A termelésirányítás folyamata

1. A termelésirányítás folyamata 2. előadás

2. Folyamat • A tevékenységek összefüggő láncolatát folyamatnak nevezzük. • Térben és időben lejátszódó tevékenységek meghatározott láncolata, amelyek valamilyen igény kielégítésére, illetve valamely probléma megoldására irányulnak. • A folyamatok elemzése lehetővé teszi a szervezetek megismerését, áttekintését.

3. A folyamatok input-transzformáció-output szerinti tagolása

4. Folyamatok a szervezetben • értékesítés, • fejlesztés, • beszerzés, • termelés, • minőségszabályozás, • infrastrukturális folyamatok.

5. Egy hagyományos iparvállalat alrendszerei és folyamatai • Értékesítési alrendszer • értékesítés tervezés • marketing előkalkuláció és ártervezés • értékesítés operatív folyamata • értékesítési tervek és szerződések teljesítésének ellenőrzése • Fejlesztési és műszaki előkészítési alrendszer • vállalati működés és szervezetkorszerűsítés • műszaki fejlesztés és beruházás • műszaki előkészítés • minőségszabályozás

6. Egy hagyományos iparvállalat alrendszerei és folyamatai • Termelési alrendszer • Termeléstervezés • Termelésirányítás • Üzemfenntartás • Munkaerő és bérgazdálkodási alrendszer • munkaerő és bértervezés • munkaerő-gazdálkodás • Bérgazdálkodás • személyzeti és oktatási tevékenység • szociális ellátás

7. Egy hagyományos iparvállalat alrendszerei és folyamatai • Készletgazdálkodási alrendszer • készletgazdálkodás tervezése • Anyaggazdálkodás • gyártó és fogyóeszköz-gazdálkodás • késztermék-gazdálkodás • késztermék-gazdálkodás ellenőrzése • Pénz, hitel és jövedelem-gazdálkodási alrendszer • pénzügyi és jövedelemtervezés • pénz és hitelforgalom bonyolítás • költség és eredmény-számbavétel • mérlegkészítés

8. Egy kereskedelmi vállalat folyamatainak lehetséges elkülönítése • Vevői rendelések és teljesítések • Marketing • Promt kiszolgálás • Készletnyilvántartás • Szállítói rendelések és teljesítések • Árinformációk kezelése • Áruforgalom-elszámolás • Számvitel • Gazdasági elemzés és tervezés • Középtávú áruforgalom tervezés • Éves áruforgalom tervezés és elemzés • Készletelemzés és készletmodellezés • Áruforgalom elemzés

10. A termelési rendszerek szervezése A termelési rendszer kialakításának elemei: • előkészítés: célkitűzés, feladat-meghatározás • információgyűjtés • gyártási műveletek tervezése: • nagyvonalú gyártásterv összeállítása • alkatrészgyártási műveletek tervezése • a szerelési műveletek tervezése • a gyártás szervezési jellemzőinek meghatározása: • vertikalitás meghatározása • tömegszerűség meghatározása • termék bonyolultságának elemzése • gyártás időbeni lefolyásának vizsgálata • a szervezési karakterisztika meghatározása

11. A termelési rendszer kialakításának elemei 2. 5. funkcióelemzés • a gyártmánycsaládfák elkészítése • gyártmánycsaládfákból funkciósémák készítése • funkciósémákból alkatrészek kigyűjtése, csoportosítása, osztályozása • az alkatrészcsoportok technológiai műveleteinek összesítése • előgyártási, alkatrész-megmunkálási és szerelési fázisok meghatározása 6. gyártási folyamat szervezése • a gyártás szervezési típusának meghatározása • a gyártásmenet hálótervének elkészítése • gyártási menettervek és sorrendtervek elkészítése • a folyamat átfutási idejének megállapítása • a folyamat ellenőrzésének és szabályozásának előírása • az anyagmozgatás folyamatának megtervezése • a folyamat paramétereinek rögzítése

12. A termelési rendszer kialakításának elemei 3. 7. a gyártási rendszer szervezése • a termelő-berendezések kiválasztása • Kapacitásvizsgálat • a szükséges gépszámok meghatározása • a gépek optimális térbeli elrendezésének meghatározása • a gyártási rendszer kiválasztása • anyagfolyamat ábrák készítése • gépelrendezés (sorrend, irány) véglegesítése • anyagmozgatási berendezések előírása • padlóterv készítése • információs és irányítási rendszer meghatározása • munkahelyek kiképzése, megszervezése • szükséges segédfolyamatok és egyéb kapcsolatok feltárása 8. értékelés, elemzés, kiviteli ütemterv elkészítése

13. A gyártási profil * • azon gyártmányfajtáknak és szolgáltatási formáknak az összessége, amellyel a vállalat foglalkozik. • a piaci igényeknek megfelelően a működési területen dinamikusan változik. • Egy gyártási rendszer lehet merev vagy rugalmas arra nézve, hogy mennyire képes a gyártási profil megváltoztatására.

14. A gyártás vertikalitása • A gyártási folyamatban egymás után következő és egymással összefüggő szakaszosságát jelenti. • Adott gyártási rendszer ill. folyamat vertikalitása azaz összefüggő technológiai lánc, amelyben a munka tárgya a megmunkálás első fázisából az utolsóba jut, és eközben a folyamatban megszakítások jelentkeznek, és készletek keletkeznek. • (Pl. a gépipari termelési folyamatok tipikus vertikális fázisai: az előgyártás, az alkatrész-megmunkálás és a szerelés)

15. Tömegszerűség • A gyártási feladat mennyiségi és időbeli folyamatossági jellemzője. • A tényleges gyártási volumen szerint megkülönböztethető: • Egyedi gyártás • amikor a termékből egy időszak alatt (pl. egy év) egy, vagy néhány készül, (pl. híd) • Ismétlődő gyártás • ha a termék rendszeresen ismétlődően és nagy mennyiségben készül

16. Tömegszerűség Az ismétlődő gyártáson belül megkülönböztethető: • Sorozatgyártás • amikor az ismétlődő gyártás megszakításos • Tömeggyártás • amikor a gyártás megszakítás nélküli A tömeggyártás, a sorozatgyártás és az egyedi gyártás a gyártási főfolyamat alapvető szervezeti típusai a tömegszerűség alapján.

17. A művelet fogalma • A folyamatnak azt a részét, amelynek tartama alatt a munka alanya, a munka eszköze és a munka tárgya ugyanaz marad azt egy műveletnek tekintik. • Több egymást rendszeresen követő művelet a munkaszakasz. • Több munkaszakasz alkotja a folyamatot.

18. A gyártás átfutási idejének meghatározása A folyamat teljes átfutási ideje Ái = Átf + Tm + Tk • Ái = teljes átfutási idő (óra/folyamat) • Átf = technológiai átfutási idő (óra/folyamat) • Tm = a műveletek közötti (hasznos) idő, ami szállítással, ellenőrzéssel telik el • Tk = kieső idő

19. A folyamat technológiai átfutási idejének meghatározása Átf = + • ti = az i-edik művelet ideje • tvi = az i-edik műveletnél a várakozási idő • n = a műveletek száma

20. Termelő berendezések térbeli rendezése • A termelő-berendezések elhelyezését a munkaáramlás rendje határozza meg. • A termelő-berendezések elhelyezési formái a következők lehetnek:

21. 1. Gépelvű - vagy más néven műhelyrendszerű - berendezés • ahol a hasonló gépek illetve funkciók egy területre kerülnek (pl. eszterga műhely, stb.). • A munkadarabok a technológiai folyamatnak megfelelően járnak műhelyről, műhelyre. • A berendezésnek ez a módja jellemző pl. a kórházakra is. • A gépelvű berendezések megkönnyítésére számos számítógépes programot fejlesztettek ki. Ilyen például a CRAFT (Computerized Relative Allocation of Facilities Technique) program.

22. Gépelvű - műhelyrendszerű - berendezés

23. 2. Termékelvű - vagy más néven folyamatrendszerű - berendezés • ahol a gépek illetve munkafolyamatok a termék előállításának technológiai lépéseinek megfelelően vannak elhelyezve. • Ilyenek pl. gépjárművek termelési vonala, vagy a vegyi üzemek, az önkiszolgáló éttermek stb. • alapvető probléma a futószalag kiegyensúlyozás: • az egyes munkaállások között hogyan kell a feladatokat úgy elosztani, hogy egyhez se jusson több feladat, mint amennyit a ciklusidő lehetővé tesz, ugyanakkor az állás időt is minimalizáljuk

24. 3. Csoporttechnológiára épülő - vagy gépcsoport - berendezés • A csoporttechnológiára épülő - vagy gépcsoport - berendezés esetében az egy-egy műveletcsoport elvégzésére alkalmas gépek egy-egy munkaközpontban (bokorban, csoportban vagy cellában) vannak elhelyezve.

26. 4. A helyhez kötött berendezés • ezt az elvet akkor alkalmazzák, amikor a termék mérete vagy súlya miatt nem mozgatható. Ekkor a megmunkáló gépeket viszik a munkadarabhoz, • mint pl. a hajógyártás, vagy az építkezések esetében. A berendezések elhelyezésének optimalizálására vonatkozó tervezési számítások olyan szállítási problémák, amelynek során a gépelrendezést úgy kell optimalizálni, hogy a műveletek közötti szállítási költség a minimális legyen.

27. A termelési feladat tervezésének alapfogalmai

28. Az aggregált terv • más néven komplex terv, • a részletes üzleti terv része, • ebből kell levezetni a pontos gyártási feladatokat, majd elkészíteni ezek részletes (technológiai - gyártás-szervezési) menetterveit és időbeni ütemezését, • egy középtávra (6 -18 hónapra) szóló tervezés, • termékcsoportok, vagy más, viszonylag homogén termékhalmazok termelési rátáját határozza meg, • fő célja, hogy meghatározza a termelési ráta, a munkaerő szint és a készletek optimális kombinációját.

30. A termeléstervezés stratégiái • - a munkaerőszint változtatásával - az alkalmazottak elbocsátásával és felvételével, • - állandó munkaerő-állománnyal, de a ledolgozott órák számának változtatásával - rugalmas munkahét, túlóra stb. • - állandó munkaerő-állomány és állandó kibocsátási szint a készletszint változtatásával, • - a rendelésfelvétel és a kielégítés közötti idő változtatásával.

31. Az aggregált tervezés költségfajtái • - az alapvető termelési költségek - az adott termék gyártása során felmerülő fix és változó költségek • - a termelési ráta változtatásával összefüggő költségek - pl. a munkaerő felvételének, betanításának, elbocsátásának költségei • - készlettartási költségek - a lekötött tőke, a raktározás, a biztosítás, az adózás, a hulladék, az elavulás stb. költségek, • - hiányköltségek - amelyek nagyon nehezen számszerűsíthetők, mint a jó hír elvesztésének költségei, a késlekedő szállításból adódó költségek, elmaradt bevételek.

32. A gyártási főfolyamat • A gyártási feladatok végrehajtása a gyártási főfolyamatban történik. • a kialakított gyártási rendszerben térben és időben lejátszódó tevékenységláncolat • a nyersdarabok munkába adásától a készgyártmány elkészüléséig tart.

33. A gyártási tervezés legfontosabb lépései • - a naptári tervezést megalapozó számítások • - a nagyléptékű és az operatív naptári tervek elkészítése • - a gyártási programok és a munkaadagolási utasítások elkészítése • A gyártási főfolyamat tervezése során • - a munkahely, • - a munkafolyamat és • - a gyártási rendszer állapotának időbeni változásait kell elsősorban vizsgálni.

34. A munkavégzés során három termelési tényező áll egymással tér- és időbeli kapcsolatban: - a munkás - a termelő-berendezés és egyéb munkaeszközök - a felhasznált anyag. A munkafolyamat időbeni megszervezése a három tényező felhasználásának, igénybevételének összehangolását jelenti.

35. A termelési terv • A gyártmányok kibocsátásának határidőit rögzíti. • A terv meghatározza a kibocsátás végső határidejét, az összes művelet elvégzését, ezek csatlakozását, a termelő-berendezések kihasználtságát. • A termelési terv megalapozása összefüggő számítások rendszerének elvégzését kívánja meg.

36. A termelési tervet megalapozó számítások • - a rendszer kapacitása és • - átbocsátóképessége, • - a kapacitásra épülő optimális termékválaszték, • - a gazdaságos sorozatnagyság, • - a sorozatok átfutási ideje, • - a gyártásban ismétlődő feladatok időbeni ritmusa, • - a gyártás során keletkező és a gyártás folyamatosságát biztosító raktári készletek, • - valamint a termelés költségei, várható árbevétele és nyeresége.

37. A gyártási kapacitás Az a (valamely mértékegységben kifejezett) termékmennyiség, amely adott termelő-berendezésen adott idő alatt a fennálló műszaki, szervezési és minőségi feltételek mellett maximálisan előállítható. A gyártási kapacitás függ: • - a termelő-berendezés fajtájától, típusától, állapotától, • - a berendezés üzemben töltött idejétől, • - az egyszerre felhasználható azonos (homogén) termelő-berendezések számától, • - a termelésre felhasználható területtől, • - a termelő-berendezésen egyszerre foglalkoztatott létszámtól, • - a gyártandó termék(ek) munkaigényességétől, • - a gyártandó termékek választékától, • - az adott műszaki-szervezési színvonaltól.

38. Az átbocsátóképesség A vizsgált időszakban megvalósítható reális teljesítmény. Az operatív tervezés során ezzel a teljesítőképességgel számolunk, - (a munkarend szerinti adott munkaerőlétszámmal és szakképzettséggel, a technikai és technológiai átlagos színvonallal). A teljesítőképesség-számítás célja: • - valamely termelőrészlegben (gyár, üzem, műhely, munkahely) előállítható termékmennyiség meghatározása, • - adott termelési feladat teljesítéséhez szükséges termelőberendezés-mennyiség meghatározása.

39. Az átbocsátóképesség Az átbocsátóképesség meghatározásához: • - először meghatározzuk a homogén termelési keresztmetszetek időalapját, • - majd ezt összevetjük a különböző termékek gyártási időszükségletével.

40. Az időalapok számítása 1. Naptári időalap a vizsgált időszakban maximálisan igénybe vehető üzemórák száma: Tn= N*msz*mo*gsz(h/időszak) • Tn = a naptári időalap (h/időszak) • N = a naptári napok száma az időszakban (365 nap/év) • msz= a napi maximális műszakszám (pl. 3) • mo= egy műszak maximális óraszáma (pl. 8 h) • gsz= a homogén gépcsoportba tartozó gépek száma A naptári időalap nem használható fel a teljesítőképesség számítására. A naptári időalapból le kell vonni a tervszerű megelőző karbantartási időt, vagyis a gépek javítási időigényét. Így kapjuk a hasznos időalapot:

41. Hasznos időalap Th =Tn - tTMK (h/időszak) ahol, tTMK = a tervszerű megelőző karbantartás időigénye (h/időszak) A hasznos időalap a maximális teljesítőképesség számításához használható. A valóságos lehetőségek számításához a munkarend szerinti időalapból kell kiindulni.

42. Munkarend szerinti időalap T 'n= N ' *m' sz*m' o*g' sz(h/év) T 'n = a munkarend szerinti időalap (h/időszak) N ' = a munkanapok száma az időszakban (280 nap/év) m' sz = a napi tényleges műszakszám (1, 2, v 3) m' o = egy műszak tényleges óraszáma g' sz= az adott termelési feladatban ténylegesen dolgozó homogén gépcsoportba tartozó gépek száma

43. Munkarend szerinti hasznos időalap T'h =T'n - tTMK (h/időszak) ahol, tTMK = a tervszerű megelőző karbantartás időigénye (h/időszak)

44. A vállalat, mint rendszer