450 likes | 880 Vues
Protokoll a kommunikációban. A köszönés. Pl.: - Jó reggelt,napot,estét,éjszakát - Jó szerencsét - Üdvözlöm - Van szerencsém - Tiszteletem - Kezét csókolom. A köszönés/2. - Szia, szervusz, - Helló - Szleng: csá,hi,csácsumi,csőtészta,…. A köszönés formalitásai. Előre köszön :
E N D
A köszönés Pl.: - Jó reggelt,napot,estét,éjszakát - Jó szerencsét - Üdvözlöm - Van szerencsém - Tiszteletem - Kezét csókolom
A köszönés/2 - Szia, szervusz, - Helló - Szleng: csá,hi,csácsumi,csőtészta,…
A köszönés formalitásai Előre köszön: a férfi a nőnek a fiatalabb az idősebbnek beosztott a főnökének a belépő a benn lévőnek társaságban először az ismerősünk-nek köszönjünk, majd az idegeneknek
A köszönés formalitásai/2 • Köszönést elmulasztani, vagy nem viszonozni egyértelmű sértés • Fejbiccentés • Kalapemelés • Könnyű meghajlás • ffiaktól hölgyeknek • fiatalabbtól idősebb felé
A köszönés formalitásai/3 • Mélyebb meghajlás • bemutatás, bemutatkozás • nőknek, idősebbeknek, magas rangúaknak
A köszönés formalitásai/4 • A felállás • a férfiak felállnak, ha hölgyet köszöntenek • a fiatalabbak, ha idősebbet • a beosztott, ha főnökét • a társaságban a nő csak akkor álljon fel férfi vendégnek, ha az magasabb rangú
A köszönés formalitásai/5 • A kézfogás • fegyvertelenséget jelentett régen • aki előre köszön, annak meg kell várnia, míg a másik fél kezet nyújt • a kézfogás el nem fogadása sértés • a kézfogás legyen határozott • kézfogás közben a felek egymás szemébe néznek
A bemutatkozás • Be kell mutatkozni személyes találkozáskor • Amennyiben hosszabb idő után ismételt találkozáskor érezhető a partner bizonytalansága, akkor is lehet újra bemutatkozni.
Bemutatkozás / 2 • A hivatalos jellegű bemutatkozáskor a név mellé a munkahely és a beosztás megnevezését is tegyük hozzá • Pl.: Mézga Géza vagyok a Szombathe-lyi Tanárképző Főiskola másodéves hallgatója
Bemutatkozás / 3 • Keresztnévvel való bemutatkozás: • hivatalos kapcsolatban indokolatlan bizalmatlanságot jelent • nem ad elég információt rólunk • Elköszönéskor illik udvarias megjegyzést tenni • pl.: „Örülök, hogy megismerhettem!”
A bemutatás • Társaságban a házigazda mutatja be vendégét a korábban érkezetteknek • Mindenki bemutathatja másnak saját ismerőseit, vagy megkérheti ismerősét, hogy mutassa be az ő ismerősének • Először mutatjuk be a fiatalabbat az idősebbnek, a férfit a nőnek, az alacso-nyabb rangút a magasabb rangúnak
A bemutatás • Először mindig annak a nevét mondjuk, akinek a másikat bemutatjuk • pl.: „Németh úr, engedje meg, hogy bemutassam Szabó urat.” • Akit bemutatnak, annak nem kell külön bemutatkozni /pl. a kézfogás közben/ • Néha érdemes kevés információt adni a bemutatott személyről
A megszólítás • Férfiaknál: • úr, • uram, • kolléga, • szaktárs • Nőknél: • asszonyom, • hölgyem,
Emberek megszólítása A megszólítási formák használata egyetemesen két egyszerű formát követ: - a status /hatalom/ normáját és a - szolidaritás normáját.
Emberek megszólítása/2 A status norma azt írja elő, hogy az alsó osztály tagjainak megszólításánál az informális /tegező/ megszólítási formát kell alkalmazni, tekintet nélkül arra, hogy a beszélő ugyanabból az osztályból vagy felsőbb osztályból származik.
Emberek megszólítása/3 A status norma szerint az udvarias, formális /magázó/ megszólítást kell használni mind a felső, mind az alsó osztályhoz tartozó személynek, vala-hányszor felső osztályhoz tartozó embereket szólítanak meg.
Emberek megszólítása/4 A szolidaritási forma a megszólítás szabályozásában a partnerek statusa helyett viszonyuk intimitását veszi fi-gyelembe. Ez a forma udvarias meg-szólítási formát írja elő azon szemé-lyeknél, akikkel a beszélő nincs intim viszonyban.Viszont tegező a megszó-lítás, ha a beszélő partnerével intim viszonyban van. /barát, családtag/
Ön - maga • Az „Ön” a legudvariasabb megszólítás, megkülönböztetett tiszteletet kifejezve • /Széchenyi István újítása az „önmaga” szóból • A „maga” az alapvető udvariasságot kifejező köznapi formula.Nincs benne sértés, nincs benne túlértékelés
A tegezés • A „Servus humillimus sum” latin kifejezésből származik - /legalázatosabb szolgája vagyok/ • Ebből származik a mai: „Szervusz” • Régi formája: „Alászolgája” • A tegezés férfiak és nők között többnyire szoros munkakapcsolat esetén fordul elő.
Tegezés • Vannak magázódó típusú emberek, őnáluk ne erőltessük • A tegeződést kezdeményezheti férfi, vagy nő. A kezdeményezés elfogad-ható, vagy visszautasítható, esetleg kikerülhető minden félreértés nélkül.
Hivatalos megszólítás 1. Név + udvariassági kitétel pl.: Mézga úr! 2. Rang + udvariassági kitétel pl.: Elnök úr, professzor úr. Magas rangúaknál a megszólítás a rang felé tolódik el. Pl.: Inkább Professzor úr, mint Kovács úr.
Magasabb rangon szólítás • „Miniszterhelyettes úr” helyett „Miniszter Úr” • „Államtitkár helyettes úr” helyett „Államtitkár úr”
Hazai megszólítási történelem 1945 után • elvtárs - pajtás • szaktárs - kolléga - kartárs • maradt viszont: • tanár-doktor-mérnök-ügyvéd ÚR megszólítás
Barátunk szüleinek megszólítása • Feleségnél • Kovács néni - öregbít • Marika néni - gyakoribb, de manapság egyre inkább nem szeretik • helyette csak: „Marika” • Marika néném - családias inkább
Barátunk szüleinek megszólítása/2 • Férjnél: • Kovács bácsi • János bácsi • János bátyám
Megszólítási pótlékok • „kedveském, aranyoskám, édesem” • „drágám” • kórházban: „ketteske, ötöske” • „tetszikelés” • „anyuka,apuka” - óvodában • „néni, bácsi” • „tanár néni, tanár bácsi”