Johannes Amos Comenius (Jan Amos Kome ň sky) (1590-1670)

1. Johannes Amos Comenius (Jan Amos Komeňsky) (1590-1670)

2. A korszakról • A XVII. század az átmenet kora a nevelés történetében. • A felnőttek egyre jobban érdeklődnek a gyermeknevelés kérdései iránt: egyre több gyermeknevelési tanácsadó, útmutató kerül ki a nyomdákból. • Megszaporodnak az alapfokú képzést nyújtó kisiskolák, ahol már nemcsak vallási ismereteket, katekizmust tanulnak a gyerekek. • A hagyományos klasszikus, latin nyelvű stúdiumok mellett egyre nagyobb az igény a hétköznapi életben közvetlenül használható praktikus ismeretek iránt. • A természetre, a hétköznapi életre vonatkozó ismeretek felértékelődése. • Enciklopédiák születése: Johann Heinrich Alsted (1525).

3. 1592. március 28: Nivnice (Morvaország) Apja a „cseh testvérek” szektájának tagja A közösség iskolájában tanul, majd a herborni akadémiára és a heidelbergi egyetemre kerül  Alstedt enciklopédiájának hatása Élete

4. Munkásságának helyszínei: Fulnek - lelkész, tanár Lesno - tanár, igazgató Anglia - London Svédország - Stocholm Lengyelország - Lesno Magyarország - Sárospatak Németország - Hamburg Hollandia - Amsterdam  1670- Amsterdam

5. Harmincéves háború: súlyos sorscsapások. A fehérhegyi csatában 1620-ban vereséget szenvedett a csehek Habsburg-ellenes felkelése. A katolicizmus államvallás lesz, a cseh testvéreknek menekülniük kell.

6. „A világ útvesztője és a szív paradicsoma” (1628)

7. Emberképe, gyermekképe • Az ember: „eszes teremtmény”, • „Uralkodásra teremtett lény” aki • „okosan tudja szabályozni a saját, és mások, külső és belső cselekedeteit”, • „Isten képmására teremtett lény”, • azaz: az embernek földi életében • képzettségre, • erkölcsi fejlettségre és • vallásos érzületre kell szert tennie. • Hisz az ember alakíthatóságában. • Minden egyes gyerek nevelhető és nevelni is kell • Optimista, demokratikus pedagógiai alapelvek

8. „Maga az ember nem egyéb, mint összhang – teste és lelke szempontjából egyaránt. Mert ahogy maga a hatalmas külvilág (makrokozmosz) óriási óraszerkezethez hasonlítható, melyet különböző kerekekkel és csengőkkel úgy szerkesztettek egybe, hogy az egészben az egyik rész a másikat indítsa, hogy a mozgás folytonossága és összhangja meg ne szakadjon: hasonlóképpen az ember is. Ami ugyanis a csodálatos művészettel felépített testet illeti, itt van elsősorban a mozgás kiindulópontja: a szív; ez az élet és a cselekvések forrása, ahonnan a többi tagok a mozgást, és a mozgás mértékét merítik. A súly azonban, amely létrehozza ezt a mozgást, az agy: ez az idegek – mintegy kötelékek – segítségével megindítja és féken tartja a többi kerekeket: azaz a tagokat. A cselekvések külső és belső változatossága azonban kétségkívül az egyes mozdulatok egybehangzó, egymáshoz való viszonyában áll.” (Comenius: Nagy Oktatástan)

9. A nevelés módozatai • Értelmi, erkölcsi és vallásos nevelés • A társadalmi bajok neveléssel gyógyíthatóak • „Az emberi romlottság megjavítására az égvilágon semmi hatásosabb út nincs az ifjúság helyes nevelésénél.” • Pedagógiai optimizmus!

10. „Mert vajon mibennünk és a mi dolgaink között van-e valami a kellő helyén és helyes állapotában? Mind mostanáig semmi sem. Minden fonákul, vagy összekuszáltan hever szerteszét vagy omlik össze. Az értelmesség helyett, amelyben az angyalokkal kellene egyenlőknek lennünk, a legtöbb emberben akkora tompultságot találunk, hogy a legfontosabb dolgok ismerete terén tudatlanságban, az állatok színvonalán állanak… A kölcsönös szeretet és nyíltszívűség helyén kölcsönös gyűlölet, ellenségeskedés, háborúskodás, öldöklés van; az igazságosság helyén méltánytalanság, jogtalanság, elnyomás, rablás, csalás.” (Comenius: Nagy Oktatástan) • A barokk világszemlélete: hit + tudás

11. Főbb művei: • Janua linguarum reserata, 1631. • Didactica magna, (cseh nyelven: 1632, latinul: 1657, Amsterdam) • A világ útvesztője és a szív paradicsoma, 1631. • De rerum humanarum emendatione consultatio catholica, 1645. • Schola ludus, 1654, Sárospatak. • Orbis sensualium pictus, 1658.

12. Didaktikája (oktatástana) • Nevelés nélkül a gyermek: „vadállat lenne, buta szörny vagy tétlen fajankó”. • Az ember a leginkább a gyerekkorában nevelhető. • „Minden élőlénynek az a tulajdonsága, hogy zsenge korukban könnyen hajlíthatók és alakíthatók. Mihelyt azonban megcsontosodnak, többen megtagadják az engedelmességet. A lágy viasz könnyen alakítható és visszaalakítható; ha azonban már egyszer megmerevedett, könnyen széttöredezik. A facsemetét elültetheted, átültetheted, ide-oda hajlíthatod a kifejlett fával ezt semmiképpen sem teheted…”

13. A szülők felelőssége a nevelésben: képzett tanítók választása • Nyilvános iskolai oktatás • Didaktikai és metodikai alapelvei: a mai iskola alapjai: • 1. Szemléletesség: Bacon nyomdokai alapján dolgozza ki elveit. • Minél több érzékszerv bekapcsolása a cél • A konkrét tapasztalatokra kell építeni az általánosítást, a fogalomalkotást. • Ez a valóság megismerésének induktív módszere.

14. Horatiust idézi: „Lanyhább hatást tesz a lélekre az, Miről csak a füle útján értesült, Mint az, amit a megbízhatóbb tanú, A szem előtt folyik le és amit Maga a néző közöl önmagával” (Horatius: Epistolák, II. kötet, Csengery János fordítása)

15. 2. Tudatosság: tekintélyelvűség elleni állásfoglalás. A mechanikus tanulás helyébe a megértett ismeretek tudatos elsajátítását állítja. • 3. Rendszeresség. Fontos, hogy a tanítási anyag szerkezeti felépítése logikus legyen, s hogy átadása során „az előzmény készítse elő az utána következők útját”. • 4. Következetesség. A tanulók életkorát is figyelembe veszi, amikor megszabja, hogy a tanár a taní­tás anyagát milyen mélységben, milyen részletesen oktassa. Kerülni kell minden következetlenséget, kapkodást, hiszen „a természet sem rohan hanyatt-homlok, hanem lassan halad előre”.

16. A tananyag koncentrikus bővítésének elve. A lineáristól eltérően azt jelenti, hogy az iskola minden fokán mindent tanítani kell, fokozatosan bővülő terjedelemben. • További szabályok: • A tanításban haladjunk • 1. az egyszerűtől az összetett, • 2. a konkréttól az elvont, • 3. a tényektől a következtetések, • 4. a könnyűtől a nehéz, • 5. a közelitől a távoli felé.

17. A pánszófia és a pánszófikus iskola Pánszófia = a tudományok enciklopédikus egysége Pánszófikus iskola: Alsó szint: latin nyelv (3 osztály) Felső szint: filozófia, logika, teológia politika (4 osztály)

18. Iskolakoncepciója a „Didactia Magná”-ban • Anyaiskola (0-6) • Anyanyelvi iskola (6-12) • Latin iskola (12-18) • Akadémia (18-24)

19. Az iskolai munka megszervezése • tanév • osztályrendszer • tanórarendszer • tanterv • tanmenet • felvételi vizsga

20. Iskolakoncepciója az „Egyetemes tanácskozás”-ban „Az első iskola helye ott lesz, ahol csak emberek születnek; a másodiké valamennyi házban, a harmadiké minden faluban; a negyediké minden városban; az ötödiké minden országban vagy tartományban, a hatodiknak helye az egész világ lesz, a hetediké pedig minden olyan helység, ahol nagy kort megért emberek találhatók.” (Comenius: Pampaedia) • Élethosszig tartó tanulás (LLL)

21. A kisgyermekkor „iskolája” • Hat osztály: • I. a születésé, másfél hónap; • II. a szoptatásé, másfél év; • III. a csacsogásé és a járni tanulásé; • IV. a folyamatos beszédé és az érzékelésé; • V. az erkölcsé és az istenfélelemé; • VI. az első közös iskoláé, vagyis a tudomány elemeié. (Comenius: Pampaedia)

22. Lorántffy Zsuzsanna meghívása - Sárospatak Cél: a Sárospataki Református Kollégium átszervezése, modernizálása 1650 május: „A nagyhírű pataki főiskola eszméje” 1650 november: „A képességek kiműveléséről” 1651 „A hétosztályos panszofikus iskola terve” A tankönyvek Comenius távozása Sárospatakról 1654 ComeniusMagyarországon1650-1654

23. Tankönyvei Vestibulum Ianua Atrium „VIA”, azaz: út a bölcsességhez

24. A VIA-tankönyvek alapozása: Orbis pictus • A 150 leckében s az egyes leckék fölött elhelyezett képekben mutatja be a világot. • Az első képekkel illusztrált tankönyv, amelyben az ábrákon látható dolgok latin nyelvű meg­nevezése szerepel. • A tanulók a latin nyelv gyakorlása közben szerezhettek ismereteket vallásról, erkölcsről társadalomról, természetről, mesterségekről, mûvészetekről, játékokról.

25. http://www.grexlat.com/biblio/comenius/

26. http://www.sk-szeged.hu/kiallitas/honapkonyve/comenius/orbis.htmlhttp://www.sk-szeged.hu/kiallitas/honapkonyve/comenius/orbis.html

27. http://www.uned.es/manesvirtual/Historia/Comenius/OPictus/OPictusAA.htmhttp://www.uned.es/manesvirtual/Historia/Comenius/OPictus/OPictusAA.htm

29. Comenius-szobor Berlinben