Projektirányítási szoftverek

1. Projektirányítási szoftverek Összeállította: Kosztyán Zsolt Tibor kzst@vision.vein.hu http://vision.vein.hu/~kzst/oktatas/projektirsz/projektirsz.ppt

2. Projektirányítási ismeretek • Bevezetés • Projekt, projektirányítás, projektmenedzsment • A projektirányítás feladata • A rendszerfejlesztési projekt • Projektirányítási módszertanok • A projekt életciklusa • Tervezés • Elemzés • Ellenőrzés • Követés

3. Projektirányítási ismeretek • A projekttervezés eszközei • A projekt modellezése • Projektmodellezési technikák • Felelősségi körök meghatározása • Projekt időbeli tervezése • A kritikus út • A tartalékidő • A projekt erőforrásai • Az erőforrások típusai • Erőforrás és időorientált tervezés

4. Projektirányítási ismeretek • A projekt költségei • A projekt követése • A projektmenedzsment támogató eszközök • A projektek dokumentálása • Összefoglaló áttekintés

5. Mi a projekttervezés és irányítás? • A projekttervezés és irányítás olyan tetszőleges fajtájú, komplex, igényes és sokszor nagyszabású problémák módszertani kezelése, melyeket sem rutinszerűen, sem intuitív módon nem lehet következetesen megoldani és amelyek egy erre kiképzett team igénybevételét, valamint a megfelelő módszerek és eljárások alkalmazását teszik szükségessé.

6. Projekttervezés és -irányítás • Projektötlet • Céltervezés • Célelhatározás • Koncepciótervezés • Döntéskeresés, keretfeltételek • Kiviteli tervezés • Kivitelezés megkezdése • Kivitelezés irányítása, követés • Átadás

7. A projekttervezés eszközei • Trendmeghatározások, prognózisok • Információk kiértékelése, ABC-elemzés • Mutatószámok elemzése • Optimumszámítási módszerek (LP, NLP, MILP, MINLP, sorbanállási modell, kockázatelemzés, szimuláció) • Gantt-diagram • LOB-diagram • Hálóterv

8. Panzió építési projekt – Gantt diagram

9. Panzió építési projekt –Gantt diagram függőségi nyilak feltüntetésével

10. LOB-diagram • Ciklikusan ismétlődő tevékenységek T2 T4 T5 T1 T3 Menny. (pl. km) 4.sz. 3.sz. 2.sz. 1.sz. Idő

11. Hálótervezés

12. Gráfelméleti alapfogalmak • Gráf:G = (N,A) egy véges ponthalmaz (csúcsok), és egy véges pontpár halmaz (élek) együttese. N ponthalmaz a csúcsok halmaza N={N1, N2, .., Nn}. A pontpár halmaz az élek halmaza A={A1, A2, .., Am}, ahol Ak=(Ni,Nj)A. • Irányított gráf esetén a pontpárok rendezettek, ekkor, Ni az Ak él kezdőpontja, Nj pedig a végpontja. • Irányítatlan gráf esetén a pontpárok nem rendezettek, vagyis (Ni, Nj) = (Nj, Ni).

13. Gráfelméleti alapfogalmak • Példa: Irányítatlan gráf megadása:G1:=(N1,A1); N1:={1;2;3;4;5}, A1:={(1,2); (2,1); (1,3); (3,1); (2,3); (3,2); (2,4); (4,2); (3,5); (5,3); (4,5); (5,4)} • Példa: Irányított gráf megadása: G2:=(N2,A2); N2:={1;2;3;4;5}, A2:={(1,2);(1,3);(2,3);(2,4);(3,5);(4,5)}

14. Gráfelméleti alapfogalmak • Hurokél: Ha Aj=(Ni, Ni)A. Akkor azt mondjuk, hogy Aj egy hurokél.  • Többszörös él: Ha m,n melyre (Ni,Nj)=Am=An=(Ni,Nj), és Am, AnA; Ni, NjN akkor a gráfban, Ni, és Nj között többszörös él van. • Példa:G3:=(N3,A3); N3:={1;2}, A3:={(1,2);(1,2);(2,2)}

15. Gráfelméleti alapfogalmak • (Valódi) részgráf: Azt mondjuk, hogy egy Gp=(Np,Ap) gráf (valódi) részgráfja egy G=(N,A) gráfnak, ha NpN, ApA (NpN, ApA). Jelölés: Gp  G (Gp  G) • Példa:G2:=(N2,A2); N2:={1;2;3;4;5}, A2:={(1,2);(1,3);(2,3);(2,4);(3,5);(4,5)}, G4:=(N4,A4); N4:={1;3;5}, A4:={(1,2);(2,3);(3,5)}

16. Gráfelméleti alapfogalmak • Irányítatlan út: Az élek olyan sorozata, melyben bármely két szomszédos élnek van közös pontja.   • Irányított út: Élek olyan sorozata, amelyben bármely él végpontja azonos a következő él kezdőpontjával (kivéve az utolsót).

17. Gráfelméleti alapfogalmak • (Irányított) egyszerű út: Olyan (irányított) út, ahol minden él csak egyszer szerepel. • (Irányított) kör: Olyan (irányított) út, amelyben az első él kezdőpontja azonos az utolsó él végpontjával. • (Irányított) egyszerű kör: Olyan (irányított) kör, amelyben egy él csak egyszer szerepel.

18. Gráfelméleti alapfogalmak Legyen adott G=(N,A), N={N1, N2, .., Nn}, A={A1, A2, .., Am} • Izolált pont: olyan csúcs melyhez nem kapcsolódik él. Legyen G a továbbiakban irányított gráf • Csúcsok száma: • Élek száma: • Bejövő élek száma:

19. Gráfelméleti alapfogalmak • Kimenő élek száma: • Egy csúcs fokszáma: • Példa: j+(1)=0, j -(1)=2, j (1)=2, |N|=5, |A|=6 • Aciklikus gráf: Irányított kört nem tartalmazó gráf.

20. Gráfelméleti alapfogalmak • Erdő: körmentes gráf. • Összefüggő gráf: Egy gráfot összefüggőnek nevezünk, ha bármely két pontja között létezik egy irányítatlan út. • Erősen összefüggő gráf: Egy gráfot erősen összefüggőnek nevezünk, ha bármely két pontja között létezik egy irányított út. • Fa: Összefüggő kört nem tartalmazó gráf.

21. Gráfelméleti alapfogalmak • Egyszerű gráf: Egy gráfot egyszerűnek nevezünk, ha nem tartalmaz hurokélt és többszörös élt. • Szomszédos csúcsok: Két csúcs szomszédos, ha közöttük van olyan út, amely csak egy élet tartalmaz. • Teljes gráf: Egy gráfot teljesnek nevezünk, ha bármely két csúcs szomszédos egymással.

22. Gráfelméleti alapfogalmak • Súlyozott gráf: irányított, vagy irányítatlan gráf súlyozott akkor, ha minden éléhez egy vagy több számot rendelünk. Ez a szám az él súlya. • Háló: Olyan súlyozott körmentes, irányított gráf, amelynek egy kezdő és egy végpontja van.

23. Gráfok reprezentálása • Adjecencia lista • Adjecencia mátrix • Incidencia mátrix

24. Időtervezés - ütemezés • A hálós irányítási rendszerek két ismert alapváltozatát, a PERT és a CPM módszert közel egy időben dolgozták ki és publikálták. 1957-ben az USA haditengerészetének különleges tervezési hivatala megbízást kapott a POLARIS rakéták kifejlesztésével kapcsolatos sok száz tevékenység irányítására.

25. Időtervezés - ütemezés • Az E. I. DuPont de Hemonds and Co. 1956-ban átfogó kutatást indított olyan módszer kifejlesztésére, mely lehetővé teszi számítógép felhasználását a műszaki feladatok megtervezésében és ütemezésében. Walker és Kelley , 1957-ben jutottak el egy nyíldiagramos, hálós módszert alkalmazó és később CPM néven közismertté váló rendszer kipróbálásáig. A módszert 1959-ben publikálták.

26. A hálótervezési módszerek csoportosítása • Időtervezés jellege: sztochasztikus, determinisztikus. • Felhasználási céljuk alapján: idő-, költéség-, és erőforrás optimáló technikák. • A hálók irányultságuk alapján: tevékenységorientáltak vagy eseményorientáltak. • Megjelenési formájuk szerint: tevékenység-nyíl, tevékenység-csomópont, és esemény-csomópontú hálók.

27. Időtervezés jellege Sztochasztikus hálótervezési módszerek: Olyan hálótervezési módszerek, melyeknél a tevékenységidőt egy valószínűségi eloszlás sűrűségfüggvénye határozza meg. (Ilyen, pl. a PERT háló.) Determinisztikus hálótervezési módszerek: Olyan hálótervezési módszerek, melyeknél a tevékenységidők jól meghatározott értékek. (Ilyen, pl. a CPM, MPM, DCPM stb. háló.)

28. Felhasználási cél Az időoptimáló eljárásoknál cél a projekt átfutási idejét megtalálni. (Ilyen, pl. PERT, CPM, MPM stb.) A költség- és erőforrás optimálóeljárásoknál az átfutási idő meghatározása mellett, a költség, erőforrás optimálás, kiegyenlítés is fontos szempont. (Ilyen pl. CPM/COST PERT/COST, CPA stb. RAMPS, RAPP, ERALL stb.)

29. A hálók irányultsága A tevékenységorientált hálónál a tevékenységek, míg az eseményorientált hálóknál az események hangsúlyozása kerül előtérbe.

30. Megjelenési forma • A tevékenység-nyíl hálóknál az élek reprezentálják a tevékenységeket, a csomópontok az eseményeket. • A tevékenység-csomópontú hálóknál, az élek reprezentálják az eseményeket, a csomópontok a tevékenységeket. • Az esemény csomópontú hálóknál is az élek reprezentálják a tevékenységeket, a csomópontok pedig az eseményeket, de itt az események hangsúlyozása lényeges. Míg a tevékenység-nyíl hálóknál az események ábrázolását el is hagyhatjuk.

31. CPM-módszerrel kapcsolatos fogalmak • Az esemény: valamely folyamat, tevékenység kezdetét és befejezését jelentő pont, időt, erőforrást, költséget nem igényel. (a hálóban általában körrel ábrázoljuk). • Az események lehetnek: normál, kiemelt (mérföldkő), és kapcsolódó (interface) események.

32. Események • Normál esemény: a többséget kitevő és semmiféle megkülönböztetést nem igénylő időpont. • Kiemelt esemény: olyan esemény, amelyet a projekt előrehaladásában különösen fontosnak tartanak (általában dupla körrel jelölik). • Kapcsolódó esemény: közös intézkedési pontot jelenti a hálón belül (háló szétszedése, összerakása). Ezek az időpontok, hasonlóan a kiemelt eseményekhez előre ismertek (általában két körrel jelölik). • Kezdő (nyitó) esemény: melyet nem előz meg más esemény és csak követő eseményei vannak. • Záró (vég) esemény: amit nem követ több esemény, csak megelőző eseményei vannak.

33. Tevékenységek • Tevékenység: olyan folyamat, mely adott időben, időtartam alatt játszódik le, és erőforrást, költséget igényel. • Látszattevékenység: fontos szerepe van a háló szerkezetében, és számításában is. Jellemzője, hogy általában idő, költség, és erőforrás igénye nincs. A hálók logikai összefüggéseinek kifejezésére szolgál.

34. Kapcsolódási pontok Kapcsolódási pontok lehetnek szétválasztó, vagy egyesítő pontok. Egyesítő pont: olyan esemény, amely végpontja több megelőző tevékenységnek. Szétválasztó pont: olyan esemény, amelyet több tevékenység követ.

35. Tevékenységek kapcsolatai – függőségek

36. A háló végleges szerkesztésének menete • Logikai gráf elkészítése(tevékenység végleges elhelyezése) • Ezen a gráfon a tevékenységek és események elhelyezése • Tevékenységek és események közötti kapcsolódások kidolgozása.

37. A szerkesztés iránya lehet • Progresszív (előrehaladó) • Retrográd (visszafelé haladó) • A kettő kombinációja

38. A CPM-eseményjegyzék • Az esemény számát, • Az eseményre vonatkozó számítások eredményeit, • Megelőző, követő eseményeket, • Egyéb számszerűséget, információt, intézkedésekért felelősök megjelölését.

39. Tevékenységjegyzék • A tevékenységek számát, megnevezését, (lefutási) idejét, • A megelőző, követő tevékenységeket, • A kapcsolatuk jelölését, • A számítások eredményét, • Az egyéb információkat.

40. Tevékenység és esemény időadatok A TPT (Total Project Time = teljes projekt átfutási ideje) végezzük el az odafelé történő elemzést, amivel az egyes tevékenységek legkorábbi kezdési időpontját (EST(i,j)) számítjuk ki. Ebből meghatározhatjuk a legkorábbi befejezési pontot, ahol a legkorábbi befejezési pont (EFT(i,j)) = a legkorábbi kezdési időpont (EST(i,j)) + a tevékenység lefutási ideje (d(i,j)). A teljes projektidő (TPT) tehát az a legrövidebb időtartam, ami alatt a projekt befejezhető, és ezt a tevékenységek sorrendje (vagy sorrendjei) kritikus útként (vagy utakként) határozza (határozzák) meg.

41. Tevékenység és esemény időadatok • A kritikus út meghatározására a retrográd számítás elvégzése után kerülhet sor, így a tevékenység legkésőbbi kezdési pontját (LST(i,j)), valamint a hozzá tártozó legkésőbbi befejezési időpontot (LFT(i,j)) határozzák meg a következőképpen: Legkésőbbi kezdési időpont(LST(i,j))= legkésőbbi befejezési időpont(LFT(i,j)) – tevékenység lefutási ideje (d(i,j)).

42. Tevékenység és esemény időadatok Egy csomóponthoz (eseményhez) két idő tartozik. (1) a progresszív elemzésből az esemény legkorábbi bekövetkezésének időpontja (EETi), vagyis az a legkorábbi időpont, amelyre az eseményt realizálni lehet; (2) a retrográd elemzésből az esemény legkésőbbi bekövetkezésének időpontja (LETi), vagyis az a legkésőbbi időpont, amelyre az eseményt realizálni kell.

43. A hálószerkesztés során előforduló logikai hibák • Több kezdő illetve végpont. • Kör a hálózatban. • Helytelen logikai összerendelés.

44. A hálószerkesztés során előforduló logikai hibák

45. Tartalékidők • Teljes tartalékidő: az a teljes időtartam, amivel egy tevékenység kiterjedhet, vagy késhet a teljes projektidőre (TPT) gyakorolt hatás nélkül. Teljes tartalékidő(i,j):=LST(i,j)-EST(i,j)=LFT(i,j)-EFT(i,j) • Szabad tartalékidő: az a teljes mennyiség, amivel egy tevékenységidő megnőhet, vagy a tevékenység csúszhat anélkül, hogy hatással lenne bármely, soron következő tevékenység legkorábbi kezdetére. Szabad tartalékidő(i,j):= EET(j)-EFT(i,j)

46. Tartalékidők • Feltételes tartalékidő: a teljes és a szabad tartalékidő különbsége. • Független tartalékidő: azt az időmennyiséget adja meg, amennyivel az adott tevékenység eltolható, ha az őt közvetlenül megelőző tevékenység a lehető legkésőbbi időpontban fejeződik be és a közvetlenül következő tevékenység a legkorábbi időpontban kezdődik. Független tartalékidő(i,j):=EET(j)-LET(i)-d(i,j) (Marad-e elég idő?) Ha FT>0 belefér a tevékenység megvalósítása. Ha FT<0 |FT| -vel csúszhat az egész program megvalósítása.

47. Panzió építési projekt – tevékenység lista

48. Panzió építési projekt – megelőzési listák

49. Panzió építési projekt – tevékenység struktúra

50. Panzió építési projekt –logikai diagram