1 / 26

A munkahelyi egészségfejlesztés, mint a népegészségügyi program stratégiai eleme

A munkahelyi egészségfejlesztés, mint a népegészségügyi program stratégiai eleme. „Ne görbítsd el, akkor nem kell kiegyenesítened” Kapás Zsolt Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület elnöke. Fundamentum.

skyla
Télécharger la présentation

A munkahelyi egészségfejlesztés, mint a népegészségügyi program stratégiai eleme

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A munkahelyi egészségfejlesztés, mint a népegészségügyi program stratégiai eleme „Ne görbítsd el, akkor nem kell kiegyenesítened” Kapás Zsolt Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület elnöke

  2. Fundamentum • „…fontos, hogy az Országgyűlés felkérje a munkavédelem világában érintett valamennyi szereplőt, személyt, szervezetet, hogy működjön közre a Program megvalósításában.” Munkavédelem Országos Programja • „Az ágazatközi együttműködés ki kell terjedjen az egyes tárcákra, önkormányzatokra, közintézményekre, a magánszektorra, a civil szférára és a médiára … • A jó egészség elsősorban nem az egészségügyi szolgálaton vagy az orvoson múlik. Egészségi állapotunkat elsődlegesen mindennapi döntéseink, közvetlen környezetünk, a család, az iskola, a munkahely, a lakóhely határozzák meg.” Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja • „Olyan egészségügyi rendszer megteremtésén fáradozunk, amelyben • az egyének és közösségeik hatékonyan cselekszenek egészségük megőrzéséért és helyreállításáért „ „Egészségügyi kormányprogram”

  3. A munkahelyi egészségfejlesztés • A főszereplő a munkát adó szervezet, mert meghatározza, hogy • milyenek a szervezeti kultúra jellemzői, • milyen tartalma van a munkafeladatnak, • milyenek a fizikai munkakörülmények, • milyen lehetőségeket ad munkatársainak az egészségük megőrzéséhez, regenerálódáshoz, fejlesztéséhez. • Összességében a munkaszervezetek jellemzői határozzák meg • milyen terhelések érik a dolgozót, vagyis melyek azok a hatások és azok milyen mértékűek, amelyek a dolgozó egészségét károsíthatják, • a terhelések ellensúlyozására milyen lehetőségeket biztosít.

  4. A munkahelyi egészségfejlesztés fogalma • „A munkahelyi egészségfejlesztés a munkaadók, a munkavállalók és a társadalom valamennyi olyan közös tevékenységét jelenti, amely a munkahelyi egészség és jól-lét javítására irányul. A cél eléréséhez három eszközrendszer együttes alkalmazása szükséges: a munkaszervezet javítása, az aktív dolgozói részvétel biztosítása és támogatása, valamint az egyéni kompetencia erősítése.”

  5. Az Európai Közösség és a környezeti problémák „A gazdasági fejlődés nem önmagáért való cél, …az élet minőségének, valamint az életszínvonalnak a javulását kell eredményeznie.”

  6. Alapkérdések, melyek válaszra várnak Hová akarok eljutni én? Merre tart a környezet? Hol vagyok? Kinek? Mikor? Mit? Miért vagyok?

  7. Munkahelyi egészség és biztonság Társadalmi szempontból kell egy összekötő láncszem a társadalom szükségletei és az erre adott válasz gazdasági módszerei között. Ha valaki nem képes arra, hogy az igényeknek megfelelő termékkel, szolgáltatással jelenjék meg a piacon, akkor nem is való oda. Aki nem tud a piaci kihívásokra választ adni, az a dinoszauruszok sorsára juthat, megkísérti őket a kihalás veszélye.

  8. Munkahelyek jellemzése • „A munkakörnyezet a legveszélyesebb emberi környezet, amelynek károsító kockázata 1-3 nagyságrenddel magasabb más környezetekénél. A kockázatok különféle formákban jelennek meg, a veszélyes gépektõl kezdve a veszélyes anyagokon át egészen a munkakörnyezet lelki és szociális tényezõiig, ide értve a rossz munkaszervezést, a szociális és higiénés ellátás hiányosságait, a munkahely emberi tényezõit is. „ Munkavédelem Országos Programja

  9. Munkahelyi egészség és biztonság • „Ahhoz, hogy valamit jól csináljunk meg, nem szükséges több idő, mint ahhoz, hogy azt rosszul csináljuk meg.” / Johann Jakob Sulzer 8-/

  10. Munkahelyi egészségfejlesztés Adópolitika, pozitív ösztönző rendszer Munkaadók Országos egészségpolitika Munkavállalók Prevenció (szűrések, tanácsadás, egészségfejlesztési társadalmi programok Munkabiztonsági szakemberek Munkaegészségügyi szakemberek Hatóságok Térségi egészségpolitika Minőségirányítási, környezetirányítási, Munkahelyi egészségvédelmi és biztonságtechnikai rendszerek Egészségpénztárak Egészségügyi ellátórendszer

  11. A változás dinamikája Ösztönzés Tiltakozás Változás + Menedzsment • Ellenállás • Negatív agitáció • Aktivitás • Magabiztosság • Más, mint előtte Munkavállalók Aktivitás mértéke 5 „é” Kétségbeesés Felismerés Projektvezetők • Bizonytalanság • Félelem • Pánik jelenségek • Külső segítség várása • Passzivitás • Magabiztosság • Kezdeményezőkészség • Aktivitás • Kreativitás - idő

  12. Feladatok célszerű megoldási helyszínei • Nemzeti munkahelyi egészségfejlesztési stratégia készítésének tapasztalatai • Országos szervezetek működési sajátosságai • Regionális, megyei, kistérségi, települési szervezetek működési sajátosságai • Alapvető kérdés: Mitől válik valami nemzeti programmá?

  13. A szükséges változások helyszínei Kistérségi Társadalmi Párbeszéd intézményrendszerének létrehozása • Munkáltatói szervezetek működési rendszere • Munkáltatói szerveztek kapcsolati rendszere • Munkavállalói szerveztek működési rendszere • Munkavállalói szervezetek együttműködési rendszere • Önkormányzatok kistérségi együttműködési rendszere • Önkormányzatok döntés-előkészítési, döntési folyamatai

  14. A legkisebb közös többszörös • Artikuláltak az értékek, érdekek a szervezeteken belül • Artikuláltak a szervezet tagjainak közös érdekei, értékei • Artikulált a szervezet által képviselt érdekek, értékek rendszere

  15. A legkisebb közös többszörös • A partnerek meg akarják ismerni egymás által képviselt érték-, és érdekrendszereket • A partnerek artikulálják a közösen képviselt értékeket és érdekeket

  16. A tényleges párbeszéd alapfeltételei • Tét • Érintettség • Kompetenciák • „Egyedül nem megy” • Időtényező

  17. Időtávok összehangoltsága • A Kistérségi társadalmi párbeszéd időtávja • A partnerek stratégiai időtávjai • A partnerek akciótervének időtávjai

  18. Jövőképek összhangja Létezik ilyen? • Nemzeti jövőkép • Regionális jövőkép • Kistérségi Társulás jövőképe • Települési önkormányzatok jövőképe • Munkáltatók jövőképe • Munkáltatói szervezetek jövőképei • Munkavállalók jövőképe • Munkavállalói szerveztek jövőképei Szinergia? Mi van benne? Hol van?

  19. Indító kommunikációs bölcseletek • „Első benyomást másodszor nem tehetsz.” • „Hosszú az út a krokodiltól az elefántig.”

  20. Jellemző magatartásformák (?) • A meggyőzésre és nem a megértésre törekszünk. • A másik beszéde közben a mi mondandónkat fogalmazgatjuk magunkban • Csak arra figyelünk, mikor vesz a másik lélegzetvételnyi szünetet és akkor lecsapunk • Nem nagyon izgat a másik véleménye, látásmódja • Győzni akarunk • Dialógus helyett monológok hangzanak el

  21. Győz-győz megközelítés jellemzői • Koncentrálás a partner valódi igényeire • A partner megértése, a törekedve a kiváltó okok megértésére is • Olyan megoldások keresése, amely mindkét fél számára előnnyel járnak (nem engedmények rendszere!) • Közös elvi alapok megkeresése és felhasználása a továbblépéshez • Törekvés hosszú távú kapcsolat kiépítésére

  22. Miért a munkahelyek? • Legnagyobb és legösszetettebb terhelések, veszélyek színtere • Folyamatos kapcsolat az érintettekkel • Szervezési feladatok elláthatósága • Ésszerű csoport praxis lehetősége • Anyagi érdekeltség és érintettség • Mérhető hatékonyság kényszere • Jogszabályok korszerűsége • Jogszabályszerű működés kikényszerítése helyett ösztönzés és bevonás lehetősége

  23. A munkahelyi egészségfejlesztés prioritásai • Főprioritás: A munkahelyi egészségfejlesztés magyarországi eredményességének folyamatos fejlesztése a munkavégző képesség tartósmegőrzése érdekében

  24. A munkahelyi egészségfejlesztés prioritásai • A MEF terén az értékközvetítő szervezetek, szakemberek tevékenységének és együttműködésének fejlesztése • A munkahelyi szereplők MEF-re vonatkozó magatartásának illetve ismereteinek és tevékenységének minél szélesebb körű fejlesztése • A MEF-t érintő állami nagyrendszerek működésének összehangolása • A MEF szabályozási, ösztönzési (jogi, gazdasági) környezetének fejlesztése

  25. Népegészségügyi prioritások MUNKAHELYEK BIZONYOS KOMPETENCIÁI MŰKÖDTETHETŐK, MŰKÖDTETENDŐK • Szívinfarktus • Agyér betegségek • Daganatos megbetegedések • Mentális megbetegedések • Mozgásszervi megbetegedések • Egészséges környezet • Járványügyi biztonság • Külső okok miatti halálozások • Lakossági szűrővizsgálatok • Egészséges táplálkozás • Dohányzás visszaszorítása • Mozgás gazdag életmód • Szeszesital és drogfogyasztás

  26. „A hibák oka a jobb nem ismerése”Demokritosz Köszönöm szépen a figyelmet!

More Related