FILOZÓFIATÖRTÉNET II. Ismeretelmélet

1. FILOZÓFIATÖRTÉNET II.Ismeretelmélet

2. Korszakolás Ókor • Preszókratikus filozófia (i.e. 6-5. sz.): Hérakleitosz, Prótagorasz • Klasszikus görög filozófia (i.e. 4. század): Platón, Arisztotelész • Hellenizmus (i.e. 322. − i.sz. 3. sz.): Diogenész Laertiosz Középkor • Patrisztika (2-7. sz.): Szent Ágoston • Skolasztika (9-14. sz.): Aquinói Szent Tamás • Reneszánsz (15-16. sz.): Bacon Újkor • Racionalizmus (17. sz.): Descartes, Leibniz • Empirizmus (17-18. sz.): Locke, Berkeley, Hume • Felvilágosodás (18. sz.): Kant

3. Ismeretelmélet • Episztemológia = ismeretelmélet • epistēmē: tudás (↔ doxa: vélemény) • a tudás mibenlétének és feltételeinek tana • a metafizikával és logikával ellentétben csak a 19. században alakul ki. • Megismerés: a megismerő elme és a megismerendő tárgy között létrejövő viszony. A megismerés eredményeként alakul ki az ismeret. • Az ismeretelmélet fő kérdései: • Hogyan megy végbe a megismerés? • Hogyan tudjuk megkülönböztetni az igaz és a téves ismereteket? • Létezik-e teljesen bizonyos ismeret?

4. A modern ismeretelmélet alapfogalmai • Érzékelés (sensation): érzéki tapasztalatok regisztrálása. • Nem vonható kétségbe: „Zöld színérzetem van.” • Észlelés (perception): az érzékszervi benyomások jelentéssé szervezése. • Kétségbe vonható: „Ezt a tárgyat zöldnek észlelem.” • Gondolkodás: az érzetek és észleletek elraktározása, előhívása, összehasonlítása az elmében.

5. Korai görög ismeretelmélet • Nem létezik az elme fogalma. • Nincs különbség érzékelés és észlelés között. • Az érzékelés testi állapotváltozás. • Az érzékelt elem a bőr pórusain át áramlik be a testünkbe. • A gondolkodás azonos az érzékeléssel; csak a tárgyuk különböző. • A tudok (oida), elmélet (theória), gondolkodom (noeó) a látni igéből származik. • A természeti tárgyakat érzékelem, a geometriai alakzatokat „belátom”. • Igazán megismerni csak a gondolkodás változatlan tárgyait lehet, a természeti tárgyakat nem. • Még nem létezik a faj- és a nemfogalom; az individuumok pedig állandó változásban vannak (Hérakleitosz).

6. Prótagorasz télele • Prótagorasz: a természeti dolgok megismerésére vonatkozó elmélet • Homomensura-tétel: „Minden dolognak mértéke az ember; a létezőknek, hogy léteznek, a nemlétezőknek, hogy nem léteznek.” (B 1) • (Wine is sweet for me and it is dry for you.)

7. Anamnézis-tan • anamnézis = visszaemlékezés • Platón: A tanulás visszaemlékezés az ideákra. • Menón: • Szókratész: Mekkora az oldalhossza az egy négyzetnél kétszer nagyobb területű négyzetnek? • Rabszolga: • Szókratész: 16 ≠ 8 • Rabszolga: • Szókratész: 9 ≠ 8 • Rabszolga:

8. A barlanghasonlat • Állam 6, 514a – 516e • A megismerés fokozatai: • a Nap – a Jó ideája • a csillagok és külvilági tárgyak – ideák • a külvilágbeli tárgyak árnyképei – a matematikai tárgyak • a barlangbeli tárgyak – élőlények és tárgyak • a barlangbeli tárgyak árnyképei – észleletek

10. Theaithétosz Mi a tudás? • Theaithétosz: A tudás érzékelés. • Szókratész: Aki látja a betűket, még nem tud olvasni (a tudás több, mint érzékelés); az emlékezés is tudás, még sincs jelen a tárgya (a tudás kevesebb, mint érzékelés). • Theaithétosz: A tudás igaz vélemény. • Szókratész: A bírák a védő és vádló beszéde alapján igaz véleményt képes alkotni a tényállásról, még sincs tudásuk róla. • Theaithétosz: A tudás megindokolt igaz vélemény. • Szókratész: A megindokoláshoz tudás kell, a definíció tehát körbenforgó. • „De reggel, Theodórosz, ide jövünk újra.” (210 d)

11. Arisztotelész: a megismerés fokozatai • A növények életfunkciói: • táplálkozás, szaporodás • Az állatok életfunkciói: • táplálkozás, szaporodás + érzékelés • Az emberek életfunkciói: • táplálkozás, szaporodás, érzékelés + emlékezés, tapasztalat, mesterség (gyakorlati képességek) • matematika, filozófia (elméleti tudományok)

12. Érzékelés, képzetalkotás, gondolkodás Érzékelés: csak a tárgy formáját fogadja be, az anyagát nem. • „ahogy a viasz a pecsétgyűrű jelét a vas vagy arany nélkül fogadja magába” • öt érzékszerv + közös érzék (méret, alak, mozgás érzékelésére) Képzetek: • Egy részük az elmébe kerülő érzetekből származik, más részük gondolati forma (pl. genus, species). Gondolkodás: • Föloszthatatlan tárgyra irányuló: • Geometriai pont: a kiterjedés tagadásával ismeri meg az elme. • Infima species (kutya): apprehenzióval ismeri meg az elme. • Fölosztható tárgyra irányuló: • Ez a kutya barna: A kutyát apprehenzióval, a barnaságot érzékeléssel, majd gondolkodással vonatkoztatja egymásra őket az elme. • Szillogizmussal: Minden kutya élőlény. Argosz kutya. Tehát: Argosz élőlény.

13. Sztoikus ismeretelmélet A megismerés fokozatai: • érzet • képzet (phantaszia) • asszenzió: • világos képzet: asszenzió megadása →komprehenzív képzetek • homályos képzet: asszenzió megtagadása → nem komprehenzív képzetek • tudás: komprehenzív képzeteink összessége

14. Szkeptikus troposzok • szkeptomai: „megvizsgálok” • epokhé: az asszenzió felfüggesztése • troposz: érvelési mód 5. „Például a perzsák semmi kivetnivalót nem találnak abban, hogy valaki feleségül vegye a saját nővérét, a görögök meg bűnösnek tartják az ilyen viszonyt.” 6. „Például a bíbornak más színe van napon, holdvilágnál és lámpafénynél.” 9. „Például a földrengések nem keltenek megdöbbenést ott, ahol gyakran fordulnak elő.” (Diogenész Laertiosz, Híres filozófusok élete, IX. könyv)

15. Aquinói Szent Tamás • Arisztotelész skolasztikus továbbfejlesztője • A képzet kettős aspektusa: érzékelésünk számára egy individuum képmása; gondolkodásunk számára az individuum speciesének formája. • A gondolkodás elvonatkoztat a tárgy egyedi tulajdonságaitól, és a tárgy absztrakt formáját megfelelteti egy elmebeli fogalomnak.

16. Az újkor ismeretelmélete • A 16-17. század korszakhatár: Eddig a létezőket vizsgálják, ezután a tényeket. • Tények ismerete = jelenségek észlelése + észleletek elemzése • Tapasztalat: a jelenségek öntudatlan észlelése. • madárcsicsergés az erdőben • Megfigyelés: figyelemmel párosult tapasztalás. • Vajon hányféle madarat hallok? • Kísérlet: a megfigyelés körülményeit mi rendezzük be. • Vajon miattam ad vészjelet a madár? (közeledés-távolodás)

17. Francis Bacon • Induktív módszer: • egyedi megfigyelési tapasztalatok szerzése • a közös vonás kiemelése, elvonatkoztatás • ködképek: • a törzs ködképei • a barlang ködképei • a piac ködképei • a színház ködképei

18. Kepler: a bolygómozgás matematikai leírása Galilei: a mozgás matematika elmélete az érzetminőségek visszavezetése mennyiségekre A matematika szerepe

19. A módszeres kételkedés • Mi a garanciája annak, hogy a jelenségeket helyesen tapasztaljuk meg? • Szkeptikus argumentumok: • Illúzió-argumentum: Sokszor csalódtam már érzékeimben. Mi a garanciája, hogy most nem csalódom? • Álom-argumentum: Amikor álmodom, nem tudom, hogy álmodom. Mi a garanciája annak, hogy most nem álmodom? • Démon-argumentum: Mi a garanciája annak, hogy egy gonosz démon nem csal meg észleleteimben? • Descartes: a szkeptikus argumentumokat a biztos tudás keresésére használja.

20. Gondolkodom, tehát vagyok • Szent Ágoston: a kételkedés egy kételkedő tudat létezésére utal • Cogito, ergo sum • Gondolkodás: valamennyi mentális aktus gyűjtőneve. • Csak az öntudatom bizonyosságát mutatja, a testemét nem. • Kérdés: Mi garantálja a külvilág létezését?

21. Az újkori filozófia • A földrajzi és tudományos felfedezések nyomán megrendül a középkori kollektív tudásba vetett bizalom. • A fizikai világ két részre oszlik: természetre és elmére; a filozófia ismeretelméleti álláspontra helyezkedik. • Empirizmus és racionalizmus • Bacon: Novum Organum, 1620 • Descartes: Értekezés a módszerről, 1637

22. Racionalizmus: A megismerés a gondolkodásból származik. realista hagyomány Descartes, Spinoza, Leibniz Empirizmus: A megismerés az érzéki tapasztalatból származik. nominalista hagyomány Locke, Berkeley, Hume Racionalizmus és empirizmus

23. Descartes: a külvilág bizonyítása • Az ideák fajtái: • velünk született idea (idea innata) • percepcióval nyert idea • fikció • Mi garantálja, hogy a percepciós ideák reprezentálnak valamit? • A világos és elkülönített (clare et distincte) megismerés. • Isten. • A karteziánus kör: • Csak akkor tudhatom, hogy amit világosan és elkülönítetten felfogok, az igaz, ha Isten létezik. • Csak akkor tudhatom, hogy Isten létezik, ha mindaz, amit világosan és elkülönítetten felfogok, igaz.

24. Leibniz rendszere • Monászok: egyszerű szubsztanciák • „gondolkodó metafizikai pontok” • „Minden egyes szubsztancia olyan, mint egy egész világ, és mint Istennek vagy inkább az egész világegyetemnek tükre, s mindegyik a maga módján fejezi ki a világegyetemet” • percepcióval / appercepcióval és appetícióval rendelkeznek • „nincsenek ablakaik” • Ideáink velünk születnek.

25. Locke: az idea innata-elmélet cáfolata • Ismereteink a tapasztalatból származnak. • idea: „ami az elmét gondolkodás közben foglalkoztatja” • Locke: az idea innata-elmélet cáfolata • „Nincsenek az elmébe pecsételve, mivel a gyermekek, elmebetegek stb. nem ismerik őket.” • „Egész nemzetek vetnek el különböző erkölcsi szabályokat.” • Egy példa: „Az azonosság ideája nem velünk született” (Püthogorász és Euphorbosz) • Az elme születéskor: tabula rasa • Az ideák két forrása: • érzékelés: külső tárgyak megfigyelése • reflexió: saját elménk megfigyelése

26. Az ideák fajtái • Az ideák fajtái: • egyszerű ideák: • színek, ízek (érzékelés) • „az elme más ideák körül végzett műveletei” (reflexió) • összetett ideák: • szubsztancia: dolgok ideái (alma) • módozat: dolgok tulajdonságainak ideái (szépség) • viszony: dolgok egymáshoz való viszonyainak ideái (nagyobb, mint) • Az elme képességei összetett ideák létrehozására: • összetétel, összehasonlítás, elvonatkoztatás

27. Elsődleges és másodlagos minőségek • Kérdés: Mi a viszony az ideák és azok között a dolgok között, amire az ideák vonatkoznak? • Elsődleges minőségek: • kiterjedés, alak, mozgás, szám, tömörség • „a testtől teljesen elválaszthatatlanok” • „a testek elsődleges minőségeinek ideái hasonlatosak az illető minőséghez, s ezek előképei valóságosan is léteznek a testekben magukban” • Másodlagos minőségek: • szín, hang, íz, illat, sűrűség • „a dolgokban lakozó képességek, [amelyek] változatos érzeteket hoznak létre bennünk” • „nem hasonlítanak létrehozóikra”

28. Berkeley: a szubsztancia-fogalom kritikája Locke: • Az elsődleges minőségek „olyan dolgok lenyomatai, amelyek az elmén kívül egy általuk anyagnak nevezett nem gondolkodó szubsztanciában léteznek.” Berkeley: • A szubsztancia nem észlelhető, és az „esse est percipi”-elv miatt („létezni annyi, mint észlelve lenni”) nem is létezik. • Szolipszizmus: (solus: csak + ipse: magam) a külvilág nem létezik. • Berkeley nem szolipszista. • „Hogy a dolgok, amelyeket a szememmel látok és a kezemmel megtapogatok, léteznek, valóban léteznek, azt a legkevésbé sem vonom kétségbe. Az egyetlen, amelynek létezését kétségbe vonom, az az, amit a filozófusok anyagnak vagy testi szubsztanciának neveznek.” • A dolgok egy végtelen és mindenütt észlelő Elmében (Isten) állnak fenn.

29. Hume: Berkeley továbbfejlesztése • Az észleletek fajtái: • benyomások (elevenebbek) és ideák (gyengébbek) • Empirista alapállás: „ideáink nem mások, mint benyomásaink másolatai.” • Az ideák logikailag függetlenek; pusztán asszociációk (hasonlóság, tér- és időbeli érintkezés) léteznek közöttük. • Berkeley továbbfejlesztése • Ahogy a szubsztancia-fogalom felesleges (Berkeley), úgy az „én” fogalma is az. Az „én” pusztán percepciók kötege. • Az okság nem szükségszerű kapcsolat, hanem „bennünk magunkban lakozik, és valójában nem más, mint szellemünknek az a megszokás által kialakított hajlama, amely arra késztet, hogy az egyik tárgyról gondolatban átmenjünk annak szokásos kísérőjéhez, az egyiknek a benyomásától a másiknak az eleven ideájához.”

30. Kant: analitikus és szintetikus ítéletek • Ítélet = kijelentés = állítás • Ítélet = szubjektum + predikátum (alany + állítmány) • Analitikus ítélet: • A predikátum benne foglaltatik a szubjektumban • „A háromszögnek három oldala van” • Nem bővíti ismereteinket • Szintetikus ítélet: • A predikátum nem foglaltatik benne a szubjektumban • „A háromszög belső szögösszege egyenlő két derékszöggel” • Bővíti ismereteinket

31. A priori és a posteriori ítéletek • A priori ítélet: • tapasztalatra nem szoruló ítélet • „Minden töltés vagy pozitív vagy nem pozitív” • A posteriori ítélet: • a tapasztalaton alapuló ítélet • „Az azonos töltésű részecskék taszítják egymást”

32. Az ítéletek fajtái

33. A priori szintetikus ítéletek • Lehetségesek-e a priori szintetikus ítéletek? • Empiristák: • Nem, mert minden ismeretet bővítő ítélet a tapasztalatból származik. • Kant: • Igen, a matematika és a természettudomány ítéletei ilyenek, pl. „A háromszög belső szögösszege egyenlő két derékszöggel” • A megismerés nem passzív folyamat. → kopernikuszi fordulat

34. A kopernikuszi fordulat • „Mostanáig feltételezték, hogy ismereteinknek mindig tárgyakhoz kell igazodniok; ám a föltevés következtében megbukott minden kísérlet, hogy fogalmak útján a priori módon megtudjunk valamit a tárgyakról, és bővítsük ismereteinket. Próbáljuk hát meg egyszer, nem jutunk-e messzebbre a metafizika feladatainak terén, ha feltesszük, hogy a tárgyaknak kell ismereteinkhez igazodniok. (…) Itt ugyanarról van szó, mint Kopernikusz legfontosabb gondolatánál: midőn azt találta, hogy az égitestek mozgását nem tudja kielégítően magyarázni, ha feltételei, hogy a csillagok serege forog a megfigyelő körül, Kopernikusz kipróbálta, nem jár-e nagyobb sikerrel, ha a megfigyelő kering, és a csillagok nyugalomban vannak. Ugyanezt a kísérletet elvégezhetjük a metafizikában is, a tárgyak szemlélete kapcsán.” (A tiszta ész kritikája, Előszó)

35. Az a priori ismeret • Ismereteink a tapasztalattal kezdődnek. • De mi teszi lehetővé a tapasztalatot (Erfahren)? • A világra vonatkozó tudásunk egy része megismerőképességünk szerkezetétől függ. • Transzcendentális ismeret: • „Transzcendentálisnak nevezek minden ismeretet, amely nem magukkal a tárgyakkal foglalatoskodik, hanem a tárgyakra irányuló megismerésünk módjával, amennyiben ez a priori lehetséges kell legyen.”

36. A tárgyalkotás folyamata • Érzékelés (esztétika): • Szemléletekhez juttat bennünket. • A priori szemléletek: a tér és az idő • A tér és az idő empirikusan reálisak, de transzcendentálisan ideálisak. • Értelem (logika): • Fogalmak alá rendezi a szemléleteinket • A priori kategóriák • Mennyiség: egység – sokaság – általános • Minőség: valóság – tagadás – korlátozás • Viszony: szubsztancia és akcidens – ok és okozat – kölcsönhatás • Mód: lehetőség és lehetetlenség – lét és nemlét – szükségszerűség és véletlen • Tárgykonstitúció: • A kategóriák segítségével az értelem a térben és időben adott szemléleti sokféleségekből tárgyat alkot. • „Gondolatok tartalom nélkül üresek, szemléletek fogalmak nélkül vakok” • Tárgy ≠ (magában való) dolog, (Ding an sich)

37. Lehetséges-e a metafizika mint tudomány? • Matematika: a szemlélet tárgyiasult formáinak tudománya • idő: aritmetika (5 + 7 = 12) • tér: geometria (∑αΔ = 180o) • Természettudomány: a kategóriák tárgyiasult formáinak tudománya • Metafizika: az ész-ideák tárgyiasult formáinak tudománya? • Isten →istenérvek • Kozmosz → kozmológiai antinómiák • lélek → pszichológiai paralogizmusok • Az ész-ideák nem konstitutív, hanem regulatív princípiumok. • Az új filozófia feladata: az ész helyes használatának vizsgálata (A tiszta ész kritikája)

38. A kanti kriticizmus utóélete • I. Klasszikus német filozófia • 1871-1848 • Fichte, Schelling, Hegel • II. Újkantiánus filozófia • 1860-as évek –II. világháború • Marburgi iskola, Hermann Cohen • Badeni iskola, Wilhelm Windelband