3.1 A magyar nép vándorlása térkép alapján.

1. A vándorló magyarság jellemzői a korabeli forrásokban (pl. arab és bizánci források) A magyar őstörténet néhány vitatott kérdése (pl. eredet, őshaza ) 3.1A magyar nép vándorlása térkép alapján. Tk 3- Herber, Martos, Moss, Tisza: Történelem 3 Tk.1 (Sz)-Száray Miklós Tk.1.Fk- Forrás központú történelem Száray Miklós T.(G Sz I).- G. Szabó István:Tréning

2. Hunor és Magor története Kézai Simon: GESTA HUNGARORUM-ban maradt fent Hunor Magor Képes Krónika  A monda szerint Hunor és Magor apjuk Nimród halála után vadászni indultak hazájuk földjén száz lovassal. A vadászat során egy pompás szarvason akadt meg a szemük. Ez a szarvas a Csodaszarvas volt, melyet üldözőbe vettek, s egész nap hajszolták, de leteríteni nem tudták. Éjjelre elvesztették a nyomát, így a vadászok tábort ütöttek. Ám másnap reggelre a szarvas újra felbukkant, melyet egy újabb, egész napra szóló hajsza során ismét sikertelenül próbáltak elejteni. Mindez több napon át ismétlődött, melynek során a testvérpár a szarvas nyomát követve egyre messzebb került hazájától. Egy napon, mikorra a testvérpár végleg elvesztette hazája nyomát, a szarvas sem bukkant fel többé.  KÉZAI SIMON MESTER: MAGYAR KRÓNIKÁJA http://mek.oszk.hu/02200/02249/02249.htm

3. mondavilág Nimród Wikipédia: Nimród (sztenderd héber: נִמְרוֹדNimrod, tiberi héber: נִמְרֹדNimrōḏ; a magyar hagyományban Ménrót[1]) mezopotámiai király a Bibliában, illetve népmesékben és legendákban. A Bibliában Noé dédunokája; hatalmas vadászként, és az erő szimbólumaként is ábrázolják. Gyakran őt tekintik Bábel tornya építőjének. Kézai Simon középkori krónikás szerint a magyar nép őse. http://arpad.org/category/az-osok/nimrod/ Rege a csodaszarvasról http://www.youtube.com/watch?v=zgn3WGVhc7A Arany János Rege a csodaszarvasról http://www.youtube.com/watch?v=UJOsxvewdeQ Kaláka: Arany János: Rege a csodaszarvasról http://www.youtube.com/watch?v=Th_d45OoQ0A

4. mondavilág Nimród Arany János

5. Magor Hunor Meotisz Dula alán fejedelem lányai

7. Magyarság őstörténete A vándorlás területeinek behatárolása, a vándorlás időpontjai, a vándorlás okai és hatásai mind-mind problémát jelentenek. Több a feltevés mint a bizonyított tény török Finnugor rokonság elmélet A XIX. századig általában a török eredetet fogadták el. Hunfalvy Pál Budenez József A finnugor nyelv család őshazája az Ural vidékére tehető. A finnugor, majd ugor közösségből a fejlődés és éghajlati változások hatására szakadtak ki a magyarok Kr e 500 körül. Tk (Sz)-187.old

9. A finnugor nyelvvel való rokonság hogyan keletkezett? nyelvészet néprajz Urali ősnép Túlnépesedés hatására László Gyula permi Szamojédok (hantik, manysik) volgai finn

10. A nyelvrokonság összetevői

11. A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET legfontosabb forrásai: Dzsajhani ARAB Gardizi Ibn Ruszta BIZÁNCI Bölcs Leó Bíborbanszületett Konstantin MAGYAR KRÓNIKA IRODALOM ősgeszta Anonymus Kézai Simon Etelköz Álmos

12. A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET legfontosabb forrásai: Ma a különféle korai forrásokban a magyar nép nagyjából 12 néven szerepel: madzsar,baskír,hun, avar, onogur, szkíta,szauromata, stb. Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy jóval több száz évvel a honfoglalás előtt már magyarok szerepelnek  forrásokban, de nem tudjuk, hogy ők vannak az ott megnevezett nép mögött Tk 3-15.old:A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET egyik legfontosabb forrása az a tudósítás, melyet Dzajhani jegyzet fel 920 körül. Az arab állam férfi és tudós a kereskedők beszámolói alapján írta művét , mely nagyrészt 880 körüli viszonyokat tükröz, azonban eredeti szövegben nem maradt ránk. Dzsajhani tudósításaink kivonatait Ibn Ruszta és Gardizi másolta le. Az előbbi egy 10. században élt arab földrajz tudós, a utóbbi egy 11.századi perzsa történettudós volt. Tk 3-17. Az arab és persza utazók leírásai a kettős fejedelemségről már a későbbi (etelközi ) helyzetre vonatkoznak, de az intézmény a kazároktól származik, tehát minden bizonnyal már Levédiában is jellemezte a magyar politikai életet Arab történetírók a magyarokról Dzsajhani Ibn Ruszta Gardizi http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/a-kozepkor-tortenete-476-1492/a-magyar-nep-eredete-es-vandorlasa/a-magyar-nep-vandorlasa-a-dzsajhani-hagyomany

13. A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET legfontosabb forrásai: Tk 3-15.old:Egy másik fontos írott forrásunk Bölcs Leó bizánci császár (886-912) „Taktika” című munkája, mely a korszak népeinek hadiszervezetét és taktikáját mutatja be. A magyarságot a törökös kultúrája miatt a türk népek közé sorolja. A harmadik forrás Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár (913-959) „A birodalom kormányzásáról” című politikai kézikönyve. A mű 950 körül keletkezett és azért tekinthető különleges fontosságúnak, mert rendkívül érdeklődő uralkodó értesülését az udvarában járt magyar vezérektől szerezte. BIZÁNCI Bölcs Leó Bíborbanszületett Konstantin http://tortenelemszoba.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1150307 Tk 3-15.old:Egy másik fontos forrás csoport a magyar hagyományt feldolgozó krónikairodalom. Valószínűleg a 11.század közepén vagy végén írták a magyar őskrónikát mely ugyan később elveszett, de más krónikák is merítettek belőle. Az első ilyen Anonymus Gesta Hungarorum című munkája volt. A szerzőt – mint ahogy neve is mutatja „névtelen” – pontosan nem ismerjük, annyit tudunk róla, hogy III. Béla király(1172/96) udvari papja volt. A másik híres krónikát Kézai Simon készítette, aki IV. (kun)László király (1272-90) korában élt. Az ő Gesta Hungarorumában szerepel legteljesebben a hun magyar rokonságról való elképzelés…. MAGYAR KRÓNIKA IRODALOM ősgeszta Anonymus Kézai Simon

14. BIZÁNCI FORRÁSOK: Tk 3-15.old:Egy másik fontos írott forrásunk Bölcs Leó bizánci császár (886-912) „Taktika” című munkája, mely a korszak népeinek hadiszervezetét és taktikáját mutatja be. A magyarságot a törökös kultúrája miatt a türk népek közé sorolja. A harmadik forrás Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár (913-959) „A birodalom kormányzásáról” című politikai kézikönyve. A mű 950 körül keletkezett és azért tekinthető különleges fontosságúnak, mert rendkívül érdeklődő uralkodó értesülését az udvarában járt magyar vezérektől szerezte. Bölcs Leó Bíborbanszületett Konstantin http://tortenelemszoba.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1150307 Tk 3-15.old:Egy másik fontos forrás csoport a magyar hagyományt feldolgozó krónikairodalom. Valószínűleg a 11.század közepén vagy végén írták a magyar őskrónikát mely ugyan később elveszett, de más krónikák is merítettek belőle. Az első ilyen Anonymus Gesta Hungarorum című munkája volt. A szerzőt – mint ahogy neve is mutatja „névtelen” – pontosan nem ismerjük, annyit tudunk róla, hogy III. Béla király(1172/96) udvari papja volt. A másik híres krónikát Kézai Simon készítette, aki IV. (kun)László király (1272-90) korában élt. Az ő Gesta Hungarorumában szerepel legteljesebben a hun magyar rokonságról való elképzelés…. MAGYAR KRÓNIKA IRODALOM ősgeszta Anonymus Kézai Simon

15. A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET legfontosabb forrásai: ARAB Dzsajhani Arab történetírók a magyarokról http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/a-kozepkor-tortenete-476-1492/a-magyar-nep-eredete-es-vandorlasa/a-magyar-nep-vandorlasa-a-dzsajhani-hagyomany Ibn Ruszta Gardizi BIZÁNCI Bíborbanszületett Konstantin http://tortenelemszoba.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1150307 MAGYAR KRÓNIKA IRODALOM ősgeszta Anonymus Kézai Simon

16.  Ma a különféle korai forrásokban a magyar nép nagyjából 12 néven szerepel: madzsar, baskír, hun, avar, onogur, szkíta, szauromata, stb. Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy jóval több száz évvel a honfoglalás előtt már magyarok szerepelnek  forrásokban, de nem tudjuk, hogy ők vannak az ott megnevezett nép mögött.

18. A kecskeméti városháza dísztermében Székely Bertalan 1895 és 1897 között alkotott Vérszerződés című freskója Etelköz

19. :”[1]Anonymus: „Midőn ugyanis a magyarok LevediábólEtelközbe indultak, a kazár fejedelem tanácsára egyetlenegy vezért választottak Álmos személyében, s neki hűséget fogadván, a hét vezér a hagyományok szerint «saját véröket pogány szokás szerint egy edénybe bocsátva», a következőkre esküdött meg „hogy míg életők tart, mind maguknak, mind maradékaiknak vezére mindig Álmos nemzetségéből legyen” „valami jót munkájokkal szerezhetnek, abból közülük senki se legyen kizárva” „hogy azokat a fejedelmi személyeket, kik Álmost szabad akaratukból választották urukká, se maguk, se fiaikat sohase rekesszék ki a vezér tanácsából és az ország tisztjéből” hogyha utódaik közül valaki hűtelen lenne a vezér személye iránt, a vétkesnek vérét ontsák, miként az ő vérük omlott abban az esküben, melyet Álmos vezérnek tettek” „hogyha valaki Álmos és a többi fejedelmi személyek utódaiból esküjök állapotát meg akarná szegni, átok alá legyen vetve mindörökké”.[2

20. :”[1]Anonymus: „Midőn ugyanis a magyarok LevediábólEtelközbe indultak, a kazár fejedelem tanácsára egyetlenegy vezért választottak Álmos személyében, s neki hűséget fogadván, a hét vezér a hagyományok szerint «saját véröket pogány szokás szerint egy edénybe bocsátva», a következőkre esküdött meg „hogy míg életők tart, mind maguknak, mind maradékaiknak vezére mindig Álmos nemzetségéből legyen” „valami jót munkájokkal szerezhetnek, abból közülük senki se legyen kizárva” „hogy azokat a fejedelmi személyeket, kik Álmost szabad akaratukból választották urukká, se maguk, se fiaikat sohase rekesszék ki a vezér tanácsából és az ország tisztjéből” hogyha utódaik közül valaki hűtelen lenne a vezér személye iránt, a vétkesnek vérét ontsák, miként az ő vérük omlott abban az esküben, melyet Álmos vezérnek tettek” „hogyha valaki Álmos és a többi fejedelmi személyek utódaiból esküjök állapotát meg akarná szegni, átok alá legyen vetve mindörökké”.[2

21. „Sátraik vannak, és együtt vonulnak a sarjadó fűvel és a zöld vegetációval. Bárhova is mennek, együtt utaznak egész rakományukkal és raktárukkal, (az uralkodó) kísérőivel és trónussal, a sátrakkal és az állatokkal. […] Amikor a magyarok Kercsbe érnek, az elébük menő bizánciakkal vásárt tartanak, azok a (magyarok) eladják nekik a rabszolgákat, és vesznek bizánci brokátot, gyapjúszőnyegeket és más bizánci árut.” (Ibn Ruszta és Gardizi a IX. században)

25. Régészeti leletek

26. Bronzöveretek

27. Hajfonatkorong

29. Csüngődísz egy női lovas sírjából

30. Mitikus magyar történelem Bárdy László Pécsi Tudományegyetem Ázsia Központjának alapító igazgatója. A magyarság eredete- Bárdy László http://www.youtube.com/watch?v=rILRtRvNyEw A magyar múlt, a jövő záloga - Dr. Bakay Kornél ~ Civil Akadémia http://www.youtube.com/watch?v=g2kNWMTeMpo Csillagösvényen - A magyar nép rejtélyes eredete és nyelve http://www.youtube.com/watch?v=XlKgHyvUywU

32. Hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában. Érdy Miklós gyűjtése nyomán