KLÍMAVÁLTOZÁS: ILLÚZIÓK ÉS VALÓSÁG Van-e, lehet-e átfogó válasz a klímaváltozásra?

1. KLÍMAVÁLTOZÁS:ILLÚZIÓK ÉS VALÓSÁGVan-e, lehet-e átfogó válasz a klímaváltozásra? Dr. Rakonczai János SZTE j.rakonczai@geo.u-szeged.hu

2. Divatos dolog a klímaváltozással és következményeivel foglalkozni. Valós-e a probléma? Ismerjük-e (és főként a döntéshozók) a nálunk is tapasztalható, jól mérhető következményeket? Tisztában vagyunk-e vele hogyan alkalmazkodhatunk a változásokhoz? Van-e az emberiségnek kimutatható hatása a légkörre? 2008 Budapest

3. Van-e globális felmelegedés/melegedés?

4. A LÉGKÖR ÖSSZETÉTELE, IDŐBELI VÁLTOZÁSA Ezzel összefüggésben a hőmérsékletek is változtak – a változásnak természeti okai voltak és lehetnek a jelenben is.

5. A hőmérséklet-változás háttere: az üvegházhatás

6. A legfontosabb üvegházgázok mennyiségének változása

7. A fontosabb üvegházgázok arányai (egyenértékre átszámolva) a kibocsátásban (A) és a légkör felmelegítésében (B) 2007-ben (a vízgőz nélkül)

8. A globális felszíni hőmérséklet alakulása éves és tízéves átlagok alapján (1880-2005)

9. Az IPCC legújabb, 2008-as értékelése szerint B1-600 ppm, A1B-850 ppm, A2-1250 ppm

10. Globális következmények 1. Az átlagos évi csapadék trendje 1900-2000 Sivatagosodási folyamatok világszerte

11. Globális következmények 2. • A jeges területek változásai • Sarkvidékeken – az állandó jég csökkenése • Gleccserek visszahúzódása • Szárazföldeken – talajfagy csökkenése, hóhatár emelkedése, A gleccserekben tárolt átlagos vízmennyiség éves változása (km3) A nyári állandó jég kiterjedése az Északi-sark vidékén 1978-2008

12. Globális következmények 3. A világtenger szintváltozása A világtenger 1 méteres szintemelkedése által veszélyeztetett terület, népesség és gazdasági érték kontinensenként A tengerszint emelkedése száz év alatt 20 cm! De csak a grönlandi jég elolvadása 7 métert jelentene.

13. Globális következmények 4. Szélsőségesebb időjárás, szaporodó katasztrófák A nevet kapott és ezen belül a hurrikánná erősödött szélviharok száma az észak-atlanti térségben (1945-2005) A természeti katasztrófák által okozott kár, és annak trendje 1950 és 2007 között (milliárd dollár)

14. És ha az előzőek nem voltak meggyőzőek

15. És ha az előzőek nem voltak meggyőzőek

16. A GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK FONTOSABB HAZAI VONATKOZÁSAI Sok hatás – sokk hatás (2006. augusztus 20) Szárazodó Duna-Tisza köze Szélsőségesebb időjárás Árvizek, belvizek

17. Magyarország hőmérséklete és a változás trendje a 20. században Magyarország csapadékviszonyai és annak trendje 1901-2009 (mm) A gond ezekkel, hogy nagy ingadozásokat mutatnak! Keressünk olyan mutatókat, amik jobb trendet mutatnak – és objektívek, mérhetőek! Talajvíz, biomassza, talaj, táj

18. Szárazodó Duna-Tisza közi hátság? Az 55-ös út Mórahalomtól K-re 2010. június 3. A Duna-Tisza közi hátság Jánoshalmától É-ra

19. De ugyanezen a napon Borotától ÉNy-ra

20. 2000 Kb. 1000 – 1500 km2-en alig visszafordítható folyamat 2003

21. Talajvíz-változás Bócsa Borota

22. Az idei belvizeket nem kellene a klímaváltozás nyakába varrni minden áron! Táji léptékben kisebb volt a vízborítás, mint az elmúlt évszázad legszárazabb évében, 2000-ben!

24. Akkor mi volt/van most? Országos adatok alapján: 2009 július-szeptember -60mm 2009 október-december +70mm Mórahalmi csapadék adatok 1999: 845 mm 2000: 246 mm 2010 január-június: 540 mm

26. Vissza a klímaváltozáshoz! Aszály vagy szárazodás? Azaz a természetes változékonyságba könnyen beilleszthető-e a változás, vagy tartósabb trendszerű változás részesei vagyunk?

27. Mit „szól” ehhez a táj …? … és az ember?

28. Biomassza változása

29. 2003

30. A klímaváltozás nem egyenlően érinti területeinket! Összehasonlító területek Ez lehetőséget teremtheta tájak klímaérzékenységének meghatározására (tájökológiai vizsgálatokkal kiegészítve). Cél egy klímaérzékenységi térkép elkészítése az Alföldre, mint a változásokban leginkább érintett tájra.

31. Talajváltozás

32. Nem nyilvánvaló következmény sor CSAPADÉK CSÖKKENÉSE ↓ TALAJVÍZ TARTÓS VÁLTOZÁSA ↓ TALAJOK ÁTALKULÁSA ↓ AVEGETÁCIÓVÁLTOZÁSAI ↓ TÁJVÁLTOZÁS Már negyedszázad alatt is már jelentős változások!

33. Hogyan alakul a klímánk a jövőben?

35. És a közelebbi jövőben? (A most kiadott MTA összefoglaló alapján)

37. Mit tehet a gazdálkodás? Valós, aránylag gyorsan megvalósítható alkalmazkodás a klímaváltozáshoz (az EU egyik új klímastratégiai eleme). Vízvisszatartás – ahol lehet (minden vízkészletet az ökológiai szempontokat is figyelembe véve) és folyók mellett – azok vízkészletére alapozva – öntözés. Víz/talajnedvesség megőrző gazdálkodás!! Az esetek többségében nem működik „az apáink is ezt csinálták és ráadásul jól csinálták” stratégia. A szárazodó klímához kell alakítani a szántóföldi gazdálkodás műveleteit: pl. tarlóhántás, szántás ideje, növényvédelmi technológiák (vegyszeres vagy kapálásos módszer). Fel kell készülni az új típusú kártevők szerepének erősödésére. Fontos az ilyen jellegű szakmai tájékozódás.

38. Rendszeresen visszatérő téma: Kell-e Duna-Tisza csatorna a homokhátság vízhiányának enyhítésére? Miután a kritikus területet éppen nem érintené. De a közgazdasági és környezeti hatásokat sem szabad csak egyoldalúan figyelembe venni. Nem!

39. Árvíz és klímaváltozás Az árvíz a mérsékelt égövi folyók természetes jelensége, de …

40. … az elmúlt évtizedekben hazánkban néhány „új” sajátossága is megfigyelhető: • bármikor előfordulhat, • az árvízi szintek már messze nem csak a vízhozamoktól függ … Így nem csak a klímaváltozás az oka az árvízi problémáinknak!

41. Összegzésként: Részletesebb felbontásban még nincsenek megfelelő klíma-modelljeink. A klímaváltozás esetleges hatásait inkább csak sejtjük, kevés a jól megfogható trendszerű, és bizonyítottan a klímaváltozáshoz köthető változás (ami van, annak szerepe elsikkadni látszik). A változások nem azonos mértékben érintik hazai tájainkat! (Meg kellene határozni tájaink „klímaérzékenységét”! – vannak ötleteink) A klímaváltozás nem lehet ürügy indokolatlan beavatkozásoknak! Azaz átfogó válaszok a klímaváltozásra nincsenek, nem is lehetnek – azokat vélhetően területileg differenciáltan kell megkeresnünk!

42. Köszönöm a figyelmet!