1 / 24

A magyarországi németek betelepítése a 18. században az újhartyáni svábok példáján keresztül

A magyarországi németek betelepítése a 18. században az újhartyáni svábok példáján keresztül. Bevezető. Előadás célja:

quamar-phillips
Télécharger la présentation

A magyarországi németek betelepítése a 18. században az újhartyáni svábok példáján keresztül

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A magyarországi németek betelepítése a 18. században az újhartyáni svábok példáján keresztül

  2. Bevezető Előadás célja: • Újhartyán lakosainak többsége 1764-1852 között német ajkú családokból állt, akik nem közvetlenül német földről érkeztek ide, hanem más településekről továbbvándorolva telepedtek itt le.

  3. Betelepítések: Kb. 1000 éve élnek németek a Kárpát-medencében Szent István, II. Géza, IV. Béla (németek, erdélyi, szepességi szászok) Török kiűzés ---> elnéptelenedett ország elmaradott ipar, mezőgazdaság 1720.: 3-4 millió fő

  4. Etnikai viszonyok átrendeződése a 18. sz.-ban:1. belső vándorlás (északról magyar és szlovák migráció)2. szervezett telepítés3. magántelepítés ( PrinzEugen, gr. Károlyi Sándor)4.bevándorlás (román parasztok, pásztorok, ruszinok) Benépesítés okai: gazdasági katonai vallási mezőgazdasági Három szakasz: 1. III. Károly idején 1722-26 2. Mária Terézia ideje 1756-63 1763-73; 1768-71 3. II. József ideje 1782-87

  5. Településterületek: Dunántúli-khgy.: Bakony, Vértes, Budai hegység, Veszprém, Buda, Vác, Esztergom Dunántúl dk-i része: Tolna, Baranya, Somogy (SchwäbischeTürkei) Kelet- Mo.: Szatmár megye (Szatmár, Nagykároly) Szlavónia, Szerémség (Eszék) Bácska (Újvidék) Bánát (Temesvár) Módosult etnikai térkép 15. sz.: 4-4,5 mill. fő → 80-85% magyar 18. sz.: 9,2 mill. fő → 40-45% magyar

  6. Kedvezmények: vámmentesség ingyenes telek- és lakóhely biztosítása adómentesség (3-3 év) építőanyag szállítása az államkincstár pénzén szabad kereskedelem kamara költségén papi kúriák építése kézműveseknek 15 évi adómentesség

  7. Nyelvjárások (elnevezések): Heidebauerek: Mosoni-síkság Ponichterek, heáncok: Sopron vidéke (délbajor dialektus) Stiffolerek: Baranya-megye Cipszerek: Észak-Mo. Szászok: Erdély Nagybörzsöny: déli bajor nyelvjárás Budai-hegyvidék: dunai bajor nyelvjárás Cserhát (Szendehely, Berkenye): keleti frank nyj.

  8. Magyar-német kapcsolatok: • Kereszténység elterjesztése (szerzetesek, lovagok) • Feudális viszonyok elterjesztése • Magyar-német házasságok (pl.: I. István-Gizella) • Jelentős kézművesek- kereskedők • Sváb népdal a Dunáról (a Duna a tengerbe Folyik c. ) 

  9. A magyarok megítélése a németekről: • Pesti német színház -> (1812-49) • Magyarok csak svábok- nak nevezik őket • Változó megítélés • Inkább „pozitív” irányba néztek rájuk • szorgalmas, mértéktartó, kötelességtudó, kitartó

  10. Német gasztronómia Magyarországon (átvett ételek): • Csirke paprikás (Paprikahuhn) • Töltött paprika (Gefüllterpfeffer) • Lecsó (Letscho) • Kolbász,virsli (Wurst,Frankfurter) • Galuska (Nudel)

  11. Sváb vályogház

  12. Sváb konyha

  13. Sváb szoba

  14. UlmerSchachtel A német bevándorlók többségében Németország déli részéröl tutajokkal érkeztek a Dunán. Kiindulópontjuk Ulm, Günzburg és Regensburg volt.   Az általuk használt 150-200 személyes tutajokat ill. fahajókat tréfásan „Schwaben-Zille” (sváb tehercsónak) vagy „UlmerSchachtel” (ulmi skatulya)névvel illették. A tutajok Domboriba, Tolna melett kötöttek ki, az akkor még szabályozatlan Dunán. Az utazás Ulmtól Tolnáig kb. 15 napot vett igénybe. A német bevándorlókat manapság is „Donauschwaben” (dunai svábok) névvel említik.

  15. Újhartyán Középkor: • Hark → Harquian, Harkyan • Hartyáni Márton – Hartyáni János 1644 ┼ • első említés: 1276. 05. 20. • Pusztahartyán • tulajdonosok: Babai István, Beretvás János, gr. Rádai Pál, gr. Grassalkovich Antal

  16. Új-Hartyán megszületése • Újjátelepülés → ellentmondásos források: • Örkényi Ferenczy József (1844): ‘svábok, tótok’ • Galgóczy Károly (1876): ‘magyarok, németek, tótok’ ╚ telepítés: gr. Grassalkovich Antal 1772 • dr. Borovszky Samu: gr. Grassalkovich Antal 1772 • sári plébánia anyakönyve: „1718. 10. 22. Anna Jurászek, 50 éves ex Hartyán”

  17. I. Grassalkovich Antal telepítései • család: horvát nemesi, bárói, grófi rang • gödöllői kastély+uradalom • NeoacquisticaComissio Újhartyán telepítése • 1764. • telepítési szerződés: 1764. 02. 20. • politikai község: 1772. • katolikus templom: 1776. ╚ önálló anyakönyvvezetés: 1779.

  18. Telepítési szerződés • 40 házhely+föld+rét • 1 évi adómentesség • kocsma • évi 12 forint a gödöllői uradalmi kasszába Érkezések bizonyítása • Johannes Neumayer - Anton Wirth kutatásai → környező falvakból = „leánytelepülés”, „másodlagos település” ╚ Dunaharaszti, Soroksár, Taksony, Vecsés, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Ceglédbercel, Kakucs, Hernád, Örkény

  19. Újhartyáni német családok eredete • ArbeitskreisDonauschwäbischerFamilienforscher – Dunamenti Svábok Családfakutató Egyesülete → a jelentősebb alapító családok honnan – hová – mikor telepednek le Újhartyánban • telepesek első név szerinti összeírása: 1828. • korábbi források: anyakönyvek, J. N.: Ortsfamilienbuch c. tanulmánya

  20. Nemzetiségiadatok 1941-2001 között 1949-es adatokra a németek kitelepítése és a lakosságcsere (szlovákok) voltak hatással

  21. 2001-ben a kulturális értékekről, hagyományokról A kulturális értékekhez, hagyományokhoz sokkal többen kötődnek, mint ahány bevallást tettek a nemzetiségre.

  22. Vége

More Related