves folyamatos t�voll�ttel az EU ter�let�tol elvesztheto). Nemzeti elb�n�s (az enged�lyt ad� orsz�gban!) munkav�llal�s, v�llalkoz�s, oktat�s �s szakk�pz�s, oklevelek, ad�kedvezm�nyek, �rukhoz �s lakhat�shoz hozz�f�r�s, egyes�l�sei �ps szakszervezeti szabads�gok ter�n. Fokozott v�delem a kiutas�t�s ellen Tart�zkod�si jog a t�bbi tag�llamban (3 h�napn�l hosszabban is!) + munkav�llal�s �s szolg�ltat�s ha az �llam �gy akarja, csak a a k�lf�ldiekre ir�nyad� szab�lyok szerint. Jog a csal�degyes�t�sre ott is, ha a huzamos tart�zkod�s orsz�g�ban m�r gyakorolt�k.

17. Az un. blue card (k�k k�rtya) ir�nyelv Tan�cs 2009/50/EK ir�nyelve ( 2009. m�jus 25. ) a harmadik orsz�gbeli �llampolg�rok magas szintu k�pzetts�get ig�nylo munkav�llal�s c�lj�b�l val� bel�p�s�nek �s tart�zkod�s�nak felt�teleirol A k�relmez�s felt�telei: - min. egy �vre sz�l� munkaszerzod�s vagy k�telezo �ll�saj�nlat a brutt� �ves �tlagb�r m�sf�lszeres�t kitevo fizet�ssel - felsofok� v�gzetts�g, a fogad� orsz�g szerinti szakmai k�vetelm�nyek teljes�t�se - az adott orsz�gban szok�sos betegbiztos�t�s - legyen az orsz�gban szabad kv�ta (ha meghat�roztak kv�t�t) A k�k k�rtya: 1- 4 �ves idoszakra sz�l, garant�lja a beutaz�st �s a tart�zkod�st Elso k�t �vben: aj�nlattevon�l dolgozhat, ut�na szabad munkav�llal�s valamennyi tag�llam ter�let�n �t�ltet�s: 2011 j�nius 19.

18. Di�kok, kutat�k � k�t ir�nyelv A Tan�cs 2004/114/EK Ir�nyelve (2004. december 13.) a harmadik orsz�gok �llampolg�rai tanulm�nyok folytat�sa, di�kcsere, javadalmaz�s n�lk�li gyakorlat, illetve �nk�ntes szolg�lat c�lj�b�l t�rt�no beutaz�s�nak felt�teleirol HL 2004/L 375/12, 2004.12.23. Egyetemi hallgat�kra (nappali k�pz�s) k�telezo alkalmazni, k�z�psikolai tanul�kra, nem fizetett gyakornokokra �s �nk�ntesekre lehet. C�l a beutaz�s megk�nny�t�se �s a felt�telek (pl. utiokm�ny, eg�szs�gbizots�t�s, �nell�t�si k�pess�g �s a felv�tel bizony�t�ka, gyakornoki, �nk�ntesi szerzod�s) megl�te eset�n a tart�zkod�si enged�ly (�ltal�ban max. 1 �v) garant�l�sa. Az egyetemi hallgat� korl�tozott ideig (min. heti 10 �ra) dolgozhat is. _____________________________________________________________________________ A Tan�cs 2005/71/EK ir�nyelve (2005. okt�ber 12.) a harmadik orsz�gbeli �llampolg�roknak az Eur�pai K�z�ss�g ter�let�n folytatott tudom�nyos kutat�s c�lj�b�l val� fogad�s�ra vonatkoz� k�l�n elj�r�sr�l HL 2005/L 289/15, 2005.11.3. C�l: elomozd�tani a kutat�i mobilit�st (�s megszabad�tani a bev�ndorl�si hat�s�gokat att�l, hogy nekik kelljen d�nteni a tervezett kutat�munka �rt�k�rol) Az �llam a kutat�szervezetet �hagyja j�v� min. 5 �vre. A kutat�szervezet szerzodik a kutat�val. Ha a felt�telek adottak, az �llam k�teles kiadni az egy�ves tart. enged�lyt (ha a kutat�si projekt r�videbb � r�videbbet). Nincs sz�ks�g k�l�n munkav�llal�si enged�lyre. �kutat�s�: az ismeretanyag n�vel�se �rdek�ben szisztematikusan v�gzett alkot�munka, bele�rtve az emberi, kultur�lis �s t�rsadalmi ismeretek n�vel�s�t, valamint ezen ismeretanyag �j alkalmaz�sokra val� haszn�lat�nak kidolgoz�s�t; �kutat�szervezet�: b�rmely k�z- vagy mag�nszervezet, amely kutat�st folytat, �s amelyet ezen ir�nyelv c�ljaira valamely tag�llam saj�t jogszab�lyaival vagy k�zigazgat�si gyakorlat�val �sszhangban j�v�hagyott �kutat�: harmadik orsz�g �llampolg�ra, aki olyan megfelelo felsofok� k�pes�t�ssel rendelkezik, amely doktori programokban val� r�szv�telre jogos�t fel, �s akit valamely kutat� szervezet kiv�lasztott egy olyan kutat�si program megval�s�t�s�ra, amelyhez a fenti k�pes�t�s �ltal�ban sz�ks�ges;�kutat�s�: az ismeretanyag n�vel�se �rdek�ben szisztematikusan v�gzett alkot�munka, bele�rtve az emberi, kultur�lis �s t�rsadalmi ismeretek n�vel�s�t, valamint ezen ismeretanyag �j alkalmaz�sokra val� haszn�lat�nak kidolgoz�s�t; �kutat�szervezet�: b�rmely k�z- vagy mag�nszervezet, amely kutat�st folytat, �s amelyet ezen ir�nyelv c�ljaira valamely tag�llam saj�t jogszab�lyaival vagy k�zigazgat�si gyakorlat�val �sszhangban j�v�hagyott �kutat�: harmadik orsz�g �llampolg�ra, aki olyan megfelelo felsofok� k�pes�t�ssel rendelkezik, amely doktori programokban val� r�szv�telre jogos�t fel, �s akit valamely kutat� szervezet kiv�lasztott egy olyan kutat�si program megval�s�t�s�ra, amelyhez a fenti k�pes�t�s �ltal�ban sz�ks�ges;

19. Egyablakos �gyint�z�s ir�nyelv A Parlament �s a Tan�cs 2011/98/EU ir�nyelve (2011. december 13, HL L 343/1-. 2011.dec. 23.) �Ir�nyelv a harmadik orsz�gok �llampolg�rainak valamely tag�llam ter�let�n val� tart�zkod�s�ra �s munkav�llal�s�ra vonatkoz� �sszevont enged�lyre ir�nyul� �sszevont k�relmez�si elj�r�sr�l, valamint a harmadik orsz�gokb�l sz�rmaz�, a tag�llamok ter�let�n leg�lisan tart�zkod� munkav�llal�k k�z�s jogair�l� C�l: Az elj�r�s egyszerus�t�se a munk��rt v�ndorl� harmadik �llampolg�rok jav�ra + alapveto jogaik egys�ges�t�se � egyenlo versenyhelyzet az EU-n bel�l C�mzett: aki m�g k�lf�ld�n van �s onnan jelentkezik, aki m�s jogc�men m�r az EU ter�let�n jogszeruen �l (�s jogosult munk�t v�llalni) akinek munkav�ll�s c�lj�b�l val� tart�zkod�s�t kor�bban m�r enged�lyezt�k (�nfoglalkoztat�kra, menek�ltekre, csal�dtagokra nem vonatkozik) Eszk�z: �sszevont enged�ly = feljogos�t a munkav�ll�s c�lj�b�l val� jogszeru tart�zkod�sra Elj�r�s: vagy a munkav�llal� vagy a munk�ltat� folyamodik (tag�llami opci�, lehet mindketto) D�nt�s: 4 h�nap (diszkrecion�lis) - jogorvoslat biztos�tand�. DE: V�ZUMRA ettol f�ggetlen�l van sz�ks�g az elso beutaz�shoz! K�z�s jogok: egyenlo b�n�sm�d (kiv�telekkel): Munkav�gz�s �s elbocs�t�s, szakszervezeti tags�g, oktat�s �s szakk�pz�s, oklevelek elismer�se, bzonyos szoci�lis ell�t�sok, ad�kedvezm�nyek, �rukhoz �s szolg�ltat�sokhoz hozz�f�r�s, bele�rtve a lak�sszerz�st, munka�gyi tan�csad�s.

20. Regul�ris migr�ci� K�sz�loben levo szab�lyok A Bizotts�g relative friss javaslatai: Ir�nyelv a harmadik orsz�gbeli �llampolg�rok id�nyjellegu munkav�llal�s c�lj�b�l val� bel�p�s�nek �s tart�zkod�s�nak felt�teleirol COM (2010) 379 v�gleges, 2010. j�lius 13. (Max . 6 h�nap, �vente) Ir�nyelv a harmadik orsz�gbeli �llampolg�rok v�llalaton bel�li �thelyez�s keret�ben t�rt�no bel�p�s�nek �s tart�zkod�s�nak felt�teleirol COM (2010) 378 v�gleges 2010. j�lius 13. (vezetok, szak�rtok, �szt�nd�jasok, akik m�r legal�bb egy �ve dolgoznak az �thelyezo v�llalatn�l) The purpose of this proposal, presented by the Commission in October 2007, is to improve the European Union's ability to attract third-country nationals for the purpose of highly qualified employment. � it aims to facilitate the admission of these nationals by harmonising conditions of entry and residence in the European Union, to simplify admission procedures and improve the legal status of those already present on the territory of the Member States. Third-country nationals who satisfy the conditions laid down in the Directive may acquire a Blue Card, enabling them and members of their family to enter and stay in a Member State and to leave it, and to transit through the other Member States and have access to the labour market in the sector concerned. Furthermore, they will be able to enjoy equal treatment with nationals in a vast range of areas. The proposal also aims to facilitate the mobility of holders of the Blue Card within the Union. After a period of residence and work in the Member State concerned, they will be able to go to another Member State to engage in highly qualified employment (subject to limits fixed by the authorities of that State concerning the number of nationals who may be admitted). The procedure is the same as that relating to admission to the first Member State. (JHA Council press release 24-25 July 2008___________________ Commission simmarising seasonal workers propsalThe proposal establishes a fast-track procedure for the admission of third-country seasonal workers, based on a common definition and common criteria, in particular the existence of a work contract or a binding job offer that specifies a salary equal to or above a minimum level. Seasonal workers will be issued with a residence permit allowing them to work for a specified maximum period per calendar year. Provision is also made for facilitating the re-entry of a seasonal worker in a subsequent season. In order to prevent exploitation and protect the safety and health of third-country seasonal workers, legal provisions applying to working conditions are clearly defined. Also, employers are required to provide evidence that the seasonal worker will have appropriate accommodation during his/her stay and that provision is made for facilitation of complaints. To prevent verstaying of third-country seasonal workers, a maximum duration of stay per calendar year is laid down as well a sthe explicit obligation to return after that period; The purpose of this proposal, presented by the Commission in October 2007, is to improve the European Union's ability to attract third-country nationals for the purpose of highly qualified employment. � it aims to facilitate the admission of these nationals by harmonising conditions of entry and residence in the European Union, to simplify admission procedures and improve the legal status of those already present on the territory of the Member States. Third-country nationals who satisfy the conditions laid down in the Directive may acquire a Blue Card, enabling them and members of their family to enter and stay in a Member State and to leave it, and to transit through the other Member States and have access to the labour market in the sector concerned. Furthermore, they will be able to enjoy equal treatment with nationals in a vast range of areas. The proposal also aims to facilitate the mobility of holders of the Blue Card within the Union. After a period of residence and work in the Member State concerned, they will be able to go to another Member State to engage in highly qualified employment (subject to limits fixed by the authorities of that State concerning the number of nationals who may be admitted). The procedure is the same as that relating to admission to the first Member State. (JHA Council press release 24-25 July 2008___________________ Commission simmarising seasonal workers propsalThe proposal establishes a fast-track procedure for the admission of third-country seasonal workers, based on a common definition and common criteria, in particular the existence of a work contract or a binding job offer that specifies a salary equal to or above a minimum level. Seasonal workers will be issued with a residence permit allowing them to work for a specified maximum period per calendar year. Provision is also made for facilitating the re-entry of a seasonal worker in a subsequent season. In order to prevent exploitation and protect the safety and health of third-country seasonal workers, legal provisions applying to working conditions are clearly defined. Also, employers are required to provide evidence that the seasonal worker will have appropriate accommodation during his/her stay and that provision is made for facilitation of complaints. To prevent verstaying of third-country seasonal workers, a maximum duration of stay per calendar year is laid down as well a sthe explicit obligation to return after that period;

21. Illeg�lis migr�ci� Nagys�grend: Becsl�sek szerint (2009, Bizotts�g) megk�zel�toleg 8 milli� illeg�lis bev�ndorl� �l az Eur�pai Uni� ter�let�n,. 1980-as �vek �s 2007 k�z�tt legal�bb 3,7 milli� ember helyzet�t regulariz�lt�k Franciaorsz�gban, G�r�gorsz�gban, Hollandi�ban, Olaszorsz�gban, Portug�li�ban Spanyolorsz�gban 2009-ben az EU-ban elfogott, jogellenesen tart�zkod� harmadik orsz�gbeli �llampolg�rok sz�ma k�r�lbel�l 570 000-et tett ki (7 %-kal kevesebbet, mint 2008-ban). A tag�llamok k�r�lbel�l 250 000 fot k�ldtek vissza (4,5 %-kal t�bbet, mint 2008-ban) Cselekv�si terv (2002) - mivel k�zd az Uni� az illeg�lis migr�ci� ellen: a v�zumrendszer fejleszt�s�vel (bele�rtve a v�zumok biztons�goss�g�t) �s a kiadott v�zumokra vonatkoz� inform�ci�cser�vel, 2. �sszek�tok r�v�n �s m�s utakon megval�sul� inform�ci�cser�vel, 3. a k�lso hat�rorizet eros�t�s�vel, 4. a rendori egy�ttmuk�d�s fokoz�s�val, bele�rtve az Europolt, 5. az embercsemp�szek �s emberkereskedok, valamint az illeg�lis munk�sokat foglalkoztat�k b�ntetojogi �ld�z�s�nek a szigor�t�s�val, ugyanakkor az emberkereskedelem �ldozatainak fokozott v�delm�vel, 6. az illeg�lis migr�nsok elt�vol�t�s�nak �s hazak�ld�s�nek fokozott kik�nyszer�t�s�vel �s az ebben val� tehermegoszt�ssal, bele�rtve az �rintett sz�rmaz�si �s harmadik orsz�gok egy�ttmuk�d�si k�szs�g�nek az eros�t�s�t. 3,7 milli� forr�sa: Comm� Towards a common immigration policy, 2007 dec 5, COM (2007) final, p.5. Az illegalis tartozkodasok felderitese jelzessel szolgalhat az illegalisan az Europai Unioba vandorlok vegso celpontjait es masodlagos mozgasat illetien. A tagallami adatok arra utalnak, hogy 2007-hez kepest az illegalisan az EU-ban tartozkodokent felderitett szemelyek szama korulbelul 15%-kal novekedett. A felderitett illegalis tartozkodasok kilencven szazalekat indossze nyolc tagallambol jelentettek be. Az elen Franciaorszag (81 200) es Spanyolorszag (77 000) tette ki az osszes felderites 40%-at, es ezek az orszagok rogzitettek a legnagyobb novekedest 2007 es 2008 kozott. A tagallamok masodik, Olaszorszagbol es Gorogorszagbol allo csoportja 50-50 000-nel valamivel kevesebb felderitesril szamolt be. A harmadik, Portugaliabol, az Egyesult Kiralysagbol, Belgiumbol es Svedorszagbol allo csoport 20 000 es 30 000 kozotti alkalommal felderitett illegalis tartozkodasrol szamolt be. A tobbi tagallam egyenkent 10 000-nel kevesebb felderitesril szamolt be. Forr�s: Europol, General report 2008, 12.old3,7 milli� forr�sa: Comm� Towards a common immigration policy, 2007 dec 5, COM (2007) final, p.5. Az illegalis tartozkodasok felderitese jelzessel szolgalhat az illegalisan az Europai Unioba vandorlok vegso celpontjait es masodlagos mozgasat illetien. A tagallami adatok arra utalnak, hogy 2007-hez kepest az illegalisan az EU-ban tartozkodokent felderitett szemelyek szama korulbelul 15%-kal novekedett. A felderitett illegalis tartozkodasok kilencven szazalekat indossze nyolc tagallambol jelentettek be. Az elen Franciaorszag (81 200) es Spanyolorszag (77 000) tette ki az osszes felderites 40%-at, es ezek az orszagok rogzitettek a legnagyobb novekedest 2007 es 2008 kozott. A tagallamok masodik, Olaszorszagbol es Gorogorszagbol allo csoportja 50-50 000-nel valamivel kevesebb felderitesril szamolt be. A harmadik, Portugaliabol, az Egyesult Kiralysagbol, Belgiumbol es Svedorszagbol allo csoport 20 000 es 30 000 kozotti alkalommal felderitett illegalis tartozkodasrol szamolt be. A tobbi tagallam egyenkent 10 000-nel kevesebb felderitesril szamolt be. Forr�s: Europol, General report 2008, 12.old

22. Illeg�lis bel�p�s �s tart�zkod�s - Frontex adatok (Nagy-Britannia �s �rorsz�g n�lk�l)

23. Az illeg�lis bev�ndorl�sra vonatkoz� 2011-ben k�zz�tett adatok

24. A visszak�ld�si ir�nyelv (2008/115/EK) AZ EUR�PAI PARLAMENT �S A TAN�CS 2008/115/EK IR�NYELVE (2008. december 16.) a harmadik orsz�gok illeg�lisan tart�zkod� �llampolg�rainak visszat�r�s�vel kapcsolatban a tag�llamokban haszn�lt k�z�s norm�kr�l �s elj�r�sokr�l A kiutas�t�s �s visszak�ld�s k�z�s standardjai Szem�lyi hat�ly: a tag�llam ter�let�n jogellenesen tart�zkod� harmadik �llambeli �llampolg�r (h.�p.) Kiterjesztheto: hat�ron visszautas�tottra �s �tk�zben (pl. tengeren) elfogottra b�nteto kiutas�t�s �s kiadat�s alatt �ll�kra Nem s�rtheti a h.�p. k�z�ss�gi jogb�l fakad� bev�ndorl�si �s mened�kjoggal kapcsolatos jogait, valamint a non-refoulement elv�t A tag�llam fenntarthat kedvezobb szab�lyoz�st (ha az ir�nyelvvel �sszeegyeztetheto) A tag�llam k�teles elrendelni a jogellenesen tart�zkod� visszat�r�s�t/k�ld�s�t (vannak kiv�telek, pl. ha m�sik tag�llamban maradhat, vagy humanit�rius ok) Bizotts�g javaslata: 2005 (COM(2005)0391) Parlament elfogadja: 2008 j�nius 18. Az Eur�pai Parlament �s a Tan�cs 2008/115/EK ir�nyelve ( 2008. december 16. ) a harmadik orsz�gok illeg�lisan tart�zkod� �llampolg�rainak visszat�r�s�vel kapcsolatban a tag�llamokban haszn�lt k�z�s norm�kr�l �s elj�r�sokr�l (HL L 348., 2008.12.24., 98�107. o.) Bizotts�g javaslata: 2005 (COM(2005)0391) Parlament elfogadja: 2008 j�nius 18. Az Eur�pai Parlament �s a Tan�cs 2008/115/EK ir�nyelve ( 2008. december 16. ) a harmadik orsz�gok illeg�lisan tart�zkod� �llampolg�rainak visszat�r�s�vel kapcsolatban a tag�llamokban haszn�lt k�z�s norm�kr�l �s elj�r�sokr�l (HL L 348., 2008.12.24., 98�107. o.)

25. Prefer�lt: �nk�ntes hazat�r�s 7-30 napon bel�l (kiterjesztheto, pl. ha gyermek iskol�ba j�r) Az �llam k�teles minden sz�ks�ges int�zked�st megtenni, ha �nk�nt nem t�vozik K�nyszerint�zked�st alkalmazhat Fogva tarthatja eltun�s vesz�lye eset�n Ebben az esetben bel�p�si tilalmat kell elrendelni max. �t �vre (kiv�ve ha vesz�lyes, akkor t�bbre is lehet) Fogvatart�s (b�r�i vagy kv�zi b�r�i fel�lvizsg�lattal) 6 (+ 12) !! H�nap. Ha nincs �sszeru kil�t�s a visszak�ld�sre meg kell sz�ntetni. A visszak�ld�si ir�nyelv C-357/09 elozetes k�rd�s (Bulg�ri�b�l) a fogvatart�s hat�rideirol k�rdez, s arr�l, szabadon kell-e enegdni, ha a maxim�lis fogvatart�si ido eltelet, de nem tudja ell�tni mag�tC-357/09 elozetes k�rd�s (Bulg�ri�b�l) a fogvatart�s hat�rideirol k�rdez, s arr�l, szabadon kell-e enegdni, ha a maxim�lis fogvatart�si ido eltelet, de nem tudja ell�tni mag�t

26. A munk�ltat�k szankcion�l�sa A 2009/52/EK ir�nyelv ( 2009. j�nius 18. ) az illeg�lisan tart�zkod� harmadik orsz�gbeli �llampolg�rokat foglalkoztat� munk�ltat�kkal szembeni szankci�kra �s int�zked�sekre vonatkoz� minimumszab�lyokr�l �illeg�lisan tart�zkod� harmadik orsz�gbeli �llampolg�r� = aki nem vagy m�r nem teljes�ti az adott tag�llamban val� tart�zkod�s felt�teleit A munk�ltat� k�teless�gei: - a tart�zkod�si enged�ly bek�r�se - m�solat�nak megorz�se, - a foglalkoztat�s bejelent�se A munk�ltat� elleni hat�kony, ar�nyos �s elrettento szankci�k: Az illeg�lisan foglalkoztatottak sz�m�val ar�nyos p�nzb�ntet�s A hazat�r�ssel kapcsolatos k�lts�gek megt�r�ttet�se A leg�lis �s az illeg�lis foglalkoztatott keresetk�l�nbs�g�t megfizetni az ut�bbinak A fizet�s k�zterheit (ad�k t�rsadalombiztos�t�s) befizetni Az Eur�pai Parlament �s a Tan�cs 2009/52/EK ir�nyelve ( 2009. j�nius 18. ) az illeg�lisan tart�zkod� harmadik orsz�gbeli �llampolg�rokat foglalkoztat� munk�ltat�kkal szembeni szankci�kra �s int�zked�sekre vonatkoz� minimumszab�lyokr�l A fizet�s-k�l�nbs�get az illeg�lis foglalkoztatott akkor is k�vetelheti, ha k�zben hazatoloncolt�k Min. 3 h�napos munkaviszont felt�teleznek. Az Eur�pai Parlament �s a Tan�cs 2009/52/EK ir�nyelve ( 2009. j�nius 18. ) az illeg�lisan tart�zkod� harmadik orsz�gbeli �llampolg�rokat foglalkoztat� munk�ltat�kkal szembeni szankci�kra �s int�zked�sekre vonatkoz� minimumszab�lyokr�l A fizet�s-k�l�nbs�get az illeg�lis foglalkoztatott akkor is k�vetelheti, ha k�zben hazatoloncolt�k Min. 3 h�napos munkaviszont felt�teleznek.

27. A munk�ltat�k szankcion�l�sa Tov�bbi szankci�k �llami t�mogat�sb�l kiz�r�s K�zbeszerz�sekbol kiz�r�s Kor�bbi t�mogat�s visszavon�sa A jogs�rt�shez ig�nybe vett l�tes�tm�ny ideiglenes vagy v�gleges bez�r�sa A gazdas�gi tev�kenys�g enged�ly�nek felf�ggeszt�se vagy bevon�sa B�nteto jogi szankci�k �minos�tett� esetekben a) folytat�lagos vagy tart�san ism�tlodik; b) jelentos sz�m� foglalkoztatott c) k�l�n�sen kizs�km�nyol� munkafelt�telek d) emberkereskedelem �ldozat�t alkalmazza e) Kiskor� az �rintett �t�ltet�si hat�rido: 2011. j�lius 20

28. A menek�lt�gyi acquis�ttekint�se

29. A menek�lt�gyi acquiselemei (Az alkalmaz�s sorrendj�ben) I. Dublin I �s II (1990/2003), Eurodac (2000)

30. Dublin filoz�fi�ja, c�lja Minden menek�lo jusson hozz� az elj�r�shoz, biztosan legyen olyan tag�llam, amely �rdemben d�nt az �gy�ben Csak egyetlen elj�r�sra ker�lj�n sor az Uni�n bel�l - ha egy �llam d�nt�tt, azt a t�bbi nev�ben is tette = ne lehessen p�rhuzamosan vagy egym�s ut�n t�bb �llamban folyamodni Ld a 2001. �vi Biz tervezet (COM) 2001 447 final 3. oldal�t C�l: a belso hat�rok n�lk�li egys�ges t�rs�g, amely mintegy osztatttlan �llam �zemel - ez�rt el�g egyszer d�nteni.Ld a 2001. �vi Biz tervezet (COM) 2001 447 final 3. oldal�t C�l: a belso hat�rok n�lk�li egys�ges t�rs�g, amely mintegy osztatttlan �llam �zemel - ez�rt el�g egyszer d�nteni.

31. A 343/2003-as (Dublin II) rendeletkrit�riumok A krit�riumok hierarchi�ja (relev�ns idopont: az elso k�relem bead�s�nak pillanata) 1. K�s�ro n�lk�li kiskor�, elismert menek�lt csal�dtag, majd csal�dtag, aki k�relmezo 2. Tart�zkod�si enged�ly, v�zum 3. Jogellenes (k�lso) hat�r �tl�p�s 4. Vizummentess�g �s tranzit rep�lot�ri k�relem eset�n amely �llam enged�lyezte a (v�zummentes) bel�p�st (ahol beadja) 5. Ha a fentiek alapj�n nem �llap�that� meg: ahol beadja �tad�s � ha m�g nem indult el az elj�r�s, visszaad�s, ha kezdete ut�n ment �t m�sik tag�llamba Kiskor�: jogszeruen tartozkod� csal�dtagj�hoz, ha nem ahol beadta K�t fontos �gy: T.I. V. United Kingdom ECtHR Appl. 43844/98  2000. M�rcius 7. (IJRL vol. 12 (2000) 244 - 268.old Adan �s Aitseguer (Lordok h�za)  2000 december 19. REGINA v. SECRETARY OF STATE FOR THE HOME DEPARTMENT (APPELLANT) EX PARTE ADAN (RESPONDENT) REGINA v. SECRETARY OF STATE FOR THE HOME DEPARTMENT (APPELLANT) EX PARTE AITSEGUER(RESPONDENT) [2001] 2 WLR 143 (ld. www.refugeecaselaw.org) Kiskor�: jogszeruen tartozkod� csal�dtagj�hoz, ha nem ahol beadta K�t fontos �gy: T.I. V. United Kingdom ECtHR Appl. 43844/98 2000. M�rcius 7. (IJRL vol. 12 (2000) 244 - 268.old Adan �s Aitseguer (Lordok h�za) 2000 december 19. REGINA v. SECRETARY OF STATE FOR THE HOME DEPARTMENT (APPELLANT) EX PARTE ADAN (RESPONDENT) REGINA v. SECRETARY OF STATE FOR THE HOME DEPARTMENT (APPELLANT) EX PARTE AITSEGUER(RESPONDENT) [2001] 2 WLR 143 (ld. www.refugeecaselaw.org)

32. Elvi k�rd�sek 1. Legyen-e joga a menek�lonek megv�lasztania a mened�ket ny�jt� orsz�got? 2. �sszeegyeztetheto-e Dublin a Genfi egyezm�nnyel 3. A �tehermegoszt�s� lehets�ges form�i: - p�nz - emberek - �visszak�ld�si jogok�! - Az Uni�n k�v�li helyek �b�rbev�tele� (angol javaslat, 2002) 4. Melyek lenn�nek az illet�kess�g kijel�l�s�nek igazs�gos elvei? 5. Van-e �rtelme Dublinnak, ha vele p�rhuzamosan a biztons�gos harmadik orsz�g kateg�ri�ja is alkalmazhat�?.

33. A menek�lt�gyi acquiselemei II.Ir�nyelv az �tmeneti v�delemrol(2001)

34. Ir�nyelv az �tmeneti v�delemrol (folyt.) C�L: A t�meges be�raml�s eset�n a menek�loknek ny�jtand� �tmeneti v�delem k�z�s minim�lis k�vetelm�nyeinek (standardjainak) meghat�roz�sa  + A tag�llamok k�z�tti �ldozatv�llal�s kiegyens�lyoz�sa (tehermegoszt�s) ALAPELV: Nem helyettes�ti �s nem z�rja ki a konvenci�s menek�ltk�nt val� elismer�st Az �tmeneti v�delmet �lvezok k�z�tti b�rmilyen alap� diszkrimin�ci� tilos

35. Ir�nyelv az �tmeneti v�delemrol (folyt.) KIT ILLET? Menek�loket (displaced persons), - akiknek el kellett hagyniuk haz�jukat,- akiket elmenek�tettek (evaku�ltak) - nem tudnak biztons�gos �s emberi k�r�lm�nyek k�z�tt oda visszat�rni, - k�l�n�sen mert ott  = fegyveres konfliktus vagy  feltart�ztathatatlan eroszak d�l, = rendszeres vagy �ltal�nos emberi jogs�rt�s zajlik vagy fenyeget fegyveres konfliktus vagy helyi eroszakos cselekm�ny helysz�n�rol menek�ltek el; endemic violence A v�dett szem�ly jogai: Ingyenes beutaz�si v�zum Tart�zkod�si enged�ly, szem�lyi igazol� dokumentum Munkav�llal�s, v�llalkoz�s az elismert menek�ltekkel azonos felt�telekkel, Sz�ll�shoz, lak�st�mogat�shoz jut�s, ell�t�s, ha nincsenek saj�t forr�sai. Legal�bb s�rgos �gyekben �s betegs�gek eset�n orvosi ell�t�s A k�l�n�sen �rz�keny helyzetu szem�lyeknek (gyermekek, k�nz�s, nemi eroszak �ldozatai) megfelelo orvosi �s egy�b seg�ts�g A v�dett szem�ly jogai (folyt): Iskol�ztat�s, a nagykor�n�l fiatalabb szem�lyeknek az �llampolg�rok�val azonos felt�telek mellett, Csal�degyes�t�s (�lett�rsakn�l is) = ha kor�bban egy�tt �ltek, = a menek�l�sre okot ad� esem�ny miatt v�ltak sz�t = a h�zast�rsra, felnottol f�ggo nem h�zas gyermekre, kiv�teles esetben traumatiz�lt, a k�relmezotol f�ggo m�s csal�dtagra terjed ki fegyveres konfliktus vagy helyi eroszakos cselekm�ny helysz�n�rol menek�ltek el; endemic violence A v�dett szem�ly jogai: Ingyenes beutaz�si v�zum Tart�zkod�si enged�ly, szem�lyi igazol� dokumentum Munkav�llal�s, v�llalkoz�s az elismert menek�ltekkel azonos felt�telekkel, Sz�ll�shoz, lak�st�mogat�shoz jut�s, ell�t�s, ha nincsenek saj�t forr�sai. Legal�bb s�rgos �gyekben �s betegs�gek eset�n orvosi ell�t�s A k�l�n�sen �rz�keny helyzetu szem�lyeknek (gyermekek, k�nz�s, nemi eroszak �ldozatai) megfelelo orvosi �s egy�b seg�ts�g A v�dett szem�ly jogai (folyt): Iskol�ztat�s, a nagykor�n�l fiatalabb szem�lyeknek az �llampolg�rok�val azonos felt�telek mellett, Csal�degyes�t�s (�lett�rsakn�l is) = ha kor�bban egy�tt �ltek, = a menek�l�sre okot ad� esem�ny miatt v�ltak sz�t

36. Ir�nyelv az �tmeneti v�delemrol (folyt.) A Tan�cs d�nt r�la, max. 1 �v 2x f�l �vvel hosszabb�that� Kapcsolat a konvenci�s st�tusszal: Az �tmeneti v�delemre �rdemesek k�z�tt konvenci�s menek�ltek is lehetnek; Az �tmeneti v�delmet �lvezok hozz�f�r�s�t a menek�lt-st�tusz elb�r�l�si elj�r�shoz garant�lni kell; A k�relemrol val� d�nt�st az �tmeneti v�delem idotartam�ra fel lehet f�ggeszteni; Az elutas�t�s ellen�re fennmarad az �tmeneti v�delem 321 232 (72,27 %) blokkol�: 90 Fr N, Ol, NBr = 29 Sp, Lo = 27 Holl= 13 Be, CS, G�R, MO, Port = 12 Au Sv�d= 10 D�n, �r, Fin, Litv Szk= 7 �szt, lett, lux, Szln= 4 Mt=3321 232 (72,27 %) blokkol�: 90 Fr N, Ol, NBr = 29 Sp, Lo = 27 Holl= 13 Be, CS, G�R, MO, Port = 12 Au Sv�d= 10 D�n, �r, Fin, Litv Szk= 7 �szt, lett, lux, Szln= 4 Mt=3

37. Ir�nyelv az �tmeneti v�delemrol (folyt.) Kapcsolat a konvenci�s st�tusszal: Az �tmeneti v�delemre �rdemesek k�z�tt konvenci�s menek�ltek is lehetnek; Az �tmeneti v�delmet �lvezok hozz�f�r�s�t a menek�lt-st�tusz elb�r�l�si elj�r�shoz garant�lni kell; A k�relemrol val� d�nt�st az �tmeneti v�delem idotartam�ra fel lehet f�ggeszteni; Az elutas�t�s ellen�re fennmarad az �tmeneti v�delem

38. Ir�nyelv az �tmeneti v�delemrol (folyt.) A tag�llamok szolidarit�sa Az �tmeneti v�delemrol sz�l� d�nt�skor jelzik fogad� k�pess�g�ket (vagy annak hi�ny�t) Azokat fogadj�k, akik k�v�nnak is oda menni. A v�dett szem�lyek �tad�sa m�sik tag�llamnak elk�pzelheto

39. A menek�lt�gyi acquiselemei III.Fogad�si felt�telek ir�nyelv (2003)

40. Fogad�si felt�telek ir�nyelv C�l: M�lt� �letsz�nvonalat, illetve a valamennyi tag�llamban hasonl� meg�lhet�si felt�teleket biztos�tsanak az elj�r�s sor�n �s a mened�kk�rok fogad�s�ra vonatkoz� felt�telek �sszehangol�sa r�v�n cs�kkents�k a mened�kk�rok elt�ro befogad�si felt�telek miatti m�sodlagos migr�ci�j�t Hat�ly: K�telezo V�laszthat� Nem alkalmazand� Genfi Egyezm�ny Kieg�sz�to v�delem �tmeneti v�delem szerinti st�tusz ir�nti k�relem ir�nti k�relem (Mindegyik k�relemrol ez a v�lelem)) Csak a minimumot �rja elo � az �llamok t�lteljes�thetik! UK eredetileg is r�szt, �rosrsz�g eredetileg nem, ma tudtommal igen, D�nia nem Family: the spouse of the asylum seeker or his or her unmarried partner in a stable relationship, where the legislation or practice of the Member State concerned treats unmarried couples in a way comparable to married couples under its law relating to aliens; the minor children of the couple referred to in point (i) or of the applicant, on condition that they are unmarried and dependent In contrast to the Temporary Protection Directive, other dependent members of the asylum-seeker�s family are not covered by the definition in this Directive. In addition to being unmarried, minor children must also be dependent on the asylum-seeker. detention" shall mean confinement of an asylum seeker by a Member State within a particular place, where the applicant is deprived of his or her freedom of movement; UNHCR comment: In UNHCR�s understanding, detention also includes confinement in airport or seaport transit zones where freedom of movement is substantially curtailed and where the only opportunity to leave this limited area is to leave the territory. �reception conditions" shall mean the full set of measures that Member States grant to asylum seekers in accordance with this Directive; "material reception conditions" shall mean the reception conditions that include housing, food and clothing, provided in kind, or as financial allowances or in vouchers, and a daily expenses allowance; UK eredetileg is r�szt, �rosrsz�g eredetileg nem, ma tudtommal igen, D�nia nem Family: the spouse of the asylum seeker or his or her unmarried partner in a stable relationship, where the legislation or practice of the Member State concerned treats unmarried couples in a way comparable to married couples under its law relating to aliens; the minor children of the couple referred to in point (i) or of the applicant, on condition that they are unmarried and dependent In contrast to the Temporary Protection Directive, other dependent members of the asylum-seeker�s family are not covered by the definition in this Directive. In addition to being unmarried, minor children must also be dependent on the asylum-seeker. detention" shall mean confinement of an asylum seeker by a Member State within a particular place, where the applicant is deprived of his or her freedom of movement; UNHCR comment: In UNHCR�s understanding, detention also includes confinement in airport or seaport transit zones where freedom of movement is substantially curtailed and where the only opportunity to leave this limited area is to leave the territory. �reception conditions" shall mean the full set of measures that Member States grant to asylum seekers in accordance with this Directive; "material reception conditions" shall mean the reception conditions that include housing, food and clothing, provided in kind, or as financial allowances or in vouchers, and a daily expenses allowance;

41. Fogad�si felt�telek ir�nyelv T�j�koztat�s 15 napon bel�l, �r�sban,, nyelv (��sszeruen felt�telezhetoen meg�rt�) Dokument�ci� 3 nap, tart�zkod�si enged�ly, m�gsem, ha fogva, vagy hat�ron Mozg�sszabads�g/fogvatart�s az �llam kijel�lheti ter�lete egy r�sz�t, egy adott lak�helyet (k�z�ss�gi sz�ll�st) vagy az ell�t�st az ottlak�st�l teheti A csal�d egys�ge �amennyire lehets�ges� fenntartj�k Orvosi szur�s megk�vetelheto Kiskor�ak iskol�ztat�sa: K�telezo (3 h�nap m�lt�n), de lehet a befogad��llom�son. Foglalkoztat�s: kiz�rhat�ak, max. 1 �vig. Ha nincs elsofok� d�nt�s 1 �ven bel�l, v�llalhat munk�t, de a tag�llam az EGT �s rezidens harmadik �llam polg�rai m�g� sorolhatja oket Member States may make the provision of all or some of the material reception conditions and health care subject to the condition that applicants do not have sufficient means to have a standard of living adequate for their health and to enable their subsistence. Member States may require applicants to cover or contribute to the cost of the material reception conditions and of the health care provided for in this Directive, pursuant to the provision of paragraph�3, if the applicants have sufficient resources, for example if they have been working for a reasonable period of time T�j�koztat�s: jogseg�ly szervezetekrol isMember States may make the provision of all or some of the material reception conditions and health care subject to the condition that applicants do not have sufficient means to have a standard of living adequate for their health and to enable their subsistence. Member States may require applicants to cover or contribute to the cost of the material reception conditions and of the health care provided for in this Directive, pursuant to the provision of paragraph�3, if the applicants have sufficient resources, for example if they have been working for a reasonable period of time T�j�koztat�s: jogseg�ly szervezetekrol is

42. Fogad�si felt�telek ir�nyelv Szakk�pz�s: Az �llamok d�nt�s�n m�lik Anyagi felt�telek: standard + a menek�lo hozz�j�rul�sa�  �a tag�llamok gondoskodnak a befogad�snak a k�relmezok eg�szs�g�nek megfelelo �s alapsz�ks�gleteiket kiel�g�to �letsz�nvonalat biztos�t� anyagi felt�teleirol � (13 �) Az �llam megk�vetelheti, h. a k�relmezo fedezze a k�lts�geket, ha �a k�relmezo elegendo eroforr�ssal rendelkezik, p�ld�ul m�r megfelelo ideje dolgozik� (13 /4 �) Ha ut�lag der�l ki, hogy voltak forr�sai � megt�r�ttetik Anyagi felt�telek: term�szetben � utalv�nyokkal � p�nz. Sz�ll�s: hat�ron, befogad��llom�son vagy egyedi sz�ll�son Biztos�tani csal�di �let v�delm�t jog�szhoz, UNHCR-hez hozz�f�r�st (biztons�gi okb�l  korl�tozhat�) �tk�lt�ztet�s csak �sz�ks�g eset�n� Elt�r�s a felt�telek biztos�t�s�ban: �a legr�videbb �sszeru idotartamig� (14/8 �) az adott f�ldrajzi t�rs�gben nincsenek meg, �pp megteltek, a k�relmezo fogvatartott Eg�szs�g�gyi ell�t�s: legal�bb s�rgoss�gi �s betegs�gek �alapveto� kezel�se minimum: �emergency care and essential treatment of illness� (� 15) minimum: �emergency care and essential treatment of illness� (� 15)

43. Fogad�si felt�telek ir�nyelvcs�kkent�s, megvon�s A cs�kkent�s/visszavon�s mindig diszkrecion�lis Nincs cs�kkent�s/visszavon�s az (elso) elutas�t� hat�rozatot megelozoen! a d�nt�seket �egyedileg, t�rgyilagosan �s elfogulatlanul hozz�k meg, s azokat indokolni kell� (�16 (4)) A cs�kkent�s/megvon�s esetei: enged�ly n�lk�l elhagyja a kijel�lt tart�zkod�si helyet nem jelentkezik, vagy a meghallgat�son nem jelenik meg ugyanabban a tag�llamban m�r ny�jtott be k�relmet. elhallgatta anyagi forr�sait �s ez�ltal jogtalanul vett ig�nybe ell�t�st mened�kjog ir�nti k�relm�t az adott tag�llamba �rkez�s�t k�vetoen az �sszeruen lehets�ges legr�videbb idon bel�l nem ny�jtotta be A befogad� �llom�s szab�lyainak s�lyos megszeg�se vagy s�lyos eroszakos cselekm�ny miatt __________________________________________ A s�rgoss�gi eg�szs�g�gyi ell�t�s semmilyen esetben nem tagadhat� meg! UNHCR comment: UNHCR regrets this provision and has expressed its concern that the Directive allows for the withholding of all benefits (except emergency health care) from asylum-seekers who have not complied with reporting or other requirements. Where there are problems of real abuse of States� asylum systems, these can and should find their effective redress within established asylum procedures. Moreover, UNHCR reiterates that the core content of human rights applies to everyone in all situations[1], including asylum-seekers who may have infringed specific regulations in relation to the processing of their claims. Measures to reduce or withhold reception conditions may also affect the applicant�s family members, including children, and may be inconsistent with the provisions of the Convention on the Rights of Child. In UNHCR�s opinion, adequate reception conditions are also a necessary component of fair asylum procedures. Asylum-seekers who find themselves in situations of poverty or destitution tend not to be in the physical or psychological condition needed to pursue adequately their asylum applications. Overall, UNHCR considers that if a reduction in the level of reception conditions has to be made, this should take place only in situations of emergency or force majeure and for a short time period. [1] See ICESCR, Article 11(1).UNHCR comment: UNHCR regrets this provision and has expressed its concern that the Directive allows for the withholding of all benefits (except emergency health care) from asylum-seekers who have not complied with reporting or other requirements. Where there are problems of real abuse of States� asylum systems, these can and should find their effective redress within established asylum procedures. Moreover, UNHCR reiterates that the core content of human rights applies to everyone in all situations[1], including asylum-seekers who may have infringed specific regulations in relation to the processing of their claims. Measures to reduce or withhold reception conditions may also affect the applicant�s family members, including children, and may be inconsistent with the provisions of the Convention on the Rights of Child. In UNHCR�s opinion, adequate reception conditions are also a necessary component of fair asylum procedures. Asylum-seekers who find themselves in situations of poverty or destitution tend not to be in the physical or psychological condition needed to pursue adequately their asylum applications. Overall, UNHCR considers that if a reduction in the level of reception conditions has to be made, this should take place only in situations of emergency or force majeure and for a short time period.

44. Fogad�si felt�telek ir�nyelv Jogorvoslatok Mi ellen? az ell�t�s ny�jt�s�t elutas�t� hat�rozat ellen (bele�rtve a cs�kkento vagy megvon� hat�rozatot) vagy a lak�helyre �s a mozg�sszabads�gra vonatkoz� egyedi hat�rozat ellen(��7) Elj�r�s: a nemzeti jog szabja meg. Az utols� szint: b�r�s�g elotti fel�lvizsg�lat vagy fellebbez�s Egy�ttmuk�d�s �s �t�ltet�s A tag�llam k�teles a megfelelo forr�sokat rendelkez�sre bocs�tani �s a k�pz�seket elv�gezni, errol a Bizotts�got t�j�koztatni �t�ltet�si hat�rido: 2005 febru�r 6. volt.

45. A menek�lt�gyi acquiselemei IV.A harmadikEur�pai Menek�lt�gyi Alap (2008-2013)(2007) Az Eur�pai Parlament �s a Tan�cs 2007/573/EK hat�rozata (2007. m�jus 23.) a �Szolidarit�s �s a migr�ci�s �raml�sok igazgat�sa� �ltal�nos program keret�ben a 2008�2013-as idoszakra az Eur�pai Menek�lt�gyi Alap �trehoz�s�r�l �s a 2004/904/EK tan�csi hat�rozat hat�lyon k�v�l helyez�s�rol Predecessors: The European Refugee Fund Council Decision of 28 September 2000 (2000/596/EC) OJ No. L 252/12 2000 October 6 And COUNCIL DECISION of 2 December 2004 establishing the European Refugee Fund for the period 2005 to 2010 (2004/904/EC) OJ L 381/52 of 28. 12. 2004 replaced by Comm Proposal, 2005 COM (2005) 0123 final: FINANCIAL RESOURCES The overall amount foreseen for the framework programme �Solidarity and management of migration flows� is 5.866 million euro for the period 2007-2013 dec 31 (in current prices). Within this envelope, 1.184 million euro are foreseen for asylum; 759 million for the return Fund; 1.771 million euro for integration of third-country nationals; and finally 2.152million euro for external borders management. The amounts allocated to the Member States will not be transferable from one Fund to another. Ref Fund Decision 573/2007 Preamb, (10) A new European Refugee Fund (hereinafter referred to as �the Fund�) should be established in the light of the establishment of the European Fund for the integration of legally-resident third-country nationals, the European Fund for the return of illegally-resident third-country nationals and the External Borders Fund for the period 2007 to 2013, as part of the General programme �Solidarity and Management of Migration Flows�, in particular with a view to setting out common management, control and evaluation arrangements. Az Eur�pai Parlament �s a Tan�cs 2007/573/EK hat�rozata (2007. m�jus 23.) a �Szolidarit�s �s a migr�ci�s �raml�sok igazgat�sa� �ltal�nos program keret�ben a 2008�2013-as idoszakra az Eur�pai Menek�lt�gyi Alap �trehoz�s�r�l �s a 2004/904/EK tan�csi hat�rozat hat�lyon k�v�l helyez�s�rol Predecessors: The European Refugee Fund Council Decision of 28 September 2000 (2000/596/EC) OJ No. L 252/12 2000 October 6 And COUNCIL DECISION of 2 December 2004 establishing the European Refugee Fund for the period 2005 to 2010 (2004/904/EC) OJ L 381/52 of 28. 12. 2004 replaced by Comm Proposal, 2005 COM (2005) 0123 final: FINANCIAL RESOURCES The overall amount foreseen for the framework programme �Solidarity and management of migration flows� is 5.866 million euro for the period 2007-2013 dec 31 (in current prices). Within this envelope, 1.184 million euro are foreseen for asylum; 759 million for the return Fund; 1.771 million euro for integration of third-country nationals; and finally 2.152million euro for external borders management. The amounts allocated to the Member States will not be transferable from one Fund to another. Ref Fund Decision 573/2007 Preamb, (10) A new European Refugee Fund (hereinafter referred to as �the Fund�) should be established in the light of the establishment of the European Fund for the integration of legally-resident third-country nationals, the European Fund for the return of illegally-resident third-country nationals and the External Borders Fund for the period 2007 to 2013, as part of the General programme �Solidarity and Management of Migration Flows�, in particular with a view to setting out common management, control and evaluation arrangements.

46. Az Eur�pai Menek�lt�gyi Alap 2008-2013 3 �j elem (�fell�p�sek� vagy tev�kenys�gek - actions) A tag�llamok menek�lt�gyi rendszereinek �ltal�nos szervezetfejleszt�se (capacity building); az Egyes�lt Nemzetek Menek�lt�gyi Fobiztosa (UNHCR) �ltal �ttelep�t�sre jogosultnak nyilv�n�tott menek�ltek �s a lak�hely�ket elhagyni k�nyszer�lt szem�lyek �nk�ntes �ttelep�t�se a tag�llamba �nk�ntes tehermegoszt�s a tag�llamok k�z�tt a nemzetk�zi v�delemben r�szes�lok ��tv�llal�sa� r�v�n _______________ Tov�bbi v�ltoz�sok___________________ Az elutas�tott mened�kk�rok visszak�ld�se m�r nem tartozik az Alap k�r�be (mert arra Visszat�r�si Alap vonatkozik) 2008-t�l a hirtelen, nagy sz�mban �rkezok eset�n, ha ok kiv�telesen eroteljes �s s�rgos ig�nyeket t�masztanak az �rintett tag�llamok befogad� l�tes�tm�nyeivel, menek�lt�gyi rendszer�vel vagy infrastrukt�r�j�val szemben, nyerheto t�mogat�s s�rgoss�gi int�zked�sekre The fourth is not an action ________________ What was new in the previous 2005-2010 Found? More strategic programming � multiannual programs and actions possible Commission plays a more important role Heavier emphasis on Community action Reversal of allocation criteria (applicants justify the majority of allocation, in first ERF persons with status) New MS get preferential treatment Substantive increase in allocated funds, with further additions from 2008 The fourth is not an action ________________ What was new in the previous 2005-2010 Found? More strategic programming � multiannual programs and actions possible Commission plays a more important role Heavier emphasis on Community action Reversal of allocation criteria (applicants justify the majority of allocation, in first ERF persons with status) New MS get preferential treatment Substantive increase in allocated funds, with further additions from 2008

47. Az Eur�pai Menek�lt�gyi Alap 2008-2013 Idoszak: 2008 janu�r 1 � 2013 december 31. R�sztvevok: D�nia kiv�tel�vel valamennyi tag�llam C�l:  az int�zked�sek t�rsfinansz�roz�s�val �a tag�llami erofesz�t�sek t�mogat�sa �s �szt�nz�se a menek�ltek �s a lak�hely�ket elhagyni k�nyszer�lt szem�lyek befogad�s�ra �s a befogad�s k�vetkezm�nyeinek visel�s�re� Eszk�z: 628 milli� euro (170 milli�rd HUF) az eg�sz idoszakra (� 12) �C�lcsoportok� (� 6) = kedvezm�nyezettek: a) elismert menek�ltek; b) kieg�sz�to v�delemben r�szes�lok; c) k�relmezok; d) �tmeneti v�delemben r�szes�lok; e) �ttelep�tettek. Comm prop thought of 1.184 million euro are foreseen for asylum � pracitcally half in final text R�giben: subsid prot nemzeti jog szerint is + temp prot applicant isComm prop thought of 1.184 million euro are foreseen for asylum � pracitcally half in final text R�giben: subsid prot nemzeti jog szerint is + temp prot applicant is

48. Az Eur�pai Menek�lt�gyi Alap 2008-2013 T�mogatott tev�kenys�gek (3 �) 1. Fogad�s felt�telek �s menek�lt�gyi elj�r�sok 2. A tag�llamban tart�s �s �lland� jelleggel tart�zkod� szem�lyek integr�l�sa; 3. Szervezetfejleszt�s a tag�llamokban 4. �ttelep�t�s harmadik orsz�gokb�l a tag�llamokba 5. Tag�llamok k�z�tti szem�ly�tad�sok �s �tv�telek 6. A Tan�cs egyhang� d�nt�se alapj�n s�rgoss�gi int�zked�sek ha a tag�llamba hirtelen nagysz�m� menek�lo �rkezik No longer voluntary return, Forced return of rejected was not part of the previous ERF eitherNo longer voluntary return, Forced return of rejected was not part of the previous ERF either

49. Az Eur�pai Menek�lt�gyi Alap 2008-2013

50. Az Eur�pai Menek�lt�gyi Alap 2008-2013 Az Alap �vi fix �sszeget juttat a tag�llamoknak: a r�giek 300 000, az �jak 500 000 Eur�t kapnak �vente 2008-2013 k�z�tt. a t�bbi a kedvezm�nyezettek sz�m�t�l f�gg. (30 % a konvenci�s �s kieg�sz�to v�delemben r�szes�tettekre, valamint az �ttelep�tettekre 70 % a k�relmezokre �s az �tmeneti v�delemben r�szes�lokre) �ttelep�tett szem�lyenk�nt 4000 euro j�r, ha az �rintett region�lis v�delmi program keret�ben �rkezett, kiskor� k�l�nleges ig�nyu csoport tagja (pl. k�nz�s �ldozata) vagy neh�z orvosi eset Az EU a nemzeti fell�p�sek max. 50 %-�t finansz�rozza (kiv�telesen 75 %-ot).

51. A menek�lt�gyi acquiselemei V.A kvalifik�ci�s ir�nyelv(2004)

52. Kvalifik�ci�s ir�nyelv C�l, hat�ly, alapelvek, fobb �j�t�sok C�ljai: - Az asylum shopping megeloz�se - A v�delem minimum�nak garant�l�sa, - A rendszer hiteless�g�t al��s� vissza�l�sek megeloz�se Hat�lya: 26 EU orsz�g (D�nia nem.) Minimum szab�ly A 3. cikk szerint tag�llamok kedvezobb szab�lyokat vezethetnek be, illetve tarthatnak fenn ha az ir�nyelvvel �sszeegyeztethetoek - ez a puszta minimum Fobb �j�t�sai: - Elfogadja a nem-�llami �ld�zotol sz�rmaz� �ld�z�st konvenci�s st�tusz alapj�nak - A belso menek�l�si alternat�v�t kiz�r� oknak tekinti. - Bevezeti a kieg�sz�to v�delem (subsidiary protection) kateg�ri�j�t �s azonos�tja a vele j�r� jogokat. - Nem csak a defin�ci�kat fejti ki (mint az 1996. �vi k�z�s �ll�sfoglal�s) hanem az anyagi jogos�tv�nyokat is. The directive consists of 40 Articles occupies 12 OJ pages Kedvezobb elb�r�l�s elve A tag�llamok kedvezobb szab�lyokat vezethetnek be, illetve tarthatnak fenn annak meghat�roz�s�ra, hogy ki minos�l menek�ltnek, illetve kieg�sz�to v�delemre jogosult szem�lynek; valamint �gyszint�n a nemzetk�zi v�delem tartalm�nak meghat�roz�s�ra is, amennyiben e vonatkoz� szab�lyok �sszeegyeztethetok ezen ir�nyelvvel. The directive consists of 40 Articles occupies 12 OJ pages Kedvezobb elb�r�l�s elve A tag�llamok kedvezobb szab�lyokat vezethetnek be, illetve tarthatnak fenn annak meghat�roz�s�ra, hogy ki minos�l menek�ltnek, illetve kieg�sz�to v�delemre jogosult szem�lynek; valamint �gyszint�n a nemzetk�zi v�delem tartalm�nak meghat�roz�s�ra is, amennyiben e vonatkoz� szab�lyok �sszeegyeztethetok ezen ir�nyelvvel.

53. A kvalifik�ci�s ir�nyelv (folyt) 2 � meghat�roz�sok: K�relem = menek�lt vagy kieg�sz�to v�delmi st�tusz ig�nyl�se menek�lt = genfi egyezm�ny meghat�roz�sa + az Ir�nyelv 12. cikke szerinti kiz�r� okok kieg�sz�to v�delemre jogosult szem�ly ( a magyar jogban: u.n. �oltalmazott� ld. 2007. �vi LXXX. T�rv�ny a mened�kjogr�l, IV. fejezet) ld. k�v. dia 96/196/JHA: Joint Position of 4 March 1996 defined by the Council on the basis of Article K.3 of the Treaty on European Union on the harmonized application of the definition of the term 'refugee' in Article 1 of the Geneva Convention of 28 July 1951 relating to the status of refugeesOJ L 63/21996. m�rcius 13 UNHCR welcomes the clarification that the Directive does not intend to replace, change or supplement the 1951 Convention but to provide guidance for its interpretation. One stop shop? Should all be investigated for from GC? (UNHCR so suggests) Refugee -refugee status = altter = recognized. UNHCR suggests: �asylum� for recognized96/196/JHA: Joint Position of 4 March 1996 defined by the Council on the basis of Article K.3 of the Treaty on European Union on the harmonized application of the definition of the term 'refugee' in Article 1 of the Geneva Convention of 28 July 1951 relating to the status of refugeesOJ L 63/21996. m�rcius 13 UNHCR welcomes the clarification that the Directive does not intend to replace, change or supplement the 1951 Convention but to provide guidance for its interpretation. One stop shop? Should all be investigated for from GC? (UNHCR so suggests) Refugee -refugee status = altter = recognized. UNHCR suggests: �asylum� for recognized

54. Kvalifik�ci�s ir�nyelv (folyt) � 2 (e) �harmadik orsz�g olyan �llampolg�ra, illetve olyan hontalan szem�ly, aki nem minos�l menek�ltnek, de akivel kapcsolatban megalapozott okokb�l azt kell felt�telezni, hogy sz�rmaz�si orsz�g�ba, illetoleg hontalan szem�ly eset�ben a kor�bbi szok�sos tart�zkod�si helye szerinti orsz�gba val� visszat�r�se eset�n a 15. cikk szerinti s�lyos s�relem elszenved�se t�nyleges vesz�ly�nek lenne kit�ve; valamint r� a 17. cikk (1) �s (2) bekezd�se nem vonatkozik, �s nem tudja vagy az ilyen vesz�lytol val� f�lelm�ben nem k�v�nja ezen orsz�g v�delm�t ig�nybe venni � ��person eligible for subsidiary protection� means a third country national or a stateless person who does not qualify as a refugee but in respect of whom substantial grounds have been shown for believing that the person concerned, if returned to his or her country of origin, or in the case of a stateless person, to his or her country of former habitual residence, would face a real risk of suffering serious harm as defined in Article�15, and to whom Article�17(1) and (2) do not apply, and is unable, or, owing to such risk, unwilling to avail himself or herself of the protection of that country R�gi: 5 (2) � "Subsidiary protection shall be granted to any third country national or stateless person who does not qualify as a refugee, ...or whose application for international protection was explicitly made on grounds that did not include the Geneva Convention., and who, owing to a well-founded fear of suffering serious and unjustified harm set out in article 15, has been forced to flee or to remain outside his or her country of origin and is unable or, owing to such fear, is unwilling to avail himself of the protection of that country. Art 17: Article 17 Exclusion 1. A third country national or a stateless person is excluded from being eligible for subsidiary protection where there are serious reasons for considering that: (a) he or she has committed a crime against peace, a war crime, or a crime against humanity, as defined in the international instruments drawn up to make provision in respect of such crimes; (b) he or she has committed a serious crime; (c) he or she has been guilty of acts contrary to the purposes and principles of the United Nations as set out in the Preamble and Articles�1 and 2 of the Charter of the United Nations; (d) he or she constitutes a danger to the community or to the security of the Member State in which he or she is present. ��person eligible for subsidiary protection� means a third country national or a stateless person who does not qualify as a refugee but in respect of whom substantial grounds have been shown for believing that the person concerned, if returned to his or her country of origin, or in the case of a stateless person, to his or her country of former habitual residence, would face a real risk of suffering serious harm as defined in Article�15, and to whom Article�17(1) and (2) do not apply, and is unable, or, owing to such risk, unwilling to avail himself or herself of the protection of that country R�gi: 5 (2) � "Subsidiary protection shall be granted to any third country national or stateless person who does not qualify as a refugee, ...or whose application for international protection was explicitly made on grounds that did not include the Geneva Convention., and who, owing to a well-founded fear of suffering serious and unjustified harm set out in article 15, has been forced to flee or to remain outside his or her country of origin and is unable or, owing to such fear, is unwilling to avail himself of the protection of that country. Art 17: Article 17 Exclusion 1. A third country national or a stateless person is excluded from being eligible for subsidiary protection where there are serious reasons for considering that: (a) he or she has committed a crime against peace, a war crime, or a crime against humanity, as defined in the international instruments drawn up to make provision in respect of such crimes; (b) he or she has committed a serious crime; (c) he or she has been guilty of acts contrary to the purposes and principles of the United Nations as set out in the Preamble and Articles�1 and 2 of the Charter of the United Nations; (d) he or she constitutes a danger to the community or to the security of the Member State in which he or she is present.

55. A kvalifik�ci�s ir�nyelv 15 � : S�lyos s�relem Az al�bbiak minos�lnek s�lyos s�relemnek: a) hal�lb�ntet�s kiszab�sa vagy v�grehajt�sa; vagy b) k�nz�s vagy embertelen, illetve megal�z� b�n�sm�d vagy b�ntet�s alkalmaz�sa a k�relmezovel szemben a sz�rmaz�si orsz�gban; vagy c) nemzetk�zi vagy belso fegyveres konfliktushelyzetekben felmer�lo megk�l�nb�ztet�s n�lk�li eroszak k�vetkezt�ben polg�ri szem�ly �let�nek vagy s�rtetlens�g�nek s�lyos �s egyedi fenyegetetts�ge. R�gi: 15 � The grounds for subsidiary rotection: In accordance with article 5 (2), Member States shall grant subsidiary protection to an applicant for international protection who is outside his or her country of origin, and cannot return there owing to a well-founded fear of being subjected to the following serious and unjustified harm: torture or inhuman or degrading treatment or punishment, or; violation of a human right, sufficiently severe to engage Member State�s international obligations or; a threat to his or her life, safety or freedom as a result of indiscriminate violence arising in situations of armed conflict, or as a result of systematic or generalised violations of their human rights. R�gi: 15 � The grounds for subsidiary rotection: In accordance with article 5 (2), Member States shall grant subsidiary protection to an applicant for international protection who is outside his or her country of origin, and cannot return there owing to a well-founded fear of being subjected to the following serious and unjustified harm: torture or inhuman or degrading treatment or punishment, or; violation of a human right, sufficiently severe to engage Member State�s international obligations or; a threat to his or her life, safety or freedom as a result of indiscriminate violence arising in situations of armed conflict, or as a result of systematic or generalised violations of their human rights.

56. Elgafaji � C-465/07 sz. �gy � �t�let 2009. febru�r 17 EUB Az �gy:Meki Elgafaji, Noor Elgafaji �s a Staatssecretaris van Justitie, k�z�tt folyamatban levo �gy, elozetes d�nt�shozatal az EJSZ szerzod�s 234. cikke alapj�n. A Eur�pai B�r�s�g (EiB) nagytan�csa (11 b�r�) j�rt el, 7 �llam �s a Bizotts�g is nyilatkozott (Hollandi�n k�v�l) Jelentos�ge: felel arra k�rd�sre, mit jelent az �egy�ni� fenyegetetts�g A t�ny�ll�s: M. Elgafaji s�ita, feles�ge N. Elgafaji szunnita mohamed�n, iraki �llampolg�rok. N Elgafaji 2004 �s 2006 k�z�tt egy brit biztons�gi c�gnek dolgozott, amely a rep�lot�r �s a z�ld z�na k�z�tti utaz�st biztos�totta. M�ltbeli s�relmek (a s�lyos s�relem t�nyleges vesz�lynek felt�telez�s�t megalapoz� okok): - �hal�l a kollabor�nsokra� fenyeget�st tartalmaz� levelet tuztek h�zuk ajtaj�ra - Nagyb�tyj�t, ki ugyanenn�l a c�gn�l dolgozott, meg�lt�k a terrorist�k

57. Elgafaji � C-465/07 sz �gy � �t�let 2009. febru�r 17 EUB A k�rd�s: a 15 � b bek �s a 15 � c bek ugyanolyan szintu egy�nies�t�st k�v�n-e meg? - holland elsofok: igen; m�sodfok: nem, c-hez nem kell olyan fok� egy�nies�tetts�g mint b-hez; harmadfok: elozetes k�rd�sek: T�bblet?(supplementary) v�delmet ny�jt-e a 15 c mint az EJEE 3 cikk�n alapul� gyakorlat? Ha igen, mikor van a k�relmezo a 15 c szerinti �megk�l�nb�ztet�s n�lk�li eroszak k�vetkezt�ben s�lyos �s egyedi fenyegetetts�g t�nyleges vesz�ly�nek kit�ve� According to the Minister, the standard of proof required for the protection granted under Article 15(b) of the Directive is identical to that required for the protection granted under Article 15(c). ..Those provisions require applicants to show satisfactorily, in their individual circumstances, the risk of serious and individual threat to which they would be exposed were they to be returned to their country of origin. _______________ 1. Is Article 15(c) of [the Directive] to be interpreted as offering protection only in a situation in which Article 3 of the [ECHR], as interpreted in the case-law of the European Court of Human Rights, also has a bearing, or does Article 15(c), in comparison with Article 3 of the [ECHR], offer supplementary or other protection? 2. If Article 15(c) of the Directive, in comparison with Article 3 of the [ECHR], offers supplementary or other protection, what are the criteria in that case for determining whether a person who claims to be eligible for subsidiary protection status runs a real risk of serious and individual threat by reason of indiscriminate violence within the terms of Article 15(c) of the Directive, read in conjunction with Article 2(e) thereof?� According to the Minister, the standard of proof required for the protection granted under Article 15(b) of the Directive is identical to that required for the protection granted under Article 15(c). ..Those provisions require applicants to show satisfactorily, in their individual circumstances, the risk of serious and individual threat to which they would be exposed were they to be returned to their country of origin. _______________ 1. Is Article 15(c) of [the Directive] to be interpreted as offering protection only in a situation in which Article 3 of the [ECHR], as interpreted in the case-law of the European Court of Human Rights, also has a bearing, or does Article 15(c), in comparison with Article 3 of the [ECHR], offer supplementary or other protection? 2. If Article 15(c) of the Directive, in comparison with Article 3 of the [ECHR], offers supplementary or other protection, what are the criteria in that case for determining whether a person who claims to be eligible for subsidiary protection status runs a real risk of serious and individual threat by reason of indiscriminate violence within the terms of Article 15(c) of the Directive, read in conjunction with Article 2(e) thereof?�

58. Elgafaji � C-465/07 sz �gy � �t�let 2009. febru�r 17 EUB EiB: A 15 b megfelel az EJEE 3 cikk�nek, a 15 c viszont elt�r att�l, ez�rt �n�ll�an kell �rtelmezni (28. pont) A 15 c �ezzel ellent�tben� a s�relem �ltal�nosabb vesz�ly�t foglalja mag�ban. (33. �) Nem konkr�t eroszakos cselekedetekre utal, hanem a szem�ly �let�nek �s szem�ly�nek (testi �ps�g�nek) fenyegetetts�g�re, amelyet a megk�l�nb�ztet�s n�lk�li (�vak�) eroszak v�lt ki. (34. �) A megk�l�nb�ztet�s n�lk�li eroszak jellemzoje: f�ggetlen a szem�lyes k�r�lm�nyektol (34 �) A 15 b (�s a 15 a) Azokra a helyzetekre terjednek ki �amelyekben a kieg�sz�to v�delmet k�ro konkr�tan egy meghat�rozott t�pus� s�relem vesz�ly�nek van kit�ve.� �cover situations in which the applicant for subsidiary protection is specifically exposed to the risk of a particular type of harm.� A 15 b (�s a 15 a) Azokra a helyzetekre terjednek ki �amelyekben a kieg�sz�to v�delmet k�ro konkr�tan egy meghat�rozott t�pus� s�relem vesz�ly�nek van kit�ve.� �cover situations in which the applicant for subsidiary protection is specifically exposed to the risk of a particular type of harm.�

59. Elgafaji � C-465/07 sz �gy � �t�let 2009. febru�r 17 EUB �[T]he word �individual� must be understood as covering harm to civilians irrespective of their identity, where the degree of indiscriminate violence characterising the armed conflict taking place � reaches such a high level that substantial grounds are shown for believing that a civilian, returned to the relevant country or, as the case may be, to the relevant region, would, solely on account of his presence on the territory of that country or region, face a real risk of being subject to the serious threat referred in Article 15(c) of the Directive The key sentence - a kulcsmondat �[A]z �egyedi� kifejez�st �gy kell �rtelmezni, hogy az - szem�lyazonoss�gukra tekintet n�lk�l - mag�ban foglalja a polg�ri szem�lyek ellen ir�nyul� s�relmeket, amikor a fenn�ll� fegyveres konfliktust jellemzo megk�l�nb�ztet�s n�lk�li eroszak �olyan nagyfok�, hogy megalapozott okokb�l azt kell felt�telezni, hogy az �rintett orsz�gba vagy adott esetben az �rintett r�gi�ba visszak�ld�tt polg�ri szem�ly kiz�r�lag az annak ter�let�n val� tart�zkod�sa miatt az ir�nyelv 15.�cikk�nek c)�pontj�ban eml�tett s�lyos fenyegetetts�g t�nyleges vesz�ly�nek lenne kit�ve. Ezt az �rtelmez�st nem �rv�nytelen�ti a preambulum 26 pontja � b�r a Bs�g nem indokolja k�l�n, mi�rt nem.Ezt az �rtelmez�st nem �rv�nytelen�ti a preambulum 26 pontja � b�r a Bs�g nem indokolja k�l�n, mi�rt nem.

60. A menek�lt�gyi acquiselemei VI.Az elj�r�si ir�nyelv(2005)

61. IR�NYELV AZ ELJ�R�S MINIM�LIS GARANCI�IR�L HAT�LY: K�telezo Konvenci�s st�tusz k�relemre Opcion�lis: Kieg�sz�to v�delem ir�nti k�relmekre Nem terjed ki: �tmeneti v�delemre B�rkitol Hat�ron vagy az �llam ter�let�n beadott k�relmekre MINIMUMSZAB�LYOK: a tag�llamok hat�lyba l�ptethetnek kedvezobbet ALAPELVEK �S GARANCI�K Hozz�f�r�s az elj�r�shoz: Garant�lni kell a hat�kony beterjeszt�s lehetos�g�t A k�relem b�rmilyen form�ban beterjesztheto A hat�s�g kapott utas�t�st arra, hova kell felterjesztenie Minden felnott �n�ll� k�relmet adhat be 2003 m�jus: Framcia, finn, holland sv�d: m�g mindig akarja kieg�sz�tore alkalmazni2003 m�jus: Framcia, finn, holland sv�d: m�g mindig akarja kieg�sz�tore alkalmazni

62. IR�NYELV AZ ELJ�R�S MINIM�LIS GARANCI�IR�L Marad�s joga (non-refoulement): A k�relmezonek meg kell engedni, hogy a ter�leten vagy a hat�ron maradjon, am�g k�relm�rol nem d�nt�ttek (elso fokon) Kritika: Mi�rt nem jogeros d�nt�sig?  A k�relem megfelelo vizsg�lata: Minden d�nt�s legyen az adott egy�nre szabott, objekt�v �s elfogulatlan. Megfelelo sz�rmaz�si orsz�g-inform�ci�k birtok�ban A menek�ltjogot ismero szem�lyzet m�rlegeljen �s d�nts�n

63. IR�NYELV AZ ELJ�R�S MINIM�LIS GARANCI�IR�L A hat�rozatra vonatkoz� k�vetelm�nyek: �r�sbeli d�nt�st kell hozni, az elutas�t�st t�nybelileg �s jogilag indokolva, utalva a fellebbez�s lehetos�g�re Valamennyi elj�r�sban �s valamennyi k�relmezore �rv�nyes tov�bbi garanci�lis k�vetelm�nyek T�j�koztat�s az elj�r�sr�l �s jogair�l, k�telezetts�geirol; Tolm�cs, k�zp�nzbol �sz�ks�g eset�n�; UNHCR-ral, vagy a nev�ben tev�kenykedo szervezettel kapcsolatba l�p�s Kello idoben �rtes�t�s a d�nt�srol Ha nincs �gyv�dje, az �ltala �rtett nyelven

64. IR�NYELV AZ ELJ�R�S MINIM�LIS GARANCI�IR�L A szem�lyes meghallgat�s K�telezo (n�h�ny kiv�tel van, pl. ha an�lk�l is megadhat� a st�tusz vagy eltunik a k�relmezo) Megfeleloen k�pzett tolm�cs seg�ts�g�vel zajlik A meghallgat�si jegyzok�nyvet a k�relmezo rendelkez�s�re bocs�tj�k megjegyz�sek t�tele v�gett, vagy a fellebbez�s elok�sz�t�s�hez Compulsory, but exceptions (Dublin II, assistance at submission of request, �not reasonably practicable� /e.g.unfit applicant/) Requirements: minimal - �steps� to ensure comprehensive account, - interviewer �sufficiently competent�,  (to take account of applicant�s cultural origin or  vulnerability) - interpreter to ensure �appropriate communication�, not necessarily in language preferred by applicant. - written report: access before or after the decision, approval of applicant not necessary! Compulsory, but exceptions (Dublin II, assistance at submission of request, �not reasonably practicable� /e.g.unfit applicant/) Requirements: minimal - �steps� to ensure comprehensive account, - interviewer �sufficiently competent�, (to take account of applicant�s cultural origin or vulnerability) - interpreter to ensure �appropriate communication�, not necessarily in language preferred by applicant. - written report: access before or after the decision, approval of applicant not necessary!

65. IR�NYELV AZ ELJ�R�S MINIM�LIS GARANCI�IR�L Jogi seg�ts�gny�jt�shoz �s k�pviselethez val� jog Garant�lni kell, hogy jogi seg�ts�get ny�jt�val hat�konyan konzult�lhasson, jog�sza a meghallgat�son jelen lehet. �rz�keny inform�ci� visszatarthat�, bizony helyekre a bel�p�s megtilthat� Ingyenes jogi seg�ts�g �s k�pviselet: tag�llamok korl�tozhatj�k: b�r�i fel�lvizsg�latra (egy vagy k�tfok� k�zigazgat�si elj�r�s ut�n) azokra akik nem rendelkeznek �elegendo anyagi forr�ssal" az �elorel�that�an sikeres kimenetelu fellebbez�sre vagy fel�lvizsg�latra -kijel�lt jog�szokra idobeli korl�tot �s anyagi maximumot �rhatnak elo a saj�t �llampolg�rnak ny�jtott seg�ts�g m�rt�k�re �review is likely to succeed� �review is likely to succeed�

66. IR�NYELV AZ ELJ�R�S MINIM�LIS GARANCI�IR�L Adatv�delem Az �gyd�nto �llam biztos�tja, hogy a sz�rmaz�si orsz�g ne �rtes�lj�n a k�relemrol K�s�ro n�lk�li kiskor�ak Gondnok/jogi k�pviselo k�telezo, Kormeghat�roz�s: elozetes figyelmeztet�s ut�n, biztos �s az emberi m�lt�s�got nem s�rto m�dszerrel. (Nem kell al�vetnie mag�t.) Meghallgat�nak �s a d�nt�st elok�sz�to szem�lynek legyen a kiskor�akra vonatkoz� speci�lis szak�rtelme Adatev�delem: 22 cikkAdatev�delem: 22 cikk

67. IR�NYELV AZ ELJ�R�S MINIM�LIS GARANCI�IR�L A menek�lo k�telezetts�gei Az elj�r�shoz sz�ks�ges egy�ttmuk�d�st k�vetelhet meg a hat�s�g, �gy megjelen�st relev�ns dokumentum (pl. �tlev�l) �tad�s�t c�m�nek, tart�zkod�si hely�nek k�zl�s�t, ot mag�t �s t�rgyait �tvizsg�lhatj�k, f�nyk�pezhetik, r�gz�thetik szavait, ha errol elozetesen t�j�koztatj�k Eddig ennek bizonyos elemei a t�nyek meg�llap�t�sa c. 16. cikkben szerepeltek, amiben szerepelt a benefit of doubt elve is. Az eg�sz cikekt kivett�k (2003-as tervezet iktatta be 9/A cikk�nt)Eddig ennek bizonyos elemei a t�nyek meg�llap�t�sa c. 16. cikkben szerepeltek, amiben szerepelt a benefit of doubt elve is. Az eg�sz cikekt kivett�k (2003-as tervezet iktatta be 9/A cikk�nt)

68. IR�NYELV AZ ELJ�R�S MINIM�LIS GARANCI�IR�L Orizet (detention) Puszt�n az�rt mert k�relmet adott be nem tarthat� orizetben (kiv�ve, ha m�s �llam elv�llalta az elj�r�s lefolytat�s�t) A fogvatart�s gyors b�r�i fel�lvizsg�lat�t biztos�tani kell K�relem visszavon�s (kifejezett vagy hallgat�lagos) Az �llam megsz�ntetheti az elj�r�st vagy elutas�thatja a k�relmet Hallgat�lagos visszavon�snak minos�l, ha: felsz�l�t�s ellen�re nem szolg�ltat l�nyeges inf�t, felr�hat� okb�l nem jelenik meg meghallgat�son eltunt �s �sszeru idon bel�l nem vette fel a kapcsolatot a hat�s�ggal Elj�r�s folytat�sa: k�relemre lehets�ges de nem k�telezo A szem�lyazonoss�g meg�llap�t�sa nem jogc�m, b�r �rorsz�g, Finnorsz�g �s Sv�dorsz�g szeretn� A felt�telek nem szigiridtak, biz. gumikateg�ri�k kiker�ltek (pl. ha a gyors elj�r�sjhoz kell) Volt benne:Kiv�telesen m�gis megengedett, ha a hat�ron vagy a tranzit z�n�ban van �s illeg�lis bel�p�s�t kell megakad�lyozni, kitoloncol�s�t tervezik �s ezt hi�s�tan� meg mert: identit�s�t rejti �s a k�relmezo eltun�s�tol kell tartani Dublin II szerinti �tad�s�t vagy visszav�tel�t m�rlegelik, A szem�lyazonoss�g meg�llap�t�sa nem jogc�m, b�r �rorsz�g, Finnorsz�g �s Sv�dorsz�g szeretn� A felt�telek nem szigiridtak, biz. gumikateg�ri�k kiker�ltek (pl. ha a gyors elj�r�sjhoz kell) Volt benne:Kiv�telesen m�gis megengedett, ha a hat�ron vagy a tranzit z�n�ban van �s illeg�lis bel�p�s�t kell megakad�lyozni, kitoloncol�s�t tervezik �s ezt hi�s�tan� meg mert: identit�s�t rejti �s a k�relmezo eltun�s�tol kell tartani Dublin II szerinti �tad�s�t vagy visszav�tel�t m�rlegelik,

69. IR�NYELV AZ ELJ�R�S MINIM�LIS GARANCI�IR�L Norm�l �vizsg�lat� 23 �, 1-2) nincs hat�rido, � leheto legr�videbb idon bel�l� 6 h�nap m�lt�n t�j�koztat�s a nem k�telezo hat�ridorol M�s elj�r�sok �s k�relmek

70. IR�NYELV AZ ELJ�R�S MINIM�LIS GARANCI�IR�L  Elsobbs�gi �s gyors�tott elj�r�sok Nem sz� szerinti �s nem minden r�szletre kiterjedo felsorol�s: 1. A menek�lo nem nevez meg relev�ns t�nyeket. 2. Nyilv�nval�an nem felel meg a defin�ci�nak., 3. Biztons�gos sz�rmaz�si orsz�g honosa. 4. Biztons�gos harmadik orsz�gba k�ldheto. 5. Szem�lyazonoss�g�t illetoen f�lrevezette a hat�s�gokat 6. M�s n�ven m�r k�relmet adott be. 7 Sz�nd�kosan megszabadult �ti- vagy szem�lyazonos�t� okm�ny�t�l. 8. Ellentmond�sos, k�vetkezetlen vagy val�sz�nutlen amit elmond. 9. �j elemet nem tartalmaz� ism�telt k�relem. 10. B�r volt lehetos�ge, nem adott be kor�bban k�relmet. 11. Csak elt�vol�t�s�t akarja k�sleltetni a k�relemmel. 12. Megszegte a k�relmezokre vonatkoz� magatart�si szab�lyokat. 13. Illeg�lisan l�pett be vagy maradt az orsz�gban 14. Vesz�lyes a k�zrendre vagy a k�zbiztons�gra, 15. Ellenszeg�l az ujjlenyomatv�telnek 16. Kiskor�k�nt sz�lei k�relm�nek elutas�t�sa ut�n folyamodik st�tusz�rt.

71. IR�NYELV AZ ELJ�R�S MINIM�LIS GARANCI�IR�L  Elsobbs�gi �s gyors�tott elj�r�sok Ism�telt k�relmek = ha m�r volt d�nt�s (vagy jogeros d�nt�s) akkor elozetes elfogadhat�s�gi vizsg�latnak vethetik al� van-e �j t�ny vagy k�r�lm�ny volt-e fellebbez�s Ha nincsenek � �rdemi vizsg�lat n�lk�l elutas�that� A hat�ron folytatott elj�r�sok: A 2005. december 1-j�n hat�lyban volt szab�lyok fenntarthat�ak- akkor is ha nem felelnek meg a garanci�lis k�vetelm�nyeknek. M�gis: marad�s, t�j�koztat�s, tolm�cs, szem�lyes meghallgat�s, jogi seg�ts�g, Max 4 h�t a tarnzitban T�meges �rkez�s eset�n is alkalmazhat�

72. IR�NYELV AZ ELJ�R�S MINIM�LIS GARANCI�IR�L Alaptalan k�relmek � biztons�gos sz�rmaz�si orsz�g Biztons�gos a sz�rmaz�si orsz�g, ha jogi helyzete �s a demokratikus rendszerben val� jogalkalmaz�s helyzete �s az �ltal�nos politikai k�r�lm�nyek alapj�n kimutathat�, hogy �ltal�ban �s k�vetkezetesen nem tapasztalhat� �ld�ztet�s; nem alkalmaznak k�nz�st, sem kegyetlen, embertelen vagy megal�z� b�n�sm�dot vagy b�ntet�st; �s nem fenyeget �ltal�nos eroszak sem nemzetk�zi, sem belso fegyveres konfliktushelyzetekben. M�rlegelendok:, a) az orsz�g vonatkoz� t�rv�nyei �s jogszab�lyai, �s alkalmaz�suk m�dja; b) Az emberi jogok �s alapveto szabads�gok v�delm�rol sz�l� eur�pai egyezm�nyben �s/vagy A polg�ri �s politikai jogokr�l sz�l� nemzetk�zi egyezs�gokm�nyban �s/vagy a k�nz�s elleni egyezm�nyben meghat�rozott emberi jogok �s szabads�gok tiszteletben tart�sa, k�l�n�sen az olyan jogok�, amelyektol az eml�tett eur�pai egyezm�ny 15. cikk�nek (2) bekezd�se alapj�n nem lehet elt�rni; c) a visszak�ld�s tilalma elv�nek tiszteletben tart�sa a Genfi egyezm�nynek megfeleloen; d) az ezen jogok �s szabads�gok megs�rt�se elleni hat�kony jogorvoslati rendszer biztos�t�sa �tj�n. A biztons�gos sz�rmaz�si orsz�gb�l �rkezo k�relme alaptalan = elutas�tott

73. IR�NYELV AZ ELJ�R�S MINIM�LIS GARANCI�IR�L Elfogadhatatlan k�relmek �Dublin� (k�telezo) tov�bbi opcion�lis esetek m�sik tag�llamban m�r menek�lt st�tusza van m�sik tag�llam m�s jogc�men engedi marad�s�t a menek�ltekkel egyenlo jogokkal van nem tag�llam elso mened�k orsz�ga, ahol m�r v�delmet �lvezett van nem tag�llam biztons�gos harmadik orsz�g ism�telt k�relmet ny�jt be �s nem t�maszkodik �j t�nyekre eltartott csal�dtag, ki kor�bban lemondott az �n�ll� k�relmez�s lehetos�g�rol, megv�ltoztatja �ll�spontj�t �s nincs ezt indokol� t�ny 26. cikk Az elso mened�k orsz�g�nak elve Egy adott mened�kk�ro eset�ben egy orsz�g akkor tekintheto az elso mened�k orsz�g�nak, ha a) ez az orsz�g a k�relmezot menek�ltk�nt ismerte el �s a k�relmezo m�g mindig ig�nybe veheti ezt a v�delmet, vagy 2005.12.13. HU Az Eur�pai Uni� Hivatalos Lapja L 326/25 b) a k�relmezo ebben az orsz�gban egy�b, elegendo v�delmet �lvez, bele�rtve a visszak�ld�s tilalma elleni v�delmet is, felt�ve, hogy ez az orsz�g ot visszafogadja. Az elso mened�k orsz�ga elv�nek egy adott mened�kk�ro k�l�nleges k�r�lm�nyei tekintet�ben val� alkalmaz�sa sor�n a tag�llamok figyelembe vehetik a 27. cikk (1) bekezd�s�ben foglaltakat. 26. cikk Az elso mened�k orsz�g�nak elve Egy adott mened�kk�ro eset�ben egy orsz�g akkor tekintheto az elso mened�k orsz�g�nak, ha a) ez az orsz�g a k�relmezot menek�ltk�nt ismerte el �s a k�relmezo m�g mindig ig�nybe veheti ezt a v�delmet, vagy 2005.12.13. HU Az Eur�pai Uni� Hivatalos Lapja L 326/25 b) a k�relmezo ebben az orsz�gban egy�b, elegendo v�delmet �lvez, bele�rtve a visszak�ld�s tilalma elleni v�delmet is, felt�ve, hogy ez az orsz�g ot visszafogadja. Az elso mened�k orsz�ga elv�nek egy adott mened�kk�ro k�l�nleges k�r�lm�nyei tekintet�ben val� alkalmaz�sa sor�n a tag�llamok figyelembe vehetik a 27. cikk (1) bekezd�s�ben foglaltakat.

74.  A Europai Menek�lt�gyi T�mogat� Hivatal (EASO)

75. A bizotts�g javaslata: (COM (2009) 66 final) A 439/2010/EU rendelet az Eur�pai Menek�lt�gyi T�mogat�si Hivatal l�trehoz�s�r�l, OJ L 132/11 C�ljai koordin�lja �s megeros�ti a tag�llamok k�z�tti gyakorlati egy�ttmuk�d�st, �s seg�ti a K�z�s Eur�pai menek�lt�gyi rendszer jobb v�grehajt�s�t operat�v t�mogat�s a k�l�n�sen nagy terhel�snek kitett tag�llamnak Tudom�nyos �s technikai seg�ts�g az Uni� strat�gia-alkot�s�hoz �s a jogalkot�shoz A Europai Menek�lt�gyi T�mogat� Hivatal

76. EMTH tervezett tev�kenys�gek Sz�rmaz�si orsz�g inform�ci� gyujt�s �s szolg�ltat�s A nemzetk�zi v�delmet �lvezok Uni�n bel�li �thelyez�s�hez ny�jtott t�mogat�s Seg�ts�g a t�meges be�raml�s c�lpontj�v� lett (� a k�l�n�sen nagy terhel�snek kitett�) tag�llamok orsz�gnak: - Menek�lt�gyi t�mogat� csoportok k�ld�se Tolm�csol�s Sz�rmaz�si orsz�g inform�ci� Menek�ltk�relmek elb�r�l�s�ban szerzett tud�s hasznos�t�sa c�lj�b�l D�nt�s a kik�ld�s�krol: az �gyvezeto igazgat� jogk�re(2010 november 26: Rob Visser-t v�lasztott�k e posztra) A Europai Menek�lt�gyi T�mogat� Hivatal

77. A Europai Menek�lt�gyi T�mogat� Hivatal 2010 osz�n a miniszterek meg�llapodnak a priorit�sokr�l Igazagat�tan�cs elso �l�se: M�lta, 2010 nov 25-26 T�nyleges muk�d�s kezdete: 2011 elso fele (b�r az �p�let�t m�g k�sz�tik elo) Ld. CEAS a jelenlegi helyzet eln�ks�gi �stock taking� 2010 okt�ber 29. Doc: Asile 85 15561/10 K�pz�s: interj�technik�k, hat�rozatok indokol�sa, hiteless�g -eur�pai szointen igazi szakmai k�z�ss�g alakuljon ki (Comon European Asylum Curriculum) COI: elsosorban azon orsz�gokra, amelyek kapcs�n a legnagyobbak az elt�r�sekLd. CEAS a jelenlegi helyzet eln�ks�gi �stock taking� 2010 okt�ber 29. Doc: Asile 85 15561/10 K�pz�s: interj�technik�k, hat�rozatok indokol�sa, hiteless�g -eur�pai szointen igazi szakmai k�z�ss�g alakuljon ki (Comon European Asylum Curriculum) COI: elsosorban azon orsz�gokra, amelyek kapcs�n a legnagyobbak az elt�r�sek

78. A m�lt /�t/�rt�kel�se �s a j�voBev�ndorl�si �s mened�kjogi paktum, Stockholmi program�tdolgoz�sok (Recastst)

79. A bev�ndorl�si �s mened�kjogi paktum Francia javaslat, a BI�T 2008 szeptember 25-�n hagyta j�v�, hivatalosan a 2008 okt�beri EIT fogadta el. EIT nyilatkozat � jogilag nem k�telezo Ez m�g nem a h�gai program ut�dja, az a sv�d eln�ks�g alatt, 2009 m�sodik fel�ben fogj�k elfogadniEz m�g nem a h�gai program ut�dja, az a sv�d eln�ks�g alatt, 2009 m�sodik fel�ben fogj�k elfogadni

80. A bev�ndorl�si �s mened�kjogi paktum Lehetos�g Az egy�n kibontakozik Hozz�j�rul az EU gazdas�gi n�veked�s�hez Ellens�lyozza az �reged�st Eur�p�ban J�vedelmet eredm�nyez a k�ldo orsz�gokban Vesz�ly A rosszul ir�ny�tott �s ellenorz�tt (managelt) v�ndorl�s megbontja a t�rsadalmi koh�zi�t A tag�llam d�nt�sei �rintik a t�bbit, mivel nincs belso hat�r

81. A bev�ndorl�si �s mened�kjogi paktum Regul�ris migr�ci� Elvek: Tag�llami hat�sk�r, bele�rtve kv�t�k meg�llap�t�s�t Legyen szelekt�v �s �sszehangolt Javaslatok: - Valamennyi tag�llam munakeropiaci ig�nyeit vegy�k figyelembe Legyen az EU vonz�bb a magasan k�pzetteknek, a di�koknak �s a kutat�knak F�kezze az agyelsz�v�st az ideiglenes vagy k�rk�r�s v�ndorl�s elomozd�t�s�val Csal�degyes�t�st szigor�t�sa, igazodva az orsz�g �s az adott csal�d fogad�/integr�l� k�pess�g�hez A bev�ndorl�k integr�l�d�s�t seg�tse, egyens�lyt tartva jogaik �s k�telezetts�geik k�z�tt. (Megk�v�nhat� az orsz�g identit�s�nak, kult�r�j�nak �s az eur�pai �rt�keknek a tisztelete)

82. A bev�ndorl�si �s mened�kjogi paktum Irregul�ris (illeg�lis) migr�ci� Elvek: Jobb egy�ttmuk�d�s: tag�llam, tranzit �llam, sz�rmaz�si orsz�g (�s Bizotts�g) Az illeg�lis migr�nsnak el kell hagynia az EU ter�let�t (m�lt�s�ga megorz�s�vel, elsosorban �nk�nt) Valamennyi �llam k�teles visszafogadni saj�t �llampolg�r�t. Javaslatok: Regulariz�ci� csak egy�nileg Visszafogad�si egyezm�nyek EU vagy tag�llami szinten Tag�llamok k�z�tti egy�ttmuk�d�s, pl. k�z�s hazautaztat�s, adatb�zisok K�z�s rendori �s bun�gyi k�zdelem az embercsemp�szek ellen Az illeg�lis v�ndorokat kizs�km�nyol�k (pl. munkaad�k) elrettento b�ntet�se A kiutas�t�si d�nt�sek k�lcs�n�s v�grehajthat�s�g�nak val�di alkalmaz�sa (2001 �ta van ir�nyelv.)

83. A bev�ndorl�si �s mened�kjogi paktum A hat�rellenorz�s hat�konys�g�nak n�vel�se Elvek: - a hat�rellenorz�s �s hat�ror�zet a tag�llam feladata - a belso hat�rok n�lk�li ter�letre bel�ptet�s k�z�s feleloss�g - a v�zumkiad�s gyakorlata az integr�lt hat�rigazgat�s r�sze - t�nyleges szolidarit�sra t�maszkodhat a k�l�n�sen �rintett tag�llam Javaslatok: Tag�llamok �s Bizotts�g ford�tsanak t�bb forr�st a k�lso hat�r ellenorz�s�re 2012 janu�r 1-tol biometrikus v�zumokat adjanak ki, jav�ts�k a konzuli egy�ttmuk�d�st, �nk�ntes alapon k�z�s konzuli szolg�latok j�jjenek l�tre Frontex megeros�t�se, k�t szak�rtoi iroda fel�ll�t�s�nak m�rlegel�se (keleti sz�razf�ldi hat�r, d�li tengeri hat�r). Hosszabb t�von esetleg megfontoland� az eur�pai hat�rors�g fel�ll�t�sa Az ar�nytalanul nagy be�raml�ssal terhelt �llamoknak t�bb seg�ts�g Elektronikus rendszerek interoperabilit�s�nak n�vel�se, 2012-tol elektronikus ki- �s bel�pteto rendszer Egy�ttmuk�d�s sz�rmaz�si �s tranzit orsz�gokkal, k�pz�s, felszerel�s Schengen ki�rt�kel�s jav�t�sa, sur�t�se

84. A bev�ndorl�si �s mened�kjogi paktum Mened�kjog Elvek: Valamennyi k�lf�ldi jogosult (lehet) v�delemre �s seg�ts�gre A v�delem biztos�t�sa a tag�llam feladata Az eur�pai menek�lt�gyi rendszer - a UNHCR-ral konzult�lva � tov�bbfejlesztendo A megeros�tett k�lso hat�rv�delem nem vezethet a v�delemhez hozz�f�r�s megakad�lyoz�s�ra Javaslatok: 2009: Eur�pai Menek�lt�gyi T�mogat�si Iroda: koordin�l, szakmai seg�ts�get ny�jt, nem d�nt konkr�t �gyekben 2010-re, legk�sobb 2012-re egys�ges (single) mened�kjogi elj�r�s, k�z�s garanci�kkal �s egys�ges (uniform) st�tusz menek�lteknek �s kieg�sz�to v�delemben r�szes�tetteknek. Nagy be�raml�s c�lpontj�v� v�lt orsz�gokba szakemberek k�ld�se UNHCR-rel erosebb egy�ttmuk�d�s �ttelep�t�s EU-ba Harmadik �llamokban kapacit�sn�vel�s Hat�ror�k mened�kjogi k�pz�se

85. A bev�ndorl�si �s mened�kjogi paktum Egy�ttmuk�d�s harmadik orsz�gokkal Elvek: C�l: az irregul�ris migr�ci� managementje, az illeg�lis migr�ci� megf�kez�se, a migr�ci� �s fejlod�s egym�st eros�to hat�sa A migr�ci� az EU k�lkapcsolatainak szerves r�sze Javaslatok: K�toldal� szerzod�sek regul�ris migr�ci�s lehetos�gekrol, illeg�lis migr�ci� megf�kez�s�rol, visszaad�sr�l �s a tranzit- �s sz�rmaz�si orsz�gok fejleszt�s�rol Tag�llamok - munkaeropiacukhoz igazod�an - k�n�ljanak kelet- �s d�l-eur�paiaknak bev�ndorl�si lehetos�get, k�pz�si, tapasztalatszerz�si lehetos�get, szorgalmazz�k az agyelsz�v�sra nem vezeto ideiglenes ill. k�rk�r�s v�ndorl�st Egy�ttmuk�d�s a tranzit- �s sz�rmaz�si orsz�gokkal az illeg�lis migr�ci� visszaszor�t�s�ban A migr�ci�s �s a fejleszt�si politika szorosabb �sszek�t�se Seg�ts�k a migr�nst saj�t haz�ja fejleszt�s�ben, pl. biztons�gos �s olcs� p�nz hazautal�si rendszer kialak�t�s�val Tartsanak konferenci�kat (P�rizs, 2008 osz, Pr�ga, 2009 tavasz) a konkr�t l�p�sekrol Alkalmazz�k a Global Approach to Migration egy�ttmuk�d�si eszk�zeit Garant�lj�k az �sszhangot az EU m�s fejleszt�si politik�ival

86. A Stockholmi Program Tampere 1999 � H�ga 2004 - Stockholm, 2009 � A jogok Eur�p�ja: alapjogok, emberi jogok v�delme, A jog�rv�nyes�l�s Eur�p�ja: hat�ron �terjedo tranzakci�k k�nny�t�se polg�ri igazs�g�gyi egy�ttmuk�d�s A v�delmet ny�jt� Eur�pa: beutaz�skontroll, rendori �s b�nteto igazs�g�gyi egy�ttmuk�d�s A szolid�ris Eur�pa: bev�ndorl�spolitika, menek�ltpolitika, egy�ttmuk�d�s harmadik orsz�gokkal Elojel: Bizotts�g COM(2009) 262 v�gleges (2009. j�n. 10)Elojel: Bizotts�g COM(2009) 262 v�gleges (2009. j�n. 10)

87. Az EiT a Stockholmi programr�l, 2009 december A polg�rs�g �s az alapveto jogok elomozd�t�sa:� Az eur�pai polg�rs�gnak k�zzelfoghat� val�s�gg� kell v�lnia.�A szabads�gon, a biztons�gon �s a jog �rv�nyes�l�s�n alapul� t�rs�g mindenekelott olyan egys�ges ter�let, amelyben az alapveto jogok v�delme biztos�tva van.�Folytat�dnia kell a schengeni t�rs�g bov�t�s�nek.�Az ember �s az emberi m�lt�s�g, valamint az Alapjogi Chart�ban �s az emberi jogokr�l sz�l� eur�pai egyezm�nyben r�gz�tett egy�b jogok tiszteletben tart�sa alapveto �rt�k.�E szabads�gok gyakorl�s�t �s a polg�rok mag�n�let�nek v�delm�t � k�l�n�sen a szem�lyes adatok v�delme r�v�n � p�ld�ul a nemzeti hat�rokon t�l is biztos�tani kell.�Figyelembe kell venni a kiszolg�ltatott szem�lyek saj�tos ig�nyeit, �s biztos�tani kell, hogy az eur�pai polg�rok �s m�sok az Eur�pai Uni�ban � �s adott esetben ak�r az Uni�n k�v�l is � teljes m�rt�kben �rv�nyes�thess�k jogaikat.

88. Az EiT a Stockholmi programr�l, 2009 december A jog �s a jog�rv�nyes�l�s Eur�p�ja:� Meg kell szil�rd�tani a jog �rv�nyes�l�s�n alapul� eur�pai t�rs�get, hogy megszunj�n a jelenlegi fragment�lts�g. Elsobbs�get �lveznek az emberek igazs�gszolg�ltat�shoz val� hozz�f�r�s�t megk�nny�to mechanizmusok, hogy a polg�rok az eg�sz Uni�ban �rv�nyes�thess�k jogaikat. Jav�tani kell tov�bb� a jogi szakemberek k�zti egy�ttmuk�d�st �s k�pz�s�ket, valamint eroforr�sokat kell mobiliz�lni annak �rdek�ben, hogy megszunjenek a jogi hat�rozatok m�s tag�llamokban val� elismer�s�nek akad�lyai.

89. Az EiT a Stockholmi programr�l, 2009 december V�delmet ny�jt� Eur�pa: Belso biztons�gi strat�gi�t kell kidolgozni az Uni�n bel�li biztons�g tov�bbi jav�t�sa, �s ez�ltal az eur�pai polg�rok �let�nek �s biztons�g�nak v�delme, valamint a szervezett bun�z�s, a terrorizmus �s egy�b fenyeget�sek elleni k�zdelem �rdek�ben. A strat�gi�nak a bun�ld�z�s, a hat�rigazgat�s, a polg�ri v�delem �s a katasztr�fav�delem ter�n folytatott egy�ttmuk�d�s, valamint a b�nteto�gyekben folytatott igazs�g�gyi egy�ttmuk�d�s megeros�t�s�t kell c�loznia Eur�pa biztons�g�nak n�vel�se �rdek�ben. Az Eur�pai Uni�nak tov�bb� munk�j�t a tag�llamok k�z�tti szolidarit�sra kell alapoznia, �s teljes m�rt�kben ki kell haszn�lnia az EUMSz. 222. cikk�t. Beutaz�s Eur�p�ba �s a globaliz�ci�: Hat�konyabb� �s eredm�nyesebb� kell tenni az Eur�p�ba val� beutaz�sra vonatkoz� elj�r�sokat az Uni� ter�let�re elismerten jogos �rdekbol beutazni k�v�n� szem�lyek sz�m�ra. Az Uni�nak �s tag�llamainak ugyanakkor garant�lniuk kell polg�raik biztons�g�t. Az integr�lt hat�rigazgat�st �s a v�zumpolitik�kat e c�lok szolg�lat�ba kell �ll�tani.

90. Az EiT a Stockholmi programr�l, 2009 december A feleloss�gv�llal�s, a szolidarit�s �s a partners�g Eur�p�ja migr�ci�s �s menek�lt�gyi k�rd�sekben:� Az eloretekinto �s �tfog�, szolidarit�son �s feleloss�gv�llal�son alapul� eur�pai migr�ci�s politika kidolgoz�sa tov�bbra is az Eur�pai Uni� egyik kiemelt szakpolitikai c�lkituz�se.��.�A megfeleloen kezelt migr�ci� valamennyi �rdekelt f�l sz�m�ra elony�s lehet.�..�Eur�p�nak rugalmas politik�ra lesz sz�ks�ge, amely igazodik a tag�llamok priorit�saihoz �s sz�ks�gleteihez, �s lehetov� teszi a migr�nsok sz�m�ra, hogy marad�ktalanul �ljenek a tag�llamok �ltal felk�n�lt lehetos�gekkel.� A k�z�s menek�lt�gyi rendszer 2012-ben t�rt�no l�trehoz�s�nak c�lkituz�se tov�bbra is fenn�ll, a v�delemre szorul�knak pedig biztos�tani kell a jogilag biztons�gos �s hat�kony menek�lt�gyi elj�r�sok ig�nybev�tel�nek lehetos�g�t.�Ezenk�v�l � meg kell elozni �s vissza kell szor�tani az illeg�lis migr�ci�t, �s k�zdeni kell ellene, mivel az EU-ra �s k�l�n�sen a k�lso hat�rai ment�n elhelyezkedo tag�llamokra � a d�li hat�rokat is bele�rtve � egyre nagyobb nyom�s nehezedik az illeg�lis migr�ci�s �raml�sok miatt.

91. Az EiT a Stockholmi programr�l, 2009 december Eur�pa szerepe a globaliz�lt vil�gban � a k�lso dimenzi�:�A szabads�gon, a biztons�gon �s a jog �rv�nyes�l�s�n alapul� t�rs�gre vonatkoz� .. szakpolitik�k fokozottan be�p�ljenek az Eur�pai Uni� �ltal�nos politik�iba.��.�A szabads�g, a biztons�g �s a jog�rv�nyes�l�s k�lso dimenzi�j�t � az uni�s k�lpolitika minden m�s vonatkoz�s�ban figyelembe kell venni �s azzal teljes m�rt�kben koherensnek kell lennie.

92. A stockholmi program v�grehajt�sa � akci�terv, 2010 �prilis COM(2010) 171 v�gleges �A szabads�g, a biztons�g �s a jog �rv�nyes�l�s�n alapul� t�rs�g megval�s�t�sa a polg�rok szolg�lat�ban A stockholmi program v�grehajt�s�r�l sz�l� cselekv�si terv� 2010. �prilis 20. 9 oldal sz�veg, 59 oldal t�bl�zat a javasolt l�p�sekkel Fenntartja a K�z�s Eur�pai Menek�lt�gyi Rendszerre t�rekv�s (c�ld�tum: 2012) fikci�j�t, de konkr�tan szer�nyebb c�lokat tuz Eur�pai azilum curriculum Eurodac fejleszt�se �ltal�nos menek�lt�gyi h�tt�rr� A k�relmek k�z�s vizsg�lata lehetos�g�nek megfontol�sa EMTH hat�s�nak ki�rt�kel�se Elismert v�delmezettek �tad�sa �s a nemzeti elismer�sek k�lcs�n�s elismer�s�nek elomozd�t�sa A tag�llamok menek�lt�gyi rendszer�nek ki�rt�kel�s�t lehetov� tevo mechanizmus kialka�t�sa EU-n bel�li fokozott szolidarit�sr�l bizotts�gi k�zlem�ny alkot�sa Mechanizmus a nagy nyom�s alatt levo orsz�gok seg�t�s�re menek�lt�gyi hivatalnokok rendelkez�sre bocs�t�s�ra Strat�giai partners�g UNHCR-ral Az �ttelep�t�si program (resettlement) ki�rt�kel�se �s javaslat a jav�t�s�ra Bizotts�gi k�zlem�ny a menek�lt�gyi elj�r�s�hoz hozz�f�r�srol a tranzit�llamokban Region�lis v�delmi programok elind�t�sa bele�rtve az Afrika szarva r�gi�t

93. A migr�ci�t �rinto fontos k�zlem�nyek �s (tan�csi) k�vetkeztet�sek a k�zelm�ltb�l

94. Nem egyszeru reakci� az arab tavaszra, hanem a Bizotts�g utiterve a migr�ci�t illetoen. K�zlem�ny a migr�ci�r�l COM(2011) 248 v�gleges, 2011. m�jus 4. Coping with the crisis: help to repatriate INTERESTING new Category (next to irregulars and asylum seekers): �temporarily displaced� tcn workers in Lybia Aid (100million euro) on the one hand accelerated tart of Hermes operation on the other Relocation from Malta, yes, Temporary Protection mechanism NO! External border controls: enhance border control update Common Practical Handbook for Border Guards, + the feasibility of creating a European system of borders guards should be considered + legal proposal to establish Eurosur in 2011 + FRONTEX�s manadate to be extended (more operational capacity) Schengen governance: currently peer review Comm wants to involve FRONTEX and itself Schengen amendment: �A mechanism must also be put in place to allow the Union to handle situations where either a Member State is not fulfilling its obligations to control its section of the external border, or where a particular portion of the external border comes under unexpected and heavy pressure due to external events�. Such a mechanism may therefore need to be introduced, allowing for a decision at the European level defining which Member States would exceptionnally reintroduce internal border control and for how long. The mechanism should be used as a last resort in truly critical situations, until other (emergency) measures have been taken to stabilise the situation at the relevant external border section either at European level, in a spirit of solidarity, and/or at national level, to better comply with the common rules.� Irregular migration : pply employers� sanction directive (2009) enhance EU return policies, negotiate readmission agreements by offering sg in exchange (visa-related incentives) Organised mbility : exit-entry system + registered traveller program TCN visas: balance between mobility of bona fide travellers and security concerns Include safeguard close (for restoring visa obligation + more multiple entry vsas + co-operation in thrd countries in visa issuance (local Schnegen cooperation) + examine the setting up of common visa application centres Legal (regular) migration: numbers still n MS competence. EU will need millions of TCN. Family unif no longer the main ground EU immigration portal will be set up. Single permit should be adopted as suggested in 2007. Improve recognition of TCNs Integration: toolbox of best practices + strengthen local actors (communities, regions) Coping with the crisis: help to repatriate INTERESTING new Category (next to irregulars and asylum seekers): �temporarily displaced� tcn workers in Lybia Aid (100million euro) on the one hand accelerated tart of Hermes operation on the other Relocation from Malta, yes, Temporary Protection mechanism NO! External border controls: enhance border control update Common Practical Handbook for Border Guards, + the feasibility of creating a European system of borders guards should be considered + legal proposal to establish Eurosur in 2011 + FRONTEX�s manadate to be extended (more operational capacity) Schengen governance: currently peer review Comm wants to involve FRONTEX and itself Schengen amendment: �A mechanism must also be put in place to allow the Union to handle situations where either a Member State is not fulfilling its obligations to control its section of the external border, or where a particular portion of the external border comes under unexpected and heavy pressure due to external events�. Such a mechanism may therefore need to be introduced, allowing for a decision at the European level defining which Member States would exceptionnally reintroduce internal border control and for how long. The mechanism should be used as a last resort in truly critical situations, until other (emergency) measures have been taken to stabilise the situation at the relevant external border section either at European level, in a spirit of solidarity, and/or at national level, to better comply with the common rules.� Irregular migration : pply employers� sanction directive (2009) enhance EU return policies, negotiate readmission agreements by offering sg in exchange (visa-related incentives) Organised mbility : exit-entry system + registered traveller program TCN visas: balance between mobility of bona fide travellers and security concerns Include safeguard close (for restoring visa obligation + more multiple entry vsas + co-operation in thrd countries in visa issuance (local Schnegen cooperation) + examine the setting up of common visa application centres Legal (regular) migration: numbers still n MS competence. EU will need millions of TCN. Family unif no longer the main ground EU immigration portal will be set up. Single permit should be adopted as suggested in 2007. Improve recognition of TCNs Integration: toolbox of best practices + strengthen local actors (communities, regions)

95. A k�z�s menek�lt�gyi rendszernek rendelekeznie kell �a) a mened�kk�rokkel �s a nemzetk�zi v�delemben r�szes�lokkel val� tisztess�ges [b�n�sm�dr�l ]�s az oket megilleto megfelelo garanci�kr�l; b) olyan elj�r�si eszk�z�krol, amelyek eloseg�tik, hogy a nemzeti hat�s�gok egys�gesebb m�don, megfeleloen �s gyorsan tudj�k elb�r�lni a mened�kjog ir�nti k�relmeket, tov�bb� a vissza�l�sszeru k�relmek kezel�s�re szolg�l� megfelelo eszk�z�krol; c) a nemzetk�zi v�delemben r�szes�lo szem�lyek jogainak megfelelo m�rt�ku k�zel�t�s�rol, ami hozz�j�rul majd az igazgat�si elj�r�sokban el�rheto k�lts�gmegtakar�t�shoz, valamint a m�sodlagos mozg�s �s a mened�kk�relem t�bb tag�llamban t�rt�no beny�jt�sa (�asylum shopping�) eseteinek korl�toz�s�hoz, ugyanakkor jav�tva az integr�ci�s kil�t�sokat; d) a dublini rendszer hat�konys�g�nak jav�t�s�r�l, ugyanakkor rendelkezve azokr�l az esetekrol, amikor egyes tag�llamokra kiv�teles nyom�s nehezedik; �s e) az Eurodac adatb�zisr�l, ami tov�bbra is eloseg�ti a dublini rendszer hat�konys�g�t, �s ugyanakkor � rendk�v�l szigor� felt�telek mellett � a bun�ld�zo hat�s�gok egy�b ig�nyeit is kiel�g�ti.�___________________________________________________________ Nincs sz� az egys�ges st�tuszr�l vagy a k�z�s elj�r�sr�l, nem is besz�lve a menek�ltek integr�l�s�r�l Egy r�szlet � a menek�lt�gy COM(2011) 291 final Annual Report on Migration and asylum, 2011 May 24 1 page on asylum out of 11 Legislative progress was slow and difficult in the field of asylum in 2010. The co-legislators agreed on the extension of the scope of the Long-Term Residents Directive to beneficiaries of international protection, and made some progress on the Dublin and Eurodac Regulations as well as on the Qualification Directive. To give an impulse to the stalled negotiations on the Reception Conditions and Asylum Procedures Directives /The Comm introduced the two new recasts in June/ EASO was a significant development. boosting practical cooperation. Solidarity among Member States is needed as one of the components of the Common European Asylum System (CEAS). A pilot project for the relocation from Malta to ten Member States of approx. 250 beneficiaries of international protection is running and will be Greece has embarked on a comprehensive overhaul of its asylum and migration system, and EASO asylum support teams are deployed there � Existing Regional Protection Programmes (RPPs) in Tanzania and Eastern Europe continued; the implementation of a new RPP in the Horn of Africa region started in September, in close cooperation with the UNHCR; and work advanced on the development of another RPP in North-Eastern Africa (Egypt, Libya and Tunisia).� Resettlement is equally essential in this context. Negotiations on the creation of a Joint EU Resettlement Programme must come to an operational and positive end. A strategic approach and political steering on the use of resettlement is needed.COM(2011) 291 final Annual Report on Migration and asylum, 2011 May 24 1 page on asylum out of 11 Legislative progress was slow and difficult in the field of asylum in 2010. The co-legislators agreed on the extension of the scope of the Long-Term Residents Directive to beneficiaries of international protection, and made some progress on the Dublin and Eurodac Regulations as well as on the Qualification Directive. To give an impulse to the stalled negotiations on the Reception Conditions and Asylum Procedures Directives /The Comm introduced the two new recasts in June/ EASO was a significant development. boosting practical cooperation. Solidarity among Member States is needed as one of the components of the Common European Asylum System (CEAS). A pilot project for the relocation from Malta to ten Member States of approx. 250 beneficiaries of international protection is running and will be Greece has embarked on a comprehensive overhaul of its asylum and migration system, and EASO asylum support teams are deployed there � Existing Regional Protection Programmes (RPPs) in Tanzania and Eastern Europe continued; the implementation of a new RPP in the Horn of Africa region started in September, in close cooperation with the UNHCR; and work advanced on the development of another RPP in North-Eastern Africa (Egypt, Libya and Tunisia).� Resettlement is equally essential in this context. Negotiations on the creation of a Joint EU Resettlement Programme must come to an operational and positive end. A strategic approach and political steering on the use of resettlement is needed.

96. A MIGR�CI�VAL �S A MOBILIT�SSAL KAPCSOLATOS �LTAL�NOS MEGK�ZEL�T�S,  2011 (COM) 743 v�gleges), 2011. november 18. A Miniszterek Tan�csa (BI�T) 2011. j�nius 9 � 10 �i, �A hat�rokra, migr�ci�ra �s azilumra vonatkoz� ( lelt�r �s a halad�s ir�nya)� k�vetkeztet�sei nyom�n. N�gy �sszef�ggo t�ma a leg�lis migr�ci� �s mobilit�s, az illeg�lis migr�ci� �s az emberkereskedelem, a nemzetk�zi v�delem �s a menek�lt�gyi politika a migr�ci� �s a mobilit�s fejleszt�si hat�s�nak optimailiz�l�sa �Az �ltal�nos megk�zel�t�snek emellett a migr�nsokat kell a k�z�ppontba �ll�tania. A migr�ci� ir�ny�t�sa l�nyeg�ben v�ve nem ��raml�sokr�l�, ��llom�nyokr�l���s ��tvonalakr�l�, hanem emberekrol sz�l. Relevanci�juk, hat�konys�guk �s fenntarthat�s�guk �rdek�ben �gy kell kialak�tania szakpolitik�kat, hogy v�laszt adjanak az �rintett szem�lyek t�rekv�seire �s probl�m�ira.

97. Szolidar�t�s az Uni�ban A Bizotts�g 2011 december 2-i k�zlem�nye (COM /2011/ 835 v�gleges) �a menek�lt�ggyel kapcsolatos Uni�n bel�li szolidarit�s fokoz�s�r�l. A jobb feleloss�gmegoszt�s �s a k�lcs�n�s bizalom jav�t�s�nak uni�s �temterve� EUMSZ 80� Szolidarit�s � feleloss�g a k�telezetts�gek v�grehajt�sa ter�n - k�lcs�n�s bizalom . Ld. m�g: A (3151 (BI�T) Tan�cs 2012. m�rcius 8-i k�vetkeztet�seit a val�di �s gyakorlati szolidar�t�sr�l azokkal az �llamokkal amelyeknek a menek�lt�gyi rendszer�re k�l�n�sen eros nyom�s nehezedik t�bbek k�z�tt a vegyes migr�ci�s �raml�sok miatt.

98. A Tan�cs 2012. m�rcius 8-i k�vetkeztet�sei Szolidar�t�s: feleloss�g �s k�lcs�n�s bizalom: A tag�llamok tarts�k tiszteletben az EU jogb�l �s a nemzetk�zi jogb�l fakad�, a menek�ltekre �s migr�nsokra vonatkoz� k�telezetts�geiket Legyen olyan fair �s hat�kony menek�lt�gyi rendszer�k, amely k�pes a v�ltoz� m�retu be�raml�sra v�laszolni, �s fogadni a szolidarit�si int�zked�seket. Korai jelz�s, felk�sz�lts�g, v�ls�gmenedzsel�s a dublini rendszerben Ezt be�p�teni a Dublin II rendeletbe EASO legyen k�pes elore jelezni, a tag�llam k�rhessen szolidar�t�si int�zked�st Szolidar�t�s a megelozo egy�ttmuk�d�s r�v�n Az EASO �s a tag�llamok k�z�s felk�sz�l�se �les helyzetekre Szolidarit�s v�szhelyzetben A tag�llamok az EASO � sa FRONTEX k�zremuk�d�s�vel �s k�toldal�an is ny�jtsanak seg�ts�get. (Szakemberek, felszerelts�g, know-how, t�nyleges munka a hat�rellenorz�sben �s a k�relmek elb�r�l�s�ban) Szolidar�t�s az EASO �s a FRONTEX jobb egy�ttmuk�d�se r�v�n P�nz�gyi szoldiar�t�s T�rgyal�s a Menek�lt�gyi �s Migr�ci�s A, a Belbiztons�gi Alapr�l �s az ezekre vonatkoz� horizont�lis rendeletrol. Szolidarit�s a menek�ltek EU-n bel�li �nk�ntes �thelyez�se (relok�ci�ja) r�v�n Szolidar�t�s az �tmenti v�delemre vonatkoz� ir�nyelv alkalmaz�sa r�v�n K�z�s EU elj�r�s, mint a szolidar�t�s lehet�seg eszk�ze A Bizotts�g k�sz�tsen tanulm�nyt Szolidarit�s a visszat�r�s (visszak�ld�s) ter�n Szolidarit�s a tranzitorsz�gokkal, a sz�rmaz�si orsz�gokkal �s az elso mened�ket ny�jt� orsz�gokkal

99. Az �tdoloz�sok (�Recasts�)A k�z�s eur�pai menek�lt�gyi rendszer m�sodik szakasza � avagy ami ahelyett sz�letik

100. �ttekint�s az acquisr�l �s az �tdolgoz�sokr�l (recastokr�l) Common European Asylum System = State of play Brussels, 7 December 2011 18170/11 Asylum Procedures Directive Significant headway has been made in negotiations on the amended recast of the Asylum Procedures Directive. Compromise proposals have been discussed at the level of the Asylum Working Party. Progress has been made in particular on the question of the definition and identification of applicants in need of special procedural guarantees, the role and funding of medical examinations, grounds for accelerated procedures, the time limits applicable as regards the procedure at first instance as well as the scope of legal assistance and representation. Further discussion will be needed on key political elements of the recast such as subsequent applications, accelerated procedures and provisions concerning the right to an effective remedy. Reception Conditions Directive 2011 Dec: Progress has been made in particular in respect of health care, tracing and the definition of family members. Discussions on material reception conditions, free legal assistance and representation, as well as the identification of persons with special reception needs have also been constructive. 2012 March: (ASILE 36)two main issues remained open; grounds for detention (Article 8) and access to labour market for asylum applicants (Article 15). The Permanent Representatives Committee acknowledged the Presidency�s compromise proposal for a list of grounds for detention. Four other issues were described to the Permanent Representatives Committee, including the definition of family members (Article 2 (c)), material reception conditions (Article 17(5)), identification of the special reception needs of vulnerable persons (Article 22) and free legal assistance and representation (Article 26). The discussions on those four topics have been constructive and progress has been achieved overall. Dublin Regulation Discussions on this item have continued at the Strategic Committee on Immigration, Frontiers and Asylum and at the Permanent Representatives Committee. An overwhelming majority of delegations considered that the Union�s asylum acquis should not be complemented by an emergency mechanism including a provision concerning the suspension of transfers carried out in the framework of the Dublin Regulation. The emphasis of the discussion shifted from addressing situations of crisis after they have unfolded to addressing the root causes of such crises. A majority of delegations agreed that a concise clause setting out the structure of a process for early warning, preparedness and management of asylum crises should be included in the Dublin Regulation as an alternative to the emergency mechanism. The process would serve to build mutual trust between the Member States and provide a basis for the provision of measures of solidarity. Indeed, the discussions on the process for early warning, preparedness and management of asylum crises should be accompanied by steps to reinforce solidarity between Member States in the framework of the CEAS. Eurodac Regulation Work on the Eurodac Regulation is on hold. The overwhelming majority of delegations maintains its support for inserting a clause in the EURODAC Regulation enabling Member States to allow their law enforcement authorities' access to the EURODAC central database under strict conditions for the purposes of fighting terrorism and organised crime.Common European Asylum System = State of play Brussels, 7 December 2011 18170/11 Asylum Procedures Directive Significant headway has been made in negotiations on the amended recast of the Asylum Procedures Directive. Compromise proposals have been discussed at the level of the Asylum Working Party. Progress has been made in particular on the question of the definition and identification of applicants in need of special procedural guarantees, the role and funding of medical examinations, grounds for accelerated procedures, the time limits applicable as regards the procedure at first instance as well as the scope of legal assistance and representation. Further discussion will be needed on key political elements of the recast such as subsequent applications, accelerated procedures and provisions concerning the right to an effective remedy. Reception Conditions Directive 2011 Dec: Progress has been made in particular in respect of health care, tracing and the definition of family members. Discussions on material reception conditions, free legal assistance and representation, as well as the identification of persons with special reception needs have also been constructive. 2012 March: (ASILE 36)two main issues remained open; grounds for detention (Article 8) and access to labour market for asylum applicants (Article 15). The Permanent Representatives Committee acknowledged the Presidency�s compromise proposal for a list of grounds for detention. Four other issues were described to the Permanent Representatives Committee, including the definition of family members (Article 2 (c)), material reception conditions (Article 17(5)), identification of the special reception needs of vulnerable persons (Article 22) and free legal assistance and representation (Article 26). The discussions on those four topics have been constructive and progress has been achieved overall. Dublin Regulation Discussions on this item have continued at the Strategic Committee on Immigration, Frontiers and Asylum and at the Permanent Representatives Committee. An overwhelming majority of delegations considered that the Union�s asylum acquis should not be complemented by an emergency mechanism including a provision concerning the suspension of transfers carried out in the framework of the Dublin Regulation. The emphasis of the discussion shifted from addressing situations of crisis after they have unfolded to addressing the root causes of such crises. A majority of delegations agreed that a concise clause setting out the structure of a process for early warning, preparedness and management of asylum crises should be included in the Dublin Regulation as an alternative to the emergency mechanism. The process would serve to build mutual trust between the Member States and provide a basis for the provision of measures of solidarity. Indeed, the discussions on the process for early warning, preparedness and management of asylum crises should be accompanied by steps to reinforce solidarity between Member States in the framework of the CEAS. Eurodac Regulation Work on the Eurodac Regulation is on hold. The overwhelming majority of delegations maintains its support for inserting a clause in the EURODAC Regulation enabling Member States to allow their law enforcement authorities' access to the EURODAC central database under strict conditions for the purposes of fighting terrorism and organised crime.

101. HALAD�S VAGY TOPORG�S?

102. Halad�s vagy toporg�s Menek�lt�gyben �s a regul�ris migr�ci� ter�n: ink�bb toporg�s Egyre szabdaltabb az EU � a minos�tett t�bbs�gre �tt�r�s nem vezetett hat�konyabb d�nt�shozatalhoz A tag�llamok nem �lnak k�szen a migr�ci� ter�n mutatkoz� nemzeti saj�toss�gok felad�s�ra Megosztotts�gok: T�lterhelt perem�llamok � k�z�p�tt �s vagy v�detten elhelyezkedok k�z�tt A liber�lis �rt�keket vall�k �s a megszor�t� pragmatist�k k�z�tt V�ltoz� geometria (Nagy Britannia, �rorsz�g, D�nia, Izland, Norv�gia, Sv�jc, Liechtenstein) � k�vet-hetetlenn� v�l� k�telezetts�gh�l�

103. K�sz�n�m a figyelm�ket!Nagy Boldizs�rwww.nagyboldizsar.hunagyboldi@ajk.elte.hu