1 / 83

KÖRNYEZETVÉDELEM 2.

KÖRNYEZETVÉDELEM 2. Előadó: Széll Andrea egyetemi tanársegéd. 2006. TARTALOM környezetvédelmi szabályozás közvetlen, közvetett, egyéb közigazgatás irányítási rendszerek környezeti tudat alakítása nem állami szervezetek. Környezetvédelmi szabályozás

star
Télécharger la présentation

KÖRNYEZETVÉDELEM 2.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. KÖRNYEZETVÉDELEM 2. Előadó: Széll Andrea egyetemi tanársegéd 2006.

  2. TARTALOM • környezetvédelmi szabályozás • közvetlen, közvetett, egyéb • közigazgatás • irányítási rendszerek • környezeti tudat alakítása • nem állami szervezetek

  3. Környezetvédelmi szabályozás • - A társadalom a földi rendszer egyik alrendszere, • az országok belső fejlődését a politika szabja meg • A környezetvédelmi szabályozás koncepcióját a környezetpolitika határozza meg: • a környezetvédelem területén megfogalmazott fő célokat, alapelveket foglalja össze a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében • - célja: szolgálja a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok megvalósítását, csökkenti a környezeti kockázati elemeket

  4. Megvalósításához ismerni kell: • a jelentkező környezeti problémák minden szakterületet érintenek, a nagy horderejű döntésekbe be kell vonni a kövéd. szakembereket is • a környezetvédelem hosszú távú gondolkodást igényel. Stratégiai döntéshozatal, pillanatnyi előnyök ↔ távlati előnyök • elemezni szükséges a köpol. döntések lokális, regionális és globális hatását, a helyi érdekeket alárendelni a magasabb szintűeknek • - törekedni kell az országok környezetpolitikájának összehangolására, tapasztalatok átvétele szükséges

  5. A környezetpolitika leghatékonyabb eszközei: gazdasági és jogi szabályozási eszközök + a tudatformálás A környezetvédelmi szabályozás módszerei: - közvetlen törvényi szabályozás, - közvetett gazdasági szabályozás, - egyéb szabályozó eszközök.

  6. A közvetlen törvényi szabályozás • - meghatározott tevékenység(ek) elhagyására kényszerít • - hatósági előírások (utasítások, tilalmak) segítségével, kényszer hatása révén éri el a köpol. célokat • - utasításnál bizonyos mértékű körny.terhelés még engedett, tilalomnál a környezetet károsító magatartás tilos (DDT alkalmazása, gyártása) • - a hatósági előírás vonatkozhat emisszióra (kibocsátás), immisszióra (szennyezettségi állapot), termelési folyamatra és termékekre, szolgáltatásokra

  7. - Emissziós előírások határértékek (norma) formájában, a kibocsátható szennyező anyagok mennyiségét és koncentrációját határozzák meg - Immisszióra is határértékeket használnak. Termelési folyamathoz: előírások használata: - milyen anyagokat használunk fel, konkrét anyagokat írhat elő, mennyiségileg is - technológiákra is érvényes, szabályokat rögzíthetnek, szabványokban Termékekhez: előírások használata: - termék alakjára és összetételére vonatkozik - tiltó és engedélyező lehet

  8. közvetlen törvényi szabályozás előnyei: • Utasítások, tilalmak egyértelműek, a reagálás előre látható, az igen veszélyes emissziók esetén nincs alternatívája • Előírások betartása elvileg ellenőrizhető • Előírások bevezetésével gyors eredmények • - Határértékek tudományos megalapozásával az ökológiai és eü. hatásosság fokozható

  9. hátrányai: • - gazdaságilag nem hatékony, mert berendezésekre egységes követelmények, a környezet adott állapotának minimális költségek melletti elérését nem biztosítja • előírások betartása zavarhatja a versenyfeltételeket (kis és közepes üzemeket nagyobb kövéd. terhek érik) • - nem ösztönöz az előírásokat meghaladó • szennyezés csökkentésre, környezetkímélő • eljárások bevezetésére - nincs érdek, motiváció

  10. Ezért: • a közvetlen törvényi szabályozást hatékony szankciórendszerrel kell ellátni • Ellenőrzés (enélkül alacsony hatékonyság, komolytalanság) • - Bírságolási rendszer (visszatartó, elrettentő erő) • a termelőnek két alternatíva áll rendelkezésre: • - határérték felett szennyez és bírságot fizet, • - határérték alatt marad, pótlólagos beruházásokkal (pl. tisztító berendezések építése)

  11. a bírság akkor jó, ha inkább a beruházást választja a termelő Progresszíven növekvő bírság: - következetes és többszöri határérték túllépés (üzem leállítása lehetséges) esetén Hatástalan: - ha a vevőre hárítják a bírság kifizetését (termék árába beépítve) - ha az államra hárítják (költségvetési támogatás) Eredményes környezetpolitika a lakosság tájékoztatása és támogatása nélkül nem lehetséges: (automatikus mérőállomás, tájékoztató táblák, mozgó ellenőrző állomás, hatástanulmány készítése, amelyet bárki megtekinthet, stb.)

  12. II. Közvetett gazdasági szabályozás Gazdasági érdekeket figyelembe véve ösztönöznek a környezetvédelmileg kívánatos magatartás kialakítására A vállalat döntési teret kap a leggazdaságosabbnak ítélt kövéd. megoldás kiválasztására Cél: a környezetvédelmet belső vállalati érdekké tenni - adójellegű szabályozás - szennyezési jogok piaca

  13. Adók - környezetvédelmi adó: környezetszabályozó eszköz, ahol az adófizetés révén olyan alap keletkezik, amelyből meghatározott környezetszabályozó feladatokat lehet megvalósítani A) fiskális adók: - környezetszanáló adók (hatóságok kövéd. intézkedéseihez teremt adóbevételt), - kövéd. díjak, hozzájárulások (hatóságok, közületek által üzemeltetett kövéd. létesítmények költségeihez) - finanszírozó funkció

  14. B) környezetszabályozó adók: • - emissziós adó (egységnyi szennyezőanyag kibocsátásra adott nagyságú adót kell fizetni), • - termékadó (környezetkárosító termékek használatának korlátozására vetik ki - termék ára nő, nem lesz versenyképes), • erőforrásadó (természeti erőforrások használatára kivetve - takarékosságra ösztönöz) - ösztönző funkció • A környezetszabályozó adók funkciói: • - optimalizáló, ösztönző, költségminimalizáló, szubvencionáló (támogató, visszatérítő)

  15. Optimalizáló: A nemzetgazdasági összköltség minimumának meghatározása = körny.terhelés gazdasági kárairól és a kövéd.költségekről van szó. Növekvő kövéd. kiadásokkal csökkenthetőek a kövéd. károk. Ösztönző: Adózás esetén a szennyező alternatíva előtt áll: ha szennyez: adót fizet ha pl. tisztítóberendezést épít be: adót takarít meg a számára legkisebb kiadással járót fogja választani

  16. Költségminimalizáló: Ott lehet adókkal nagyobb eredményt elérni, ahol alacsonyak a kövéd. intézkedések költségei Szubvencionáló: Felerősíti az ösztönző és a költségminimalizáló funkciók hatásosságát Szubvenció: ha pl. a hatóságok által előírtnál nagyobb tisztítási teljesítmény kell és ezzel pótlólagos beruházás, akkor az adóbevételekből megtérítik a többletköltségeket

  17. Adómegoldások előnyei: • adók segítik a kövéd. költségek minimalizálását • adók a szennyezés csökkentését adómegtakarítással ösztönzik • az adó piackonform, dönthetünk a szennyezés csökkentése mellett vagy adót fizetünk • - adó képes a környezetvédelmet a gazdálkodó belső érdekévé tenni

  18. Adómegoldások hátrányai: - adó mértékét a politikai folyamatokban alakítják – sokszor alacsony - adófizetők ellenállása - adómértéket nehéz felülvizsgálni, korrigálni - egységes adók nem biztosítják a különböző régiók szennyezettségének egyforma csökkentését – szennyezettségi gócok kialakulása - infláció csökkenti az adók ösztönző erejét - ha az adó becslésekre alapul, nincs ösztönző erő a csökkentésre - nemzetközi szinten nem azonos adók – versenysemlegesség hiányzik

  19. Piaci módszerek a kövéd. szabályozásban a) szennyezési jogok piaca A szennyezőanyag-kibocsátás befolyásolásához a „szennyezési jogok értékesítését” kell használni - szennyező cégek kötött áron vagy árverésen megvásárolhatják bizonyos szintű szennyezőanyag-kibocsátás jogát - Akik a csökkentést költségesnek találják – vásárolnak, akiknek a csökkentés olcsóbb – nem vásárolnak ill. eladnak Eredmény: a szennyezés csökkentése a legkisebb költségek mellett mehet végbe + ösztönző hatás

  20. Szén-dioxid kereskedelem • CO2-kibocsátási egységeket kapnak a vállalatok a Nemzeti Kiosztási Terv alapján • A nagy tüzelőberendezéseket működtető mintegy 250 hazai létesítmény a 2005-2007-es időszakban összesen mintegy 93,7 millió - egyenként 1 tonna szén-dioxid kibocsátására feljogosító - kvótával gazdálkodhat • Az egységek nagy részét az érintettek díjtalanul kapják meg, de ha nagyobb mennyiségű szén-dioxidot bocsátanak ki, energiahatékonysági fejlesztésekkel kell csökkenteni emissziójukat, vagy külső vásárlásokkal kell pótolni kvótahiányukat, vagy büntetést fizet: 2007-ig tonnánként 40 eurót, 2008-tól 100 eurót, ráadásul a büntetés megfizetése után is meg kell venni az egységet • a kibocsátási egységek ára 5-30-10 euró között tonnánként

  21. Rossz kiindulási alap: • feltételezés: a szennyezés okozta károk kizárólag a szennyezés mértékétől függnek – nem igaz • szennyezés helye és ideje is fontos (napszak, évszakokhoz kötődő pl. vízjárási különbségek) • az adók mértékét és a szennyezési jogok árát is módosítani szükséges, helytől és pl. évszakoktól tenni függővé – nehéz alkalmazási lehetőségek

  22. b) szennyezési jogok modellje kiindulási alap: - egyes szennyező anyagokra meghatározzák az összkibocsátás mennyiségét - ezt részekre osztják, és a részmennyiségeket mint szennyezési jog tekintik - ezen jogokat az állam időközönként leértékeli - a jogok kölcsönözhetők és eladhatók Előny: a szennyezés csökkentése a költségek optimumán valósul meg, biztosítja a szennyezés-kibocsátás állami előírásoknak megfelelő alakulását

  23. Gyakorlati megvalósításban gondok: - összkibocsátás meghatározása nehézkes – más országokból is jön szennyezés, egy országét mérni nem lehet külön - pontos kibocsátási adatok szupertitkosak - ökológiai kockázat: ha nagy térbeli kiterjedésű a szennyezési jogok piaca, a szennyezés mennyisége újra elosztódik a régiók között, szennyezési gócok - különösen érzékeny állatok, növények sínylik meg, nem lehet védettséget biztosítani a területen

  24. III. Egyéb szabályozó eszközök - kizárólagos tulajdonjogok a környezeti javakhoz való korlátlan hozzájutást és kihasználást korlátozni kell (pl. ipari üzem túlzott szennyezőanyag kibocsátása a település területén (övé a kizárólagos tulajdonjog a légtérre) - a károsult fizetne a szennyezőnek a csökkentésért!) - elméleti jelentőség - jótállási kötelezettség ha a kibocsátó szennyez, törvényben rögzített módon köteles kártéríteni, ösztönöz az emisszió csökkentésére

  25. - kövéd. megállapodások előnye a rugalmasság, összhang a kövéd. hatóság és a gazdaság szereplői között - ágazati: hatóságok és gazdasági ágazatok közt - regionális: adott terület több gazdasági ágát érintő kövéd. feladatoknál - fajlagos költségek csökkentése - lakossági: lakosság és üzemek közt - adókedvezmények közteherviselés elvén nyugvó kö.politikai eszköz, a közületek a kövéd. kiadások egy részét vagy egészét magukra vállalják, a kialakuló kövéd. ipar támogatására használható fel

  26. - környezetvédelmi informálás és tanácsadás akkor hasznos, ha sok szereplő figyelmét kell felhívni egy bizonyos tevékenység vagy használat következményeire Igény rá: demokratikus társadalom, környezettudatos viselkedés, kövéd. szabályozás bővülése, szigorítása - környezetvédelmi emblémák a kereslet fokozódik a környezetbarát termékek iránt, megkülönböztető jelzéssel ellátott áruk, pl. kék angyal, zöld nyilak Gond a versenyképesség az ár tekintetében

  27. A környezetvédelmi érdekek érvényesülésének legfontosabb területei: • - közigazgatás • - polgári jog • büntetőjog • Közigazgatás • Az állam érdekében jár el, közhatalmat gyakorol, kényszerít ki. • A) Közvetlen megelőzést szolgáló eszközei:

  28. engedélyezés • Ez az előfeltétele valamely tevékenység folytatásának illetve létesítmény létrehozásának • tv-ben meghatározott dokumentumok benyújtása, vizsgálatok elvégzése szükséges • - közvetlen engedélyezés: kisebb jelentőségű eseteknél, pl. fakivágás engedélyezése • - közvetett: a kövéd. érdekeit csak szakhatóságként lehet érvényesíteni

  29. b) környezeti hatásvizsgálat kötelező az 1995. LIII. tv. mellékletében vagy kormányrendeletekben (pl. 314/2005.) felsorolt beruházások, tevékenységek, technológiák esetén, a nyilvánosságot is bevonó és tárgyalásokat igénylő hatástanulmány elkészítése céljából A környezeti hatásvizsgálat: eljárás, feladata meghatározott emberi tevékenységek, és produktumaik következtében várható körny. hatások feltárása, a hatások értékelése, bemutatása, hogy a döntési folyamatban a környezeti követelmények érvényesüljenek. A vizsgálat lefolytatása a kérelmező feladata és költsége, minimális tartalmi követelmények:

  30. a megvalósítandó tevékenység és cél leírása, megvalósítás helye, ideje, kivitelezési mód, időtartam, indokoltság • az érintett és adott állapotú környezet bemutatása és jellemzőinek leírása + esetleges politikai, jogi körülmények bemutatása • a tervezett tevékenység reális alternatíváinak bemutatása, a null-állapot is! Miért azt választja? • - minden előbbi alternatíva várható környezeti hatását és kiterjedését, becsült jelentőségét feltárni – közvetett és közvetlen, rövid és hosszabb távú hatások!!

  31. - a valószínűsíthető eü., szociális és gazdasági hatások leírása, minden változathoz - közbenső intézkedések leírása, amelyekkel az esetleges káros hatások csökkenthetők, kiküszöbölhetők, kompenzálhatók + költségvonzatai - módszerek, eljárások bemutatása, amelyeket alkalmaznak és a hiányosságok bemutatása, az eredményre vonatkozóan is! - folyamatos ellenőrzés és utóellenőrzés biztosítása + költségvonzatai - társadalom bevonása és a tanulmány közérthető változatának elkészítése

  32. Először környezeti tanulmány (régebben előzetes hatástanulmány) készül, döntéshozatal elősegítésére, lakossági fórumokon tárgyalás Itt bemutatásra kerülnek: - előzmények, tevékenység, potenciális hatótényezők és hatások, várható hatásfolyamatok, állapotváltozás előzetes minősítése, állásfoglalás, mellékletek

  33. Ezután (régebben részletes körny. hatástanulmány) környezeti hatástanulmány a hatásfolyamatok vizsgálatainak dokumentálására. A konkrét megvalósításból eredő folyamatokat mutatja be. Készül még tájékoztató összefoglaló pl. lakosság részére, és körny. hatásjelentés – a döntéshozó informálására, a tanulmányról és a lakossági felszólalásokról, módosításokról

  34. c) környezeti állapotfelmérés (auditing) létező termelő üzemek, technológiák körében cél: meghatározza valamely meglévő környezethasználat környezetre gyakorolt hatását, különösen változás esetén Akkor szükséges, amikor a környezeti hatásvizsgálat, de ellentétben vele, elsődlegesen az eddigi körny. hatások felmérésére irányul, okokat és következményeket figyel, de foglalkozik a várható hatások felmérésével is. Egyfajta vállalati önellenőrzés, folyamatos információ szolgáltatás, hatékonyság jellemzése.

  35. d) termékminősítés kormányrendeletben vagy tv. mellékletben követelményi lista felállítása, a KHV-re nem kötelezett anyagok, eljárások és technológiáknál. Itt is kell a kövéd. hatóság engedélye. Csak pozitív minősítésnél lehet új terméket stb. bevezetni, ezt a termékismertetőben közlik is. e) határértékek alkalmazása - immissziós (terhelhetőségi) és emissziós (kibocsátási) ezek bírságolás alapjául szolgálnak, nem a megelőzésben jutnak szerephez

  36. f) védetté nyilvánítás • - eltérő védelmet igénylő területek eltérő követelményi rendszerrel bírnak • megelőzésben van szerepe • védőterület, védősáv kialakítása • B) Kötelezések, korlátozások, ellenőrzés • Közvetlen, hatékony beavatkozás a környezetre ártalmas magatartásokba • 3 csoport:

  37. a) cselekvés elrendelése (pl. füstgáztisztító felszerelése) b) cselekvéstől tartózkodás – tilalom, korlátozás (pl. határértékhez a kibocsátást) c) cselekvés abbahagyása, megszüntetése (pl. illegális hulladék elhelyezés, az anyagok megsemmisítése) Ellenőrzés - önellenőrzés: az általa végzett tevékenységet bizonyos szempontok szerint vizsgálja, méri, jelenti, a rendszeres ellenőrzésre nincs mód, de alapinformációkat nyújthat a hatósági ellenőrzéshez

  38. - társadalmi ellenőrzés – részvétel a lakosság részéről, sok információ gyűjtése • hatósági ellenőrzés – kövéd. hatóságok, társhatóságok, önkormányzatok • C) Jogi szankciók • a) kövéd. bírság • - felelősség vállalását jelenti, határértéket meghaladó szennyezések következményeként Anyagi hátrányba hozás a cél, megfizetése nem mentesít a jogi vagy szabálysértési, kártérítési felelősség alól • Pl. szennyvízbírság, levegőtisztaság-védelmi bírság, termvéd. bírság, veszélyes hulladék bírság…

  39. Jellemzői: - jogellenes magatartásra reagál, - határértékekhez kötődik, - progresszivitás, - hatóság mérlegelhet az ösztönzés érdekében Céljai: - a környezetszennyező rászorítása a jogkövető magatartásra - kártalanítás a kövéd. alapokba befolyt bírságokból (KAC, VICE) - társadalmi értékítélet + büntetés

  40. b) szabálysértési felelősség magánszemélyek környezetkárosító magatartása ellen, akár szándékos, akár gondatlan, elsődleges büntetés a pénzbírság Polgári jog Az igények minden környezeti tárgynál és káros környezeti hatásnál azonos feltételekkel és eljárással zajlanak, a bíróságokon - személyek jogi védelme: testi épség, egészség védelme - szellemi alkotások joga: pl. iparjogvédelem: valamilyen műszaki megoldásra jogvédelem (találmányok szabadalma, védjegy)

  41. - szomszédjog: tartózkodni kell minden olyan magatartástól, amely a szomszédot jogai gyakorlásában gátolja – szükségtelen zavarás ne legyen, de a zavarás valamely szintjét mindenki köteles eltűrni • - birtokvédelem: valaminek a birtokosára vonatkozik, ami őt megilleti, zavarás: ami veszélyezteti őt a birtoka feletti uralom gyakorlásában • okozott károkért való felelősség: „szennyező fizet elv”

  42. Büntetőjog Az egyéni felelősség megállapításának legsúlyosabban értékelhető formája, elég hatékony, komoly visszatartó erő Környezetkárosítás, természetkárosítás, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, állatkínzás – börtönnel sújthatók.

  43. KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK A lakosság növekvő érzékenysége a környezet iránt jelzi, hogy a környezettudatos magatartás, a kövéd. teljesítmény egy vállalat megítélésénél sarokkő lehet Környezettudatos vállalatirányítás - azon tevékenységek kézbentartása, amelyek hatással voltak, vannak és lesznek a környezetre - magatartási forma, amely alapján működtetik a vállalatot, hogy a tevékenységek, termelés és termékek ne veszélyeztessék az egészséget, ne terheljék a munkahelyi, települési és természeti környezetet

  44. Egy hosszú távon gondolkodó vállalat nem hagyhatja figyelmen kívül a környezeti hatások kérdését • Környezeti menedzsment • segít a problémák szisztematikus megközelítésében - így mindennapi tevékenységük részévé válik • A vállalat általános menedzsmentjének azon aspektusa, amely kialakítja, végrehajtja, bevezeti és megújítja a környezetpolitikai célkitűzéseket

  45. A KMR (környezeti menedzsment rendszer) vagy a KIR (környezetközpontú irányítási rendszer) a vállalat menedzsmentjének része • kiterjed a szervezeti felépítésre, tervezésre, feladatkörökre, folyamatokra és erőforrásokra

  46. Célja: segítsen - a környezeti hatások, tényezők és kockázatok meghatározásában és kezelésében - rövid-közép-hosszú távok célok kitűzésében + költség-haszon egyensúlyban - programok végrehajtásában - alapelvek meghatározásában – kövéd. felelősségről szólva - erőforrások meghatározásában és a felelősök kijelölésében - feladatok és hatáskörök meghatározásában és dokumentálásában - elvek terjesztésében

  47. A KIR egy adott vállalatnál törvényi előírások és környezeti hatások alapján fogalmazza meg a stratégiát A kiépített rendszer a káros környezeti hatásokat minimalizálja, felülvizsgálat és tanúsítvány készül A rendszer teljeskörűen biztosítja a működés kövéd. felülvizsgálatát és a gazdasági lehetőségek, az adott műszaki színvonal általi korlátokat

  48. A vállalati környezeti menedzsment eszközei - külső fél által tanúsítható KIR - hulladékminimalizálás, energiaracionalizálás, tisztább technológiák - dolgozók képzése, ösztönzése - ökokontrolling - logisztika átalakítása - ökológiai könyvvitel - környezetbarát termékek - életciklus-elemzés - ökomarketing - környezeti jelentések

  49. KIR • szabvány, a szervezet környezeti teljesítményének figyelése és javítása a feladata • garancia arra, hogy a vállalat a környezeti vállalásokat teljesíti • MSZ EN ISO 14 001:1997. • Célja a törvényi előírások tükrében a környezeti hatások azonosítása és kontrollja, a környezeti terhelés folyamatos csökkentése.

  50. Bevezetésének előnyei: - versenyképesség megtartása - javuló külső kapcsolatok + image - hatósági kapcsolatok javulása - fejlesztési lehetőségek - haváriákból eredő hatások csökkentése - export lehetőségek növekedése - nagyobb bizalom - hatékony menedzsment

More Related