A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a Kárpát-medencében és gazdasági jellemzői

1. A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a Kárpát-medencébenésgazdasági jellemzői Dr. (habil) Pál Ágnes főiskolai tanár HUNGARY, SZTE JGYTFK Sopron, 2005. november 24-26.

2. Vázlat Történelmi háttér Az eurorégió kialakulásának lehetőségei A DKMT és a szomszédos eurorégiók A DKMT Eurorégió társadalmi-gazdasági jellemzői Aktuális paraméterek - Szeged mint régióközpont (?) Következtetések

3. Történelmi háttér A kutatási terület elhelyezkedése a Magyar Királyság területén

4. A Kárpát-medence szerkezeti egységei

5. Hipotetikus eurorégiók a Kárpát-medencében

8. A DKMT Eurorégió kialakulásának előzményei 1995 decemberben született meg az a megállapodás, amelyben a hangsúlyozott cél a gazdasági együttműködés erősítése volt Szeged, Temesvár és Újvidék, tehát a régió 3 legnagyobb városa között. Ezen a megállapodáson alapult egy évvel később a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió hivatalos megalakulása. Speciális helyzetet jelentett, hogy a 3 ország (Magyarország, Románia és Szerbia-Montenegro) gazdasági fejlettsége különböző szinteken áll az európai integrációs folyamatban.

9. A DKMT Eurorégió jellemző társadalmi-gazdasági adatai A területe 77 461 négyzetkilométer A közös határ hossza 590 kilométer A régió lakosainak száma 5,8 millió x. Népességszám a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióban

10. A DKMT Eurorégió jellemző társadalmi-gazdasági adatai A foglalkoztatottsági szerkezet

11. A DKMT Eurorégió jellemző társadalmi-gazdasági adatai A munkanélküliek száma a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióban 1998-2000. x.

12. A DKMT Eurorégió jellemző társadalmi-gazdasági adatai A mezőgazdasági művelési ágak szerinti megoszlás

13. A DKMT Eurorégió jellemző társadalmi-gazdasági adatai A vállalkozások száma és a vállalkozási formák a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióban.

14. Szeged mint régióközpont (?) • Szeged 1246-ban nyerte el városi rangját. 1498-ban lett szabad királyi város. • 1921-től egyetemi centrum. • 1923-tól püspöki székhely. • A második világháború után kevéssé érinti a szocialista iparosítás, a felsőoktatásnak köszönhetően kialakul a gazdasági növekedéshez szükséges szellemi háttér. • Lendületes fejlődés az 1960-as évektől tapasztalható.

15. Az 1990-es évek folyamatai azt jelzik, hogy Szeged jövőbeni regionális funkciórendszerében nem csupán a hagyományos dél-alföldi központ szerepkör lesz a meghatározó. Kialakul egy olyan regionális kapcsolatrendszerből adódó, központi szerepkör, amelyben a kapcsolatok többsége a Szeged-Békéscsaba-Arad-Temesvár-Szabadka-Újvidék térségben, tehát részben egy tágabb nemzetközi térben működik.

18. Következtetések A DKMT Eurorégióban a perifériákra jellemző fejlődési tendenciák érvényesülnek. A fejlődő régióban a versenyképesség mint potenciális lehetőség jelenik meg. A lehetőséget elsősorban nem a „kemény erőforrások” (mezőgazdaság, ipar), hanem inkább a „puha erőforrások” (kultúra, népszokások, kereskedelem, oktatás) képviselik. A humántőke alkalmas a tudásigényes ágazatok telepítésére, ám ez csak a helyi tradíciókra, háttértudásra épülhet. Az infrastruktúra fejlesztése elmaradhatatlan. A felzárkózáshoz a Európai Unió pályázati projektjei nyújtanak segítséget.

19. Köszönöm a figyelmet!