A turisták csoportosítása a szabadidő szempontjából

1. A turisták csoportosítása a szabadidő szempontjából

2. Turisták csoportosítása a szabadidő- és életcél szempontjából

4. Kemény turizmus tömegturizmus kevés idő gyors közlekedési eszközök, fix útuterv, külső késztetés, importált életstílus, látványosságok, kényelmes, passzív, kevés intellektuális felkészülés ill. annak teljes mellőzése, képtelenség idegen nyelvre felsőbbrendűség érzése, vásárlás, emléktárgyak, olcsó tárgyak, postai levelezőlapok kíváncsiság hangoskodás Szelíd turizmus utazás egyedül barátokkal vagy a családdal sok idő alkalomhoz illő, esetleg lassú közlekedési eszközök, spontán elhatározás, belső késztetés, született, örökölt életstílus tapasztalatok tevékeny, aktív, a cél országot érintő megelőző kutatás, idegen nyelv tanulás tanulási hajlandóság, ajándékok vitele, emlékezés, napló vezetés, új távlatok, fényképek, rajzok, festmények, tapintatos viselkedés csendes magatartás Új értékek és normák megjelenéseTurista magatartás

5. Új értékek a társadalom tagjai körében • Egészségtudatosság • Környezettudatosság • Nem anyagi szempontok • Az ismeretek és a társadalmi kapcsolatok bővítése • Független, önálló életstílus felfogás, az önmegvalósításra • Élmény- és élvezet orientáció • Változatosság iránti igény • Szabadidő tartalma eltöltése • Helyi lakosságnak turizmusba való integrálódása, közös programok, a turisták aktív részvétele a „méretre szabott” programokon • Biztonság iránti igény • Minőség- és ártudatosság • Időnek, mint verseny tényező • Piaci polarizáció „méretre szabott” • Tömegközlekedés nagyobb mértékű igénybevétele • Individualizált tömegturizmus • Nagyobb felelősségtudat

6. A jövő turisztikai indítékai és turizmus fajtái

7. A keresletet befolyásoló tényezők várható alakulása A turisztikai keresletet befolyásoló további tényezőknél az alábbiakat emeljük ki • Az állami befolyás szerepe a vendégfogadási feltételek javítása érdekében tovább erősödik, pl. komplex regionális programok megvalósításának komplex feltételrendszer vagy a beutazási feltételek javítása területén. • Társadalmi-demográfiai tekintetben • A szabadidő tovább emelkedése, • A turisztikai igénnyel, fizikai energiával és szabadon elkölthető jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok számának növekedése • A fiatal és idősebb korosztály nagyobb számú és arányú turizmusba való bekapcsolódása • A fiatal korosztály jelentős részénél a „mindentől” való elmenekülés vágyának erősödése • A középkorosztálynál a gyerekek felnövekedését követően a rugalmasabb szabadidő gazdálkodás • A társadalom tagjai iskolázottsági szintjének emelkedése • A turizmus számára eddig feltáratlan területek iránti fokozottabb érdeklődés várható.

8. A környezeti hatások közül a természeti és az építészeti környezet vonzó hatása és a városiasodás taszító hatása erősödik • A gazdaságihatásnál várható az életszínvonal javulása, a szabadon rendelkezésre álló jövedelemnek, az utazásokra fordítható pénzösszegnek – a nők munkavállalása által is alátámasztott – emelkedése és a technikai mobilitás további növekedése. A társadalom egyes rétegeinél azonban az életszínvonal várható javulása és a turizmushoz való viszony eltérő. A turisztikai szolgáltatások iránti szükséglet kielégítésében mutatkozó deficit leépítésének jelentős gazdasági-, diszkrecionális jövedelmi korlátai a társadalom egyes csoportjainál a jövőben is valószínűsíthetőek.

9. Az ajánlattevők tevékenységében várhatóan erősödik a piaci viszonyok, a potenciális turisták magatartása és a lehetőségek jobb megismerésére irányuló törekvés, a marketing szemlélet, az innovációs és vállalkozási, befektetési gondolkodásmód. Valószínűsíthető a vállalkozásoknak a környezeti érékek óvása iránti nagyobb érzékenysége. A környezeti problémák gyorsítják a „szelíd turizmus” formák és egyes túlterhelt térségekben a realizált kereslet limitált nagyságrendjének kialakítását.

10. Várható változások a potenciális turisták döntési magatartásában Figyelemreméltó változások várhatók a potenciális turisták döntési magatartásában is: • Az utazási döntés időpontjánál várható, hogy a hosszú döntés-előkészítés helyett előtérbe kerül a rövid időtartamú, spontán, az utazás megkezdése előtti döntés, elhatározás; ezzel összefüggésben várhatóan emelkedik a későn megrendelők száma; a gyors döntés-előkészítés az elektronikus információs rendszerek, a szabd rendelkezésű jövedelem, a szabadidő és a közlekedéseszköz kultúra egyaránt alátámasztják; kielégítésének feltétele a fogadóhelyen rugalmasan igénybe vehető szabd kapacitás; • Az utazás időpontja, az évszak tekintetében növekszik a téli utazások jelentősége; az időpont kiválasztást a rugalmas tervezés fogja jellemezni, várhatóan megszűnik a merev heti ritmusokhoz való ragaszkodás

11. Az időtartam, a tartózkodási idő tekintetében gyakoribbá válnak a rövidebb időtartamú utazások; • Az úti cél kiválasztásában nagy szerepe lesz annak, hogy a fogadó országok kínálata mennyiben képes alkalmazkodni a kereslet változásához; a „napos úti célok” meghatározó szerepe a továbbiakban is érvényesül; • Az utazás-szervezés módjánál egyrészt emelkedik az egyénileg utazók száma (itt nem szervezett keretek közötti egyéni utazásokra gondolunk) és aránya a „Do-it-yourself” szemlélet alapján, másrészt az utazási irodák által szervezett utazásokon belül az „átalány”-utazással szemben a „célcsoport”-turizmusra helyeződik a hangsúly (heterogén összetétellel szemben azonos érdeklődésűek homogén csoportja);

12. Az igénybevett közlekedési eszköz tekintetében a személygépkocsi aránya ugyan csökken, azonban nagyságrendjénél fogva továbbra is meghatározó lesz; a repülőgéppel és a vonattal utazók számának dinamikus emelkedése várható; • A szállásfajtáknál a para-szállodaipar iránti érdeklődés erősödése várható; • A programok tekintetében fokozódik az aktív időtöltés és az egyedi szolgáltatok iránti érdeklődés Az ismertetett várható változások – a turizmus motívumai és fajtái, a keresletet befolyásoló tényezők és a döntési magatartás tekintetében – országunk turisztikai kínálatának továbbfejlesztéséhez és a marketingkommunikációs tevékenységhez fontos információkat adnak.

14. Az euro-turistaéletstílus - kutatás Szabadság, üdülés Magánélet Az élet, mint fogyasztó Szakmai tevékenység Üzleti élet Társasági élet Kultúra Politika