Gyermekkori beszédhibák és kezelésük

1. Gyermekkori beszédhibák és kezelésük Dr. Závoti Józsefné PhD

2. Logopédia fogalma • Olyan gyógyító, fejlesztő tevékenység, amely a beszédzavarok felismerésével és korrekciójával foglalkozikl, gyógypedagógiai, pszichológiai és orvostudomány elméleti és gyakorlati megalapozottságra és tevékenységre épülő speciális beavatkozás. Pl. (Rhinophonia aperta) Orvosi műtét-----logopédiai beavatkozás----pszichológiai kezelés

3. Beszédpatológia- logopédia A beszédpatológia komplex tudományterület a beszédzavarok – kutatásával - megelőzésével - diagnosztikájával - korrekciójával foglalkozik medicinális- Foniátria pedagógiai, gy.p.-i - Logopédia

4. A logopédia célja • A beszédhibák megelőzésével, a már kialakult beszédhibák és azok következményeként fellépett másodlagos elváltozások korrekciójával ép beszéd létrehozása. • A beszédhibával küzdő egyén számára a komplex személyiségfejlődést figyelembe véve elősegíti az önmegvalósítás, a társadalmi integrálódás megvalósítását.

5. A logopédia feladata • Tanulmányozza a beszédet, annak fejlődését, zavarait • Fejleszti a logopédiai diagnosztikát • Felvilágosító munkát végez (szülők, pedagógusok, orvosok) • Együttműködik (szülők, pedagógusok, orvosok, más szakemberek)

6. Logopédiai tevékenység szervezeti háttere Közoktatási és egészségügyi törvény szabályozza Intézmények: Oktatási-nevelési intézményekhez kötötten pedagógiai szakszolgálat keretében - logopédiai óvoda - logopédiai osztály - beszédjavító intézet - korai fejlesztő központok - gyógypedagógiai intézmény - általános iskola Egészségügyi ellátás keretében - kórházakban – fül-orr-gégészet - neurológia - idegsebészet osztályain

7. Logopédus képzés Logopédiai tevékenységet • a gyógypedagógusképzésben az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon logopédia szakon • Pedagógiai karokon logopédus képzésen belül • A képesítési követelményeket teljesítő, erről hivatalos oklevéllel (diplomával) rendelkező szakember végezhet.

8. A verbális kommunikáció Az emberi közösségek tagjainak alapvető szükséglete a kölcsönös érintkezés, a kommunikáció---------nyelv, beszéd Beszéd nélkül nem lehetséges, társadalmi, közösségi élet • A verbális (nyelvi) kommunikáció a kommunikáció egyik fajtája. • Alkalmazása során az információközlés nyelvileg szerkesztett, mondattanilag tagolt formában (beszéd, írás) történik, amelyet a fogadó fél auditív, vizuális vagy taktilis úton érzékel, és a kód ismeretében feldolgoz.

9. A nyelv • Társadalmi produktum • Egyazon közösségek, nemzedékek alkotása • A társadalom életében változik, módosul • Az adott környezet alakítja az egyénnél • A nyelvi környezet a gyermeki nyelv fejlődésének meghatározója (Salimenes krónikája)

10. A beszéd • Egyéni produktum • Egyénhez fűződik, az egyén élettani működésének és a környezet nyelvi hatásainak a következménye • Kifejező mozgás, látható, érzékelhető • Akaratot, érzelmi állapotot fejez ki • Hangok összessége, melyeket egy adott közösség azonos rendszerek, szabályok alapján használ • A beszélő rendszerekhez, szabályokhoz alkalmazkodik --------ez maga a nyelv • A gondolkodás eszköze Információs értéke van a verbális jelek mellett a beszédben • prozódiai elemeknek (hangsúly, hanglejtés, ritmus, tempó, hangszín, hangmagasság) • Metakommunikációs eszközök (arcmimika, gesztus, testbeszéd, távolság)

11. A beszéd fiziológiója • A beszédet az idegrendszer irányításával pszichikus és fiziológiai funkciókkal hozzuk létre. • A hangképzés folyamata: Idegrendszer tüdő gégefő toldalékcső garat száj orrüreg

12. Tüdő ---a beszéd létrehozásában a levegőáramlást szolgálja • Gége---a légcső legfelső porcán van, elzárja a légcsövet az evés és ivás közben, itt jön létre a hangrezgés, a beszédhang alapját képező zönge

13. Garatüreg – gégét a szájüreggel köti össze • Szájüreg /rezonátor/ - lágyszájpad - kem.szájpad - uvula - nyelv legaktívabb - fogak - ajkak - orrüreg

14. Hangképzés szervei

16. Magánhangzók képzése

18. A verbális kommunikáció akadályoztatottságával járó főbb sérülések- Beszédfogyatékosság- Hallássérülés- Mutizmus

19. Beszédfogyatékosság • A beszéd és nyelvi teljesítmények biológiai/organikus, funkcionális okok következtében kialakuló súlyos érintettsége, amelynek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességben, a szociális kapcsolatokban. • Megjelenési formák:- A beszédfejlődés súlyos elmaradása- A beszédfolyamatosság sérülése- A beszéd és hangképzés sérülései- Olvasás-, írászavar

20. Beszédakadályozottság • A kommunikációs problémák átfogó megnevezése • Lehet: öröklött szerzett organikus funkcionális • Különféle tüneti szerveződésekben és kiterjedtségben (hangadás, beszéd-és nyelvi fjelődés, beszédfolyamatosság, olvasás, írás teljesítményében, nyelvi produkciók változásaiban

21. Beszédzavar • A beszédszervi központ fejlődési és működési akadályozottsága folytán jön létre, érintve a kommunikációs teljesítmények több területét, hangzó-kifejező beszédet, nyelvi működést, fonológiai, morfológiai, szintaktikai és szemantikai szerveződést

22. Beszédhiba • A beszédbeli akadályozottság legenyhébb formái • A beszédhangok képzésének eltérő formái, nyelvi ügyetlenség

23. A nyelvi- és beszédfejlődést befolyásolja • a szociokultúrális hatások • A nyelvi környezet hatásai • A pszichés feltételek hatásai

24. Óvodás- és iskoláskorú gyermekek beszéd-rendellenességei Hangadás • Diszfónia • Megkésett beszédfejlődés • Fejlődési diszfázia Artikuláció zavarai • Pöszeség • Orrhangzós beszéd Beszéd folyamatosság zavarai • Dadogás • Hadarás Olvasás-írás zavarai

25. Beszédhibák tipizálása Diszfónia (beszédhang problémája hangszín) organikus, funkcionális Megkésett beszédfejlődés • Expresszív beszéd időbeli, morfológiai, grammatikai, fonológiai eltérése • Receptív beszéd fejlettsége • Jó szó- és mondatmegértés • Az expresszív és receptív beszéd diszkrepanciája • Gyermeknyelvi szavak továbbélnek • Dysgrammatizmus • Általános pöszeség(több hangcsoport, 10-13 hang helytelen ejtése) • Beszédrefigyelés jó, beszédmegértés jó • Amire megtínítják, jól alkalmazza • A nyelvi formák lassú kialakulása nem társul a pszichikus müködés egyéb zavaraihoz (kivétel a mozgásfejlődés terén) • 2-3-4 évesen kifejezett tünetek • 5-6 évesen a javulás jól tapasztalható • A kognitív és szocializációs fejlődésben nem idéz elő zavart

26. Beszédhibák tipizálása Fejlődési diszfázia Az expresszív beszéd és receptív beszéd időbeli és strukturális zavara (morfológiai, grammatikai, fonológiai, szemantikai szinten) Szó- és mondatalkotás hiányos Szómondatok, szótöredékek, mondatöredékek Részképességek halmozott zavara Aktív-passzív beszéd diszkrepanciája Fonológiai eltérések, hangátvetések, kihagyások Szóalak rövidítése, érthetetlenség Akusztiko-motoros integráció zavara Egy-egy jól ejtett szó 4-8-9 évesen gondot jelent még a nyelvi formák helyes alkalmazása, nehezen alkalmazza kommunikációs eszközként a nyelvet A beszédfejlődés stagnál, mintha ért. Fogy. Lenne A nyelvi és részképesség zavarok nem intelligencia függőek, de a mentális érés lassú (hosszabb időben a szemléletes gondolkodástól az elvont gondolkodás eljutás)

27. Etiológiai (oki ) tényezők • (sok tisztázatlan kérdés) • agyi érés zavara vagy lelassúbbodása • centrális szerveződs zavara • környezeti hatás • familiáris eredet • pszichoszociális faktorok

28. Pöszeség • Legelterjedtebb beszédhiba (74-75 %) • Életkori előfordulás: 3-4 év 60 % 5-7 év 40 % 10 év 10 % Felnőttek 2.4 %

29. Definíció • A pöszeség a beszéd tisztaságának olyan zavara, amely egy adott nyelvközösség artikulációs normáitól tér el. Egy adott nyelv fonémáinak eltérő kiejtése. • Típusok: - Funkcionális pöszeség - Organikus pöszeség – a szervezetben fennálló elváltozás, kóros státusz okozza a pöszeséget.

30. Organikus pöszeség A szervezetben fennálló elváltozások, kóros státusz okozza a pöszeséget • Központi idegrendszeri elváltozások (centrális eredetű) • Beszédszervek elváltozásai (perifériás) - ajakra - fogakra (prognathia, progénia,

31. Organikus pöszeség mélyharapás, élharapás, nyílt harapás) - nyelvre (lenőtt, nagy) - ajak- szájpadra (hasadék)

32. A pöszeség kiterjedtség szerint • Általános pöszeség (13 hang vagy több hangcsoport helytelen ejtése) • Részleges pöszeség (1-1 hangra vagy hangcsoportra kiterjedő) Tünetek szerint • Hangtorzítás (rossz képzési hely pl. interdentális szigmatizmus) • Hangcsere (pl. sapka – szapka) • Hangkihagyás (pől. Éhajó – ajó)

33. A pöszeség terápiájának feladatai • Általános logopédiai vizsgálat, szükség esetén kiegészítő szakorvosi (neurológiai, foniátriai) és pszichológiai vizsgálattal. • A vizsgálati eredmények elemzése és az összefüggések értelmezése alapján differenciált diagnózis felállítása. • Az egyéni korrekciós terv kidolgozása a logopédia sajátos módszereivel, szükség esetén orvosi segítséggel. • A logopédus tervszerűen készítse elő, fejlessze ki és rögzítse a helyesen képzett beszédhangokat, majd építse be a folyamatos beszédbe. • Korrigálja a beszédhibával együttjáró esetleges nyelvi-grammatikai zavarokat, fejlessze a gyermek szókincsét, kifejező készségét. • Együttműködés más pedagógussal szülővel

34. Pöszeség terápiájának célja • tiszta, a köznyelvi ejtésnormáknak megfelelő artikulációt • Kiépíteni a nyelvi közlés formájában megjelenő, annak alapjául szolgáló fonológiai rendszert. • a tiszta artikuláció segítségével megteremteni a beszédhibás gyermek számára az információk befogadásának, feldolgozásának és továbbításának lehetőségét • a harmonikus személyiség kialakításának feltételeihez.

35. Pöszeség terápiája, módszertani rendszere • A I. Előkészítő szakasz: • 1.      motoros képesség fejlesztése • 2.      auditív percepció fejlesztése •  II. Hangfejlesztés szakasza - Hangfelidézés •  III. Rögzítés szakasza •  IV. Automatizálás szakasza •  V. Motoros differenciálás szakaszajak- és nyelvügyesítő gyakorlatok

37. Dadogás (nem folyamatos beszéd jelenségköre) • Előfordulása a populációban 2 %-os • Fiúknál gyakoribb 77, 9 %-ban • 3 éves korban és iskolakezdésnél gyakoribb (3-5%) • A beszéd ritmusának zavara, amikor is az ember pontosan tudja, hogy mit akar mondani, de a hangok akarattalan ismétlése, elnyújtása vagy elakadása miatt nehezen tudja azt elmondani

38. Tünetek Az elsődleges tünetek alkotják a dadogás magját, míg a másodlagos tünetek reakciók a dadogásra. Az elsődleges tünetekhez tartoznak: • hangok, szótagok, szavak gyakori ismétlődése • hangok megnyújtása • csendes vagy hangzó blokádok • A bezésd összeredezettségének görcsös, spasztikus zavara • A légzés, hangadás és a folyamtos beszéd gátoltsága • Alkati alapokon nyugszik • Gyakran párosul más beszédhibával (pöszeség, hadarás)

39. A másodlagos tünetek között vannak ( amik az elsődleges tünetek leküzdését szolgálják) • Az izmok megfeszítése, • grimaszok, • bevezető szövegek használata, • a nehéz hangok elkerülése segítik a beszédet. • Más stratégiák használatával a beszédet, mint olyat igyekeznek elkerülni. • Gyakori a megakadástól való félelem, a szégyenkezés és a kisebbségrendűségi érzés.

40. Oki háttér • Szomatogén eredet • Pszichogén eredet • Pszichoszomatikus eredet • a fő hajlamosító tényezők a beszédfejlődés rendellenességei • az érzékeny idegrendszer • az átállított balkezesség • fő kiváltó okok pszichés tényezők: a huzamosabb ideig tartó szorongás, az ijedtség, a félelem, és a tartós érzelmi feszültség.

41. Típusok • Nem folyamatos beszéd (élettani dadogás) (klónusos tünetek ) • Kóros dadogás (klónusos, tónusos, klonotónusos)

42. Enyhítő, súlyosbító tényezők • Mikor nem dadog a dadogó • Mikor jelentkezik a görcsös dadogás • Nehéz hangok (p,b,dt,t k,g, m,) • Légzési sajátosság (mellkasi izmok fokozott tónusa átterjed a gégeizmokra, ahol hirtelen zárlat kelezkezik – görcs) • Együttmozgások (arcizmok, nyelv kiöltése, csettintés, szemhunyorítás stb) • Prozódiai jellegzetességek (gyors beszéd, lmonotónia, sztereotípia stb)

43. Pszichés sajátosságok • Logofóbia • Szocializációs problémák • Étkezési zavarok • Alvászavarok

44. Élettani dadogás jellemzői Ellentét áll fenn a beszéd tartalmi és emocionális valamint a motoros képességek között Nem tudatos a hiba A görcsök a száj- és nyelvre korlátozódik Együttmozgások nincsenek Nincs beszédfélelem ---Tanácsadás

45. Élettani dadogásValódi dadogás • Gondtalan energikus • Élénk beszédkésztetés • Tartalmi-kiviteli diszkrepancia • Folyamatos beszéd • Szótag, szóismétlés • Félénk, bátortalan • Beszédfélelem • Expresszív beszéd gátoltsága • Megszakított • Elnémulás, erős görcs

46. Tanácsok szülőknek, pedagógusoknak az élettani dadogás esetén • Ne mondják a gyermeknek, hogy dadog. • Ne ismételtessék meg, ne javítsák a beszédét. • Ne szakítsák félbe a gyermek beszédét, mindig legyen idő őt meghallgatni. • Ne produkáltassák mások előtt, ha ő nem szeretné. • Ne fárasszák túl a gyermeket sem szellemileg, sem fizikailag. • Amikor fáradt a gyermek, keveset beszéltessék. • Ajánlott a közös bábozás, mesekönyv-nézegetés, éneklés. • Nyújtsanak nyugodt, halk, dallamos beszédpéldát.

47. Dadogás terápia • a logopédiai, pszichológiai esetleg orvosi vizsgálat eredményét • a dadogás etiológiáját (okát) • a dadogó egyén életkorát • a dadogás súlyosságát • a dadogó személyiségét • a környezet befolyásolhatóságát

48. Cél • A logopédus - intenzíven és komplex módon - a dadogó érzelmi életére és értelmi tevékenységére egyaránt ható, tervszerű munkával és logopédiai módszerekkel a lehetőségek határain belül teremtse meg a folyamatos beszédet, • az egyéni sajátosságoknak megfelelő beszédtempó és - ritmus, továbbá • a helyes hangsúlyozás kialakításával járuljon hozzá • a kommunikációs zavar leküzdéséhez és • az esetlegesen fellépő másodlagos tünetek megszüntetéséhez.

49. Élettani dadogás terápiájának komponensei • a mozgáskészség fejlesztése, a testtartást általánosan fejlesztő, játékos utánzógyakorlatok, • a kommunikációra irányuló játékos gyakorlatok, • a légzés és a lazitás gyakorlatai tudatositás nélkül • "rejtett" módon, játékos hang- és mozgásgyakorlatokba ágyazva • a tér- és formaérzéket fejlesztő gyakorlatok, • ritmusgyakorlatok: a zenei és beszédritmust fejlesztő feladatok mozgásformákhoz kötve, • mozgásgyakorlatok témák utánzása alapján, megszüntetését célzó • mozgásgyakorlatok témák utánzása • a beszédfélelem oldását, illetve megszüntetését célzó gyakorlatok, • a tárgyakkal végzett cselekvés és a beszéd összekapcsolása.

50. Kisgyermekkori dadogás terápia • mozgásfejlesztő gyakorlatok, • lazító gyakorlatok, • a légzés szabályozása énekléssel és verses gyakorlatokkal összekötve, • a hangadás gyakorlatai, a hangerő és a hangszín szerepének megismertetése, használatának játékos formákban történő gyakorlása, • az artikulációs bázis fejlesztését célzó, a helyes időtartamú és pontos képzésű hangok és hangkapcsolatok játékos gyakorlása, • a helyes hangindítás és zöngeképzés kialakításának gyakorlatai, • ritmusgyakorlatok, • cselekvés és a beszéd összekapcsolása, • a fogalmak, szavak tartalmának tudatosítása, a szómegtalálási készség fejlesztése, szókincsbővítés játékos gyakorlatokkal, • a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a képzelet fejlesztését szolgáló gyakorlatok, • játékos utánzások, énekek, versek dramatizálása, tanult mozgások alkalmazása, • a gondolatok szóbeli megfogalmazását elősegítő gyakorlatok.