1.15k likes | 2.09k Vues
Az egészséget meghatározó tényezők. Környezeti, társadalmi és szociális tényezők 20%. Genetikai tényezők 20% . egészség. Egészségügyi ellátórendszerek 10%. Életmód 50%. Lelonde-modell; Ember István: Népegészségügyi orvostan. Táplálkozás-élettan.
E N D
Az egészséget meghatározó tényezők Környezeti, társadalmi és szociális tényezők 20% Genetikai tényezők 20% egészség Egészségügyi ellátórendszerek 10% Életmód 50% Lelonde-modell; Ember István: Népegészségügyi orvostan
Táplálkozás-élettan Táplálkozás: élettani folyamat, amelynek révén a szájba kerülő étel, ital hasznosul a szervezetben, ill. a salakanyagok távoznak a szervezetből. A táplálkozás folyamatához tartoznak: rágás, nyelés, emésztés, a tápanyagok felszívódása és hasznosulása (anyagcsere), valamint a kiválasztás, kiürítés. Élettan: az élő és egészséges szervezet működésével foglalkozó tudomány Élelmiszer: minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyag vagy termék, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el. ( ide tartozik az ital is, a gyógyszer, kábítószer viszont nem! ) Étel: háztartásban vagy vendéglátásban (közétkeztetésben) előállított fogyasztásra kész táplálék. Élelmezés: társadalmi tevékenység, amely az élelmi anyagok termeléséből, begyűjtéséből, raktározásából, annak élelmiszerekké történő ipari feldolgozásából, elosztásából, végül konyhatechnológia segítségével étellé történő feldolgozásából áll.
„Azért eszünk, hogy éljünk” „Nincs nagyobb szeretet mint az étel szeretete” G.B. Shaw Tápanyagok: a szervezet működéséhez szükséges kémiai anyagok, melyek az emésztőcsatornából felszívódva számos élettani funkciót töltenek be a szervezetben. Szerepük szerteágazó: energiát szolgáltatnak, részt vesznek szövetek felépítésében, helyreállításban, karbantartásában, az életfolyamatok szabályozásában. (Népegészségügyi orvostan, szerk: Ember I.)
A szervezet energiaforgalma és energiaszükséglete Az anyagcsere (metabolizmus): a testünkben végbemenő kémiai és energetikai átalakulások összessége Katabolizmus: lebontás; energia felszabadulás, energiatermelés Anabolizmus: energiatároló vegyületek, molekulák szintézise, energiát igényel Felszabadított energia= külső munka + energiatárolás (növekedés is) + hő Energiaforgalom: az egységnyi idő alatt felszabaduló energia mennyisége.
A szervezet energiaforgalma és energiaszükséglete A szervezet energiaszükségletét a tápanyagok kémiai energiájából fedezi A tápanyagok hasznosítása („elégetése”) a a tápanyag energiájának hővé, kémiai energiává történő átalakítása enzimek segítségével történik. Energiaegyensúlyesetén a táplálékkal felvett kémiai energia mennyisége azonos a leadott energiával . A testtömeg, illetve zsírtartalma nem változik. • Energiaszükséglet: • alapanyagcsere szorosan korrelál a zsírmentes testtömeggel (ami a korral csökken, nőknél alacsonyabb); szorongás és izgalom emelik; éhezésben csökken; étkezéseket követően nő • munkavégzés, fizikai aktivitás • hőtermelés • növekedés, várandósság, szoptatás
A szervezet energiaforgalma és energiaszükséglete A táplálékok energiatartalmát kaloriméter-bombában határozzák meg. 1 g zsír = 38.94 kJ (9.3 kcal) 1g szénhidrát 17.16 kJ (4.1 kcal) 1 g fehérje 22.19 kJ (5.4 kcal) 1g alkohol 30 kJ (7.1 kcal) 1 kcal ~ 4.2 kJ a szervezetben 1 g fehérjéből csak 17. 16 kJ ( 4. 1 kcal) energia szabadul fel, mert a fehérjék (illetve aminosavak) nem égnek el teljesen, hanem viszonylag nagy energiaértékű végtermékek formájában (urea, kreatinin) ürülnek ki. 1 kcal = 1000 cal 1 cal = az a hőenergia mennyiség, amely 1 g víznek 15°C-ról 16°C-ra történő melegítéséhez kell. 1 MJ = 238 kcal, 1 kcal =0,004184 MJ
Az energiaszükséglet meghatározása • Alapenergia-forgalom (alapanyagcsere) – BMR (basal metabolic rate) : a szervezet fenntartásához minimálisan szükséges energia; teljes testi-lelki nyugalomban, 10 órával az utolsó táplálékfelvétel után, kellemes meleg szobában mérhető vagy sok mérésen alapuló empirikus képlettel kiszámítható (figyelembe veszik az életkort, nemet, testtömeget); mértékegysége: kJ/óra (cal/óra) vagy MJ/ nap (kcal/nap) • mérés: indirekt kalorimetria (fogyott oxigén, termelt szén-dioxid alapján)) • oxigén felhasználás alapján A BMR magában foglalja: – Szintetikus folyamatok energiaigénye – Idegrendszer működése – Vázizomzat tónusa – Keringési és légzési munka – Mirigyek szekréciójának energiaigénye – A homeosztatikus folyamatok energiaigénye – A hőszabályozáős energiaszükséglete
Az energiaszükséglet meghatározása Specifikus dinámiás hatás (ma inkább post prandial thermogenesis): az éppen felvett táplálék fokozza az energiaforgalmat (anyagcserét); a fehérjéknél legkifejezettebb ez a hatás – 14-20%, szénhidrát 4-10%, zsírok 2-4% Az adott aktivitás összenergia szükséglete:az alapenergia-forgalmat az aktivitást jelző empirikus faktorral (Met= metabolic constant), valamint az aktivitás időtartamával (t) meg kell szorozni energiaszükséglet = alapenergia-forgalom × Met × t
Az energiaszükséglet számítása napi energiaszükséglet:a napi tevékenységek energiaigényét összegezve kapjuk; egyszerűsítve jól megbecsülhető, ha az alapanyagcserét az átlagos napi tevékenységre vonatkozó (könnyű, mérsékelten nehéz munka és nem aktív, mérsékelten aktív, nagyon aktív szabadidő eltöltés) faktorral szorozzuk. Példa: 25 éves 70 kg-os könnyű fizikai munkát végző, igen aktív férfi Alapanyagcsere: 15.3 × 70 + 679= 1 750 kcal/nap Alvás 8 óra, könnyű fizikai munka 5.5 óra, aktív szabadidő eltöltés 10.5 óra → (8 óra×0.95×1750 kcal/nap + 5.5 óra×1.7×1750 kcal/nap + 10.5 óra×1.9×1750kcal/nap)/24 óra = 2690 kcal/ nap a napi energiaszükségletre közel azonos eredményt ad, ha az alap energia-forgalmat szorozzuk meg a munka- és szabadidő-tevékenységet is magában foglaló átlagos faktorral (PAL – physical activity level tkp. A total energy expenditure (napi energiafelhasználás és a BMR hányadosa) 1750 kcal/nap × 1.6 = 2800 kcal/nap
A szervezet energiaforgalma és energiaszükséglete Energiaszükséglet a terhesség alatt Az energiaszükséglet megnő (az aktív szövet mennyiségének megnövekedése, a szövetek szintéziséhez szükséges többletenergia, az anya fokozott terhelése miatt), a terhesség ideje alatt összesen kb. 335 MJ-lal ( 79 730 kcal). A terhességet megelőző tápláltsági állapottól és a fizikai aktivitás csökkenés mértékétől függően az első három hónapban 0-0.6 MJ/nap (0-145 kcal/nap), a következő időszakban0.6-1.2 MJ/nap (145-290 kcal/nap) energiatöbblet bevitele indokolt. Szoptató anyák energiaszükséglete A szoptatás idejére 2-2.3 MJ/ nap (476-547 kcal/nap) többletenergia bevitel ajánlott a tejben lévő, illetve a tej szekréciójához szükséges energia fedezéséhez.
A szervezet energiaforgalma és energiaszükséglete A beteg ember energiaszükséglete Aktivitási faktor: ágynyugalom idején 1.2, ágyon kívüli időszakban 1.3 Betegségi faktor: sebészeti beavatkozásnál pl. 1-1.2 Fertőzés esetén 1-1.8 Trauma esetén csontsérülés 1.20 - 1.35 lágyrész sérülés 1.15-1.35 fejsérülés, szteroidkezelés 1.6 égési sérülés < 20% 1.-1.5 20-40% 1.5-1.85 > 40% 1.85-1.95
Az energiaforgalom biokémiai alapjai • Tápanyagokból monomerek • Acetil-koenzim A képződés (glikolízis, aminosav bontás, zsírsavak bontása) • Citrátkör (vagy fehérjék felépítése, trigliceridek felépítése) • Terminális oxidáció • termelődik: szén-dioxid, víz, hő, ATP 3., 4.aerob folyamat!
Az energiaforgalom biokémiai alapjai Anaerob körülmények között (oxigén hiányában) a piroszőlősav felhalmozódik >>> tejsav keletkezik(ez okozza az izomlázat)) >>> ATP anaerob anyagcsere A bejuttatott tápanyagok energiája 10 % széklet, bélbaktériumok, elhalt sejtek, izzadás, vizelet 50% hő 10% „post prandial thermogenesis” 40% - ATP
A szervek, szövetek energiaellátása Az agy csak glükózt használ fel (éhezéskor korlátozott mennyiségben ketontesteket) – 120-141g/nap; nem képes tárolni, ezért a vérből veszi fel Az izomzat kb. 250 gglikogénraktárral rendelkezik – ezt csak az izomsejtek használják fel A máj kb. 100 g glikogént képes raktározni, amelyet a vér glükóz szintjének stabilizálására szükség szerint bont le.
A szervek, szövetek energiaellátása • A szénhidrátraktárak kiürülése után a szervezet a zsírszövetekből mobilizált zsírsavakból nyeri az energiát. • A zsírraktárak lebontása csak a szénhidrátraktárak kiürülése és korlátozott szénhidrátbevitel esetén kezdődik meg, mert a zsírokból származó energianyerés nem gazdaságos.
Tápanyagok Makrotápanyagok: fehérjék, szénhidrátok, zsírok Makroelemek: naponta nagyobb, grammmokban vagy legalább 50 mg mennyiségben bevitt ásványi anyagok Mikroelemek (nyomelemek): milli- vagy mikrogrammos mennyiségben szükséges ásványi anyagok Vitaminok: a szervezet számára nélkülözhetetlen, biológialag aktív, szerves vegyületek
Fehérjék Az emberi test 14-16%-a fehérjéből áll, 0,1% a szabad aminosav tartalom - strukturális: izomzat, ktőszövetek, inak, csontok, haj, szőr - funkcionális: transzportfehérjék (pl. hemoglobin) antitestek enzimek (pl. pepszin) hormonok (pl. inzulin, tiroxin) Fehérjeszükséglet Kopási kvóta =abszolút fehérjeminimum: 0,34 g/ttkg (lebontott testfehérjék pótlása) Élettani fehérjeminimum: 0,6 g/ttkg (nitrogén-egyensúly biztosítása) Higiénés fehérjeminumum: 0,8 g/ttkg (WHO javaslat)
Fehérjék A fehérjék: egymáshoz peptidkötéssel kapcsolódó aminosavakból (20) állnak. Egyszerű fehérjék: csak aminosavak Összetett fehérjék: aminosavak+ egyéb csoportok (glikoproteinek, lipoproteinek) Az ember számára az egyedüli hasznosítható nitrogén-források aminosavak
Fehérjék A fehérjék biológiai értéke: a felszívódott nitrogén visszatartását mérik PDCAAS – Protein Digestibility Corrected Amino Acid Score: az ideális aminosav-összetételhez hasonlítja az adott fehérjét (ideális aminosav-összetételnél 1) Komplett fehérjék: pl. tojás, tej, szójafehérje A nem teljes értékű fehérjék önmagukban elégetlen fehérjeforrások, komplettálni kell őket.
Zsírfélék (lipidek) A növényi és állati szövetekből apoláros oldószerekkel kioldódó anyagok, amelyek kémia összetételükben jelentősen különböznek Elszappanosítható egyszerű lipidek : neutrális zsírok (triglicerid), olajok Elszappanosítható összetett lipidek: foszfogliceridek, glikolipidek El nem szappanosítható lipidek: szteránvázas vegyületek (koleszterin, epesavak), zsírban oldódó vitaminok • koncentrált energiaraktárak, támasztófunkció – zsírszövet • a membránok és egyéb intracelluláris (sejten belüli) organellumok felépítéséhez elengedhetetlenek Triglicerid: három molekula zsírsav egy glicerin molekulával alkotott észtere
Zsírsavak Telített zsírsavak: nincs kettős kötés, szilárd halmazállapot Teltítetlen: - egyszeresen telítetlen (MUFA) (egy kettős kötés) általában táplálékkal jutnak be, szükség esetén glükózból is keletkezhetnek (endogén lipogenezis) - többszörösen telítetlen (PUFA) (több kettős kötés) Hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavakat szervezet nem képes szintetizálni, ezért a táplálékkal kell bevinni
Lipidek ajánlott bevitele Ajánlott bevitel : 28-30 en% Telített zsírsav: 10 en% MUFA: 10 en% PUFA: 7-10* en% * : nagy állati eredetű zsírfogyasztást kompenzálja Linolsav/linolénsav= 5/1 Transz-zsírsav: <= 5 g (max. 2%) Koleszterin: 300 mg/nap
Szénhidrátok • Polihidroxi-aldehidek • Polihidroxi-ketonok • fentiek kondenzációs termékei • az élelmiszerekben előforduló szénhidrátok: monoszacharidok, diszacharidok, poliszacharidok • Monoszacharidok: glükóz, fruktóz, galaktóz • Diszacharidok: szacharóz, maltóz, laktóz • Poliszacharidok: - emészthetőek (α-kötések): glikogén, keményítő • - nem emészthetőek (β-kötések): élelmi rostok
Szénhidrátok A szervezet a szénhidrátokat glikogén formájában raktározza Egy felnőtt napi glükóz felhasználása mintegy 180 g (120-140 g agy, 40 g vvt) Glükoneogenezis: kb. 130 g/nap glükóz keletkezik aminosavakból, laktátból és glicerinből – ez azonban fehérjebontással és lipolízissel jár, a szénhidrátokat ezért a táplálék útján folyamatosan pótolni kell • Élelmi rostok • - Vízben oldódó: pektin • - vízben nem oldódó: cellulóz, hemicellulóz • nem emészthető oligoszacharidok, oligofruktózok, raffinózok – mesterségesen előállított nem emészthető poliszacharidok • Élettani hatásai: hosszabb rágás, gyomorürülést lassítják, bélperisztaltika gyorsabb lesz, anyagokat kötnek meg (pl.koleszterin), növelik a széklet mennyiségét, lazaságát, elősegítik a baktériumflóra szaporodását
Szénhidrátok Glikémiás index (GI): azt mutatja, hogy az adott szénhidrát 50-10g-jának elfogyasztása után a vércukorgörbe változás milyen mértékben tér el az 50-100 g glükóz vércukorértéket emelő hatásához képest 2 óra alatt (%-ban kifejezve) (élelmi rostot, fehérjét, zsírokat tartalmazó ételeké kisebb) Glükóz GI: 100 Kifőtt tészta: 50 Hüvelyesek: 30 Javasolt 55-60 en% szénhidrátbevitele, de a hozzáadott cukorfogyasztás < 10 en% Naponta 20-25 g élelmi rost bevitele :
Makroelemek Nátrium (Na) Az emberi szervezetben kilogrammonként átlagosan 1,4 g nátrium van, tehát egy 70 kg-os ember nátriumtartalma átlagosan 100 g. Nagyrészt kationként, általában klorid-anion mellett, a sejten kívüli testnedvekben az ozmózisos nyomást és a vízegyensúlyt szabályozza. A sejten kívül a Na:K arány 28:1, míg a sejteken belül 1:10. Ha a sejtekben rendellenesen megnövekszik a nátriumion-koncentráció, ödéma képződik, ami annak a következménye, hogy a Na-ionhoz 8, a K-ionhoz 4 molekula víz kapcsolódik. A nátriumnak szerepe van az idegimpulzusok átvitelében, a membrántranszport folyamatokban, a tápcsatornában aktiválja az amilázt,segíti a glükóz felszívódását. A vékonybélben a nátrium puffer hatású vegyületei (NaHCO3, NaH2PO4, Na2HPO4) találhatók. Hazai étrendünk mellett naponta 5–10 g nátriumot is beviszünk szervezetünkbe, s ez a túlzott nátriumbevitel magas vérnyomás kialakulásához vezethet, ugyanis 5–6 g NaCl kb. 1 liter sejteken kívüli vizet köt meg, és ezáltal jelentősen megnöveli a keringő vér térfogatát.
Makroelemek Kálium (K) Egy felnőtt emberben mintegy 150 g található. A káliumnak több mint 90%-a a sejtekben található, ahol az ozmózisos nyomás és a sav-bázis egyensúly fenntartásán kívül az enzimatikus folyamatokban is részt vesz (fehérje- és glikogénszintézis, energiatermelés) A magnéziummal együtt az izmok nyugalmi állapotba jutását segíti elő. Változatos táplálkozás mellett napi 2–6 g kálium jut a szervezetbe, ami fedezi a napi 1,6–3,0 g-ra becsült szükségletet. - Zöldségek, főzelékek, gyümölcsök
Makroelemek Magnézium (Mg) A felnőtt ember szervezetében 20–28 g magnézium található 50–60%-a a csontokban, kb. 30% az izmokban, 1 % az extracelluláris folyadékban, a többi a májban, az idegrendszer, stb. sejtjeiben. Enzimek felépítésében, illetve aktiválásában vesz részt, (különösen az energiatermelésben résztvevők) A táplálékból a Mg 35-55%-a szívódik fel. A napi magnéziumszükséglet felnőtt embernél 250–350 mg, terhes és szoptatós anyáknál kb. 450 mg, amit a kellően változatos étrend fedez. A növényi eredetű élelmiszerek, a tejtermékek, a halak és a máj tartalmaznak sok magnéziumot.
Kálcium (Ca) Egy felnőtt emberben kb. 1200–1500 g kalcium található. Ennek nagy része (99%) a csontokbanés a fogakban halmozódik fel, a csontok ugyanis nagyrészt hidroxiapatitból [Ca10(PO4)6 · (OH)2] állnak, amelyet más, kalciumtartalmú vegyületek is kísérnek. (Az újraképződő csontokba felnőtt embernél napi 600–700 mg kalcium épül be!) Valamennyi sejt működéséhez elengedhetetelen • a vérben segíti a véralvadást, • segíti a B12-vitamin felszívódását, • részt vesz az acetilkolin képzésében és bontásában, • lecitinhez kötve szabályozza a sejthártyák áteresztő képességét, • segíti az energiatermelő folyamatokat, • szabályozza az izom–ideg kapcsolatot, • elősegíti bizonyos hormonok képződését, • fokozza a hasnyálmirigy működését.
Az ember napi kálcium szükséglete 800–1000 mg. • Tej, tejtermékek a leggazdagabb kalciumforrás. Említésre méltó mennyiségű kalcium van a zöldségekben, a gyümölcsökben, a halakban, a húsokban és a tojásban. • 20-40% szívódik fel, a felszívódást a D-vitamin növeli. • A szervezet az előzőekben felsorolt feladatok megoldásához a kalciumot mindenképpen megszerzi magának, és ha a táplálékból nem jut hozzá, szükség esetén mobilizálja a csontok kalciumtartalmát is.
A foszfor (P) A felnőtt ember szervezetében 600–700 g foszfor van szervetlen és szerves foszfátok alakjában. A szervetlen foszfátok tartalmazzák a foszforkészlet 80–85%-át, főként kalciumhoz kötve a csontokban és a fogakban. A szervesen kötött foszfor a nukleinsavakban, számos enzimben, a B-vitaminokban és a szénhidrátok, lipidek, fehérjék foszforvegyületeiben találhatók. Rendkívül fontos szerepük van az energiatárolásban és -felszabadításban. A felnőtt ember napi foszforszükséglete 800 mg. tej, tojás, hús, hüvelyesek, gabonafélék jelentik a fontos foszforforrásokat, de szinte valamennyi élelmiszer tartalmaz több-kevesebb foszfort. A klór (Cl) A halogénelemek közül a klór a legfontosabb az ember számára. A szervezet 0,15%-át teszi ki, ami egy átlagos felnőttnél 100–110 g-ot jelent. Legnagyobb része a gyomorsavban található sósavként, a többi nátriumhoz, illetve kisebb mértékben káliumhoz kötött kloridionként. Fontos szerepe van az ion-egyensúly fenntartásában, a sav-bázis háztartásban. Bevitel: kb. Na x1.5
Mikroelemek Vas Cink Szelén Réz Mangán Króm Molibdén Kobalt Nikkel Jód Fluorid 60-70%-a aktív formában van jelen (hemoglobin, myoglobin, enzimek) Transzport és raktározott fehérjékhez kötve (transzferrin, feritin, hemosziderin) Az állati eredetű (hemkötésű) vas 10-25%-a, a növényi vas 3-8%-a szívódik fel, aszkorbinsav javítja Vashiány. Vasraktárak kiürülnek, vérképzés zavara, vastartalmú enzimek zavara Tünetek: nyálkahártya elváltozások a szájban, nyelőcsőben, fejfájás, szédülés, fáradtság, hidegérzet, immunrendszer működésének zavarai (gyermekeknél testi, szellemi fejlődés elmaradása, magatartászavarok) A pajzsmirigyhormonok szerves része; golyva, kretenizmus Csontok, fogak alkotóeleme
Vas • számos enzim és fehérje alkotórésze • az oxigénszállításban (hemoglobin) döntő szerepe van • 60-70% aktív formában (hemoglobin, myoglobin, enziem) • Transzportfehérjéhez kötve • Raktározott fehérjéhez kötve (máj, lép, bélnyálkahártya) • napi vasszükséglet: 10-15 mg-ra tehető, nőknél ennél valamivel nagyobb is lehet. • Vegyes étrenddel: napi kb. 1-5 mg hemvasat és 5-15 mg nem hemvasat viszünk be. • Hemkötésű vas 10-25%-a szívódik fel, a növényi vasnak 3-8%-a • Élelmi rostok rontják, aszkorbinsav 8C-vitamin) javítja afelszívódást • (A táplálkozás élettani kutatások legújabb adatai szerint az is fontos, hogy a vas-rézbevitel között megfelelő arány legyen. A legkedvezőbb ha ez kb. 5 : 1 arányú). • vastartalmú növények: paraj, sóska, ribiszke, retek, mák, dió, mogyoró, vargánya és a csipkebogyó
Vas • Vashiány: • Vasraktárak kiürülnek • vérképzés zavara • enzimek zavara • Tünetei: nyálkahártya elváltozások szájban, nyelőcsőben, fejfájás, szédülés, fáradtság • Hőszabályozás zavarai, a szimp. idegrendszer, a pajzsmirigy működés, az immunrendszer zavarai • Gyermekekben: a testi és szellemi fejlődés elmaradása, magatartászavarok • Tartósan nagy vasbevitel: • csökkenti a cink és réz hasznosulását • növeli a fertőzések veszélyét, a baktériumok elszaporodását • Elősegíti a szívinfarktus kialakulását (peroxidációs folyamatok) • promoterként hat a daganatok kialakulásában
Jód A jód a pajzsmirigy hormonjának nélkülözhetetlen komponense, hiánya a pajzsmirigy hormon elégtelen képződéséhez, ún. jódhiány betegségek kialakulásához vezet (Iodine deficiency disorders: IDD), melynek fogalomköre a jódhiány következtében kialakuló betegségek, károsodások, zavarok széles spektrumát tartalmazza. • Endémiás golyva • Endémiás kretenismus • Intellektuális csökkentértékűség • Növekedési elmaradás • Újszülöttkori hypothyreosis • Újszülöttkori TSH-emelkedettség • Fokozott abortusz gyakoriság a terhesség korai és késői szakában • Fokozott perinatális és csecsemőhalálozás
Jód • Az emberi szervezet a szükséges jód mennyiségét ivóvízből, táplálékból veheti fel. Magyarországon a lakosság 80%-a jódhiányos területen él, jódban szegény ivóvizet és élelmiszereket fogyaszt. A jódhiányos állapotot a pajzsmirigy nagyságának mérésével és a vizelettel történő jódürítéssel lehet feltárni, mivel a napi jódbevitel 90%-a a vizelettel távozik el. A 90-es években felismerték, hogy az enyhe jódhiány is okozhat jódhiány-betegséget. NEKAP A WHO napi 2 μg /ttkg bevitelt javasol. Felnőtteknek ajánlott kb. 200 μg. Szoptató anyák többet igényelnek.
Jód • A jódhiány állapot kialakulásának megelőzése a WHO „Egészséget mindenkinek 2000-re” programjának egyik célkitűzése, hogy ne legyen jódhiányos ember 2000-re (Delange, Bürgi 1989, WHO 1996). • A WHO programhoz csatlakozott az UNICEF és a Nemzetközi Jódbizottság (ICCIDD). A három szervezet közös kiadványt jelentetett meg 1996-ban, amely javaslatot tesz a különböző életkorokban a napi jódszükségletre, javasolja, hogy a világon mindenhol a forgalmazott háztartási konyhasó legalább 90%-a jódozott legyen. • túladagolás csak az ajánlott mennyiség 10x-nél okoz.
Fluorid • A csontozat és a fogak építőeleme. • Hiánya megkönnyíti a fogszuvasodás kialakulását. Különösen a terhes és szoptatós anyák, valamint a kisgyermekek fluorid szükségletének fedezésére kell ügyelni. • Napi szükséglet: 1,5 mg • Túladagolása veszélyes: - fogak fluorosisa (foltos fogzománc) ajánlott 2x-es bevitel esetén, 8 éven át - csontok fluorosisa – 10 éven át, napi 10 mg - heveny mérgezés: > 1mg/ttkg egy adagban hányinger, hányás, hasi fájdalmak Fluorbevitel: ivóvíz fluorozása (szigorú ellenőrzés), fluorozott só, tejfluorozás (Svcájc), fluortartalmú fogkrémek, szájvizek, fluoridtabletták (0.2-1 mg)
Mikroelemek A cink is számos enzim alkotórésze (fehérje, zsír, szénhidrát-anyagcsere), hormonok, raktározott inzulin alkotórésze, szerepe van az immunrendszer működésében 70% csontokban, bőrben, szőrzetben; a többi a májban, vesékben, izmokban Hiánya: bőrmegbetegedések, csökkent szaglás, ízérzés, hajhullás, pszichés zavarok, gyakori fertőzések, elhúzódó sebgyógyulás A napi szükséglet 10-15 mg, az a célszerű, ha a szervezetbe jutó cink és réz aránya kb. 5:1. Magas cinktartalmú növények: a szója, a ribiszke, a paraj, a vöröskáposzta Mérgezés: cinkkel bevont edények használata, savanyú ételek esetén (heveny: gyomor, bélpanaszok, láz Idült: anaemia, neutropenia, vas és rézanyagcsere zavara)
Mikroelemek • A mangán enzimek aktivátora s fontos szerepe van a koleszterin- és zsírszintézisen, porcszövet képződésben. • A napi szükséglet 4 mg-ra becsülhető, nagyon rosszul szívódik fel (2-4%) • „Antagonista” a vassal. • Hiánya: nagyon ritka, parenterális táplálásnál • Forrás: paraj, cékla, fejes saláta, kelkáposzta, dió, alma • mangánban különösen gazdag a tea, így a sok teát fogyasztók mangánfelvétele többszöröse lehet a tényleges élettani szükségletnek, s ez lerontja a vas hasznosulását. táplálkozással ne lehet mangán mérgezést okozni.
Mikroelemek A réz enzimalkotórész és egyes enzimek aktivátora; részt vesz az antioxidatív folyamatokban, részt vesz a vasraktárakban található ferro vas, ferri vassá történő alakításában, a kollagén és elasztin szintézisében 40% csontok, 24% izmok, 9% máj, 6% agy A napi rézszükséglet 2-3 mg-ra becsülhető Hiánya: endogén oxidatív stressz alakul ki: a redukciós-regenerációs folyamatok hiánya, több megbetegedés alapja Sokféle tünete lehet: anaemia (ez annak következménye, hogy a rézbevitel csökkenése rontja a vas hasznosulását), növekedésbeli visszamaradottság, arterioszklerózis, csonttörések (osteoporosis miatt), spontán érruptúrák, neurológiai zavarok, a bőr és szőrzet csökkent pigmentáltsága, emelkedett vér koleszterin szint Rézben gazdagok a száraz hüvelyesek dió, mák, földimogyoró, csiperkegomba, ribiszke. Kevéssé toxikus, csecsemőknél >10 mg/liter ivóvíz - májkárosodás
Mikroelemek A szelénről 1957 óta tudjuk, hogy életfontosságú. Számos fehérje alkotórésze (glutation-peroxidáz, dejodáz, tioredoxinreduktáz,plazma szelenoprotein P, reprodukciós szervek fehérjéi) Részt vesz a különböző peroxidok lebontásában, a sejtmembrán épségének fenntartásában, oxidatív folyamatoktól való védelmében, immunrendszer sejtjeinek folyamataiban, a pajzsmirigyhormonok aktiválásában, antikarcinogén hatású napi szükséglet kb. 0.1 mg Hiánya: Keshan- kór – cardiomyopathia (< 10 μg/ nap)szabad gyökök károsító hatásainak fokozódásával jár, emeli a rosszindulatú daganatos betegségek előfordulását Jó szelénforrások: hal, hús, tojás, tej – a termelés helyétől függően Toxikus hatások: 800 μg/ nap bevitel fölött: fokhagyma illatú lehelet
Mikroelemek Máj, vese, csontok tartalmazzák (8-10 mg) Bár a molibdén hiánya különböző anyagcserezavarokat okozhat, de kiegyensúlyozott táplálkozás esetén molibdén hiánytól nem kell tartani. A napi molibdén szükséglet 0,2-0,3 mg-ra becsülhető, Molibdénben gazdag: hüvelyesek.Túladagolás: 10-15 mg/nap: köszvényszerű tünetek, rézhiány léphet fel A kobaltot élelmiszereink a szükséglethez viszonyítva - kb. napi 0.02 mg - kielégítő ill. bőséges mennyiségben tartalmazzák, így hiánytünet nem fordul elő. Mintegy 200 g meggy vagy 100 g paraj elfogyasztása már fedezi a teljes napi szükségletet. Excesszív kobalt bevitelnél a szívizom károsodást figyeltek meg.
Mikroelemek A króm fontos szerepet tölt be a szénhidrát, fehérje és lipidanyagcserében, elősegíti az inzulin hatását, a sejtek glükóz felvételét. (< 20 μg /nap alatt sérül a glükóztolerancia) Vegyes táplálkozás mellett nincsenek hiánytünetek. A króm hiánya szerepet játszhat a koszorúérbetegség és a fiatalkori cukorbetegség kialakulásában A nikkel is esszenciális nehézfém, több enzim aktivátora. A napi nikkelszükséglet kb. 25-30 μg, nikkelhiánnyal nem kell táplálkozásunkban számolni. Különösen gazdagok nikkelben a hüvelyesek. A vanádiumnak fontos szerepe van a lipidanyagcserében, gátolja a koleszterin bioszintézisét s jelenléte csökkenti a fogszuvasodás előfordulását. Változatos táplálkozás esetén a táplálékkal felvett mennyiség biztosan fedezi a 200 μg-ra becsülhető napi szükségletet.
Vitaminok • az anyagcsere-folyamatokban nem mint energiát szolgáltató tápanyagok, hanem a szervezet különböző részeiben katalitikus vagy szabályozó tényezőként bekapcsolódnak az életfolyamatokba • - egy része a szervezetben fehérjékhez kapcsolódik és enzimként vesz részt a biokémiai folyamatokban. Ezeket a vitaminokat prosztetikus vitaminoknaknevezik, mivel ezek az enzimek koenzimjébe vagy prosztetikus csoportjába beépülve fejtik ki hatásukat • - másik csoportját induktív vitaminoknakhívják, amelyek szintén nélkülözhetetlenek az élő szervezet számára, élettani szerepük azonban még nem mindenben tisztázott. • zsírban oldódó • vízben oldódó • hiányuk jellegzetes tüneteket okoz • hypovitaminosis - általános tünetek: súlycsökkenés, fáradtságérzés, fertőzésre való hajlam • avitaminosis – jellegzetes tünetek vagy betegségek • (hypervitaminosis – túladagolás) • A hiánytünetek a megfelelő vitamin adásával megszüntethetők
Vitaminok Provitaminoknak hívjuk azokat a biológiai aktivitás nélküli vegyületeket, amelyek a szervezetben vitaminokká tudnak alakulni. Az antivitaminok ezzel szemben azok a vegyületek, amelyek a vitaminok antagonistái és a koenzimként működő vitaminok hatását korlátozzák pl. úgy, hogy hasonló molekulaszerkezetük révén az enzimből kiszorítják a vitamint.
A vitamin Retinol, 3,4- dehidro-retinol, 3-hydroxi-retinol Már ókorban már az egyiptomiak és a görögök is felismerték, hogy egyes táplálékok elfogyasztásának gyógyító hatása van az éjszaka jelentkező látászavarra, az 1800-as években több kutatócsoport is igazolta, hogy a farkasvakság csukamájolaj fogyasztásával kezelhető. 1913-van azonosították. Kémiai szerkezetét először Paul Karrer írta le, aki ezért 1931-ben Nobel-díjat is kapott. A-vitamincsak az állati termékekben található, elsősorban a tengeri halakban és azok májában, a tejben, a vajban, a tojássárgájában, a vesében, a tüdőben és májban fordul elő. Növényekben csak az A-vitamin provitaminjai fordulnak elő. A1-vitamin mintegy 12 karotinoid típusú vegyületből keletkezhet, amelyek közül α-, β- és γ-karotin, továbbá kriptoxantin a legfontosabbak.
A vitamin A karotinok 20 szénatomos telítetlen alkoholok, amelyek β-jonon-gyűrűt és a hozzá kapcsolódó izoprénekből álló oldalláncot tartalmaznak, amelynek végén egy alkoholos hidroxilcsoport található. A provitaminokból a karotináz enzim segítségével képződik A1-vitamin. Az átalakulás legjobb hatásfokkal a β-karotinból történik, ugyanis ebből teljesen szimmetrikus szerkezete miatt két molekula A-vitamin szintetizálódik. A többi provitamin csak mintegy feleannyi A1-vitamint szolgáltat. 1 RE (retinol ekvivalens) = 1 mg retinol= 6 mg béta-karotin= 12 mg egyéb A-vitaminaktivitású karotinoid= 3,33 NE retinol= 10 NE béta-karotin