1 / 33

A l égzés funkciója

A l égzés funkciója. Oxigén ellátás Légcsere: az O 2 és CO 2 kicserélődése Külső légzés: tüdő alveolusok - vér Belső légzés: vér - szövetek Biológiai oxidáció hőleadás pH szabályozása kiválasztás pici vérrögök és buborékok kiszűrése a vénából a szív mechanikai védelme

ros
Télécharger la présentation

A l égzés funkciója

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A légzés funkciója • Oxigén ellátás • Légcsere: az O2 és CO2 kicserélődése • Külső légzés: tüdő alveolusok - vér • Belső légzés: vér - szövetek • Biológiai oxidáció • hőleadás • pH szabályozása • kiválasztás • pici vérrögök és buborékok kiszűrése a vénából • a szív mechanikai védelme • Angiotenzin I-II átalakítás (ACE)

  2. Az emberi légzőrendszer • Orr • Garat - Gége • Légcső (trachea) • Tüdő • Főhörgők • Hörgők • Hörgőcskék • Légvezetékek és léghólyagocskák (alveolusok) • Mellhártya • Parietális és viszcerális lemez között folyadék

  3. Orr és garat • Az orr szerepe: • A levegő vezetése • Melegítése, nedvesítése • Tisztítása, szűrése • A beszédben rezonátor • Szaglás • Garat • Nasopharynx (uvula,orrmandula, fülkürt) • Oropharynx (torokmandulák) • Laryngopharynx

  4. Gége (Larynx) • 4-6 nyakcsigolyánál • Izmos fal • Gégefedő (epiglottis) • Hangadás, hangszalagok • Porccsontok: • thyroid porc (Ádámcsutka) • Arytenoid • Cricoid porcok

  5. Légcső (Trachea) • Levegő vezetése • Tisztítás, melegítés • C alakú porcok • Csillós hengerhám

  6. Hörgők (Brochi et bronchioli) • Főhörgők (primary bronchi): • Jobb és bal • Belépnek a tüdőkbe • Hörgők (secondary) • Jobb oldalon 3, bal oldalon 2db • A tüdőlebenyeket határozzák meg • Porcdarabok • Harmadlagos hörgők stb • Hörgőcskék • Csak simaizom

  7. A tüdő bronchopulmonális szegmentumai • Jobb oldal: • 1. apicale; 2. posterior;3. anterior; • 4. laterale;5. mediale; • 6. basale superior (apicale);7. basale mediale; 8. basale anterior; 9. basale laterale; 10. basale posterior. • Bal oldal: • 1. apicale; 2. posterior;3. anterior;4. lingulare superior;5. lingulare inferior; • 6. basale superior (apicale); 8. basale anterior; 9. basale laterale;10. basale posteromediale.

  8. terminális bronchus tüdővéna tüdőartéria nyirokér simaizom bronchus respiratoricus bronchus respiratoricus alveoláris kapilláris alveoláris zsák ductus alveolaris alveoulus sövények Léghólyagocskák (alveoli) • Type I sejtek: epitélium (laphám) sejtek, a gáz diffundál rajtuk keresztül • Type II sejtek: köbhám sejtek, a surfactant réteget képezik

  9. A légutak elágazásai és ezek generációi G VEZETŐ ZÓNA G: generációs szám GÁZCSERE ZÓNA

  10. A tüdő nyugalmi nyomásviszonyai • Nyitott légutak esetében a tüdőben levő levegő nyomása megegyezik a légköri nyomással. • A mellhártya két rétege között viszont “vakuum” van: • A mellkas anatómiai szerkezete folytán expanziós tendenciát mutat. • A tüdő kollapszus-tendenciát mutat, ennek oka: • légutak hámját borító folyadék felületi feszültsége • a tüdő rugalmas elemei • Ezt enyhíti a surfactant és a léghólyagocskák interdependenciája. • A két hatás légzésszünetben pontosan kiegyenlíti egymást. • Az intrapulmonális és intrapleurális nyomás különbsége (1,4Hgmm) a transzmurális nyomás. • Ez tartja az alveolusokat nyitva.

  11. A tüdő nyugalmi térfogata • A funkcionális reziduális kapacitás (FRC)a tüdő térfogata légzésszünetben (kb. 2400ml). • A tüdő aktuális térfogata függ • a transzmurális nyomástól • a tüdő tágulékonyságától (compliance) • a térfogatváltozás és nyomásváltozás hányadosa • a tüdő szöveti szerkezete szabja meg • A tuberculosis csökkenti a tüdők tágulékonyságát. • Specifikus compliance: compliance/FRC • Gáztörvények • Boyle: Állandó hőmérsékletű gáz nyomása és térfogata fordítottan arányos. • Charles: Adott mennyiségű gáz hőmérséklete és térfogata egyenesen arányos. (A beszívott levegő felmelegedése segíti a tüdő kitágulását.)

  12. Áramlási ellenállás BE- KI- LÉGZÉS intrapulmonaris nyomás nyomás (Hgmm) intrapleuralis nyomás térfogat (liter) légzéstérfogat idő (s) • Légzés közben átmeneti nyomáskülönbségek (1-2Hgmm) alakulnak ki az alveolusok és a külső levegő között. • Ennek oka az áramlási ellenállás • (a térfogatváltozásokat a levegőáramlás csak némi késéssel követi) • amit légutak (főleg bronchusok) átmérőjének változtatásával (simaizmok) szabályoz a szervezet. • krónikus légcsőhurut (bronchitis) és az asztma növeli az áramlási ellenállást.

  13. A légzőizmok működése • Belégzőizmok: • Külső bordaközi izmok (T1-11) • Rekeszizom (C3-5, n. phrenicus) • Nyakizmok (erőltetett belégzés) • Sternocleidomastoid (nXII) • Scalenes (C3-8) • Mellkasizmok (erőltetett belégzés) • Pectoralis minor (C8,T1) • Serratus anterior (C5-7) • Kilégzőizmok (erőltetett kilégzés): • Belső bordaközi izmok (T1-11) • Mellkasizmok • Transversus thoracis (T1-11) • Hasizmok • Rectus abdominis (T7-12) etc

  14. Légzőmozgások • Belégzés: • A rekeszizom összehúzódik és lesüllyed. • A külső bordaközi izmok összehúzódása a bordákat megemeli. • Nehézlégzés esetén a segédizmok is részt vesznek. • Kilégzés: • Passzívan a tüdő kollapszus-tendenciája okozza. • Aktív kilégzés során hasizmok megnövelik a hasűri nyomást, ami a rekeszizmot felfelé nyomja. • A belső bordaközi izmok összehúzzák a mellkast.

  15. A légzési paraméretek • 12-15 légvétel/perc • 500 ml gáz/légvétel • 6-8 l gáz/perc(250 ml O2 felvétele és 200 ml CO2 leadása /perc) • 300 millió alveolus • 70m2 felület a légcserére • Spirometria: a légzési térfogatok vizsgálata • A spirometriás vizsgálatok elkülönítik az „obstruktív” és „restriktív” betegségeket: • Obsturktív: a levegőáramlást akadályozza • Restriktív: a tüdő tágulékonyságát és a vitálkapacitást csökkenti • Anatómiai holttér: • A vezető zónában maradó levegő nem vesz részt a gázcserében • Alveoláris holttér: • az összeesett vagy elzáródott alveolusok sem vesznek részt a gázcserében.

  16. Légzési térfogatok (A vitálkapacitás összetevői) maximális belégzési szint nyugalmi kilégzés maximális kilégzési szint holt-tér IRV: BELÉGZÉSI REZERV TÉRFOGAT TV: NYUGALMI BELÉGZÉSI TÉRFOGAT ERV: KILÉGZÉSI REZERV TÉRFOGAT RV: REZIDUÁLIS TÉRFOGAT

  17. Spirometria értékek H: testmagasság, méterben A: életkor, évben (18–25 életév között 25 évet kell az egyenletbe behelyettesíteni) RSD: reziduális standard deviáció

  18. A légzési funkciót jellemző egyes orvosi kifejezések

  19. A légzési gázok összetétele • (normál levegő nyomása: 760Hgmm)

  20. A külső légzés • Dalton törvénye: egy gázkeverék nyomása az összetevői parciális nyomásának összege. • Henry törvénye: A folyadékok oldott gáz tartalma a gáz vízoldékonyságától és parciális nyomásától függ. • Az alveoláris gázcsere tényezői tehát: • Koncentráció grádiens • Vízoldékonyság (CO2 20szor jobban, mint O2) • Membrán vastagság • Membrán felület (tüdőtágulás!) • Megfelelő keringés(Ha egy adott tüdőrészben romlik a légcsere, akkor annak vérellátása is reflexesen csökken.)

  21. Az alveoláris diffúzió

  22. Az O2 szállítása • Fizikai oldódása igen rossz • és a hőmérséklettel csak tovább romlik - halpusztulás • Hemoglobin • Oxigenálva élénkpiros egyébként lilásvörös • Tetramer szerkezetű

  23. A széndioxid szállítása • A vérplazmában fizikailag oldott formában (5%), • Hemoglobinhoz kötve (5%) • A CO2 az deoxi-Hb szabad aminocsoportjához kötődik, az oxihemoglobinhoz jóval kisebb affinitással. • A vvt-ben szénsavvá alakulva (90%) • A vvt felveszi a CO2-t • A szénsavanhidráz H2CO3-vá alakítja • A H+-t a deszaturálódott Hb megköti, a HCO3- a kapnoforin transzporteren keresztül a vérplazma Cl- ionjával kicserélődik • Az oxi-Hb nem köti a H+ iont, ezért a tüdőben ellenkező irányban folyik a reakció.

  24. A légzőizmok beidegzése • A kicserélt levegő (és hő) mennyisége a légzések mélységétől és szaporaságától függ. • A légzőizmokat gerincvelői mozgatóneuronok idegzik be, ezeket felsőbb központok aktiválják. • A légvételek mélysége és frekvenciája függ a légzőizmokat beidegző motoros idegben • ingerületbe került axonok számától, • és egy adott axonon terjedő AP frekvenciától. • A belégzés alatt mind a két tényező fokozatosan növekszik (crescendo). (I) • A kilégzés elején is van egy kicsi aktivitás a n. phrenicus axonjaiban. (E1) • Légzési szünetben viszont semmi. (E2)

  25. A légzésszabályozás agytörzsi területei • Nyúltvelő • dorzomediális neuroncsoport DRG • ventrolaterális neuronoszlop VRC • Híd • Hídi neuroncsoport PRG • „pneumotaxikus központ” • apneuziás „központ”

  26. A légzésszabályozás sémája Agykéreg Mechanoreceptorok Kemoreceptorok Nyúltvelői-hidi légzőközpontok ideg-impulzusok feszülés, elmozdulás Gerincvelő ideg-impulzusok Légzőizmok mechanikai munka Tüdő és mellkas légcsere Alveolus-kapilláris határ véráramlás diffúzió Vér PCO2, PO2, pH

  27. Felsőbb szabályozó területek • Agykéreg • Közvetlenül a piramispályán át, és/vagy a légzőközpontok felülszabályozásával. • Akaratlagos szabályozás: apnoé, beszéd, hiperventilláció stb • Tudattalan, ám részben kérgi eredetű: légszomj Kérgi szenzoros területek érzékelik a ventilláció mértékét és ha az kisebb, mint a szükséglet, légszomj alakul ki. • Éber állapotban nem okoz apneusist a híd roncsolása. • Ondin átka (central hypoventilation syndrome): alvás alatt lélegeztetni kell, mert az automatikus kontrol nem működik • Az éberségi szint befolyásolja a szabályozást. • Limbikus rendszer – hipotalamusz • Emóciók légzési hatásai

  28. A tüdő receptorai 1. • A légutak simaizomsejtjei között elhelyezkedő lassan adaptálódó feszítési receptorok: • ingerületét velőshüvelyes rostok a n. vagusban futva a nucleus tractus solitarii (NTS)-ba juttatják. • Az AP frekvencia és az ingerületbe kerülő axonok száma a tüdő feszülésével arányosan nő. • A reflexes válasz a passzív kilégzés (és a bronchusok dilatációja). • Egyesek szerint emberben nyugodt légzés során nincs jelentősége.

  29. Centrális kemoreceptorok • A nyúltvelő ventrális felszínén • n retrotrapezoideus • Hiperkapnia (PalvCO2↑) aktiválja • A válasz 1-2 perc alatt alakul ki. • Valójában a likvor és az EC térpH-ját érzékeli • állandó [HCO3-] mellett a pH és a [CO2] egyenesen arányos. • Az izokarbonát körülményeket a HCO3/Cl antiporter biztosítja • A vér pH-ját nem érzékeli, mert az agyi erek nem permeábilisek az ionokra, csak a CO2 juthat át. • Tartós hiperkapnia (8-12 óra) esetén „adaptálódnak” • ekkor már a liquor HCO3- koncentrációja is megnő

  30. Perifériás kemoreceptorok • Glomus caroticum és Glomus aorticum • Az utóbbi kevéssé jelentős a légzésben • Hámsejtes csomók • 2 mg tömegű, • 2000 ml/100g/perc véráramlás • I (szenzoros) és II (támasztó) típusú sejtek • Beidegzés: • n.glossopharyngeus(IX) ill. vagus(X) • Sejttest: • ggl pertosum ill. nodosum • A NTS mediális részére vetül.

  31. Hipoxia: • Csak jóval a fiziológiás érték (100Hgmm) alatt (60Hgmm-től) aktiválódik. • A hiperkapniás hipoxia (aszfixia, fulladás) a legerősebb inger • O2-függő Na/K pumpa (Skou’s emzim): • hipoxia gátolja → • depolarizáció → • Ca++ influx → • transzmitter-release • A sejtek DA tartalmúak, ám az gátló mediátor. A transzmitter esetleg acetilkolin, vagy ATP. A glomusok aktiválása 1.

  32. A glomusok aktiválása 2. • Hipovolémia: • közvetve, nagy O2 igényük miatt hipoxiát érzékelnek. • Hiperkapnia: • A CO2 az sejtplazma savasodását okozza. A H+/Na+ antiporter beindul • Gyors(pár mp) hatás • lineáris érzékenység • Hipoxia mellett erősebb reakció • nem adaptálódik! • Tartós hiperkapniában az egyetlen belégzési inger.Ilyen betegnek életveszélyes tiszta oxigént adni!!! • pH emelkedése: • Nagyon gyors, légzéssel szinkron, lineáris hatás • K+ emelkedése: • magas [K+]EC depolarizál • Az izomműködést követő ventilláció-fokozódás egyik ingere.

  33. Légzés és izommunka • Az azonnali ventillációfokozódás kérgi eredetű parancsoknak és az izmok receptoraiból kiinduló reflexeknek tudható be. • A lassú adaptáció az izommunka során megnövekvő EC tér/plazma [K+] hatására indul meg. • A ventilláció nagyobb, mint amit hiperkapniával el lehetne érni. (Kb, mint az akaratlagos maximum: 100-120l/perc.) • Az artériás PCO2, (PO2 és pH) alig változik az izommunka alatt!! Extrém izommunka estén még csökken is, mivel ekkor már az izom vérellátása nem tud lépést tartani az igénnyel: „anaerob küszöb”. • Az izomban tejsav halmozódik fel, a tejsavas acidózis (glomusok) tartja fenn a további hiperventillációt.

More Related