260 likes | 371 Vues
Klíring és Elszámolás az európai szabályozás tükrében 2006. augusztus 29. Madlena Tamás KELER Zrt. Igazgató Marketing és Ügyfélkapcsolatok. Eur ópa amb íciói. Egységes piac megteremtése Versenyképesség a fő piacokkal (kapitalizáció és likviditás) Könnyű, szabad piacra lépés és hozzáférés.
E N D
Klíring és Elszámolás az európai szabályozás tükrében2006. augusztus 29. Madlena Tamás KELER Zrt. Igazgató Marketing és Ügyfélkapcsolatok
Európa ambíciói • Egységes piac megteremtése • Versenyképességa fő piacokkal(kapitalizáció és likviditás) • Könnyű, szabad piacra lépés és hozzáférés Európai valóság • Az alap infrastruktúrát adó rendszerek sokasága különböző interfészekkel • Határokon átívelő szolgáltatásokkal kapcsolatos kockázatok • Túlzott komplexitás és magas költségek a piaci szokványok diverzifikáltsága miatt
USA vs Európa: dupla méretű, egységes piac Méret:US • Tőzsdei kapitalizáció: $ 12.927Mrd • Hazai kötvények: $ 17.522Mrd • Repo: átlagos napinyitott áll.: $ 5.500 Mrd • Commercial paper: $ 1.300Mrd Infrastruktúra: • 4jelentős tőzsde • Egyetlen CCP, központi értéktárral (CSD) kombinálva • Egyetlen CSD, amely minden értékpapír típusra nemzetközi CSD is (ICSD) Szabályozás: • Ügyfél eszközök védelme egységesen szabályozott • Egységes szabályozási, jogi és pénzügyi környezet Méret:Európa • Tőzsdei kapitalizáció:$ 6.365 Mrd • Hazai kötvények: $ 9.792 Mrd • Repo: átlagos napinyitott áll.: $ 5.300 Mrd • Commercial paper: $ 800 Mrd Infrastruktúra: • Országonként 1 vagy több tőzsde • Elkezdődött a tőzsdék közötti konszolidáció (Euronext, OMHEX) • Nincs minden tőzsdén CCP klíring • Országonkénti 1 CSD Szabályozás: • Ügyfél eszközök védelme különböző szabályozás alá esik • Különböző szabályozási, jogi és pénzügyi környezet
Piaci következtetések A cross-border elszámolás drága, nem hatékony és kockázatos Díjak Hatékonyság Back-office költségek Kockázat Hazairészvények Alacsony (€ 0.25-1.50) Magas (> 95% elsz. arány) Alacsony (magas STP, harmonizáltpiaci szabályok) Alacsony (elszámolás jegybank pénzben, hazai szabályozás) Külföldi részvények Magas (€ 5 - €20) Alacsony (~ 80% elsz. arány) Magas (alacsony szintű automatizáció, többszörös interfészek, különböző piaci szabályok) Magas (kereskedelmi bank pénz, többféle szabályozás) Pótlólagos költségek a befektetőknek és a kibocsátóknak
Miért vált ilyen fontossá a harmonizáció? • A hatóságok és piaci felvigyázok megkülönböztetett figyelmet szentelnek az infrastruktúrák hatékonyság növelésének. Ennek „bizonyítékai”: • Giovannini csoport/Európai Bizottság • ESCB-CESR • G30 • Nem csak a potenciális költségcsökkenés miatt fontos, hanem vannak kvalitatív előnyei is: • Nagyobb mértékű standardizálás • STP szint növekedés • Kockázat csökkenés • Hatékonyabb kollaterál felhasználás • Új üzleti lehetőségek
Mi, értéktárak miért is kapcsolódunk aktívan a harmonizációs folyamathoz? • „A piacokat a post-trade infrastruktúrájuk határozza meg” – Alberto Giovannini • Képviselni tudjuk éselérhetjük a semlegességet • A piaci szereplők valamennyi szegmense között • A piaci struktúrák valamennyi típusa között • Kulcsfontosságú kapcsolatunk vanaz összes ügyfélkörön kívüli meghatározó érdekeltségekkel • Szabályozókés kormányzati testületek • Kibocsátók • Tőzsdék ésklíringházak
Giovannini csoport • Alberto Giovannini vezette szakértői csoport • EU bizottsági mandátum • EU-n belüli határokon átívelő klíring és elszámolási helyzet (infrastruktúra) elemzése • Általános követelményrendszer figyelembe vétele (CPSS-IOSCO ajánlások) • Alternatív piaci struktúrák azonosítása • Két beszámoló publikálása • 2001 - 15 a belső piac hatékonyságát korlátozó akadály azonosítása (privátszféra vs. közszféra) • 2003 - a 15 akadály lebontásához szükséges feladatok megállapítása a felelősök kijelölésével, sorrend és határidők felállításával
Giovannini akadályok • IT platformok/ interfészek diverzifikáltsága • A klíring és elszámolás helyének korlátozása • A társasági események kezelésének nemzeti különbsége • A napon belüli véglegesség meglétének/időpontjának különbözőségei • A távhozzáférés akadályai • Az elszámolási periódusok nemzeti különbségei • A működési idők és elszámolási határidők nemzeti különbségei • Az értékpapír kibocsátási gyakorlatok nemzeti különbségei • Az értékpapír kibocsátási helyére vonatkozó korlátozások • Az elsődleges forgalmazók és market maker-ek tevékenységének korlátozása • Az osztalék- és kamatadók külföldi közvetítők számára előnytelen procedúrái • Az adóbeszedési funkcionalitásnak az elszámolási rendszerbe történő integrálása • Az értékpapírok jogi kezelésének nemzeti különbségei • A bilaterális nettósítás jogi kezelésének nemzeti különbségei • A nemzetközi magánjog szabályainak egyenlőtlen alkalmazása
EU Bizottság Klíring és Elszámolás McCreevy listáján • Költség alapú megközelítés • USA vs. Europe • A határokon átívelőklíring és elszámolás általában kevésbé hatékony, drágább és kevésbé biztonságos, mint egy országhatáron belüli tranzakció (market failure) • EU Bizottsági Kommunikáció - 2004 Charlie McCreevy Európai Biztos Belső piac
A Bizottság célja • Liberalizáció és integráció • Szabad hozzáférés és választás joga a klíring és elszámolási rendszerek tekintetében • Giovannini féle akadályok eltávolítása • Versenypolitika • Általános EU versenypolitika alkalmazása • Egységes szabályozói és felügyeleti környezet • Level playing-field • Felelős vállalatirányítási struktúrák • Felhasználói irányítás + for-profit • Közzétételi kötelezettség
A Bizottság gyakorlati lépései • Egy tanácsadó és felügyelő munkacsoport létrehozása (CESAME) • Nyilvános népszerűsítés + tájékoztatás • Kapcsolattartás a privát és közszféra között, illetve a szakértői csoportokkal • Tanácsadás az EU bizottság részére • Jogi és adóügyi szakértői csoportok létrehozása • Legal Certainty Project • Fiscal Compliance Group (FISCO) • Az EU versenypolitika következetes alkalmazása • Adminisztratív diszkrimináció • Domináns piaci helyzettel való visszaélés • Mergers & acquisitions
A direktíva lehetséges tartalma Egy Klíring és Elszámolási Direktíva megalkotása az EU szintű egységes szabályozás érdekében • Szabad hozzáférés és választás jogának lehetővé tétele • Egységes szabályozói és felügyeleti környezet létrehozása • ESCB CESR – 2 szintű implementációs lehetőségek • Funkcionális megközelítés – definíciók • Tőkekövetelmények • Felügyeleti együttműködés – EU útlevél, hazai kontroll • Felelős vállalatirányítási struktúrák bevezetése • Közzétételi kötelezettség • Független audit committee • Közvetítői minőségben nyújtott szolgáltatások leválasztása és számviteli elkülönítése
ECSDA álláspont • Magas EU cross-border elszámolási költségek oka elsősorban a jogi, fiskális és szabályozói környezet széttagoltsága • A piaci infrastruktúrák mindössze 10%-al járulnak hozzá az összköltséghez • Hangsúly a Giovannini akadályok lebontásán • A direktíva létjogosultságának igazolása szükséges (RIA) • Egységes szabályozói környezet • Piaci verseny a cross-border szolgáltatások tekintetében – nincs CSD monopólium • Kockázat alapú, funkcionális megközelítés • Szükségtelen az alap és addicionális szolgáltatások számviteli elkülönítése • Az általános nemzeti és EU versenypolitika megfelelő és elégséges
Befektető országa Külföld Investor (befektető) CSD Issuer (kibocsátó)CSD (1) (3) Letétkezelő Letétkezelő (2) Az EU Bizottság megközelítésének gyengéje Erre a csatornára vonatkozna az esetleges Klíring és Elszámolási direktíva Erre a csatornára vonatkozó szabályozást tartalmaz a MIFID Ezen a csatornán keresztül bonyolódik a határokon átívelő klíring és elszámolás 90%-a.
As proposed by the Commission As agreed by the Council As endorsed by theEuropean Parliament As adopted in a Framework Directive As implemented with level 2 rules What the peoples of Europe really wanted Az EU szabályozás problémái
ECSDA teljesítmény • Disclosure Framework kérdőív • 36 standard megalkotása három Giovannini féle akadály lebontására • 18 standard megalkotása a párosítás témakörében • Konzultáció a piaci szereplőkkel • Elfogadott implementációs menetrend • Rendszeres beszámoló közzététele az implementációs folyamatról
Elégedetlen a privát szféra teljesítményének ütemével, jelentős harmonizációs előrelépés hiányában szabályozói beavatkozást helyez kilátásba Határidő: 2006. II. negyedév vége Fókuszban: Giovannini akadályok lebontása Értéktári linkek stabilizálása Szabad hozzáférés Ár transzparencia Banki és nem banki tevékenységek szétválasztása „Regulatory Impact Assessment” (RIA) várható közzététele A széttagoltság költségeinek számszerűsítése Rövid idő alatt jelentős előrelépés történt a piaci harmonizációban a Giovannini féle akadályok mentén, a közszféra viszont hátrányban van Együttműködésben más szakmai, érdekképviseleti szervezetekkel ECSA, ESF Eddig összesen 36 standard megalkotása 3 akadály lebontására Üzemidők, elszámolás véglegessége, társasági események További 18 standard megalkotása az elszámolási instrukciók párosítására Ütemezett implementáció Szabályozás a fiskális és jogi akadályok lebontásához szükséges Szabályozás és piaci harmonizáció EU Bizottság ECSDA
Code of Conduct • 2006. július 11. – jelentés az EU parlamentnek • Döntés: az EU szintű szabályozás (direktíva) helyett iparági megközelítés, garanciákkal • Jobb megoldás, mint a direktíva • 2006. október 31-ig szükséges kidolgozni a részleteket • ECSDA (CSD); EACH (CCP); FESE (tőzsdék)
Code of Conduct / Ár transzparencia Célok • Informatív árak • Tükrözzék a szolgáltatás valódi értékét • Információs asszimetriák csökkentése • A felhasználók tudják előre, hogy miért és mennyit fizetnek majd • A verseny élénkítése • Lehetővé váljon az árak és azok struktúrájának összehasonlítása
Code of Conduct / Ár transzparencia Javasolt megvalósítás (határidő: 2006. december 31.) • Az egyes szolgáltatások azonosítása, kondícióinak publikálása • Díjkedvezmények/ visszatérítések feltételeinek objektivizálása és nyilvánossá tétele • Ügyfél benchmark-ok • Árazás ügyfél típusonkénti megadása, leírása • Lehetőség a díjfizetési számlák rekonsziliálására • Az árak és kedvezmények külső monitorozása (bizottsági tanulmányok támogatása)
Code of Conduct / „Interoperability” és hozzáférés Cél • A piaci szereplők saját preferenciáik alapján választhassanak CCP-t és/vagy CSD-t. MiFID gyökerek • A távoli hozzáférés joga (remote access) külföldi infrastruktúrához • Az ügyletek (amennyiben nem CCP) elszámolási helyének a megválasztási joga, feltéve, ha létezik elszámolási kapcsolat a szabályozott piac és az érintett CSD között • A szabályozott piac joga arra, hogy kiválassza a neki megfelelő CCP-t és/vagy CSD-t
Code of Conduct / „Interoperability” és hozzáférés • „On demand” + „business case” alapon • Alapfeltételek teljesülése szükséges, hogy az elgondolás valós opció legyen: • A kereskedési platformok kötelezettséget vállalnak a CSD-kel és CCP-kel történő szerződéskötésre, és fordítva • A CCP-k és CSD-k kötelezettséget vállalnak az egymással szerződéskötésre (CCP-CCP, CCP-CSD, CSD-CSD) • Fair, transzparens és nem diszkriminatív hozzáférések, költség/ ár alapon • 2007. június 30-ig szükséges kidolgozni a részleteket és a határidőket • A Giovannini akadályok lebontása (a folyamat felgyorsítása) feltétele a hatékonyságnak
Code of Conduct / A szolgáltatások elkülönítése • Homályos célok és megvalósítási eszközök • Csak CSD-re vonatkozik • Számviteli elkülönítés biztosan szükséges, egyéb…. Csak bizonyos termékeknél • Megvalósítási határidő: 2007. december 30. • Példa 1. / dematerializált értékpapírok keletkeztetése • Alapszolgáltatás („core service”) • Csak számviteli elkülönítés szükséges, a javaslat szerint értékpapír kibocsátók / felhasználók bontásban • Példa 2. / kollaterál kezelés • Nem alapszolgáltatás • Nem csupán számviteli elkülönítés („unbundling”)
Code of Conduct / Monitoring Elvárás: átfogó, megbízható és gyors ellenőrző rendszer • Külső audit + nemzeti hatóságok (felügyelet, törvényhozó) • A Bizottság által összehívott ad-hoc egyeztetés • ECB, CESR, Bizottság: DG MARKT, DG COMP, DG ECFIN • Legalább negyedévente • A részletek kidolgozottsága érdekében párbeszéd jogi és technikai szakértőkkel • CESAME és piaci felhasználók bevonása
madlena.tamas@keler.hu www.keler.hu