A mentális biztonság alapkövei a munkahelyeken, szerepe az egészségfejlesztésben

1. A mentális biztonság alapkövei a munkahelyeken, szerepe az egészségfejlesztésben Szatmári Szilvia

2. Magyar lakosság egészségmagatartása /Népegészségügyi jelentés 2004/ Népesség 8 – 10 %-a alkoholfüggő Felnőtt lakosság 66 %-a rendszeresen dohányzik 6,5 %-a használt már valamilyen kábítószert 25 %-a használ altatót, nyugtatót 50 %-a túlsúlyos vagy elhízott

3. Mortalitási adatok /Népegészségügyi jelentés 2004/ Halálesetek 51 % szív-, érrendszeri betegség 25 % daganatos megbetegedés 7 % külső ok 7 % gyomor-, bélrendszer betegségei 6 % egyéb 4 % légzőszervi kórképek

4. Okok hátterében: - egészségtelen életmód - hiányos egészségkultúra - környezetszennyezés - ország gazdasági fejlettségének, teljesítőképességének hiányosságai - társadalmon belüli egyenlőtlenségek - egészségügyi ellátás kifogásolható színvonala áll

5. Szakemberek becslése szerint a vezető halálokok miatt bekövetkező halálozások 50 %-ért a viselkedés tehető felelőssé. Fenti halálozási arány jelentősen csökkenthető lenne a viselkedés megváltoztatásával. Eszköz: - egészségfejlesztés kognitív Cél: emocionális változás viselkedés Színterek: - település, iskola, munkahely, stb. …

6. A munkahely kiemelt színtér -a célcsoport könnyen elérhető: az emberek, az ébren töltött órák 1/3-át töltik munkahelyükön -az alkalmazotti réteg fogékony közönség a programokra, a hagyományos egészségügy számára kevésbé elérhetők, több súlyos szempontból veszélyeztetettek -a program szervezéséhez a már működő munkahelyi kommunikációs csatornák felhasználhatók

7. Az egészség bio- pszichoszociális modellje /Kulcsár 1998/ Pszichológiai, szociális, kulturális faktorok szerepe a betegségek kialakulásában, lefolyásában: - személyes kapcsolatok - közösségi érzés - szociális támogatottság - szocio-ökonómiai státusz - hangulat - önértékelés - megküzdési stílus

8. Munkahelyi stressz „A munka, munkahelyi környezet, munkaszervezet ártalmas, kellemetlen jellegére adott érzelmi, kognitív, viselkedéses, élettani válasz. Az arousal magas szintjével, a distresszel és gyakran a megküzdési képtelenséggel jellemezhető /Levi 1999/” Munkahelyi stressz elméletei /Juhász 2003/ SIEGRIST: - erőfeszítés és jutalom egyensúlyának hiánya nagy munkahelyi megterhelés hosszú távú jutalmak fölötti alacsony kontrollal társul HARRISON: - a személy képességi, igényei és a munkaelrendezés /jelleg, munkakörnyezet illeszkedésének hiánya KARASEK: - megterhelés – kontroll – támogatás az egészségi állapotra nézve legrosszabb kimenetel a magas követelmény alacsony döntési lehetőséggel

9. Munkahelyi stresszorok /Cooper, Marshall 1978/ Feladattal kapcsolatos stresszorok: minőségi / mennyiségi túl vagy alulterhelés, munkafeltételek, változások a munkában, lépéstartás a technológiai változásokkal Munkakörnyezettel kapcsolatos stresszorok: zaj, hő, nem elégséges megvilágítás, túlzsúfoltság, elvonulási lehetőség hiánya Szervezeti szereppel kapcsolatos stresszorok: szerepkétértelműség (nem világos célok, elvárások), szerepkonfliktus (dolgozóval szemben támasztott különböző követelmények ellentmondanak egymásnak), túl sok vagy túl kevés felelősség más dolgozókért, karrierfejlődés üteme Rossz munkahelyi kapcsolatok, csoporton belüli konfliktusok, felettessel /beosztottal való kapcsolat/. Szervezeti légkör, vezetési stílus, ellenőrzési rendszer, technológia, túlságosan alacsony fizetés. Szervezeten kívüli stresszorok: család, anyagi nehézség, elszigetelődés

10. A stressz következményei Egyén szintjén: lelki reakció: szorongás, depresszió egészségkárosító magatartás: dohányzás, alkoholfogyasztás, drog menekülés a munkából, egyéb életszerepek károsodása, önértékelés csökkenése. Szervezet szintjén: alacsony termelékenység hiányzás munkaerő nagymértékű elvándorlása munkahelyi feszültség

11. Az egészséget támogató munkahely jellemzői /Kopp 2005/ Az egészség, mint érték Dolgozók tisztelete Különbözőség, mint erőforrás Változások megfelelő menedzselése Megfelelő terhelés Folyamatos tanulás és kríziskezelés, mint fejlődés Egyensúly a különböző életfeladatok között A munkával kapcsolatos protektív tényezők biztos munkahely munkahelyi kontroll munkahelyi társas támogatás személyi jövedelem

12. A Határőrség pszichológiai szakterületének tevékenysége a Határőrség Humán Szabályzata szerint

13. A határőrségi pszichológiai szakterület tevékenységének fő összetevői • Munka-és szervezetpszichológia • Klinikai pszichológia • Tanácsadó pszichológia EGYÜTT-működés • Közlekedéspszichológia • Speciálisan alkalmazott pszichológia • Pedagógiai pszichológia

14. A Határőrségnél folytatott pszichológiai tevékenység törvényi háttere • Szakmai etikai kódex • 21/2000. BM-IM-TNM együttes rendelet • 9/2000. BM KKI Főigazgató Főorvosának intézkedése • Határőrségi Humánszabályzat 39/2002.

15. A Határőrségnél folytatott pszichológiai tevékenység célja • Pszichikailag alkalmas emberek kerüljenek felvételre • Hozzájárulni a Határőrség feladatainak teljesítéséhez, az állomány pályán tartásához • A szakterületi feladatok végrehajtását akadályozó szervezet-pszichológiai és humán tényezők feltárása • Az emberi viszonyok pozitív irányú befolyásolása • Alapvetően szolgáltatás jellegű munka

16. A Határőrségnél folytatott pszichológiai tevékenység szintjei • Országos szint, a határőrség főparancsnok-ságán a humán főosztály, egészségügyi osztály alárendeltségében • Igazgatósági szint a humán osztály, egészségügyi osztály közvetlen alárendeltségében • Kirendeltségi szint • A bekerüléstől --- nyugdíjas évek végéiga családtagokra is kiterjedően

17. A Határőrségi pszichológiai szakterületi munka formái, módszerei és eszközei • Hivatásos-, köztisztviselői-, szerződéses és közalkalmazotti állományba jelentkezők felvételi alkalmassági vizsgálata • Általános, célzott, rendszeres és időszakos pszichológiai vizsgálatok programja • Intézkedés-lélektani program (előadások, tréningek, módszertani foglalkozások, oktatások) • Idegenrendészeti központ programja (állomány védelme, rendkívüli események kezelése) • Prevenciós program (rendkívüli események, mulasztások, korrupció, öngyilkosság) • Pszichológiai feladatok speciális helyzetekben (minősített időszak, konfliktushelyzet) • Vezetést segítő programok(vezető-kiválasztás, vezetői készségek fejlesztése) • Szervezetfejlesztés programja (szervezeti célok érvényesítése érdekében ) • Kutatások és felmérések programja

18. Állomány humán kiszolgálásának programjai • Egyéni- és csoportfejlesztési, pszichológiai rehabilitációs program • Családsegítő program • Fogadóóra • Esettanulmányok • Parancsnoki munkát segítő kiadványok • Speciális célprogramok (állandó, időszaki, tervezhetően vagy váratlanul jelentkező feladatok)

19. BELSŐ ☺ KÜLSŐ (kialakulóban a nemzetközi együttműködés) Kórházak, egészségügyi intézmények MTA Pszichológiai Intézet Magyar Pszichológiai Társaság Egyetemek, főiskolák Országos Egészségfejlesztési Intézet Társszervek pszichológiai szakterületei Drogambulanciák Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Családsegítő intézmények Humán-és karitatív szervezetek, egyesületek Együttműködő rendszerünk

20. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!