Pályaválasztási Teadélután

1. Pályaválasztási Teadélután Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 2012. október 8. Pósfai Péter közoktatási elnökhelyettes

2. FELVÉTELI A KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁKBAN

3. Változatlan alapelvek • Szabad iskolaválasztás a tanuló részéről • A középfokú iskolák igazgatói törvényben biztosított döntési jogának érvényesülése • Informatikai támogatás a felvételi eljáráshoz (KIFIR) és a központi írásbeli vizsgákhoz (Közfelvir)

4. Szabad iskolaválasztás a tanuló részéről • Tetszőleges számú jelentkezés • A jelentkezések sorrendjének meghatározása • A tanulói szándékok, a tanulmányi területek egyéni sorrendjének titkossága • Minden felvételi kérelem egymástól független, érdemi elbírálása az általános felvételi eljárásban • A tanuló a felvételi vizsgák után módosíthatja eredeti felvételi szándékait

5. A középfokú iskolák igazgatói törvényben biztosított döntési jogának érvényesülése • Saját hatáskörben döntenek a jelentkezők felvételéről • E jogkörük gyakorlásának módja: a tanulói rangsorok kialakítása tanulmányi területenként • A középfokú iskola igazgatója felajánlhatja a felvételizőnek az „átirányítást” egyik tanulmányi területrőla másikra

6. Informatikai támogatás (KIFIR - Közfelvir) • Egységes tanulmányi terület kódrendszer • A Tanulói adatlapok alapján adatbázis készül a felvételi jelentkezésekről • A középfokú iskolák igazgatói készen kapják a hozzájuk jelentkezett tanulók névsorát • A tanulói elhatározások, választások és a középfokú iskolák felvételi szándékainak a lehető legnagyobb mértékű összhangba hozása

7. Az általános felvételi eljárásban felvett tanulók számának változásai a KIFIR 13 évében, iskolatípusok szerint * A szakiskola és a speciális szakiskola együtt ** A számok a 2011/2012. tanévi felvételi adatok A 9. évfolyamra jelentkezett 87 581 fő, felvéve 96,2 %; ekkor még kimaradt 3 322 fő

8. Változások a középfokú felvételi rendszerében a 2012/2013. tanévben

9. A középfokú felvételi eljárást érintő fontos szabályok az Nkt-ben Nkt.50. § (2) A középfokú iskola és a kollégium – jogszabályban meghatározott keretek között – állapíthatja meg a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony létesítésének tanulmányi feltételeit (a továbbiakban: felvételi követelmények). A középfokú iskola és a kollégium a felvételi követelményeket a tanév rendjéről szóló rendelet által meghatározott időben a felvételi tájékoztatóban köteles nyilvánosságra hozni. A szakképző iskola a felvételt a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítéséhez kötheti. A pályaalkalmassági követelményeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. (4) Középiskolában – külön jogszabály szerint szervezett – központi írásbeli felvételi vizsga szervezhető. …

10. Részletes szabályozás a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben (26. § - 48. §) 27. § (2) Ha a középfokú iskola felvételt hirdet, a felvételi kérelmekről a) az általános iskolai tanulmányi eredmények (a továbbiakban: tanulmányi eredmények), vagy b) középiskola esetén a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga (a továbbiakban: központi írásbeli vizsga) eredménye, vagy c) középiskola esetén a tanulmányi eredmények, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei alapján dönthet. Szakiskola nem írhat elő írásbeli vizsgát, következésképpen szóbelit sem.

11. Mi tekinthető „tanulmányi eredmény”-nek? (20/2012.) 27. § (2) Ha a középfokú iskola felvételt hirdet, a felvételi kérelmekről a) az általános iskolai tanulmányi eredmények (a továbbiakban: tanulmányi eredmények), vagy b) középiskola esetén a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga (a továbbiakban: központi írásbeli vizsga) eredménye, vagy c) középiskola esetén a tanulmányi eredmények, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei alapján dönthet. (3) A (2) bekezdésben tanulmányi eredmények alatt kizárólag a középfokú iskolába felvételiző tanuló általános iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványában, félévi értesítőjében (ellenőrzőjében) szereplő osztályzatait, minősítéseit kell érteni. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése, minősítése nem számítható be.

12. Mit jelent a „helyi felvételi vizsga” ?(Nkt. és 20/2012.) Nkt.50. § (4) …Helyi felvételi vizsga csak központi írásbeli vizsga mellett, ahhoz kapcsolódva, és csak abban az esetben szervezhető, amennyiben a felvételi évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető tanulók számát. 20/2012. 33. § (1) A középfokú felvételi eljárásban – a 27. § (4) bekezdésben foglalt kivétellel (nemzetiségi) – csak központi írásbeli vizsga tartható. Helyi felvételi vizsga csak szóbeli lehet.

13. Egyéb felvételi feltételek (20/2012.) 27. § (5) Ha a középfokú iskola a művészeti vagy testkultúra tanulmányi területen hirdet felvételt, a (2) bekezdésben meghatározottak mellett további képességek, készségek meglétét is vizsgálhatja. 28. § (1) Sportiskolába az a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségügyi és fizikai képességfelmérési vizsgálat követelményeinek. (2) A katonai és rendvédelmi középfokú iskola a felvételt egészségügyi, pályaalkalmassági feltételekhez kötheti. (3) Ha a középfokú egyházi vagy magánintézmény vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működik, a tanulók felvételét valamely vallás, világnézet elfogadásához kötheti, és ezt a felvételi eljárás keretében vizsgálhatja. (4) A speciális szakiskolába a felvétel kizárólag a sajátos nevelési igényt megállapító szakértői bizottsági szakvélemény alapján történhet. (5) Az (1)-(4) bekezdésben szereplő, valamint a 27. § (5) bekezdésben meghatározott szempontok vizsgálatának eredménye a felvétel feltételekéntfigyelembe vehető, de a felvehető tanulók rangsorolásában nem játszhat szerepet.

14. Központi írásbeli(20/2012.) 29. § (1) A központi írásbeli vizsgához külön-külön feladatlapok készülnek azok részére, akik a) a nyolc évfolyamos gimnáziumba, b) a hat évfolyamos gimnáziumba, c) a középfokú iskola kilencedik évfolyamára jelentkeznek. Megszűnik a „tehetséggondozó” írásbeli.

15. Az általános iskolák feladatai a jelentkeztetésben (20/2012.) 37. § (1) Az általános iskola tanulója esetében a felvételi lapok kitöltését az általános iskola szervezi meg. A felvételi lapokat – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – az általános iskola a kitöltéséhez szükséges adatok ellenőrzése és rögzítése után a KIFIR rendszerben állítja elő, és megküldi a felvételt hirdető középfokú iskolába, valamint a Felvételi Központba. Az elektronikus rendszer használata az általános iskolák számára KÖTELEZŐ.

16. A „felzárkóztató” oktatási formák megszűnése (Nkt.) • Az Nkt. 95. § (8) bekezdése 2013. szeptember 1-jével hatályon kívül helyezi a Ktv. 27. § (8) bekezdését, megszüntetve ezzel a szakiskolában – a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében – meghirdethető alábbi felzárkóztató oktatási formákat: • 10 hónapos felzárkóztató oktatás alapfokú iskolai végzettség tanúsításával; • 20 hónapos felzárkóztató oktatás alapfokú iskolai végzettség tanúsításával; • 10 hónapos, a szakképzést előkészítő oktatás alapfokú iskolai végzettség megszerzése nélkül; • 20 hónapos felzárkóztató oktatás a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz.

17. A Híd programok belépése (Nkt. 14. § és 20/2012. 180 -182. §) • Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt, tanulmányait az általános iskola kezdeményezésére a Híd I. programban folytatja. • Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, abban a tanévben, amelyben tizenötödik életévét betölti, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba. • A Köznevelési Hídprogramok keretein belül szervezhető olyan osztály is, amely az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott szakképesítések körében folytatott szakiskolai képzés megkezdésére készíti fel azokat a tanulókat, akik általános iskolai tanulmányaikat a tankötelezettségük végéig nem tudták teljesíteni és hat általános iskolai évfolyamnál kevesebbet fejeztek be sikeresen. • Köznevelési Hídprogramok általános és középfokú iskolában szervezhetők. • A Híd képzést folytató intézmények csak 2013. március 31-éig kerülnek kijelölésre. A Híd programokba történő beiskolázás nem része a 2012/2013. tanévi középfokú felvételi eljárásnak.

18. Néhány dátum a 2012/2013. tanévi felvételiben • 2012. 10. 15. a középfokú iskolák tanulmányi területeinek megadása • 2012. 10. 31. a középfokú iskolák közzéteszik felvételi tájékoztatójukat • 2012. 12. 10. a tanulók jelentkezése a központi írásbeli felvételi vizsgákra • 2013. 01. 18-19. központi írásbeli felvételi vizsgák (pótló 01. 24.) • 2013. 02. 15. felvételi jelentkezési határidő • 2013. 02. 18 - 03. 08. a szóbeli meghallgatások az általános felvételi eljárás keretében • 2013. 03. 18-19. a tanulói adatlapok módosításának lehetősége • 2013. 04. 25. a középfokú iskolák megküldik a felvételi értesítéseket • 2013. 05. 02- 08. 30. rendkívüli felvételi eljárás

19. Változások az érettségi vizsgarendszerben2012-2016. (2012 őszén)

20. A 2012. őszi vizsgaidőszakban hatályba lépő változások

21. A vizsgaszabályzaton kívüli változások Nkt. 6. § (1) Az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály alapján kell meghatározni. Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít, a szakmai érettségi továbbá a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére képesít.

22. A vizsgaszabályzaton kívüli változások Sztv: 2. § 40. szakmai érettségi végzettség: a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakból és a szakközépiskola ágazata szerinti kötelező szakmai vizsgatárgyból álló érettségi vizsgával megszerezhető végzettség, amely az OKJ-ról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint munkakör betöltésére képesít. Az ágazat szerinti kötelező szakmai vizsgatárgy teljesítése a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti magasabb követelmények szerint teljesített érettségi vizsgatárgynak minősül; 21. § (2) A szakközépiskola a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon az ágazatára előírt szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei szerint felkészít a kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsgára. A szakmai érettségi vizsga vizsgakövetelményeit – a közismereti érettségi vizsga követelményeinek figyelembevételével – az ágazatokra előírt kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyak követelményei tekintetében a Kormány adja ki. 24. § (2) …Amennyiben a tanuló a négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból érettségi vizsgát tesz, a szakiskolában szerzett államilag elismert szakképesítést a tanuló kérésére középszintű szakmai érettségi vizsgának kell elismerni. /Nkt. 95. § (5) szerint a 6. § (2) bekezdésben, az érettségi vizsgatárgyak felsorolásában az e) pont (kötelezően választandó vizsgatárgy) „szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy” szövegrésze 2016. január 1-jén lép hatályba!/

23. A vizsgaszabályzaton kívüli változások 38. § (7) A független vizsgabizottság, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülő, a tanuló a kormányhivatalhoz, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a hivatalhoz – a döntést követő öt („3 munkanap”) napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést („törvényességi kérelem”) nyújthat be. A fellebbezést a kormányhivatal, a hivatal három munkanapon belül bírálja el. Eljárására az (1) és (3)–(6) bekezdést, valamint a 39. § (4) bekezdését kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezés benyújtására meghatározott határidő elmulasztásajogvesztő, igazolásnak helye nincs.

24. A vizsgaszabályzaton kívüli változások 53. § (2) Megszűnik a tanulói jogviszony… c) gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, d) szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább,

25. A vizsgaszabályzaton kívüli változások 56. § (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő, b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. (2) Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat.

26. A vizsgaszabályzaton kívüli változások 57. § (4) A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az érettségi vizsga, a szakmai vizsga, a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. A bizonyítvány tartalmazza az általa tanúsított végzettségnek, szakképzettségnek a Magyar Képesítési Keretrendszer, valamint az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását az erről szóló kormányrendelet alapján. A bizonyítvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló irat közokirat.

27. A vizsgaszabályzaton kívüli változások 82. § (6) A hivatal által vezetett Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzék tartalmazza azok nevét, szakterületét, lakcímét és munkahelyét, akik érettségi vizsga vizsgaelnöki megbízást kaphatnak. Az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékbe az vehető fel, aki mesterfokozattal, a 3. melléklet szerint középiskolában pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséggel, valamint 10 év középiskolai pedagógus-munkakörben vagy pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatói munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik, továbbá részt vett a vizsgaelnöki feladatok ellátásához szükséges szakmai felkészítésben vagy továbbképzésben.

28. A vizsgaszabályzaton kívüli változások 2. § (1) Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az az érettségi megszerzéséig, illetve az első szakképzettség megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata.

29. A vizsgaszabályzaton kívüli változások 94. § (4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy… m) azérettségiben részt vevő pedagógusok díjazásával kapcsolatos kérdéseket, az érettségi vizsgán való részvétellel összefüggő – a hivatal által megállapítható – vizsgadíj megállapításának elveit,… p) a térítésmentes, a térítési díj, valamint tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatások körét, … rendeletben állapítsa meg.

30. A vizsgaszabályzaton kívüli változások 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 33. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, a települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat (a települési és a nemzetiség önkormányzat a továbbiakban együtt: önkormányzat) és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményben térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat: ... bg) az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája,

31. A vizsgaszabályzaton kívüli változások 34. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatás intézmény, az önkormányzat, az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások: … e) az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája,

32. A vizsgaszabályzaton kívüli változások 35. § (4) A 33. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontjában meghatározott vizsgák körén túl az érettségi vizsga az alábbiak szerint díjköteles: a) a vizsgázónak a középszintű érettségi vizsgáért – ha a vizsgázó a jelentkezését nem egy adott középiskolába nyújtja be – az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15%-ának megfelelő, b) a vizsgázónak az emelt szintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25%-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie a Hivatal számára.

33. A vizsgaszabályzaton kívüli változások 35. § (5) A 34. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érettségi vizsgára jelentkező esetén, ha a vizsgaszervező nevelési-oktatási intézménybe nyújtja be a jelentkezési lapját, a (4) bekezdésben meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a térítési díj összegét a vizsgaszervező nevelési-oktatási intézmény számára fizeti meg. /a középszintű érettségi vizsga díja esetében/

34. A vizsgaszabályzaton kívüli változások 37. § (1) Az egyházi és a magánintézmény szolgáltatásainak igénybevételét tandíj fizetéséhez kötheti, kivéve, ha az egyházi vagy a magánintézmény közoktatási megállapodás, köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján részt vesz a köznevelési közszolgálati feladatok ellátásában, ebben az esetben a kötelező feladatellátásban érintettek vonatkozásában a 33–36. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. (2) A külföldi nevelési-oktatási intézmény és a nemzetközi iskola szolgáltatásainak igénybevételét tandíjfizetéshez kötheti. Ha az Nkt. 90. § (7) bekezdése alapján a miniszter köznevelési szerződést kötött a külföldi nevelési-oktatási intézmény vagy a nemzetközi iskola fenntartójával, a fenntartó a megállapodásban rögzítettek szerint csökkenteni köteles a tandíj mértékét.

35. A vizsgaszabályzaton kívüli változások 23. § (3) Az iskolai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza … c) az országos mérés-értékelés évenkénti eredményeit, … e) középiskolákban – évenként feltüntetve – az érettségi vizsgák átlageredményeit,

36. A vizsgaszabályzaton kívüli változások 20/2012. EMMI rendelet 7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza … bg) középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát, bh) középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit,

37. A vizsgaszabályzaton kívüli változások 15. § (1) Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, középiskolában tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. … A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. …

38. A vizsgaszabályzaton kívüli változások 74. § (6) Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban a pedagógiai programban foglaltak szerint kell eljárni.

39. A vizsgaszabályzaton kívüli változások 113. § (2) Névváltozás esetén a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, és az eredeti iskolai bizonyítványról – beleértve az érettségi vizsgáról és a szakmai vizsgáról kiállított bizonyítványt is – bizonyítványmásodlatot kell kiadni. Az eredeti bizonyítványt meg kell semmisíteni, vagy – ha tulajdonosa kéri – az „ÉRVÉNYTELEN” felirattal vagy iratlyukasztóval történő kilyukasztással érvényteleníteni kell, és vissza kell adni a tulajdonosának. (3) Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki, hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a hibás bizonyítványt ki kell cserélni. A csere az érintett számára díjmentes.

40. A vizsgaszabályzaton kívüli változások 114. § (1) A köznevelés rendszerében kiállított bizonyítványmásodlat az eredeti okirat pótlására szolgáló, a törzslap tartalmával megegyező, a kiállításának időpontjában hitelesített irat. (3) …Amennyibenaz eredeti érettségi bizonyítvány, szakképesítő bizonyítvány szerepel a hivatal vagy a szakképzésért felelős miniszter által kijelölt szervezet által vezetett központi nyilvántartásában, az eredeti bizonyítvány megsemmisítéséről, érvénytelenné nyilvánításáról és a másodlat kiadásáról a központi nyilvántartás vezetőjét értesíteni kell. (4) A bizonyítványokról, az érettségi és a szakképesítő bizonyítványokról másodlatot engedélyezett, sorszámozott bizonyítványnyomtatványon nem lehet kiállítani.

41. A vizsgaszabályzaton kívüli változások 133. § (1) Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. /A (2)-(9) bekezdések részletezik a közösségi szolgálat területeit, időkereteit (pl.: 1 óra = 60 perc, 1 alkalom 1-3 óra stb.), a teljesítésének javasolt 9-11. évfolyamra történő arányos elosztását, a fogadó intézmény illetve a koordináló pedagógus feladatait, a szolgálat dokumentálásának kötelező elemeit stb./

42. Változások a vizsgaszabályzatban 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet

43. Változások a vizsgaszabályzatban nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás - nemzetiségi oktatás (SNI) 6. § (7) Ha a vizsgázót a közoktatásról szóló törvény 30. § (9) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból mentesítették a középiskolában az értékelés, minősítés alól, vagy az Nkt. 56. § (1) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, akkor az adott tantárgy helyett a vizsgázó egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. A vizsgázó részére – amennyiben a tanuló tudásának értékelésénél az a középiskolai tanulmányok során is engedélyezett volt – engedélyezni kell az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, és biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt.

44. Változások a vizsgaszabályzatban • Hatályon kívül került a 7. § (5) bekezdése, amely az egyedileg akkreditált vizsgatárgyak akkreditálásának kezdeményezéséről szólt. • /Azaz: nem lehet a továbbiakban akkreditációt kezdeményezni./ • Hatályon kívül került a 11. § (9) bekezdése, amely a vizsgadíjakról szólt. • /A továbbiakban a vizsgadíjakat a 229/2012. Korm. rendelet szabályozza./ • 12. § (8) A jelentkezési lapot a kormányhivatalhoz postai úton tértivevényes küldeményben is be lehet nyújtani. A kormányhivatalhoz postai úton benyújtott jelentkezésnek magyarországi lakcímet, ennek hiányában magyarországi értesítési címet kell tartalmaznia. …

45. Változások a vizsgaszabályzatban • Változnak a vizsga sikeres letételének minimum feltételei: • 20-25% • 41. § (3), (4) – százalékérték és osztályzat • 54. § (2) a) – nemzetiségi érettségi - nyelvvizsga egyenértékűség • (emelt szinten 25%-59% - B2 komplex típusú NYV-biz.) • 10-12 % • 36. § (5) – szóbelin póttétel húzása • 41. § (2) – vizsgarészenkénti minimum; középszintű matematika írásbeli utáni szóbeli; „dupla szóbeli” speciális szabálya

46. A 2013. tavaszi vizsgaidőszakban hatályba lépő változások

47. Változások a vizsgaszabályzatban Fenntartóval kapcsolatos változások. Pl.: Régi: 11. § (4) Október-novemberi vizsgaidőszakban abban a középiskolában lehet érettségi vizsgát tartani, amelyiket a kormányhivatal – a fenntartói önkormányzat jegyzőjével, illetve más, nem önkormányzati intézményfenntartó esetén a fenntartó képviselőjével egyetértésben arra – kijelöl. A középiskolák kijelölésénél biztosítani kell a nemzetiségi nyelven való vizsgázás lehetőségét. Új: 11. § (4) Október-novemberi vizsgaidőszakban abban a középiskolában lehet érettségi vizsgát tartani, amelyiket a kormányhivatal – a fenntartó képviselőjével egyetértésben – arra kijelöl. A középiskolák kijelölésénél biztosítani kell a nemzetiségi nyelven való vizsgázás lehetőségét.

48. Változások a vizsgaszabályzatban A járási kormányhivatalokkal kapcsolatos változások. Pl.: Régi: 18/B. § (4) A Hivatal vezetője a feladatlapokat – fenntartóra tekintet nélkül, a körzetközponti jegyzők közreműködésével – átadja a vizsgabizottságot működtető intézmény megbízottjának. A körzetközponti jegyzők – a vizsgaszervező intézmények számának figyelembevételével – e tevékenységükhöz kapcsolódó költségeik fedezéséhez központi támogatást kapnak. Új: 18/B. § (4) A Hivatal vezetője a feladatlapokat – fenntartóra tekintet nélkül, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) közreműködésével – átadja a vizsgabizottságot működtető intézmény megbízottjának.

49. Változások a vizsgaszabályzatban 61/B. § A katonai alapismeretek érettségi vizsgatárgyból érettségi vizsgát emelt szinten első alkalommal a 2012/2013. tanév május-júniusi vizsgaidőszakban lehet tenni.

50. A 2014. tavaszi vizsgaidőszakban hatályba lépő változások