VIDÉKI TURIZMUS, VÁLSÁG, KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉS Borsodi-Mezőség – Tisza-tó

1. VIDÉKI TURIZMUS,VÁLSÁG,KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSBorsodi-Mezőség – Tisza-tó Dr. Dávid Lóránt 2009. 04. 28.

2. Helyzetelemzés • Turizmus: napjaink egyik leggyakrabban emlegetett húzóágazata világszerte. • Jelenleg Magyarországon valószínűleg nincs olyan polgármester, önkormányzat és településfejlesztési program, aki/amely nem a turizmusban látná a település egyik lehetséges kitörési pontját („csodaszer effektus”). • Turizmus: divatos téma, slágertéma, tudományos vizsgálata azonban még igen hiányos, és sok adóssággal küzd világszerte Magyarországon is.

3. Turizmusfejlesztés A turizmus szerepe egy desztináció fejlődésében: téveszmék és realitások

4. A turizmus rendszerének piaci modellje(Dávid L.-Jancsik A.-Rátz T. 2007.)

5. Tudatos vidéki termékfejlesztés 2000-től(Dávid L. 2007.)

6. A turisztikai vonzerő és termék • A turisztikai erőforrás/vonzerő és a turisztikai termék nem azonos tartalmú kategóriák! • A turisztikai termék leírása a „4A” modellel történik (Godsave, A. 1997.) • Attraction = Vonzerő • Access = Megközelítés, Elérhetőség • Accommodation = Szálláslehetőség • Attitude = Hozzáállás, Vendégszeretet

7. Tudatos vidéki termékfejlesztés(Dávid L. 2007.)

8. Mint termék… • Kényszerűség – kiegészítő jövedelem • Helyi erőforrás • Igen komplex • Közösségi alkotás • Családi vállalkozás és közösség • Megfogható és megfoghatatlan elemek • „Csomag” jelleg

9. Nemzetközi turistaérkezések Tények Előrejelzés 1,6 Mrd 900 Mó Dél-Ázsia Közel-Kelet Afrika Kelet-Ázsia+Pacifik É és Dél-Amerika Európa 2007 1 Mrd 694 Mó Forrás: WTO, Tourism 2020 Vision, www.unwto.org

10. A 2008. év vendégforgalmának értékelése a KSH adatai alapján

11. A rendszerváltás utáni legnagyobb vendégszám: 7,6 millió fő → 4,1 millió belföldi (+2%) és 3,5 millió (+1,1%) külföldi! Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken *Előzetes statisztikai adatok Forrás: KSH

12. A rendszerváltás utáni 2. legmagasabb vendégéjszaka szám: 19,8 millió éjszaka → 9,9 millió külföldi (-2,3%) és ~9,9 millió belföldi (-0,7%)! Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken *Előzetes statisztikai adatok Forrás: KSH

13. Folyamatosan erősödő belföldi turizmus Vendégéjszakák megoszlása a kereskedelmi szálláshelyeken 1998 2008 Forrás: KSH

14. Előtérben a minőség 1998 2008 Vendégéjszakák megoszlása szállástípusonként Forrás: KSH

15. Magyarország TOP 10 küldőpiaca Forrás: KSH

16. A turizmus bevételei • 2008 első kilenc hónapjában a hazánkba látogató külföldiek 3,1 Mrd eurót (~1 000 Mrd Ft; +17,6%) fizettek turisztikai szolgáltatásokért. • A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele 244,8 Mrd Ft (-0,7%)volt → szállásdíj-bevétel 139,3 Mrd Ft (-0,7%) → a belföldi szállásdíj-bevétel 5,4%-kal nőtt! • A legtöbb szállásdíj-bevétel (a szállásdíj-bevételek 87%-a) a szállodák-ban keletkezett.

17. A VÁLSÁG HATÁSAI ÉS AZ AZOKRA ADOTT VÁLASZOK

18. Információforrásaink • Nemzetközi trendek figyelemmel kísérése • World Tourism Organization (2009. január vége, 2009. március 10.), European Travel Commission • OECD, IMF elemzések • Külképviselői hálózatunk • Hazai trendek figyelemmel kísérése • KSH előzetes adatok (2008. január-december), MNB (2008. január-szeptember) • magyarorszag.hu, GKI, ECOSTAT, M.Á.S.T. stb. • Megkérdezés a magyar lakosság körében (2008. december): A válság hatásai a 2009. évi utazásokra

19. A válság hatása a turizmusra • Általános bizonytalansága szakemberek körében is. • A világ turizmusát illetően a turisztikai szakemberek várakozásaiminden korábbinál negatívabbak. • Legfontosabb küldőpiacainkon gazdasági stagnálás, illetve recesszió várható 2009-re. • - Diszkrecionális jövedelmek csökkenése • - Negatív hatás különösen a távoli piacokon • Abelföldi turizmusra is komoly hatásai lehetnek a válságnak. Csökkenő kereslet • Először jelenik meg a UNWTO előrejelzésében, hogy most a korábbi évekkel ellentétben az utazási kedv nem csökken, hanem az anyagi lehetőségek szűkülnek be.

20. 2009-ben csökkenő turisztikai kereslet • A világ kiutazó turizmusa legjobb esetben is csak stagnál. A válság – turisztikai szempontból – Európát és Amerikát még súlyosabbanérinti! • A szolgáltatóknak versenyképességük megőrzése érdekében költségeiket csökkenteniükkell. • Az árak emelését a piac nem fogadja el. Növekvő verseny

21. Átrendeződés • A hivatásturizmustés aszabadidős turizmustegyaránt kedvezőtlenül érinti a válság, az üzleti utazások terén nagyobb visszaesés várható. • A szabadidős turizmusban elsősorban a második-harmadik utazások(városlátogatások) maradnak el. • Népszerűbbek a közeli desztinációk és a belföldiutazások. • Csökken a tartózkodási idő. • Csökkennek az egy utazásra fordított költségek. • A jó ár-érték arányt kínáló desztinációk versenyelőnybe kerülnek. • Az utasok kevesebb szolgáltatástvásárolnak, de ragaszkodnak a korábbi magas színvonalhoz.

22. Beutazó turizmusunk várható trendjei • Küldőpiacaink jelentős részéből a vendégéjszakák stagnálása, illetve kisebb-nagyobb mértékű csökkenése. • Az utazási döntések mind az üzleti, mind a szabadidős turizmusban későbbre tolódása. • Valamennyi piacunkon nagy jelentősége van • a megfelelő ár-érték aránynak, • a szolgáltatások magas színvonalának, • a vendégszeretetnek, • és a kreativitásnak! • Fontos a légi járatok maximális kihasználása. Egyes piacokon (például Ausztria, Németország stb.) nő a személygépkocsi, vasút, illetve az autóbusz jelentősége.

23. A belföldi turizmusban 2009-re tervezett utazásainkat befolyásolja-e a gazdasági válság?

24. Ha befolyásolja utazásaikat a gazdasági válság, miben mutatkozik ez meg?

25. Kilátások a hazai szolgáltatók körében • Forráshiánya kis- és középvállalkozások esetében. • Szállodaépítési „láz” visszafogása. • A szálláshely-szolgáltatók véleménye szerint: • A rendezvényeket lemondják, későbbre halasztják, • Rövidebb szakmai rendezvényeket, konferenciákat szerveznek, • A válság a magasabb kategóriától az alacsonyabb felé „halad”, • A szolgáltatókat árverseny jellemzi. • De:VANNAK, akik bizakodóakés miközben a költségek mérséklésére törekszenek, a megszokott, magas színvonal biztosítását tűzték ki célul! • A hátrányból előnyt lehet kovácsolni. • Ebben segítség a magas euró/forint árfolyam.

26. Mit tehet a hazai turisztikai szektor? • A válság negatív hatásainak enyhítése proaktív módon • Innováció a termékfejlesztésben és a marketingben • Erőteljesebb együttműködés, partnerség, regionalitás • Szemléletváltása szolgáltatók és a lakosság részéről: vendégbarát attitűd • Aszolgáltatási minőségfolyamatos javítása • A Magyarország-márka további építése

27. Mit tesz a Magyar Turizmus Zrt. a válság negatív hatásának enyhítésére? • Fókuszálás a szomszédos és közeli küldőpiacokra • AzETC-vel, V4 országokkal történő együttműködés • LMAfolytatása, szoros együttműködés a légitársaságokkal • Személygépkocsival, vonattal, autóbusszalérkező szegmensek megszólítása • BMA (Buszos Marketing Alap) létrehozása • A források koncentrálása érdekében partnereinkkel közös akciók • Még szorosabb együttműködés a fővárossal és a régiókkal.

28. Mit tesz a Magyar Turizmus Zrt. a válság negatív hatásának enyhítésére? • A belföldi turizmus élénkítése – előnyt kovácsolni a forint gyengeségéből • Témaév: Kulturális Turizmus Éve 2009, Fesztiválok Éve 2010 • Üdülési csekk turisztikaifelhasználásának ösztönzése

29. Uniós fejlesztési források

30. LEZÁRULTAK A 2007-2008 TURIZMUSFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATOK • A 2007-2008-as akciótervi időszakban 81,5 milliárd Ft állt rendelkezésre a pályázók számára - 55 Mrd Ft attrakciófejlesztésre, - 26,5 Mrd szálláshely-fejlesztésre • 869 projektjavaslat igényelt támogatást • Az ország területén összesen 247projekt részesült támogatásban a turisztikai vonzerőfejlesztést és a szálláshelyfejlesztést segítő pályázatok keretében • A megítélt támogatás meghaladta a 67 milliárd Ft-ot • Az így megvalósuló beruházások nagysága megközelíti a 175 milliárd Ft-ot

31. TURISZTIKAI ATTRAKCIÓFEJLESZTÉS • A 163 nyertes pályázó összesen 43,3 milliárd Ft támogatást kapott • A pályázók által biztosított önerővel együtt több mint 76 milliárd Ft értékű beruházás valósulhat meg • Uniós társfinanszírozás segítségével valósulhat meg többek között: • termál- és gyógyfürdők fejlesztése • várak, kastélyok turisztikai célú hasznosítása • múzeumok látogatóbarát szolgáltatásainak fejlesztése • természetvédelmi látogatóközpontok kialakítása • téma- és kalandparkok kialakítása

32. FOGADÓKÉPESSÉG JAVÍTÁSA • 24 milliárd Ft került megítélésre 84 pályázó számára • a támogatott projektek által megvalósuló beruházások nagysága meghaladja a 100 milliárd Ft-ot • Uniós társfinanszírozás segítségével valósulhat meg többek között: • magas minőségű szolgáltatásokat nyújtó kereskedelmi szálláshelyek létrehozása • meglevő egységek minőségének és szolgáltatáskínálatának fejlesztése, a kihasználtságuk javítása érdekében

33. TDM RENDSZEREK KIALAKÍTÁSÁT CÉLZÓ PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK KERETÖSSZEGEI Forrás: ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság

34. TURISZTIKAI FORRÁSOK A 2009-2010 AKCIÓTERVI IDŐSZAKRA