1 / 17

A MATEMATIKA RENESZÁNSZA EURÓPÁBAN (XV. – XVI. század)

A MATEMATIKA RENESZÁNSZA EURÓPÁBAN (XV. – XVI. század). AZ ELS Ő KÖNYVEK. A könyvnyomtatás feltalálásával megjelentek az els ő matematikai tárgyú nyomtatott könyvek: 1482-ben Velencében az euklidészi Elemek latin fordítása, majd Appoloniosz Konikája és Diophantosz Aritmetikája.

shelly
Télécharger la présentation

A MATEMATIKA RENESZÁNSZA EURÓPÁBAN (XV. – XVI. század)

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A MATEMATIKA RENESZÁNSZA EURÓPÁBAN (XV. – XVI. század)

  2. AZ ELSŐ KÖNYVEK A könyvnyomtatás feltalálásával megjelentek az első matematikai tárgyú nyomtatott könyvek: 1482-ben Velencében az euklidészi Elemek latin fordítása, majd Appoloniosz Konikája és Diophantosz Aritmetikája.

  3. A RENESZÁNSZ MATEMATIKA TÁPTALAJA A reneszánsz képzőművészei, mérnökei, építői, ötvösei, fegyvermesterei és más iparosai kiharcolták maguknak, hogy a munkájukhoz megkívánt ismeretek a tudományok rangjára emelkedjenek. A matematika iránti új érdeklődés azokon a területeken jelentkezett, ahol felvirágzott a városi élet, az ipar, a hajózás, a csillagászat és a kereskedelem.

  4. A RENESZÁNSZ MATEMATIKA SZÜLŐVÁROSAI A XV. és XVI. század matematikai központjai Itália nagy városaiban (Milánó,Firenze, Pisa, Siena, Genova, Ferrara és Velence), valamint a közép-európai Bécsben, Nürnbergben és Prágában alakultak ki.

  5. REGIOMONTANUS E korszak első nagy matematikusa a német REGIOMONTANUS (1436-1476) volt. Eredeti neve JOHANNES MÜLLER. Nagy műveltségű, széles látókörű tudósként foglalkozott a matematikán és a csillagászaton kívül műszer-készítéssel, könyvnyomtatással és fordítással is. Lipcsében és Bécsben tanult.

  6. REGIOMONTANUS Ő készítette 1473-ban az első olyan csillagászati táblázatot, amely bármely időpontra meghatározta a Nap és a Hold egymáshoz viszonyított helyzetét. - előmozdította a trigonometria fejlődését. • igen részletes szinusztáblázatot, sőt egy tangenstáblázatot is készített - kidolgozta a gyökmennyiségek műveleti szabályait. A Hold járásának kiszámítása. Regiomontanus kalendáriumából. Öt könyv mindenféle Háromszögekről 1533 Nürnberg

  7. NICOLAS CHUQUET ( 1445 -1500?). Főként az ő vívmányaként a rövidítéseket, jelöléseket tervszerűen használó és fejlesztő ún. szimbolikus algebra.

  8. GIROLAMO CARDANO (1501-1576) Itáliai orvos, filozófus és matematikus. • harmadfokú egyenlet megoldóképlete • valószínűségszámítás alapjai • kardántengely

  9. NICOLAUS COPERNICUS ( 1473 -1543) lengyel csillagász Fő műve a De Revolutionibus Orbium Coelestiumban, Az égi pályák körforgásairól című könyv. Az 1. könyv a Napközpontú modell általános ismertetése. A 2. könyv egy csillagkatalógust is tartalmazó csillagászati fogalomgyűjtemény és a csillagos ég bemutatása. A 3. könyvben a Nap látszólagos mozgása és a precesszió kerül megtárgyalásra.

  10. NICOLAUS COPERNICUS ( 1473 -1543) A 4. könyv a Hold mozgásával és fogyatkozásaival foglalkozik. Az 5-6. könyv az egyes bolygók hosszúság illetve szélesség menti mozgását írja le. Kopernikusz e művekben bebizonyította, hogy a heliocentrikus világkép – szemben Ptolemaiosz geocentrikus modelljével – egyszerű és logikus magyarázatot ad a megfigyelt égi jelenségekre. A Földnek a többi bolygó közé sorolásával Kopernikusz megszüntette az éles különbségtételt a földi és az égi történések között. Felfedezésének zsenialitása abban is megmutatkozott, hogy az összes matematikai nehézséget az euklideszi geometria segítségével oldotta meg, s az égitestek lehető legkevesebb mozgásával megmagyarázta a lehető legtöbb jelenséget. Felfogásának egyetlen hibája, hogy ragaszkodott a bolygók körpályájához.

  11. RAFFAELLO BOMBELLI (1526-1572) bolognai mérnök-matematikus

  12. RAFFAELLO BOMBELLI (1526-1572) Az első rész a gyökmennyiségek közti műveleteket ismerteti. A második rész az egyenletmegoldásokkal foglalkozik. A harmadik részben mintegy 300 feladat van.

  13. MICHAELSTIFEL (1487-1567) német matematikus E műben fordul elő először a törttel való osztás szabályának megfogalmazásánál az osztó reciprokával való szorzás. A könyv nemcsak a törteknek, hanem a negatív számoknak is adja a műveleti szabályait.

  14. SIMON STEVIN (1548-1620) holland matematikus Ő vezette be Európában a tizedes törteket 1585-ben.

  15. JOOST BÜRGI (1552-1632) svájci matematikus A hosszadalmas és unalmas számítások elkerülése végett készítette el 1603 és 1611 között az első logaritmustáblázatot.

  16. JOHN NAPIER (1550-1617) skót matematikus A csodálatos Logaritmustáblázat című könyvében 0°-tól 90°-ig növekvő szögek trigonometrikus számainak a 8 jegyű logaritmusai találhatók, miközben a szög 1 '-es ugrásokkal változik.

  17. FRANCOIS VIETE (1540-1603) francia matematikus Ő értelmezte elsőként a szögfüggvényeket tetszőleges pozitív szögekre. 1584 és 1589 között. Az egyenletmegoldás általános módszereit kereste. Formuláttudott felírni a másodfokú egyenletek megoldására. Jelentős eredménye a végtelen sorozatok felfedezése. Egy ilyen sorozat segítségével határozata meg a p értékét 10 tizedes pontosságig.

More Related