Az egészségkárosodással élők munkaerő-piaci (in)aktivitása és foglalkoztathatósága

1. Az egészségkárosodással élők munkaerő-piaci (in)aktivitása és foglalkoztathatósága A TÁMOP 5.4.1-08/1-2009-002 SZ. KIEMELT PROJEKT V. KUTATÁSI PILLÉRÉNEK KERETÉBEN VÉGZETT „C” és„D” KUTATÁS EREDMÉNYEIBŐL Bernát Anikó, Gábos András és Tátrai Annamária Egészség és munkaerőpiac - Szirák, 2011. november 5.

2. A kutatásról • Egyéni munkaerő-piaci helyzet és foglalkoztathatóság • A háztartás anyagi helyzetének főbb mutatói

3. A kutatásról • Egyéni munkaerő-piaci helyzet és foglalkoztathatóság • A háztartás anyagi helyzetének főbb mutatói

5. Az elemzés témái • Bevezetés: a kutatás indíttatása, a mintavétel és az adatfelvételi folyamat • A népesség fő társadalmi-demográfiai és élettörténeti jellemzői • Akadályozottságbeli helyzet és egészségi állapot: szubjektív egészségi állapot, akadályozottság, fogyatékosság, adminisztratív minősítés • A társadalmi kirekesztettség anyagi vetülete: munkaerő-piaci helyzet, jövedelem és szegénység, anyagi depriváció, EU2020 szegénységi cél • Jóléti ellátások szerepe és az állammal kapcsolatos attitűdök • Foglalkoztathatóság: munkaképesség, szándék, a munkakeresés, az aktívak helyzete a munkaerőpiacon • A társadalmi kirekesztettség nem anyagi vetülete: kapcsolatok, aktivitás, elégedettség, attitűdök, diszkrimináció

6. Nem volt kontrollcsoport • Helyette: külső források • TÁRKI Omnibusz 2010. november – 2011. Január • TÁRKI Háztartás Monitor • TÁRKI Gazdaság és kultúra • Eurostat EU – SILC MEF, Életünk Fordulópontjai

7. A kutatásról • Egyéni munkaerő-piaci helyzet és foglalkoztathatóság • A háztartás anyagi helyzetének főbb mutatói

8. Gazdasági aktivitás

9. Egyéni gazdasági aktivitás Forrás: „D” kutatás 2010, N=2045

10. A foglalkoztatottság növelésének egyik célcsoportja • Négy feltétel a munkaerőpiacra való visszatéréshez: • Széles értelemben vett munkaképesség • Elhelyezkedési szándéka • Piacképes tudás, tapasztalat • Munkaerő-kereslet A munkába állás feltételei

11. Nem foglalkoztatottak között Igen Nem El tud-e képzelni olyan munkakörülményeket, munkavégzési formát, amely mellett hajlandó lenne dolgozni? 33% 67% Testi vagy pszichés problémája nem teljes mértékben korlátozza a munkavállalásban? 23% 77% Szeretne Ön munkát vállalni, elhelyezkedni? 27% 73% Az elmúlt két évben keresett munkát? 18% 82% Jelenleg keres munkát? 12% 88% Szerepel a munkaügyi központok nyilvántartásában? 9% 91% Munkaképesség és szándék Forrás: „D” kutatás 2010, N=1738

12. A munkaképesség megítélésének magyarázatára (logisztikus regresszió a nem foglalkoztatottak között) • Függő változó: 1 - el tud képzelni olyan munkakörülményeket… • Szocio-demográfia: • nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus • Etnikai identitás • Egészségi állapot • egészségkárosodás mértéke, szubjektív egészségi állapot • Élettörténet • 15 éves kora eltelt idő hány százalékát töltötte fizetett munkával • Milyen életkorban szembesült akadályozottságával? • Háztartásjellemzők • anyagi depriváció • akadályozott személyek száma a háztartásban

13. A nem foglalkoztatottak elhelyezkedési szándéka Forrás: „D” kutatás 2010, N=1720

14. Forrás: „D” kutatás 2010, N=1738

15. Forrás: „D” kutatás 2010, N=1738

16. Az elhelyezkedési szándék magyarázatára (logisztikus regresszió a nem foglalkoztatottak között) • Függő változó: 1 – aktív keresők, szeretne dolgozni, de nem keres • Szocio-demográfia: • nem, életkor (40-49, 50-54), iskolai végzettség, településtípus (megyeszékhely) • Etnikai identitás • Egészségi állapot • egészségkárosodás mértéke, szubjektív egészségi állapot • Élettörténet • 15 éves kora eltelt idő hány százalékát töltötte fizetett munkával • milyen életkorban szembesült akadályozottságával? • Háztartásjellemzők • anyagi depriváció, háztartás munkaintenzitása, akadályozott személyek száma a háztartásban • Alkalmasnak ítéli-e magát a munkavállalásra

18. Akadályok • Foglalkoztatási programok egy kiemelt célcsoportja lehet, akik …szeretnének dolgozni, de nem keresnek munkát • Az általuk említett akadályok struktúrája más • Képzettségüket nem érzik megfelelőnek (60%) • Álláslehetőségek hiányára hivatkoznak (60%)

19. A kutatásról • Egyéni munkaerő-piaci helyzet és foglalkoztathatóság • A háztartás anyagi helyzetének főbb mutatói

20. A háztartás gazdasági aktivitása: aktív háztartástagok száma (%) • - 100-ból 26 akadályozott és 52 egészségkárosodott háztartásában egyáltalán nem él foglalkoztatott. • Ugyanez az arány egy átlagos 18-62 éves felnőtt esetében 20%. • A szintek és a lejtő-mintázat azonos a hasonló egészségkárosodással élők körében, függetlenül a mintától • A 18-62 évesek és a szubjektíve akadályozottak esetében pozitív kapcsolatot találunk, a szintek azonban különböznek

21. A munkanélküli háztartásban élés kockázata (%) • Átlagosnál jobban érintettek az egyedülállók, az alacsonyan képzettek, a romák, az Észak-Magyarországon élők • Önálló hatások: iskolázottság, háztartás-összetétel (egyedülálló), fogyatékkal élő személyek száma, roma származás, • Az adminisztratív minősítés növeli a kockázatot, de a D minta 50%-nál alacsonyabb károsodással rendelkező tagjai esetében nincs önálló hatás

22. A háztartás gazdasági aktivitása: munkaintenzitás (%) Munkaintenzitás (EUROSTAT): - az aktív korú (18-62 éves) ht tagok az elmúlt 12 hónapban mennyit dolgoztak - a háztartás a teljes elvi kapacitását mennyire tudja kihasználni a munkaerőpiacon • - A 18-62 éves népesség 16%-a él tartósan munkanélküli háztartásban • Akadályozottak: 26%, egészségkárosodottak: 52% • A C és D mintabeli egészségkárosodottak adatai nem térnek el számottevően egymástól • A szubjektíve akadályozottak MI szerinti megoszlása a 18-62 éves népességéhez hasonló, de „inaktívabb”

23. Jövedelmi helyzet: egyéni és háztartásjövedelem • - Az akadályozottak egyéni jövedelme 10-, az egészségkárosodottaké 25%-kal marad el a 18-62 évesekétől • Az egy főre eső háztartásjövedelem és az OECD2-skálával számított ekvivalens jövedelem alapján ezek az elmaradások kisebbek, különösen az egészségkárosodottaknál

24. Jövedelmi helyzet: szegénységi kockázat • Szegénységi küszöb forrása: a TÁRKI 2010. november-decemberi Omnibusz vizsgálata • Szegénységi küszöb: az OECD2-skálával számolt ekvivalens mediánjövedelem 60%-a: 54 ezer Ft

25. Jövedelmi helyzet: szegénységi kockázat • Az akadályozottak szegénységi kockázata közel 20%-kal, az egészségkárosodottaké 40%-kal magasabb, mint a 18-62 éveseké • Az egészségkárosodottak körében a szegénység kockázata csökken az egészségkárosodottság mértékével, mintától függetlenül; ezt az eredményt a regressziós vizsgálat is megerősíti • Feltételezett okok: a háztartás-összetétel (több eá., kevesebb gyerekes), illetve a jóléti ellátások színvonalának különbségei; további elemzést igényel • Magas szegénységi kockázatú csoportok: egyedülállók, gyermekes családokban élők, legfeljebb általános iskolát végzettek, Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön élők, romák • Regressziós elemzés: az iskolázottság önálló hatása nagyon erős, erősebb mint a munkanélküli háztartásban élésekor becsült, a háztartás-összetételé viszont gyengébb

26. Az anyagi depriváció elemi indikátorai Kilenc elemi indikátor (Guio 2009, Eurostat, Social OMC) 1. A háztartás nem képes arra, hogy váratlan, nagyobb összegű kiadást saját forrásból fedezzen. 2. Az elmúlt évben előfordult, hogy pénzhiány miatt nem tudták befizetni a lakbért, lakástörlesztést, közös költséget, közüzemi díjat, pénzkölcsön törlesztő részletét A háztartásban élők anyagi okokból nem engedhetik meg, hogy… 3. évente legalább egy hétre elmenjenek nyaralni 4. legalább minden második nap húst egyenek 5. lakásukat megfelelően fűtsék 6. automata mosógépük legyen 7. színes televíziójuk legyen 8. telefonjuk (vezetékes vagy mobil) legyen 9. személyautójuk legyen

27. Az anyagi depriváció elemi indikátorai • Az egészségkárosodottakat minden tétel esetében lényegesen depriváltabbak, mint a 18-62 évesek vagy a szubjektíve akadályozottak • Utóbbiak azonban a fizetési késedelem és az autótulajdon hiánya tekintetében az egészségkárosodottakhoz hasonlóak • A magyarok leginkább az egyhetes nyaralást nélkülözik és hiányoznak a pénzügyi tartalékaik • A főbb szocio-demográfiai háttérváltozók szerinti deprivációs kockázatok mintázata hasonló a szegénység esetében megfigyelttel

28. Az anyagi depriváció aggregált indikátorai • Anyagi depriváció • 3+ elemi indikátor szerint deprivált • Súlyos anyagi depriváció • 4+ elemi indikátor szerint deprivált • (EUROSTAT) • A súlyos anyagi depriváció az egészségkárosodottak több mint kétötödét érinti, mintától függetlenül • Az akadályozottak kockázata azonos a 18-62 évesekével, közel egyharmados • Hasonló mintázat a súlyos anyagi depriváció esetében is, eltérő szint mellett

29. Az egészségkárosodottak súlyos anyagi depriváltsága • A szubjektíve akadályozottak körében a súlyos anyagi depriváltság elterjedtsége lényegesen kisebb, mint az egészségkárosodottak körében, hasonló a 18-62 népességével • Az egészségkárosodottak depriváltsága nem mutat számottevő eltérést az egészségkárosodottság szintje szerint

30. Az egészségkárosodottak súlyos anyagi depriváltsága • A súlyos anyagi depriváltság az átlagosnál magasabb azok körében, akik • egyedülállók • a háztartásban a legmagasabb iskolai végzettség a legfeljebb általános iskola • Észak-Magyarországon élnek • Romák • Regressziós elemzés az önálló hatások elkülönítésére • iskolázottság • háztartás összetétele • roma származás • A D mintába tartozó egészségkárosodottak súlyos anyagi depriváltsága statisztikailag nem nagyobb, mint a C kutatás orvosszakértői határozattal nem rendelkező almintájába tartozóké