Download
1 1 az egyes civiliz ci k jellegzetes vall si s kultur lis eml keinek azonos t sa n.
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
1.1 Az egyes civilizációk jellegzetes vallási és kulturális emlékeinek azonosítása . PowerPoint Presentation
Download Presentation
1.1 Az egyes civilizációk jellegzetes vallási és kulturális emlékeinek azonosítása .

1.1 Az egyes civilizációk jellegzetes vallási és kulturális emlékeinek azonosítása .

120 Vues Download Presentation
Télécharger la présentation

1.1 Az egyes civilizációk jellegzetes vallási és kulturális emlékeinek azonosítása .

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Egy folyammenti civilizáció jellemzői (pl. Egyiptom, Kína) Az egyistenhit a zsidó vallásban Tk 1- Herber, Martos, Moss, Tisza: Történelem 3 Tk.1 (Sz)-Száray Miklós Tk.1.Fk- Forrás központú történelem Száray Miklós T.(G Sz I).- G. Szabó István:Tréning 1.1Az egyes civilizációk jellegzetes vallási és kulturális emlékeinek azonosítása.

  2. ÍRÁS AZ ÓKORI KELET India Egyiptom ÁLLAM brahmanizmus ÖNTÖZÉSES FÖLDMŰVELÉS DESPOTIZMUS buddhizmus Buddha piramis múmia fáraó Kheopsz Kína hiroglifa Konfuciusz Perzsia Dareiosz Mezopotámia ÖNTÖZÉSES FÖLDMŰVELÉS Fönícia Kr e 3000 Sumer Palesztina Salamon Kr e X. Sz. Dávid ékírás Izrael Jeruzsálem Judea Gilgamesz Ijfeszítő népek Hammurapi Kr e XVIII Babilon szkíták hunok Asszíria

  3. ŐSKOR íRÁS megjelenésétől ÓKOR RÉZKOR BRONZKOR VASKOR Nyugatrómai Birodalom bukásáig KÖZÉPKOR

  4. ŐSKOR ÓKOR íRÁS megjelenésétől VASKOR RÉZKOR BRONZKOR Nyugatrómai Birodalom bukásáig KÖZÉPKOR Wikipédia: Az ókori Közel-Kelet kronológiája biztos időpontokkal csak az i. e. 8. századtól rendelkezik: az i. e. 763június 15-i niniveinapfogyatkozáshozviszonyíthatunk [1], ami III. Assur-Dán uralkodásának idején Simannu (sziván) hónapban volt. Az ókori Görögország és az ókori Róma történelmét együttesen antikvitás vagy antik kor néven szokás emlegetni.

  5. ÍRÁS ÓKOR szótagírás ékírás agyagtábla Mezopotámia Vízözön történet Gilgamesz Egyiptom Champolion hiroglifa papirusz Szótag, mássalhangzó és fogalomírás Fokozatos egyszerűsödés Halottak Könyve Főnícia betűírás

  6. ÍRÁS ÓKOR ÖNTÖZÉSES FÖLDMŰVELÉS ÁLLAM Újkőkor végén és a rézkor elején alakultak ki. Az állam keretei között a vezető réteg megszervezte a közmunkákat (csatorna, erődítések), a külső védelmet, a hódító hadjáratokat , s fenntartotta a belső rendet Jelentős mértani és csillagászati ismeretek Nagyszámúmunkaerő szervezettség magántulajdon Differenciált társadalom DESPOTIZMUS Korlátlan egyed uralom, amit az uralkodók isteni származásukkal is alátámasztottak

  7. MEZOPOTÁMIA

  8. Mezopotámia Tk1.(HMMT)-79. old. : A harmadik évezred első fele (Kre 3000-2500) a városállamokra oszló, de társadalmilag és kulturálisan egységes Sumer virágkora. Az önálló városállamok megerősödésének, a csatornarendszerek kiépítésének időszaka…. A jelentősebb városok fallal vették körül magukat, sőt gyakran a legértékesebb mezőgazdasági területeket is…. A megerősödött városok csakhamar kísérletet tettek a szomszédok feletti uralom megszerzésére. Ennek következtében a sikeresen hódító királyok meggazdagodtak , a palota (az uralkodó) jelentősége megnőtt a városon belül… A városállamokban a hatalom az uralkodó kezében volt, aki kezdetben a papi fejedelem (en, később ensi-úr), de a városok között éleződő hatalmi harc miatt viszonylag korán megtörtént Sumérban a vallási és világi hatalom különválasztása) Önálló városállamok kora Bakay Kornél Könyvajánlás Bakay Kornél - Közép- és Belső-Ázsia, a Kaukázus, valamint a Kárpát-Medence őskora http://www.youtube.com/watch?v=E9PAg780veU

  9. Mezopotámia III. évezred SUMER városállamok Öntözéses földművelés ékírás

  10. Birodalom alakítási kísérletek kora Tk.1, 80.old: (Kre 2500-2000): A 25-24 század fordulóján az egységesítési folyamat két típusát figyelhehetjük meg: a városok közti szövetséget ill. hódítást. A szövetségek létrehozásához éppúgy mint a hódításhoz erős város kell. Az a kérdés, hogyan lehetne erőssé tenni egy várost? LAGAS uralkodója, UNKAGINA úgy vélte, ha visszaállítja a templom és a kistermelők korábbi önállóságát, és ezzel a társadalmat maga mögé állítja, városát képessé teheti a hódításokra. Ezzel egyidőben UMMA uralkodója LUGALZAGESZI a palota hatalmát erősítette meg. Keselyű sztélé (emlékoszlop ) A 24. sz. első felében állított győzelmi emlékmű A töredékek a rekonstruált formában Wikipédia: A sztélé nagyon töredékes, legnagyobb része hiányzik. A megtalált részletek nagyobb része is képi ábrázolás, a szöveg rövid és sok helyen olvashatatlan, mégis a leghosszabb korai sumer nyelvemlék

  11. Éannatum, lagasi uralkodó lándzsás bőrpajzsos katonáival átgázol Umma legyőzőtt katonái felett. Wikipédia: Tematikája Lagasnak a szomszédos Umma ellen vezetett hadjáratának története, és a győzelem leírása. A hadjárat Umma és Aksakpatesijeinek szövetségével kezdődött, amellyel Lagas hegemóniáját kívánták megtörni. Éannatum, Innin és Ningirszu istenek kegyeltje legyőzte riválisát, és ennek emlékére állította a sztélét. A „keselyűsztélé” név a szöveget kísérő képek egyike alapján született, amelyen a legyőzött ummai katonák holttesteiből lakomázó keselyűket ábrázoltak. A phalanx-töredék A szöveg és a képek a töredékesség ellenére a hadtörténet alapvető forrásai. Sokáig tartotta magát az a tévhit, hogy a phalanx harcmodor a görögök találmánya volt. E sztélé legnagyobb töredékén harcosok vonulását ábrázolták, akiknek csak a fejük látszik ki a pajzs mögül, valamint a lándzsát tartó jobb kezük. A pajzsok összeérnek, teljesen elfedik az embereket. A keselyűsztélé a phalanx első ábrázolása. A két város összecsapásából végül majd Umma került ki győztesen. Ez azt bizonyította, hogy ebben a korban az állam ereje elsősorban a palota hatalmától függ.

  12. Az akkád nagyhatalom kora Sarrukín vagy Narám-Szín megrongált szobra Ninivéből

  13. A sumer nagyhatalom kora Kr e 2076-2007 Tk. 1, 83.old: Ur városa egyesítette újra az országot és a III. dinasztiájának uralkodása jelenti a sumer-akkád civilizáció fejlődésének végkifejletét. Ur újbóli megerősödése sokkal inkább a tengeri kereskedelmen alapult, mintsem a gabona termelésen. Urnak mint a Perzsa-öböl legnagyobb forgalmú kikötőjének, biztosítva volt rendkívüli katonai fontosságú réz beszerzése. Ezen a gazdasági, katonai és politikai erőn alapulva sikerült Ur-Nammunak és utódjának Sulginak lényegében egész Mezopotámiát meghódítani. A városok helyreállították a csatornahálózatot, víztárolók építésével szabályozták a csatornákban a víz szintjét, megjavították az elszikesedett talajt. Az ezeknek a nyomán kibontakozó mezőgazdasági fellendülés volt a sumer nagyhatalom gazdasági alapja. Az egész országra kötelezően érvényes mértékrendszert vezettek be. A központosított akkád államszervezet hagyományait követve gyökeresen újjászervezték a közigazgatást. A gutikkal összefonódott helyi arisztokráciák megdöntésével lehetőség nyílt egy teljesen új uralkodó osztály megteremtésére, amely mentes volt a helyi érdekek érvényesítésétől. Az itt kiépített sumer hivatalnokrendszert tekinthetjük minden bürokrácia bölcsőjének. A hivatalszervezet élén az uralkodó állt, aki istennek nyilvánította magát (istenkirály), aki „Sumer és Akkád királya” és „ a négy világtáj királya”, és aki törvényeit Úr legfőbb istenének meghatalmazottjaként hirdette. Gudea lagasi ensi A Kölcsey Ferenc Főgimnázium NÉPEK AZ ÓKORBAN/ Történelem minden mennyiségben/ http://www.torilecke.com/cikkek/ix-osztaly/1_-nepek-az-okorban.html

  14. UR zikurat  Az uri zikkurat egy négyzetes alaprajzú, háromszintes, vályogtéglából emelt építmény, amelyet kívülről égetett téglából álló burkolat borított. Az építmény legfelső szintjén kapott helyet a szentély. Egy négyzetes alaprajzú teraszból, illetve három, egymást derékszögben metsző és a felső szentélyhez vezető lépcsőfeljáróból állt.  Úr város legfontosabb istenségének, Nannának, a Holdistennőnek a szentélykörzete Új-sumer építészet http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/muveszettortenet-7-evfolyam/az-akkad-kor-es-az-uj-sumer-kor-muveszete/a-sumer-reneszansz-koranak-muveszete http://109.74.55.19/tananyag/tananyagok/Jegyzetek/Epiteszettortenet_I.pdf

  15. Új-sumer dombormű A korszak domborműveit néhány sztéléről, illetve a gliptikából ismerjük. Ezek közül az egyik legismertebb Ur-Nammu király fogadalmi sztéléje. A sztélé regiszteres áldozati jelenetén a király italáldozatot mutat be Nanna, Ur város főistene előtt. A sumer dombormű hagyományait követve az alakokat a legjellemzőbb felületek törvénye szerint ábrázolták, a rangkülönbségeket az alakok nagyságával érzékeltették. Hasonló jeleneteket a pecséthengerek lenyomatai is ábrázolnak.

  16. Régészeti leletek Wikipédia: A sumer művészet legismertebb műtárgyai a Sir Leonard Woolley által a 20. század elején feltárt Ur királyi temetőjéből kerültek elő. Ezek közé tartozik az úgynevezett uri jelvény, bikafejjel díszített hárfák,Subat (Puabi) királynő fejdísze, Meszkalamdug király aranysisakja és egy játéktábla

  17. Az Úr-i ásatásokat a királysírok és a temető feltárását Leonard Woolley végezte több ásatási szezonban 1925-32 között. Különböző korszakokból olyan leletek kerültek felszínre mint au Úr-i standard, Pu-abi királynő gazdagon díszített gyászkocsijának (szántalpas szekér) gyeplőtartó ezüstgyűrűi rajta egy arany kulán (szamár féle) szobrocskával, pecsétnyomói, ruhásládája (üresen találták), fejéke, számtalan ezüst és arany edény Az Ur-i királysírok felső szintje http://users.atw.hu/ninahakuddu/notesz.php?file=uri_kiralysirok.html

  18. Az Úr-i ásatásokat a királysírok és a temető feltárását Leonard Woolley végezte több ásatási szezonban 1925-32 között. Különböző korszakokból olyan leletek kerültek felszínre mint au Úr-i standard, Pu-abi királynő gazdagon díszített gyászkocsijának (szántalpas szekér) gyeplőtartó ezüstgyűrűi rajta egy arany kulán (szamár féle) szobrocskával, pecsétnyomói, ruhásládája (üresen találták), fejéke, számtalan ezüst és arany edény Az Ur-i királysírok felső szintje http://users.atw.hu/ninahakuddu/notesz.php?file=uri_kiralysirok.html

  19. Lejárat az uri sírkamrákhoz (Woolley, 1927) A királysírok többségét már az ókorban kirabolták, de ahol a leletek túlélték az évezredeket, ott gazdag lelet anyagot és emberi testet találtak. A sírok körül később kiterjedt temető alakult ki.

  20. Lejárat az uri sírkamrákhoz (Woolley, 1927) A királysírok többségét már az ókorban kirabolták, de ahol a leletek túlélték az évezredeket, ott gazdag lelet anyagot és emberi testet találtak. A sírok körül később kiterjedt temető alakult ki.

  21. Wooley ásatásai során két hárfa is előkerült Ur városából Wooley ásatásai során két hárfa is előkerült Ur városából. Az egyik Sub-ad királyné sírjából (ásatási száma U.10412), egy másik nagyon töredékes példány alacsonyabb rangú személy sírjából (PG 1130). A hárfák jellemzője, hogy állatfejben végződő hangdobozzal rendelkeznek. A hárfa karja a hangdoboz végéből ível magasra. A húrok hangolására szolgáló kulcsok rekonstrukciója szerint 11 húrja volt. A húrok magából a hangdobozból indultak el. A hárfa elejét gyönyörű arany bikafej díszítette, az állat „haját és szakállát”, valamint szemét sötétkék lazúrkő berakással készítették el. A hárfa hangdobozának pereme mentén kagylóhéjból és lazúrból készült geometrikus mozaiksáv fut körbe. A doboz elülső felületét négy regiszterben mitológiai állatalakokat ábrázoló jelenetek díszítették.

  22. Wooley ásatásai során két hárfa is előkerült Ur városából Wooley ásatásai során két hárfa is előkerült Ur városából. Az egyik Sub-ad királyné sírjából (ásatási száma U.10412), egy másik nagyon töredékes példány alacsonyabb rangú személy sírjából (PG 1130). A hárfák jellemzője, hogy állatfejben végződő hangdobozzal rendelkeznek. A hárfa karja a hangdoboz végéből ível magasra. A húrok hangolására szolgáló kulcsok rekonstrukciója szerint 11 húrja volt. A húrok magából a hangdobozból indultak el. A hárfa elejét gyönyörű arany bikafej díszítette, az állat „haját és szakállát”, valamint szemét sötétkék lazúrkő berakással készítették el. A hárfa hangdobozának pereme mentén kagylóhéjból és lazúrból készült geometrikus mozaiksáv fut körbe. A doboz elülső felületét négy regiszterben mitológiai állatalakokat ábrázoló jelenetek díszítették.

  23. Az uri királyi temetőben több lantot is találtak.  A PG 1237-as sírban levő aranyból készült (U.12353), de ugyanitt egy ezüstlant is hevert. A töredékes példányok közül legszebb  a PG 789-es sírból való arany bikafejes lant (U.10556) A hangdoboz oldalát a pereme mentén a már tárgyalt hárfához hasonló geometrikus mozaikberakás díszítette. Mindkét szárat aranypántok, valamint kagyló és lazúrberakásos fogazás díszítette. A lant legszebb dísze ennek ellenére az arany bikafej volt, amelynek lazúrberakásos szemén kívül minden elemét aranyból domborították. A lantok díszei közül azonban talán az U.10556-os bikafej a legismertebb. Ez a bikafej is hasonlít az előzőhöz, de szarvának hegyét, „haját és szakállát”, valamint szemét is lazúrberakással oldotta meg a művész. A „nagy lant” részlete Urból

  24. Az uri királyi temetőben több lantot is találtak.  A PG 1237-as sírban levő aranyból készült (U.12353), de ugyanitt egy ezüstlant is hevert. A töredékes példányok közül legszebb  a PG 789-es sírból való arany bikafejes lant (U.10556) A hangdoboz oldalát a pereme mentén a már tárgyalt hárfához hasonló geometrikus mozaikberakás díszítette. Mindkét szárat aranypántok, valamint kagyló és lazúrberakásos fogazás díszítette. A lant legszebb dísze ennek ellenére az arany bikafej volt, amelynek lazúrberakásos szemén kívül minden elemét aranyból domborították. A lantok díszei közül azonban talán az U.10556-os bikafej a legismertebb. Ez a bikafej is hasonlít az előzőhöz, de szarvának hegyét, „haját és szakállát”, valamint szemét is lazúrberakással oldotta meg a művész. A „nagy lant” részlete Urból

  25. Pu-abi királynő gazdagon díszített gyászkocsijának (szántalpas szekér) gyeplőtartó ezüstgyűrűi rajta egy arany kulán (szamár féle) szobrocskával pecsétnyomó

  26. Pu-abi királynő gazdagon díszített gyászkocsijának (szántalpas szekér) gyeplőtartó ezüstgyűrűi rajta egy arany kulán (szamár féle) szobrocskával pecsétnyomó

  27. egy zikkurat rekonstrukciója Az igazi zikkurat általában 7 egyenetlenül csökkenő szintből álló toronyépület volt, egyes elképzelések szerint a szintek a naprendszer 7 bolygóját jelképezték.

  28. ékírás

  29. Gilgames ember, akinek az istenek küldenek egy lényt, hogy segítségével úrrá lehessen emberi vágyain, és kibontakoztathassa isteni természetét. az ókori Mezopotámia Uruk nevű városának legendás uralkodója. A róla szóló eposz legteljesebb szövege 12 agyagtáblán maradt fenn, melyeket Assur-bán-apli asszír király ninivei könyvtárában találtak meg. Gilgames a mitikus történet szerint kétharmad részben isten, egyharmad részben ember, akinek az istenek küldenek egy lényt, hogy segítségével úrrá lehessen emberi vágyain, és kibontakoztathassa isteni természetét. Megteremtik Enkidut, a hatalmas, erős és jóságos „vadembert", akivel együtt hosszú, próbákkal teli útra indulnak. Megküzdenek Humbabával, a cédruserdőt őrző szörnnyel, legyőzik az elpusztításukra törő égi bikát, az emberi szenvedélyek szimbólumait. Végül meghal Enkidu is, és Gilgames a halhatatlanság keresésére indul. Gilgames jelképe minden embernek, aki az örök fiatalság forrását keresi, s ezért nem riad vissza a nehézségektől Az özönvízről szóló tábla ékírással A hőst ábrázoló kisplasztika egy i. e. 9. századból származó sztélé alapján készült. Gilgames két oldalán egy-egy kentaurszerű lény áll, akik az istenek jellegzetes attribútumait viselik: hosszú hajú, szakállas alakok, tollakból és szarvakból álló fejékkel. Egy szárnyas napkorongot tartanak a magasban, az asszír teremtő isten, Assur jelképét, aki a harcosok védelmezője volt Gilgames sírját keresik /2003 http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=453

  30. Az eposz legrégibb töredékei sumir nyelvűek, a Krisztus előtti harmadik évezred végéről valók; mindössze néhány tucat verssort tartalmazó cseréptábla-roncsok. Több szöveg maradt ránk a mű asszír fordításából: ez Kr. e. 650 tájáról származik; Ninivében, Assurbanipal király könyvtárának romjai közt találták és tizenként széttört táblából áll. Az I., VI. és IX-XII. számú táblákat, vagyis az eposz felét majdnem hiánytalanul össze lehetett állítani; a többi szövegrész nagyon hézagos és bizonytalan. Az ékírásos szöveg a cserép-lapok mindkét oldalán három-három hasábban foglal helyet. A táblák alján, már amelyeken ez a rész megmaradt, négyféle megjegyzés olvasható: 1. a következő tábla első sora, 2. az illető tábla sorszáma, utána az eposz kezdőszavai és címe; «“Aki minden látott"», Gilgames-sorozat», 3. «Ősi példányról hűen lejegyezték és ellenőrizték», 4. «Tulajdonosa Assurbanipal, a világ királya, asszír király». A Gilgames állítólagos szerzőjét éppúgy ismerjük, mint az Iliasét: az Assurbanipal-könyvtár katalógusa Szin-liki Unninni jós-főpapot nevezi meg a mű írójául. Egy korábbi, kb. Kr. e. 2000-ből származó töredéken pedig a másoló, vagy átdolgozó nevezi meg magát: «Azag Aja írnok, sabat 28-ikán, abban az évben, mikor Ammisaduga király a Purattu (Eufrát) torkolatánál Dur-Ammisaduga várost építette.» Nyugat· / · 1937 · / · 1937. 9. szám · / WEÖRES SÁNDOR: GILGAMES http://epa.oszk.hu/00000/00022/00620/19781.htm Weiner Sennyey Tibor: Gondvána http://www.hamvasbela.net/2013/08/weiner-sennyey-tibor-gondvana.html

  31. A mezopotámiai ruhadarabok alapvető anyaga a gyapjú. A Folyóköz mezőgazdaságának egyik legfontosabb ágazata volt a juhtenyésztés, az erre épülő textiliparnak hatalmas gazdasági jelentősége volt. A nagy intézmények, a templomok és paloták részeként kiterjedt textilmanufaktúrák működtek, melyeket leginkább a III. Ur­i dinasztia korából ismerünk, de hasonló módon kell elképzelnünk más időszakok textiliparát is. Egyes Ur városi adminisztratív szövegek több mint 400 tonna gyapjú feldolgozásáról beszélnek. A gabona mellett a gyapjú és a kész szőttes volt a régió fő exportcikke… Mezopotámiai öltözködés … az öltözködésnek egy általánosan használt köz­ nyelve, amelyet minden betelepülő népesség ugyanúgy átvett, mint a sumer­akkád kultúra egyéb elemeit, az ékírást, a kultuszokat és egyéb szokásokat. Ezek a ruhadarabok rendkívül konzervatívak, és csak lassan változnak az idők során. Közel háromezer év alatt mindössze két jelentősebb viseleti váltást tapasztalunk, de ez is inkább az öltözék gazdagodását jelentette, miközben gyakran a régebbi ruhadarabok is megmaradtak. Az első váltás az egyszerű lepelruhák első időszaka után történt, valamikor az Akkád Biro­ dalom (Kr. e. 24–23. század) idején, amikor megjelent a togaruha, a második pedig a Kr. e. 2. évezred második felében, amikor általánossá vált a tunika viselete. Alapjában véve az ekkor kialakult viseletet hordják ma is tradicionális öltözetként Irakban. Mezopotámiai öltözködés Kalla Gábor http://okorportal.hu/wp-content/uploads/2012/12/2003_4_kalla.pdf

  32. BABILON

  33. Mezopotámia ékírás Sumer Kr e 3000 Babilon Hammurapi Kr e XVIII Asszíria Perzsia Az elsõ kiérlelt világbirodalom kialakítására :Az III. Ur-i dinasztia /Pálfi Zoltán http://okorportal.hu/wp-content/uploads/2012/11/2002_1_palfi.pdf

  34. Boney M - Rivers of Babylon 1978 http://www.youtube.com/watch?v=fGyfxOCYvtM

  35. . Bábel tornya, Walther Bünthe rekonstrukciója, 1931 6. Bábel tornya, szatellit felvétel az ásatásokról A megtalált ékiratos agyagtábla szerint a szintek méreteit méterben táblázatba foglalva adjuk meg. Az egyes szinteket eltérõen színezték. A színek attól függtek, hogy melyik istenséget, melyik planétát, melyik fémet szimbolizálták a megadott rekonstrukciós elképzelés szerint. http://tervlap.hu/cikk/show/id/43

  36. A bábeli toronyról szóló, a Bibliából tudott leírás a Teremtés könyvébõl feltehetõleg a babiloni zikkuratot vette alapul. Mózes I.11.3-4. versében olvashatjuk: „Rajta, vessünk vályogot és égessük téglává.” „Gyertek, építsünk várost és tornyot, amelynek teteje az égig ér”– így hangzik a kettõs felszólítás, ami valójában az építõtevékenységnek, az emberi alkotásnak, az építészet lényegének elsõ, biblikus megfogalmazása. A leírás részletei azt mutatják, hogy szerzõ jól ismerhette a babiloni viszonyokat, az ott használatos építõanyagokat: találtak egy nagy síkságot – írja, a tégla épületkõ gyanánt szolgált, a szurok pedig kötõanyagul – folytatja. A bábeli torony tulajdonképpen az emberi gõg és hatalomvágy jelképe. Az emberiség összefog, hogy nagyságának kifejezésére várost és benne égig érõ tornyot építsen. Isten azonban meghiúsítja tervüket, mert összezavarja az építõmunkások nyelvét. Az emberek így, egységüktõl megfosztva, szétszélednek a földön. Bábel (Babilon) neve a héber bilbul: összekevert, zavart szóból népies etimológiával ekként vezethetõ le. Érdekes módon ez majdnem egybeesik az angol babble: dadogás szóval. A bábeli torony szimbolikája a sok nyelven beszélõ világvárost, az egyes emberben, de az emberi közösségben egyaránt jelen lévõ korlátlan hatalomvágyat reprezentálja, amely azonban istenellenességében halálra ítélt.  Bábel tornya, id. Pieter Breughel festménye, 1562, Kunsthistorisches Museum, Bécs http://tervlap.hu/cikk/show/id/43

  37. 1997-ben Oslóban állították ki elõször azt az új dokumentumot, amely Bábel tornyáról az eddig alkotott elképzeléseket gyökeresen megváltoztatta: ez Nabú-kudurri-uszur sztéléje, amit a Schøyen gyûjteményben õriznek. Felirata: „Etemenanki, ezt alkottam a világ népei csodálatára, felemeltem az ég tetejéig, a kapuknak ajtókat nyitottam, bitumennel és téglával fedtem be.” (Martin Schøyen *1940.január 31., norvég üzletember, utazó, történész, paleográfus, könyvgyûjtõ. Ma a világ legnagyobb magángyûjteményének birtokosa, 13 ezer kézirattal, Holt tengeri tekercsekkel és más ókori emlékekkel. A gyûjtemény számos darabja 1990-tõl, az iraki háború idején került Oslóba, mivel Norvégia nem ratifikálta a kulturális javak illegális kereskedelmérõl szóló 1970-es UNESCO egyezményt.) A sztélén látható Bábel tornya ábrázolás, Andrew George eredeti rajza alapján Martin Schøyen rekonstrukciója http://tervlap.hu/cikk/show/id/43 http://tervlap.hu/cikk/show/id/43

  38. Érdekességek

  39. Egy hamvába holt magyar mezopotámiai régészeti expedíció  http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=38267

  40. Új módszerek a régészetben Új megvilágításban a mezopotámiai kereskedelem  Az obszidián forrásának meghatározásával lehetővé válik a múltbeli kereskedelmi viszonyok rekonstruálása http://mult-kor.hu/20121012_uj_megvilagitasban_a_mezopotamiai_kereskedelem Több ezer település lehet még Mezopotámiában Műholdfelvételek elemzéséből arra következtettek, hogy a megvizsgált 23 ezer négyzetkilométeren 9500 lehetséges emberi település lehet szétszórva Mezopotámia északi részén, a mai Szíria északi felén http://mult-kor.hu/20120321_tobb_ezer_telepules_lehet_meg_mezopotamiaban Adatbázissal védik Mezopotámia kincseit A régészeti helyszínekben gazdag ország kincsei azonban a háborús állapotok miatt komoly veszélyben forognak http://mult-kor.hu/20110729_adatbazissal_vedik_mezopotamia_kincseit Ur ókori sumér város királyi temetőjéből származó koponyák CT-vizsgálata arra derített fényt, hogy a rituális áldozatokra kegyetlen halál várt. http://mult-kor.hu/20091030_kegyetlen_halal_vart_a_ritualis_aldozatokra_ur_varosaban

  41. Sürgős beavatkozásra van szükség Mári esetében, mert a mezopotámiai romváros rohamosan erodálódik - figyelmeztetett a Global Heritage Fund. http://mult-kor.hu/20110919_veszelyben_mari_romvarosa

  42. EGYIPTOM

  43. EGYIPTOM A Nílus által táplált óriási oázis volt, melyet a folyó vize évről évre megújított Hérodotosz nem túlzott, amikor azt mondta: "Egyiptom a Nílus ajándéka". 

  44. ÓBIRODALOM idején jött létre a piramisépítő despotikus állam és kultúra Tk 1, 98.old:Az ókori Egyiptomiak úgy hitték, hogy hajdanában nem földi királyok, hanem maguk az istenek uralkodtak az ország felett. Ozirisz volt aki a fölművelésre, letelepedésre, zenére és sok minden másra megtanította az embereket… Az egyiptomiak a királyaikat az istenek földi képviselőjének tekintették. Az Óbirodalom uralkodóit „Nagy Istennek” nevezték. A fáraó (per aa/ nagyház) címet ekkor még nem használták. A fáraó volt a hadsereg főparancsnoka, az államigazgatás és a kincstár feje, valamennyi templom főpapja és a legfőbb bíró. Mindezeken túl azt gondolták, hogy rajta múlik az ország termékenysége. Ő tette a földeken az első kapavágást, és kezdte meg az aratást. A piramis szó a felemelkedés helyét jelentette. Hegyről vagy lépcsőről van szó tehát,amelyen- ahogyan az egyiptomiak mondták -: „a nagy isten az égbe emelkedik”. Vagy „lépcsőt ácsolunk a számára, az égbe felmegy azon, ő az, aki felmegy a nagy tömjén áldozat füstjén, felrepül, mint a madár, és alácsapong, mint a szkarabeusz az üres trónusra, mely Ré bárkájában van. KHEPHRÉN PIRAMISA ÉS A SZFINX http://myegypt.mindenkilapja.hu/html/18446716/render/vallas

  45. Az átmeneti szétesés után Téba városából kiindulva a helyi napisten Amon papságra támaszkodva újra megerősödött a központi hatalom Középbirodalom Bronzkorba lépett Középbirodalom-kora (i. e. 2040-1785) amelynek egy fejlettebb lovasnép, a hikszoszok betörése vetett véget (átmeneti korok: i. e. 1785-1552).

  46. A hikszoszok kiverése után következett az Újbirodalom  (i.e. 1552-1070) időszaka. Jól megszervezett hadseregével Egyiptom ekkor érte el legnagyobb kiterjedését. Tk1, 119/121. old.: A 18. dinasztia első tagjai Nubiában a harmadik zuhatagig terjesztették ki Egyiptom határait., északon pedig az Eufrátesz partjáig jutottak az egyiptomi seregek, ám a valódi erőpróbára nem került sor: a térség legerősebb állama Mitannkitént az összecsapás elől… Hadjáratok a kor világbirodalmává tették Egyiptomot, a feltörekvő hettita és asszír birodalom éppúgy, mint Babilon vagy Mitanni ajándékokkal próbálta megvásárolni a fáraó kegyét. III. Thotmesz II. Ramszesz Hatsepszut Tutankhamon Birodalmak és fénykorok 1. rész Egyiptom 1/3 http://www.youtube.com/watch?v=DlrcMLGjL0c A Kései korban, az i. e. I. évezred folyamán idegen népek, az asszírok, majd a perzsák uralma alá került

  47. Hatsepszut temploma III. Thotmesz Hatsepszut hadserege