A politikai gondolkod ás kezdetei

1. A politikai gondolkodás kezdetei Az antik (görög) politikai tapasztalat Dr. Tonk Márton előadótanár Az európai politikai gondolkodás története I.

2. A politikai gondolkodás kezdetei /I. 1. Módszertani kiindulópont: • A politikai gondolkodás tárgya: politikai jelenségek (állam, jog, törvények, stb.) • Konklúzió 1: ahol nincsenek politikai jelenségek, ahol nincs állam, jog, stb., ott nincs rendszeres politikai gondolkodás sem (pl. archaikus, törzsi állapotok) • Konklúzió 2: a politikára vonatkozó elméleti vizsgálódások egyidősek az azok tárgyát képező jelenségek megjelenésével: ókori keleti társadalmak, kínai civilizáció és ősi indiai kultúra, görög kultúra

3. A politikai gondolkodás kezdetei /II. 2. Miért a görög hagyomány? • Amikor a görögök megalapították városállamaikat (polisz), már régóta léteztek a nagy keleti birodalmak • Argumentum 1: • szubjektív, előítéletes felfogás • tartalma: mai európai gondolkodás – zsidókeresztény, illetve görög-római hagyomány • „eurocentrikus felfogás” • Argumentum 2: • objektív • tartalma: ókori keleti birodalmak – politikáról folytatott racionális vita lehetősége - szabadság [Szöveg – Bayer József]

4. A politikai gondolkodás kezdetei /III. Konklúziók: • az ókori keletről származó „politikaelméleti” írások legjobb esetben is csupán a diszciplína előfutáraiként értékelhetők • a politikai jelenségekre vonatkozó, rendszeres és kimutatható reflexiók „Hérodotosz Görögországához” kötődnek (Kr. e. 6./5. század) – kereskedelem, háborúk, városállamok (vö. „első fénykor”- irodalom, vallás, tudomány) • a politikáról való rendszeres gondolkodás a görög városállam (polisz) megjelenésével kezdődött

5. A politikai gondolkodás kezdetei /IV. „Hérodotosz Görögországa”, „Periklész kora” • görög kultúra voltaképpeni bölcsője: Kis-Ázsia ión partvidéke görög kolonizáció • kereskedelem, gazdagság, idegen kulturális hatás (pl. Egyiptom) kulturális fejlődés • Kr. e. 7./6. sz. – irodalom (lírai, szatirikus, teogóniai és kozmogóniai költészet kialakulása, eposz fejlődése); a görög tudomány első dokumentumai (Hésziodosz); a politikai jelenségekre való első reflexiók („görög bölcsek”, szofisták, Szókratész) • Kr. e. 6./5. sz. – athéni demokrácia kialakulása, periklészi reformok Jelenségek • racionális magyarázat igénye • a frissen alapított városállamok (gyarmatvilág poliszai) „tiszta lappal” indultak belső politikai rendjük kialakítása, megszabása tekintetében

7. A görög politikai tapasztalat és gondolkodás /I. 1.Polisz (polis, városállam) • Nagy számú, többé-kevésbé független görög városállam nagyfokú intézményi változatosság a polisz elméleti vizsgálódás tárgyává vált: melyik a jobb, vagy éppen legjobb, és miért? • A „jó” polisz feltétele: • a törvények uralkodnak, s nem az emberek • törvények = stabilitás, polgárok közötti harc hiánya (DE: kezdetben nincsen a törv.-nek elméleti alátámasztása! – „nomothetai” = „elmosódott” tört. személyek) • a polisz „összetartó” elve: általánosan ismert, a társadalmi magatartás alapjául szolgáló normák – alkotmány • gazdasági autarkia (autarcheia) - önállóság • szabadpolgárok alapvető politikai egyenlősége („a politikához mindenki ért” – részt vesz benne!)

8. A görög politikai tapasztalat és gondolkodás /II. Polgár = polisz + „zoón politikon” (Arisztotelész) • a polisz belső rendjét az egyenlő és szabad polgárok közötti viszonyok hozzák létre • a polgár szabad ember, aki – vezetőként v. végrehajtóként – részt vesz a politikában • polgárjogokkal rendelkezik (def.: polgárjog – természetjog!) • nem rendelkeznek polgárjogokkal: szolgák/rabszolgák, nők, gyermekek, idegenek/jövevények (MOST?)

9. A görög politikai tapasztalat és gondolkodás /III. MOST – szempontok (választójog): • gyermekek – nincs választójog • idegenek (metoikosz) – most: állampolgársági korlátok; aktív és passzív választójog gyakorlásának feltételei (EU tagállamok) • elítéltek, rabok – adott esetekben polgárjogok bírósági korlátozása • női választójog: 1. EU - 1906 – Finnország - 1919 – Magyarország - 1938 – Románia - 1946 – Franciaország - 1971 – Svájc 2. AEÁ – 1920

11. A görög politikai tapasztalat és gondolkodás /IV. 2. A görög (politikai) gondolkodás rekonstrukciója • a görög gondolkodás kezdeteinek tanulmányozása: • problematikus, megbízhatatlan, töredékes források • hitelességi problémák, klasszika-filológia, „konszenzus”-elv • antikvitás beszámolói, mint rekonstrukció [SZÖVEG – Platón] • az első „eredeti” források: Platón és Arisztotelész munkái: • majdnem teljességükben fennmaradtak • „szerencsés” egybeesés: ők alkottak először rendszeres, a szó valódi értelmében vett politikaelméletet • műveik bizonyítják, hogy a görög politikai gondolkodás kezdetei a polisszal azonosultak • Platón és Arisztotelész politikai gondolkodása helyi és egyetemes érvényességű meggondolások keveréke; általánosításaikat a görögökre (a poliszra) szabták, és nem az emberiségre

12. SZEMINÁRIUMI TEVÉKENYSÉGEK • „Brainstorming” – mit tudunk az antik világról: kultúra, vallás, történelem, irodalom, tudomány, társadalom, politikai szerveződések, intézmények, politikai élet • A görög politikai élet „kulcsa”: a szabad polgár – vita, beszélgetés. Témák: - az „embertől” a „polgárig” - természetjog és polgárjog

13. Kötelező könyvészet • Bayer József: A politikai gondolkodás története. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 27-36 • Németh György: A görög polisvilág államai. In: Zsarnokok utópiája. Atlantisz Kiadó, 1996. 19-31. Ajánlott könyvészet • Finley, Moses: Politika az ókorban. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1995. • Strauss, Leo – Cropsey, Joseph (szerk.): A politikai filozófia története I. Európa Kiadó, Budapest, 1994. 55-129.