VIII. Nemzetközi Közlekedési Konferencia CSMKIK Szeged – 2006. november 16-17.

1. A közszolgáltatás, és annak nemzetközi finanszírozási gyakorlata, javaslatok a magyar megoldásra Dr. Ruppert László Ügyvezető igazgató KTI - Közlekedéstudományi Intézet www.kti.hu VIII. Nemzetközi Közlekedési Konferencia CSMKIKSzeged – 2006. november 16-17.

2. Tartalom • Mobilitás – növekedés • Közlekedés és közszolgáltatás • Szabályozás, utazási kedvezmények • Következtetések, javaslatok

3. Mobilitás - növekedés • Az elmúlt húsz évben a britek utazási teljesítménye (ukm) 61%-kal nőtt; éves átlag 2,4%. [P.Jones] • Az EU25-ben a szárazföldi személyközlekedési teljesítmény 1995-2003. között 15,8%-kal nőtt. Ezen belül a közforgalom közlekedés növekedése 7,8% volt. • Az utazási teljesítmények növekedést mutatnak; az egy főre jutó teljesítmény 2003-ban: • EU25 12 092 km/fő/év • Magyarország 7 647 km/fő/év [Eurostat:2005]

4. A mobilitás ára • A háztartási fogyasztási mérleg szerint a közlekedési kiadások EU-25: 1 652 €/fő Magyarország: 620 €/fő • Becslések szerint évente a fogyasztói és termelői árkiegészítés a Magyarországon személyi jövedelemadót fizetőkre fejenként mintegy 50 ezer Ft adóterhet ró.

5. Mobilitás és időráfordítás Forrás: Brög&Erl - ECMT

6. Mobilitás - kiegyenlítődés Forrás: Brög&Erl - ECMT

7. Közlekedés és közszolgáltatás • Közszolgáltatás: „üzleti tevékenység (pl.: elektromos szolgáltatás) olyan közösségi szolgáltatás végzésére, amelyet speciális kormányzati előírások szabályoznak” [Webster’s Dict.] Közszolgáltatás: A közművek szolgáltatása a lakosság részére.[Magyar értelmező kéziszótár] • A közlekedés fontos eleme a közszolgáltatásnak, amit a Római Szerződés kifejezetten kiemel. A közlekedés közszolgáltatások közötti jelentőségét az Európai Tanács a 2000. évi nizzai ülésen megerősítette. • Az Európai Bizottság a piac megnyitásával egyidejűleg szabályozott versennyel kívánja elérni a tömegközlekedés minőségi javulását, teljesítményének növekedését és a szolgáltatás átláthatóságát.

8. Közszolgáltatás – Bizottsági alapelvek • Közösségi szinten meghatározott világos jogi keretbe illeszkedő versenytárgyalás lefolytatása • Mentességek és kizárólagos jogok biztosítása, ahol szükséges • Pénzügyi ellentételezés nyújtása a közszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős üzemeltetőnek.

9. Közszolgáltatás a gyakorlatban A személyszállítási közszolgáltatás piaca az Európai Unióban jellemzőik alapján lényegében négy csoportba sorolhatók: • Erősen szabályozatlan és privatizált piaccal rendelkező országok (Egyesült Királyság); • Versenypiac felé haladó országok, ahol a megvalósítást nyilvános pályázatok kiírása segíti (Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Olaszország és Svédország); • Kevert állami és magántulajdonú szolgáltatók, ahol nincsenek nyilvános pályázatok (Belgium, Görögország, Luxemburg, Németország, Portugália); • A decentralizáció és a privatizáció folyamatát átélő országok (pl.: a közép-európai országok). [Forrás: Pálfalvi, KTI]

10. Szolgáltatás és kedvezmények I. A kezdeményezés lehetséges területe: • A menetrend szerinti közforgalmú személyszállítás minden közlekedési alágazatra vonatkozóan. A kedvezményeket biztosító szervezetek: • Központi költségvetés • Önkormányzat • Munkáltatók • Szolgáltatók • Egyéb gazdálkodó szervezetek A kedvezmény jogosultsági alapok: • Életkor alapján (pl. 6 évnél fiatalabbak, 26 éven aluli fiatalok, 65 évnél idősebbek) • Társadalmi csoporthoz tartozás alapján (pl.: tanulók, nyugdíjasok, munkanélküliek, katonák, tartalékosok, határon túli magyarok, stb.) • Alkalmazásban állás alapján (pl.: közalkalmazottak, tanárok, stb.) • Fogyatékosság alapján (pl.: vakok, siketek, hadirokkantak, stb.) • Eseményekhez kapcsolódóan (pl.: kiállítások, vásárok, kulturális rendezvények, stb. látogatói) • Utaslétszám alapján (pl. sportolók, természetjárók, családok, óvodások csoportjai.)

11. Szolgáltatás és kedvezmények II. A kedvezmény indokok szerint: • Társadalompolitikai • Szociális • Gazdasági • Környezetvédelmi • Egyéb A kompenzáció forrása lehet: • Saját • Nem saját A kompenzáció vonatkozhat: • Jegyre • Bérletre

12. Tanulók kedvezménye • Legmagasabb: Észtország (100%)(helyközi és helyi szinten bérletre és jegyre) • Legalacsonyabb: Németország (25%)Svédországban helyközi közlekedésre csak 10-20% • EU-15 átlaga: ≈ 50% • Magyarország: ≈ 68% (A szolgáltatók a helyi közlekedésben fix összegű árkiegészítést kapnak, míg a helyközi közlekedésben 100%-os a kompenzáció.)

13. Hallgatók kedvezménye • Legmagasabb: Litvánia (bérletre 50%; jegyre 80%) • Legalacsonyabb: Ciprus (helyközi közlekedésben 17%) • EU-15 átlaga: ≈ 45% • Magyarország: helyi 68%; helyközi 67,5-90%

14. 65 éven felüliek kedvezménye • Legmagasabb: 100% Írország, Ciprus, Észtország, Szlovákia, Magyarország(Lengyelországban 70, míg Litvániában 75 éves kor felett.) • EU-15 átlaga:≈ 50%, de Svédországban a helyközi közlekedésben csak 10-20%

15. Támogatási arányok 122 európai városban A szubvenciók mértékét figyelembe véve a városoknak három kategóriája különböztethető meg: • Az ír és angol városokban a buszszolgáltatások jelentős súlya, és az általában alacsony támogatási szint figyelhető meg (üzemeltetési költségek kevesebb, mint 10%-a) • A portugál és a görög városokra a városi közlekedési szolgáltatások szélesebb skálája és a támogatások átlagos szintje jellemző (a városi rendszer 20-25%-a) • A többi európai városra a tömegközlekedési szolgáltatások még szélesebb köre jellemző (busz, helyiérdekű vasút, metró, villamos, trolibusz). A közlekedési rendszer szubvenciója igen jelentős ezekben a városokban, főképpen regionális szinten 40-45%-ra tehető.

16. UITP ajánlás I. • A tömegközlekedés támogatásának szükségességét a legtöbb esetben egyértelműen el kell ismerni. • A tömegközlekedési szolgáltatók célkitűzései között legyenek elismerve a közforgalmú közlekedés területének különböző hozzájárulásai (a mobilitáshoz, a város gazdaságos működéséhez, a város környezetéhez és a szociális elzártság kiküszöböléséhez való hozzájárulás). • A tömegközlekedést finanszírozni kell, hogy a politika által kitűzött célok teljesüljenek. Az igényelt forrás nem egy támogatás, hanem fizetség a közösségnek nyújtott szolgáltatásért. • A fizetségnek elegendőnek kell lennie a - jegybevételből már nem fedezhető – szolgáltatások nyújtásának költségeire. Ennek tartalmaznia kell azokat a díjakat, amelyek a szolgáltatók ösztönzéséhez és a megfelelő beruházás elősegítéséhez szükségesek.

17. UITP ajánlás II. • Minden lehetséges finanszírozási forrást igénybe kell venni. Az olyan finanszírozási források, mint például a torlódási díj felszámolása, amely személyautók használatának mellőzésére ösztönöz, különösen ajánlottak. • Az üzemi költségek támogatására a munkáltatók által fizetett adók preferáltak viszonylagos stabilitásuk miatt.

18. UITP – Transzperencia és gazdálkodás • A szolgáltatók és a hivatalos szervek közötti kapcsolatok szerződésbe foglalása • Tartalékalapok a szolgáltatók ösztönzésére és a szerződések módosítására, hogy a szolgáltatók hatáskörein kívül eső költségek változásai fedezve legyenek. • Intézkedések (pl.:benchmarking), amelyek bizonyítják, hogy a pénzért a megfelelő értéket kapják.

19. „Tiszta elvek a gyakorlatban”

20. Következtetés • A nemzeti szabályozások terén nagy szabadságfok • A magas egy főre jutó GDP-vel rendelkező országoknál a kedvezmények aránya általában alacsonyabb és fordítva • Az államok társadalompolitikai céljaik mellett; részben beruházási terheik csökkentése (útépítési, torlódási költségek megtakarítása), részben környezetvédelmi, egészségügyi szempontból támogatják a közösségi közlekedés használatot, és a közforgalmú közlekedésen való takarékosság érdekében szorgalmazzák a gyalogos és kerékpáros közlekedést.

21. Igénybe vehető források: • A közszolgáltatást igénybe vevők által fizetett díj • Az egyes társadalmi csoportok számára biztosított állami árkiegészítés • A bizonyos célcsoportokat támogató gazdasági és társadalmi szervezetek hozzájárulása A források igénybe vételének feltételei: • Közvetlenül igénybe vevőjük jusson hozzá • Legyenek egyetlen adathordozó használatával elérhetők • Az adathordozó legyen a közszolgáltatások minél több területén használható A közös adathordozó használatának előnyei: • Az állam kapcsolódó rendszerei közötti elszámolás automatizálása • Az állampolgár által preferált fizetési mód általános használhatósága

22. Javaslatok • A hazai „barokkos” szabályozás, tarifarendszer korszerűsítése • Új tarifarendszeren nyugvó tarifaközösségek létrejötte • Közlekedési szövetségek létrejötte: • Integrált jegyrendszer • Közlekedési módok összehangolása (intermodalitás) • Szolgáltatások egységes megjelenése (image, design) • P+R parkolók menedzselése • Közlekedési tervek az önkormányzatok, régiók, kormányzat számára

23. Köszönöm a figyelmet!www.kti.hu