1 / 29

A műszaki alapszakok célja és helyzete

Jobbágy Ákos egyetemi tanár oktatási igazgató, BME. A műszaki alapszakok célja és helyzete. a felsőoktatás célja a műszaki képzés célja a műszaki alapképzés célja. A felsőoktatás helyzete (problémái). elitképzés – tömegképzés egyetem – főiskola finanszírozás minőség regionalitás

trisha
Télécharger la présentation

A műszaki alapszakok célja és helyzete

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Jobbágy Ákos egyetemi tanár oktatási igazgató, BME A műszaki alapszakok célja és helyzete

  2. a felsőoktatás célja a műszaki képzés célja a műszaki alapképzés célja

  3. A felsőoktatás helyzete (problémái) elitképzés – tömegképzés egyetem – főiskola finanszírozás minőség regionalitás formális, informális, nem formális tanulás életen át tartó tanulás

  4. A felsőoktatás feladata megváltozott • Magna Charta Universitatum: „ … az ismeretek fiatalok közötti terjesztésén keresztül az egyetemeknek ma már a társadalom egészét kell szolgálniuk; …” • a korosztály 40 - 50 %-a részt vesz a felsőoktatásban.

  5. Elitképzésből tömegképzés • elitképzés szükséges a tömegképzésben is, • óvatosan a „gyakorlati ismereteket” adó képzéssel, • egy hallgatóra kevesebb oktatói energia jut, 2010/1990 ~ 1/4, • egy hallgatóra kevesebb költségvetési támogatás jut, 2010/1990 ~ 1/3, • DE: jó mérnökhöz jó hallgató és jó oktató kell.

  6. Törvényi keret Magyarországon • OM rendelet (15/2006): az alapképzési szakok számának radikális csökkentése (450  130), • DE: sok szakirány, sok mesterképzési szak, • műszaki területen a koncentráció korábban megtörtént, • új képzési és kimeneti követelmények: ugyanaz a BSc egyetemen és főiskolán.

  7. KK helyett KKK villamosmérnök BSc-vel rendelkezők képesek: – alapvető hardver és szoftver ismereteiket felhasználva számítógép kezelésére és programozására, – a villamos és nem villamos mérési módszerek elveinek gyakorlati alkalmazására, mechatronikai mérnök BSc-vel rendelkezők képesek: – a műszaki-gazdasági-humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére, – a mérnöki tevékenység társadalmi hatásának felmérésére és figyelembe vételére, – innovatív gondolkodásra, a tudomány és a technika fejlődési eredményeinek önálló követésére,

  8. „szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek” • készség új technológiák, szerkezetek, termékek megismerésére, megértésére, • a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozatalra, következtetések levonására, • tanulási készség, jó memória, • széles műveltség, • információ feldolgozási képesség, • környezettel szembeni érzékenység, • elkötelezettség és igény a minőségi munkára, • a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,

  9. A főiskolai és egyetemi képzés

  10. A főiskolai és egyetemi mérnökképzés egyetem első 3 év elmélet főiskola gyakorlat

  11. Szakképzési szintek felsőfokon

  12. Új képzési struktúra • Nem cél – lehetséges megoldás. • Műszaki területen jól illeszkedik az igényekhez. • A képzések specifikációjának (szaklétesítés és KKK) módosítása szükséges. • Alapdiploma ≠ főiskolai diploma. • Mesterdiploma ~ egyetemi diploma. • A társadalom nem ismeri, nem érti az új képzési rendszert…

  13. Milyen változás (lett volna) kívánatos a kétciklusú képzésben? Az első ciklusban: • szakon belüli specializáció csökken, • nagyobb súlyt kap az ismeretek alkalmazása (nem egyszerűen a több gyakorlat), • gyakorlat + labor: min. 60 kredit, • a „felhasználók” igényeinek jobb kiszolgálása.

  14. Milyen ismeretanyaggal rendelkező mérnökökre van szüksége Európának és Magyarországnak a XXI. században - a gazdasági szakemberek szerint? • megalapozott tudás (jó minőségű képzés eredményeként), • probléma megoldási készség, • önálló tanulásra való készség, • kommunikációs-, jogi-, pénzügyi-, menedzsment ismeretek, • nyelvtudás.

  15. Eltérő igények • nagyvállalat - kisvállalat, • gyártó cég - kereskedő cég, • multinacionális cég - hazai cég, • közszféra - versenyszféra, • ...

  16. A gazdasági szféra bevonása a mérnökképzésbe önálló laboratórium, projekt feladat, szakdolgozat, diplomamunka BSc-n: 20 … 30 kredit (600…900 óra) MSc-n: 30 … 40 kredit (900…1200 óra) • jelentős kiméret, • lehetőség a személyre szabásra.

  17. Felmérés a Műegyetem alapszakjain, 2009 – 2010.

  18. A Műegyetem a hazai mérnökképzés zászlóshajója műszaki alapképzési szakokon • az elsőhelyes jelentkezők száma csak a BME-n haladja meg az intézményi kapacitást, • államilag támogatott alapképzésre felvettek mintegy harmada a BME-re kerül, • felvételi pontszám: a BME-n a minimum jellemzően magasabb, mint máshol az átlag.

  19. Felvételi pontszám és a kreditekben mért előrehaladás • nincs szoros összefüggés egyik szakon sem, • az emelt szintű érettségit tettek szignifikánsan jobban teljesítenek, • a NEFMI felé jelezzük, hogy az emelt szintű érettségi, még inkább a felvételi szükséges lenne, • a középiskolások felé jelezzük az emelt szintű érettségi fontosságát.

  20. Tanulmányi okból eltávolítottak

  21. Tanulmányi okból eltávolítottak

  22. Igénybe vett félévek száma és teljesített kreditek eltávolításkor • jól működik az n x 15 kredites szűrés, • jellemzően a 2. aktív félév utáni szűrés eredményeként történik a tanulmányi okból való eltávolítás, • nagyon kevesen rendelkeznek 60-nál több kredittel az eltávolításkor.

  23. Félévente teljesített kreditek • Szakonként eltérő eredmények. • Jellemzően az első két félévben alacsony, magasabb féléveken növekszik, majd a végzéshez közeli egy-két félévben újra alacsony. • A 2006 szeptember után beiratkozottak közül sokan csak költségtérítéses képzésben tudják befejezni a tanulmányaikat.

  24. A féléves ösztöndíjindexek • az évfolyamok kreditindex (30 kreditre normált) átlaga alacsony, szakonként és az előrehaladástól függően nagyon eltérő, • nem ritka a 2,00-nál kisebb évfolyamátlag, akár felsőbb évben, • egy-egy nehéz tantárgy erősen befolyásolhatja.

  25. Az alapszakok tantervére vonatkozó adatok • sok a kis kreditértékű tantárgy, • sok a kis hallgatói létszámú tantárgy és szakirány, • az oktató/hallgató arány pontos megállapítása nehéz, • az alkalmazói ismereteket nyújtó tantárgyak (gyakorlat, labor) aránya a KKK-ban előírtnál magasabb, • az önálló munka aránya jellemzően magas, • vannak nagyon hosszú tantárgyláncok (előtanulmányi rend).

  26. Egyéb tanulságok I. • a középiskolások felkészültsége nem megfelelő, • keresztféléves mesterképzésre történő felvételi által okozott nehézségek, • az oktatói (és leendő munkaadói) elvárás még nem módosult (öt éves képzés/alapképzés), • szakdolgozat kimérete, elvárásai az oktatók számára szokatlanok,

  27. Egyéb tanulságok II. • a szakmai gyakorlat több karon nehézséget okoz, • az írásos anyagokkal való ellátottság nem minden tantárgynál megoldott, • a tantárgyak kreditértéke nem mindig arányos az elvégzéshez szükséges hallgatói munkával, • szigor ↔ megértés, • a felmérés rendszeres (évente történő) elvégzéséhez a szempontrendszert egyszerűsíteni kell.

  28. Javaslataim • a felsőoktatásra a középiskolában fel kell készülni, ennek sikerességét mérni kell, • társadalmi megegyezés kell az alapképzés szerepéről, • legyen lehetőség „egy íven” haladni a BSc-be való belépéstől az MSc diplomáig, • ne csőszerű legyen a BSc  MSc, legyen egy éves államilag finanszírozott átképzés, • ismeretkörönként legyen definiált a minimumszint, • a felsőoktatás tehetetlensége nagy, ne legyenek gyakran módosítások, mert akkor sosem lesz állandósult állapot.

  29. Köszönöm a figyelmet!

More Related