A szájüreg normál flórájának kialakulása és funkciója

1. A szájüreg normál flórájának kialakulása és funkciója

2. A szájüreg normál flórájának kialakulása I. • Az újszülött szájürege steril, de Candida sp. és Lactobacillus sp. átmenetileg kimutatható a születés utáni időben • Legfontosabb befolyásoló szerepe az anyai szájflórának van! • 1-2 órával a születés után megjelennek a normál szájflóra aerob és fakultatív anaerob tagjai, S. salivarius, S. mucilaginosus, Neisseria sp.

3. A szájüreg normál flórájának kialakulása II. • Fogáttörés: a két új kolonizálható felszín megjelenése miatt megváltozik a normál flóra • Zománc: S. mutans S. sanguis} aerob Actinomyces sp. Gingivalis sulcus Fusobacterium sp.Prevotella sp. } anaerob Treponema

4. A szájüreg normál flórájának kialakulása III. • 6-14 éves korban: maradó fogazat kialakulása (anaerob akár 90% is lehet) • Időskor: a fogak elvesztése után a S.mutans, S. sanguis, Lactobacillus sp. eltűnnek a normál szájflórából (~fogatlan gyermek flórája) • Protézis. Candida albicans • Staphylococcus sp.

5. Az emberi szájüregből több mint 800 speciesbe tartozó baktérium izolálható • Gingivalis sulcus : 103 CFU/ml • Nyál : 107-108 CFU/ml • Parodontális tasak: 109 CFU/ml

6. Négy alapvetően különböző felszín áll a baktériumok rendelkezésére a szájüregben • Szájnyálkahártya • Gingivalis sulcus • Fogak (implantátumok) • Tömések, fogpótlások

7. Ajkak átmenet a bőr flórája (Staphylococcus sp., Micrococcus, Propionibacterium sp.) és a szájüreg (Sterptococcus sp., Gram-negatív anaerobok) flórája között Nyelv Streptococcus a domináló flóra Veillonella sp. Actinomyces sp. Prevotella sp.(rossz szájszag) Palatum Streptococcus sp Haemophilus sp. Actinomyces sp. Veillonella sp. Gram-negatív anaerobok Nyál 108 CFU/ml A szilárd felszínekről vagy a nyálkahártyáról való lelökődéssel kerülnek a nyálba, ezért az összetétel igenváltozó Mikrokörnyezetek a szájüregben

8. Mikrokörnyezetek a szájüregben Fogak:cariogen flóra S. mutans S. salivarius S. sobrinus L. acidophilus Neisseria sp. Actinomyces sp.

9. Mikrokörnyezetek a szájüregbena gingivalis sulcus normál flórája

10. Három fő tényező befolyásolja a mikroorganizmusok megtelepedését a szájüregben • Fizikokémiai faktorok (hőmérséklet, oxigén tenzió, pH) • Gazdaszervezet (nyál, gingivalis sulcus) • Bakteriális faktorok • (szájhigiéne, étkezési szokások)

11. Fizikokémiai faktorok I.hőmérséklet • A normál testhőmérséklet 36-37oC • A szájban a hőmérséklet igen széles határok között változhat • Az orális baktériumoknak alkalmazkodniuk kell a szélsőséges hőmérsékleti ingadozáshoz • Jégkrém -5oC • Forró ételek +55oC • A hőmérséklet különbség: 60oC!!!

12. Fizikokémiai faktorok II.oxigén tenzió • Supragingivális plakk: az oxigén nyomás változik a plakk érettségétől függően • Kezdetben aerob körülmények, magas oxido-redukciós potenciál • A fakultatív anaerob baktériumok oxigén felhasználása és bakteriális metabolitok oxigén redukiója révén ▼ • 3-5 napos plakkban az oxido-redukciós potenciál mínusz érték → anaerob körülmények

13. Gazdaszervezetnyál • Antitestek • sIgA (a baktériumokkal aggregálódva gátolják a kötődést a szövetekhez) • IgG (az orális baktériumok ellen termelt ellenanyagok) • Glikoproteinek • Nagyszámú, különböző glikoprotein • Gazdag aminósavakban • Az orális streptococcusoknak specifikus glikoprotein-kötő receptoraik vannak, melyek segítik a rögzülést a fogfelszíneken

14. Gazdaszervezetnyál • Nonspecifikus faktorok: olyan anyagok, melyek nem specifikusan gátolják a baktériumok szaporodását • lizozim: a bakteriális peptidoglikánt bontja laktoferrin: fémek megkötése laktoperoxidáz: a hipotiocyanát ion képződését katalizálja

15. Gazdaszervezetgingivalis sulcus folyadék • A gingivalis sulcus a plazmából származó folyadékot tartalmaz • Nagy mennyiségű ellenanyagot és egyéb immunológiailag aktív összetevőket tartalmaz pl.: komplement fehérjéket • A domináló immunglobulin az IgG, melynek feladata a kolonizáció megakadályozása

16. Bakteriális faktorok • Sejthez kötött virulencia faktorok: poliszaccharidtok mikrokapszula nyák specifikus adhéziós proteinek: fibrinogén fibrin fibronektin trombin vitronektin kollagén

17. Hidrofobicitás a nem specifikus sejtfelszíni adszorptív hidrofoicitás a tapadást Az aggregatív hidrofobicitás a maszkírozást szolgálja Specifikus enzim-szubsztrát felismerés:a bakteriális adhezinek és a receptoraik közötti specifikus kapcsolat Bakteriális faktorokSzelektív adhézió: két fő mechanizmus

18. Adhéziós mechanizmusok Epitheliális sejtfelszín Lipofil felszíni molekulák • töltésű • glikoproteinek - Hidrofób adhezinek - Divalens kationok - töltésű adhezinek Baktérium ++ ++ - - Baktérium

19. A szájüreg normál flórájának funkciója • A szervezet védelme az exogén, pathogén mikroorganizmusokkal szemben pl.: S. mutans bakteriocin termelése

20. A dentális caries mikrobiológiája

21. A dentális plakk kialakulása • Szerzett pellicula • Iniciális kolonizáció • Másodlagos plakk-képződés, a plakk érése

22. A dentális plakk kialakulása I. • Szerzett pellicula kialakulása fogmosás után szinte azonnal újraképződik a nyál mucinjából, glycoproteinekből, és ásványi anyagokból jön létre

23. Reverzibilis 10-100 nm közelség Gyenge kötés Fizikokémiai interakció: Elektrosztatikus erő Van der Waal’s erő Irreverzibilis 2 nm közelség Erős kötés Hidrogén kötés adhezinek A dentális plakk kialakulása II.iniciális kolonizáció

24. A dentális plakk kialakulása III.Másodlagos plakk-képződés, a plakk érésekorai kolonizálók

25. A Streptococcus mutans szerepe a dentális plakk kialakulásában I.

26. A Streptococcus mutans szerepe a dentális plakk kialakulásában II.

27. Szájüregi baktériumok által termelt EC polysacharidok

28. Fusobacterium spp. Prevotella intermedia Porphyromonas gingivalis Tannerella forsythensis Campylobacter rectus spirochaeták A dentális plakk kialakulása IV.késői kolonizálók

29. Biofilmképzés • A mikrobák adhézióját követően azok az általuk, vagy a biológiai felszín (nyálkahártya) termelt poliszaccharid matrixba ágyazottan szaporodnak tovább • A képződménybe további mikroorganizmusok települhetnek, ami egy mikrobaközösség, konzorcium kialakulását okozza • A biofilm leszakadó, planktonikus fázisba kerülő részei a szervezet egyéb helyein újabb biofilm kialakulását eredményezhetik

30. A biofilm mögé bújt baktériumok a fagocitákkal szemben is rezisztensek. • A baktériumokáltal termelt alginát, amely a biofilm legfontosabb alkotórésze, a gazdaszervezet immunválaszát provokálja. • Az alginát lineáris szerkezetű kopolimer, amelyet -1,4-kapcsolt D-mannuronsav és különböző mennyiségű C-5 epimer L-glukuronsav alkot. • Az alginát, ill. a biofilm képző baktériumok folyamatos antigén-antitest reakciót indukálnak. A termelődő antigének hatására immunkomplexek alakulnak ki, melyek az odaáramló neutrophil granulocitákkal együtt lerakódnak a szövetekben és progresszív elváltozásokat okoznak.

31. Biofilmképzés lépései

32. Exopolisaccharid polimer Hidrofób molekulák Receptor-ligand Van der Waal’s kötőerők Glikoprotein üledék Hidrofób kölcsönhatás Passzív anyag felszíne

37. Biofilmképzés • A biofilmképzés a speciális példája az ökológiai eseménysorozatoknak, „succesion”-nak • A biofilm fő polimerjei a poliszacharidok és proteinek, melyek szerepet játszanak a baktérium stresszel szembeni túlélésében. • megtalálható számos helyen a normál humán szervezetben is (fogak felszíne,testüregekbe helyezett katéterek, kanülök, protézisek, pacemakerek, sebészeti dréncsövek) • Megakadályozza, az antibiotikumok hozzáférését a baktériumokhoz és azt, hogy kifejtsék hatásukat.