Az ALZHEIMER korai kezelésének jelentősége

1. Az ALZHEIMER korai kezelésének jelentősége Kappéter István dr. gyógypedagógus, pedagógia-pszichológia tanár, ideg-, elme-, pszichoterápia szakorvos, autodidakta jövőkutató 1996 óta Léwy barna testes demenciával élt 2005 óta enyhe Alzheimer Kór miatt jól kezelt kappnov@yahoo.com Tápiógyörgyén Képkiállítás Megnyitásakor a Faluházban 2013. december 8. .

2. 1996-től vannak álhallucinációim Nem tudtam, hogy ez Léwi féle barna testes demencia jele 2005. februárban magas lázkiugrások után mindennapi nélkülözhetetlen feladatok gyakori elmulasztása, késleltetett felidézés, szokatlan helyen tájékozódás zavara, sorrend tartásának zavara Gyors alapos – neurológusi, MRI, pszichológiai – Vizsgálatok Alzheimer Kórra utaltak 5 hét után kezdett, egy nap sem elhagyott jó kezelés: Fokozott testi, szellemi aktivitás, Szerelemmel gondozás, Cholineszteráz-gátló rivastigmin (Exelon) Az agypusztulás lassan folytatódik – az ellensúlyozás megtanulása és bölcsesség fokozódik Amíg az egyensúly jó, maradhat az első szakasz 5-10 évig gyakran, kivételesen 26 évig is. Az agy más része megtanulta az elpusztult hely feladatát. Gondosan kell vigyázni arra, hogy másnak ne ártsunk!

3. Megismerkedtem a Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társaságával (FEHT-tel) alapító elnöke Himmer Éva, web: www.alzheimerweb.hu E-mailes levelezésben megismerkedtem a világ Alzheimer Társaságaival. Csatlakoztunk a Richard Taylor „Stand up – I can, I do = Állj ki – Meg tudom tenni és megteszem” mozgalmához. 2010-ben beszámoltam bajomról a Magyar Pszichiátriai Társaság Nemzeti Kongresszusán 2011-ben és 2012-ben részt vettem a Magyar Alzheimer Társaság, 2012-ben az Alzheimer Világtársaság Londonban és az Alzheimer Europe Konferenciáján Bécsben. Az utóbbiak is az elbutulásokkal foglalkozó tudósok által rendezettek, ahová újabban meghívják az enyhe gondolkodási gyengeség pluszban lévőket.

4. A „Mild Cognitive Impairment Plus” [enyhe gondolkodási gyengeség plusz] kórismét adják minden kezdődő elbutulásra. Nem helyes, hogy nem teszik hozzá, hogy milyen károsodásra, például Lewy-féle barna testes vagy Alzheimer típusú elváltozásra utaló ez, mert ez azt eredményezheti, hogy a beteg is, a hozzátartozói is el fogják hanyagolni a kezelést. Nagyon fontos viszont a „plusz”,ami arra utal, hogy az ilyen beteget alaposan figyelni kell, hogy más betegségeit, amiket ő nem vesz észre, hamar felismerjék. 2010-ben Vater papilla daganatomat még jóindulatú állapotban vették észre, és távolították el. 2011-ben pacemakert kaptam

5. A FEHT támogatásával 2010-ben megjelent Horváth Szilveszter és Petrovics Zsuzsa „Alzheimer nyavalya” című keserédes könyve. Az 5 év késéssel kezelésbe vett Alzheimeres anya ápolása és gondozása sok, nehezen elviselhető nehézséggel járt, de megerősített egy házasságot, jobbá és boldogabbá tette egy emberpár életét. Általában Magyarországon öt, Németországban két évvel, Angliában egy évvel később van alapos vizsgálat és megfelelő kezelés Oka: súlyos bajban a nagy ijedtség szakasza után jön az Anna Freud által alaposan tanulmányozott elfojtásos 5-10 év tagadási szakasz Ami különösen baj: a szkizofrénekhez hasonlóan a Léwy féle és az Alzheimeres elbutulásnál kezdettől megjelenő organikus anosognosia [a saját hiba automatikus felismerésének a hiánya]. Arra kellene felkészülnie mindenkinek, ha álhallucinációk vannak, vagy amikor az objektív tények nyilvánvalóvá teszik, vagy olyan készségekkel van baj, amelyek midennaposan jól mentek, a felidézés nemcsak hibás, de elmarad az automatikus felismerése annak, hogy az hibás, akkor tudatosan kérni kell a vizsgálatot és a kezelést. Ez lehetséges, ha ésszel tudjuk, hogy nem szabad hinnünk magunk, vagy szerettünk ösztönös késztetéseinek!

6. A második (állandó felügyeletre szoruló) és a harmadik (állandó ápolásra szoruló) szakaszban is lehet boldog az elbutult és gondozói, ha a gondozók megtanulják a demencia-barát viselkedést. Magyarországon a Benko Dixiland évek óta rendszeresen zenél Elbutultak intézeteiben. A Szlovák Alzheimer Társaság Magyar Tagozata vezetője példa: A tanárnő volt katonatiszt apjának az Alzheimerét kezdettől gyógyszeresen jól kezelték, de nem tudtak vele bánni, nem működött együtt és sokat veszekedett a családjával. A Lánya elment olyan tanfolyamra, ahol megtanulta, hogyan kell az ilyen betegekkel bánni. Például, ha orvoshoz kellett menni, az apja nem volt hajlandó. Megtanulta, hogy azt mondta, hogy „Apám szeretnék az orvoshoz enni. Elkísérnél?” Az apa lehet, hogy már nem ismerte fel a leányát, de a csinos ifjú hölgy ilyen kérésére azonnal udvariasan elkísérte az orvoshoz. Ilyen módszerekkel örömtelivé tették a család életét az apa utolsó két évében. Később sok ilyen történetet hallottam Alzheimer kongresszusokon. Fontos, hogy hogyan nevezzük az idős beteget. Akit életében professzor úrnak szólítottak, meg fog sértődni, ha Drága Lajos bácsinak szólítják. Ausztriában van egy hölgy, akinek a foglalkozása: Megnevezés-szakértő. A bajmegállapító osztályokon – ahol a felvettek több mint fele elbutult – is olyan bejárat ahol az elbutult is eligazodik, demnsekkel bánást tanult dolgozók kellenek. A nyugdíj kor előtt elbutultakkal külön kell foglalkozni, mert ők idősek otthonba nem jogosultak.

7. Üzenetem: Ezeket 2007 óta kezdjük felismerni. Az orvosok közül kevesen tudják mindezt, azt tanulták, hogy az elbutultak menthetetlenek és kötelességüknek azt érzik, hogy a veszélyeseket és azokat kezeljék, akik kérik a kezelést. A földön mindenütt az Alzheimer Társaságok a fő mozgatói a jó ellátás kiharcolásának!