1 / 38

Hozzáférési hálózatok

Hozzáférési hálózatok. Vida Rolland 2005.11.10. DSL SWOT elemzés. Erösségek ( s trengths) A meglévő sodrott érpárt használja Nem szükségesek új vezetékek, mint például az optikai hozzáférés esetében

sheng
Télécharger la présentation

Hozzáférési hálózatok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Hozzáférési hálózatok Vida Rolland 2005.11.10

  2. DSL SWOT elemzés • Erösségek (strengths) • A meglévő sodrott érpárt használja • Nem szükségesek új vezetékek, mint például az optikai hozzáférés esetében • Ha nincs is jelenleg vezetékes telefonvonal az épületben, a sodrott érpár könnyen telepíthető • Ugyanazon a vezetéken támogatja a hang és az adatátvitelt • A sávszélesség nincs megosztva a többi felhasználóval • mindenkinek egyéni garanciákat szolgáltat • A kábeltévével ellentétben, nem annyira sűrűn lakott (pl. ipari) területeken is használható 2005.11.10

  3. DSL SWOT elemzés • Gyengeségek (weakness) • Viszonylag kis átviteli sebesség • Az aszimmetrikus sávszélesség nem felel meg az egyre jobban elterjedő peer-to-peer (P2P) alkalmazások követelményeinek • Rövid hatótávolság • Viszonylag sűrűn lakott területhez kötött • A technológia elterjedése nagyban függ attól, hogy a monopolhelyzetben lévő szolgáltató mennyire nyitja meg az előfizetői hurkot • Nem támogatja a mobilitást • Technikailag lehetséges egy DSL kapcsolat vezetéknélküli kiterjesztése • bizonyos szintű mobilitás támogatása • szabályozási korlátokba ütközik (Magyarországon is) 2005.11.10

  4. DSL SWOT elemzés • Lehetőségek (opportunities) • Könnyű telepítés mindenhol, ahol létezik vezetékes telefonvonal • Új épületek esetében is előnyösebb lehet az optikai kábelnél • Előnyös olyan otthoni vagy üzleti felhasználásra, ahol egy bizonyos minimális sávszélesség folyamatosan szükséges • A kábel modemes és WLAN elérésnél torlódás léphet fel ha több kliens egyszerre használja a hálózatot • A lakosságinál jelentősen értékesebb üzleti előfizetéseknél előnyt élvez a KTV-vel szemben • Új alkalmazások bevezetését teszi lehetővé • Egy nyílt versenyhelyzet kialakulása több lehetséges szolgáltató között hozzájárul az árak csökkenéséhez és a technológia elterjedéséhez 2005.11.10

  5. DSL SWOT elemzés • Fenyegetések (threats) • Ott, ahol eddig nem létezett vezetékes telefonvonal (vidék, elmaradott országok) kezdettől fogva optikai szálakat telepíthetnek • Az FTTH (fibre to the home) és a WLAN komoly versenytársak lehetnek • A kliens szerver architektúra és az aszimetrikus hozzáférés nem felel meg a jövő felhasználóinak • Ha a letöltéshez egyre nagyobb feltöltési sebességre is szükség lesz, a P2P felhasználó elfordul a DSL-től • A megosztott közeget használó technológiák (kábel, WLAN) előnyösebbek, ha egy adott pillanatban egy kliens egyedül használja a közeget (pl. éjszaka) • Ilyenkor nagyobb sávszélesség állhat rendelkezésre, u.azért az árért • Vidéken nehezen, vagy csak emelt áron lehet majd bevezetni • Mélyíti a „digitális szakadékot” a város és a falu között • Mélyíti a „digitális szakadékot” a fejlett és a gazdaságilag elmaradott országok között • Nagyobb cégek inkább optikai hálózatot telepítenek • A felhasználók és az eszközök egyre szélesebb körű mobilitása a vezetéknélküli technológiákat (pl. WLAN) részesíti előnyben 2005.11.10

  6. DSL fejlődése • A szélessávú Internet elérés még nem egy világviszonylatban elterjedt technológiát • 1.13 milliárd vezetékes telefonvonal (2003 elején) • 1.16 milliárd mobil telefon • 63 millió „szélessávú” DSL előfizető • Rohamos fejlődés • 72%-os növekedés 2002-vel szemben A DSL előfizetések növekedése világviszonylatban (ITU World Telecommunication Indicators Database) 2005.11.10

  7. DSL vs. más technológiák • A DSL a legelterjettebb szélessávú technológia • Megelőzi a kábel modemet, WLAN-t, műholdas és más technológiákat • Itt a DSL megnevezés az összes létező DSL változatot magába foglalja A szélessávú technológiák eloszlása (2002-es adatok) 2005.11.10

  8. Kontinensenkénti eloszlás • A DSL a kábel modem előtt Európában és Ázsiában • Amerikában fordítva A szélessávú technológiák elterjedésének megoszlása kontinensenként (Az y tengelyen - millió felhasználó) 2005.11.10

  9. Országonkénti eloszlás 100 főre jutó szélessávú hozzáférés (a vezető 15 országban) 2005.11.10

  10. Országonkénti eloszlás 2005.11.10

  11. Országonkénti eloszlás 2003 vége, olyan országok ahol legalább 250.000 telefonvonal van 2005.11.10

  12. Országonkénti eloszlás • A DSL előfizetések aránya a vezetékes telefonvonalakkal szemben(2002 vége) 2005.11.10

  13. DSL lefedettség • Egy adott ország területének hány százalékán érhető el DSL szolgáltatás? • A vezetékes telefonvonalak hány százaléka képes DSL szolgáltatásra • Ha túl messze a központ, a telefon OK de a DSL nem • Villágviszonylatban elég nagy lefedettség, de (sok helyen) messze még a 100% • Két fontos korlátozó tényező • Távolság • Nagyon gyéren lakott területeken, elszigetelt helyeken vagy nem gazdaságos, vagy nem megoldható technikailag • Nagy sávszélességet igénylő alkalmazások • A nagysebességű hagyományos internetezés (web, e-mail) továbbra is fontos • Egyre jobban elterjednek a nagy sebességet igénylő alkalmazások (video, triple play) • Ezeknek a támogatása nagysebességű DSL technológiákkal fontosabb lehet mint a hagyományos „lassú” DSL megoldások terjesztése 2005.11.10

  14. DSL lefedettség az USA-ban (Q4 2003) 2005.11.10

  15. DSL lefedettség Európában (Q4 2003) 2005.11.10

  16. DSL lefedettség Ázsia-Óceániában (Q4 2003) 2005.11.10

  17. DSL Magyarországon • Magyarországon 2002-ben 32000 ADSL, illetve 31000 kábel modemes szélessávú előfizető • 100 főre lebontva 0.6 %-os elterjedés • 37. hely a világban • 2003 decemberében a Matáv bejelentette a 100 ezredik ADSL előfizetőt • több mint 200%-os évi növekedés • 2004 decemberében 200.000 előfizető • 2005 áprilisában 276.000 előfizető • 2006-ra 400.000 előfizetőt ígérnek • A szélessávú Internet hozzáférés a magyarországi összes Internet hozzáférés 33%-a (2003-ban) • ebből az ADSL 20% • valamivel meghaladja az EU-s 19%-os átlagot 2005.11.10

  18. ADSL lefedettség Budapesten 2005.11.10

  19. ADSL lefedettség a T-Com területein 2005.11.10

  20. ADSL lefedettség a T-Com területein 2005.11.10

  21. ADSL lefedettség Invitel területeken • Invitel • A T-Com legnagyobb versenytársa Magyarországon • 2003 végén 400.000 telefonvonal, 15.000 ADSL előfizetés 2005.11.10

  22. DSL vonalak Magyarországon • Egyre kevesebb vezetékes fővonal • 2005 áprilisában 3.5 millió • A háztartások kb. 70%-a • Ebből ISDN fővonalak 16.67% • xDSL a vonalak 7.88%-án 2005.11.10

  23. A szélessáv hatása az internetezési szokásokra • Nagy sávszélesség = pozitív felhasználói élmény • A felhasználók több időt töltenek a neten • A téglalapokban a havonta Interneten töltött órák száma • Egyenes arányban a szélessávú hozzáférési mutatókkal 2005.11.10

  24. Mennyibe kerül? • A szélessáv egyelőre „luxuscikk” • A viszonylag magas ár korlátozza az elterjedést is • A magas ár legfontosabb oka a piaci verseny viszonylagos hiánya a szolgáltatók között (a) (b) (c) • A vezetékes telefonvonalak (a), mobil előfizetések (b) és a DSL előfizetések (c) a Bruttó Nemzeti Jövedelem (Gross National Income - GNI) függvényében (2002 vége) • Az országok 4 csoportba osztva • Alacsony GNI (745 USD alatt) – Kamerun, Nepál, Ukrajna • Alsó közepes GNI (746 – 2975 USD) – Kína, Románia, Oroszország • Felső közepes GNI (2976 – 9205 USD) – Magyarország, Argentína, Mexikó • Magas GNI (9206 USD felett) – USA, Ausztria, Dél Korea • DSL majdnem kizárólag csak a „gazdag” országokban • Az alsó közepes kategória 3.8%-a megtévesztő, ez majdnem mind kínai (2.2 millió) 2005.11.10

  25. Broadband mint luxuscikk • A szélessávú hozzáférés elterjedése a TV készülékek és PC-k elterjedéséhez viszonyítva, 100 lakosra lebontva(2002 vége) • Ugyanazok a GNI kategóriák mint előbb 2005.11.10

  26. Mennyibe kerül? • A magyarországi DSL szolgáltatás még költséges európai és világviszonylatban • Magyarország világviszonylatban a 35., Európában pedig a 23. • egy magyarországi ADSL felhasználó a jövedelmének közel tízszer nagyobb hányadát költi az előfizetésre, mint egy hasonló német vagy egy osztrák felhasználó • Az adatok 2003 júliusára vonatkoznak. 100 kbit/s szélessávú hozzáférés ára, az átlagos havi jövedelem százalékaként 2005.11.10

  27. Mennyibe kerül? (2003) 2005.11.10

  28. Nemzetközi szabályozás • A világ számos országában a kormány beavatkozott a piaci viszonyokba, az elérhető árú szélessáv elterjesztése érdekében • Közvetlen részvétel a hálózatok kiépítésében és üzemeltetésében • Szabályozások egy egészséges konkurenciára épülő szélessávú szolgáltatáspiacmegteremtésére • Megszüntetni a monopolhelyzetben levő („incumbent”) szolgáltatók privilégiumait (pl. Matáv) A monopolhelyzetet engedélyező, illetve azt tiltó országok százalékos eloszlása különféle szolgáltatásokat tekintve(2002) 2005.11.10

  29. Nemzetközi szabályozás • A monopolhelyzet szabályozása és a piaci viszonyok liberalizálása sokszor nem jelenti a monopolhelyzet gyakorlati megszűnését • Az Európai Únióban 2003-ban, a szabályozások és korlátozások ellenére, a DSL előfizetések több mint 80%-a a tradicionálisan monopolhelyzetben levő szolgáltatóknál A DSL előfizetések eloszlása az Európai Únió országaiban a szolgáltatók tipusának függvényében 2005.11.10

  30. Nemzetközi szabályozás • Egy új szolgáltató betörése egy tradicionálisan monopol-helyzetben lévő szolgáltató által dominált piacra nehéz • Korlátozott méretű piac • Gazdasági stabilitás hiánya • Viszonylag lassan megtérülő, nagyméretű befektetések • A versenyhelyzet kialakításához meg kell könnyíteni ezt • A hosszú engedélyezési procedúrák egyszerüsitése • A külföldi befektetőkkel szembeni korlátozások feloldása • Adózási kedvezmények • Az új infrastruktúra kiépítését vállaló szolgáltatók támogatása • kedvező megoldás a hosszútávú piaci versenyhelyzet kialakulására • Szabad hozzáférés biztosítása a hálózathoz 2005.11.10

  31. Local Loop Unboundling - LLU • Az infrastruktúrával rendelkező szolgáltatókat kényszerítik, hogy biztosítsák más potenciális szolgáltatók részére a szabad hozzáférést a saját hálózatukhoz • legfőképpen a helyi előfizetői hurokhoz való hozzáférés • korrekt, non-diszkriminatív alapon és elérhető áron • Többféle megoldás • a helyi hurok teljes átengedése • a konkurrens szolgáltató teljes mértékben rendelkezik a vezetékkel, úgy a hangátvitelt mint az adatátvitelt tekintve • a helyi hurok megosztása • a konkurrens szolgáltató vagy a helyi hurok hangátvitelt biztosító részével, vagy az adatátvitelt biztosító résszel rendelkezik • bitfolyam alapú hozzáférés • az incumbent szolgáltató kiépít egy nagysebességű átvitelt biztosító vonalat a felhasználóhoz, és biztosítja a konkurrens szolgáltatók hozzáféréset ehhez a vonalhoz • A vonal technikai karbantartása és a szolgáltatás üzemeltetése továbbra is az „incumbent” szolgáltató hatáskörébe tartozik 2005.11.10

  32. Local Loop Unboundling - LLU • 2002-ig a világ 58 országában alkalmazták, változó sikerrel • Japánban NTT West és NTT East az incumbent operátor • 97-ben bevezették az LLU-t, kevés sikerrel • Eredmény: 2000 végén még csak 70.000 ADSL vonal • 2000-ben megszigorítottak a szabályokat • Csökkentek az LLU-ra kiszabható árak • Csökkent az időrés melyen belül az „incumbent” szolgáltató köteles volt a hozzáférést lehetővé tenni • Eredmény: 2003 elején 6.5 millió ADSL vonal • Az ADSL piac 70%-a a konkurrens cégeknél • Az EU-ban nem volt ilyen sikeres • 80% továbbra is az incumbent szolgáltatóknál 2005.11.10

  33. Közös tulajdonú szolgáltatások • A versenyhelyzet szabályozása nehéz ha ugyanannak a szolgáltatónak van egy DSL és egy kábel TV szolgáltatást biztosító infrastruktúrája • csak az egyik szolgáltatást üzemelteti • elkerüli az esetleges versenyhelyzetet a szolgáltatások között • negatív hatás az árakra, és a szolgáltatások elterjedésére 2005.11.10

  34. Közös tulajdonú szolgáltatások • Rossz példát mutattak a Skandináv országok • Sok vezetékes, mobil és kábel TV előfizető, de kevés broadband • Svédországban a Telia-nak van a legnagyobb vezetékes telefonhálózata, de a legnagyobb kábel TV szolgáltató is • Eredmény: Svédországban a Telia kábel előfizetők csak 3.5%-a kap internetet is a kábelen • Dániában a Telia egy konkurrens kábel TV és kábel modem szolgáltató • Verseny az incumbent TDC-vel • Eredmény: Dániában a Telia kábel előfizetők 32%-a kap internetet is a kábelen • Új EU szabályozások • Külön könyvelésre, majd jogi különválásra kényszerítették a kábel és telco részlegeket • Deutsche Telekom beszüntette a kábel TV szolgáltatását 2005.11.10

  35. Konkurrencia-ellenes magatartás • Az incumbent szolgáltatónak több lehetősége is van a vetélytársak megfékezésére • felhasználhatja egy másik szektorban, pl. a vezetékes telefonszolgáltatásban létező monopolhelyzetét, az ott elért nyereségeit, a saját broadband szolgáltatásának finanszírozására, és az előfizetés árának csökkentésére • a szélessávú szolgáltatás közös, összevont értékesítése olyan más szolgáltatásokkal, melyek területén monopolhelyzetben áll • Wanadoo Interactive • France Telecom fiókvállalata • több éven keresztül az ADSL szolgáltatás viszonteladását alacsonyabb áron kínálta a szolgáltatás költségénél • hatalmas veszteséget halmozott fel, de megszerezte a DSL piac 72%-át • ezekkel az árakkal való lépéstartás olyan veszteséget vetített elő, mely távoltartotta, megfélemlítette a szektor potenciális befektetőit. • 2003-ban 10 millió eurós bírság az EU Bizottságtól a konkurrencia szabályainak megszegése miatt 2005.11.10

  36. Univerzális szolgáltatás • Számos országban szigorúan szabályozzák az univerzális szolgáltatási kötelezettséget a hagyományos távközlési szolgáltatásoknál • Universal Service Obligation, USO • a szolgáltató köteles egy univerzális alapszolgáltatást nyújtani egy egységes áron bárkinek aki azt igényli, függetlenül a szolgáltatás az előfizető felé való kiterjesztésének költségétől • Néhány helyen a broadband-re is érvényes • Ausztrália, Izland • A legtöbb országban ez nincs így, több ok miatt • viszonylag új szolgáltatás, hiánya nem generál egyelőre jelentős szociális és gazdasági hátrányokat • ez azért már változik • bevezetése nagymértékben megnövelné az infrastruktúra kiépítésének és a szolgáltatás üzemeltetésének a költségeit • csak erősítené a domináns szolgáltató helyzetét a konkurrenciával szemben • A témát nem kell lezártnak tekinteni, hanem visszatérni rá pár év múlva, ha a broadband igazán elterjed 2005.11.10

  37. Magyarországi szabályozás • Bizonyos mértékig igazodik a nemzetközi normákhoz • 2004. január 1 - hatályba lép az Elektronikus Hírközlési Törvény • szabályozza a helyi hurok (előfizetői csavart érpár) átengedését • Hosszú távon remélhetőleg pozitív hatása lesz, jelenleg azonban még nem nagyon érzékelhető • A Magyar Telekom (Matáv), bár már nincs monopolhelyzetben, nincs egyenrangú konkurense • Az európai viszonyokhoz képest rendkívül drága a szolgáltatás • Nem engedte teljesen át az előfizetői hurkot, csak megosztja • Ha egy viszonteladóval ADSL szerződést akarsz, köteles vagy egy T-Com vezetékes telefonelőfizetést rendelni • Hiába van az épület már bekötve • Ha már van vezetékes előfizetésed, nem mondhatod le • Tilos, vagy erőssen korlátozott egy ADSL előfizetés megosztása, pl. WLAN AP-n keresztül • Úgy is internetezhetne a szomszéd, ha nincs T-com vonala • Sok országban ez megengedett 2005.11.10

  38. Magyarországi piaci helyzet • Nincs igazi verseny a DSL piacon • Hiába van rengeteg Internet szolgáltató • Minden szolgáltató aki a T-Com-al szerződik, ugyanazt a szolgáltatást tudja nyújtani • Egyforma árak • Ugyanolyan (rossz) ügyfélszolgálat • A vonal technikai karbantartása és a szolgáltatás üzemeltetése nagyrészben továbbra is a T-Com kezében • Nehézkes szolgáltatóváltás • Idén őszig szinte lehetetlen volt • A szolgáltatás megszakítása több heten, hónapon keresztül • Kabaréba illő procedúra • Ugyanannak a modemnek a fel és leszerelése, kétszeri kiszálással, több hetes szünettel • Tulajdonképpen egy pár percet igénylő munka a T-Com részéről • A T-com érdeke hogy minél több új előfizető legyen • A már meglévő előfizetőknek szóló ákedvezmények nem olyan fontosak 2005.11.10

More Related