a mendeli anal zis kiterjeszt se

1. A mendeli anal�zis kiterjeszt�se

9. Ha a heterozig�ta mindk�t all�l homozig�ta fenot�pus�t mutatja, kodominancia jelentkezik. Kodominancia eset�n a fenot�pusok pontosan t�kr�zik a genot�pusokat. �P�ld�ul az M-N v�rcsoport kodomin�ns. � A v�rcsoportokat a v�r�sv�rtest fel�let�n l�vo antig�n okozza,

10. A sarl�s-sejtes v�rszeg�nys�g �r�klodo, egyfaktoros betegs�g. A betegs�get hemoglobin v�ltozatok okozz�k.

11. A sarl�s-sejtes v�rszeg�nys�gdominancia viszonyai

12. Elektrofor�zis k�sz�l�k

13. Fenot�pus3: K�l�nb�zo all�leket hordoz� szem�lyekbol sz�rmaz� hemoglobin elektrofor�zis k�pe. A sarl�s-sejtes v�rszeg�nys�gdominancia viszonyai

14. A dominancia viszonyok att�l is f�ggenek, hogy milyen fenot�pus szinten vizsg�ljuk azokat. � - A HbA all�l v�rszeg�nys�g fenot�pusa teljesen domin�ns. A HbA all�l v�r�sv�rtest alak fenot�pusa norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt teljesen domin�ns. Kondicion�lisan (bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt) azonban nem teljesen domin�ns. - A HbA �s a HbS all�lok �ltal meghat�rozott hemoglobinA feh�rje elektroforetikus mobilit�s fenot�pusa kodomin�ns.

16. T�bbsz�r�s all�lek Egy diploid organizmus egy g�nbol csak k�t all�lt hordozhat. Egy popul�ci�ban a k�l�nb�zo all�lok sz�ma nagyon nagy lehet. Ezt t�bbsz�r�s all�lizmusnak nevezz�k. Az all�lok sorozat�t all�lsor-nak nevezz�k. Az all�lok lehetnek egyen�rt�kuek, de mutathatnak v�ltozatos dominancia viszonyokat is.

18. M�sik p�lda: A bundasz�nt meghat�roz� C g�n al�ljei A nyulak (�s m�s emlos�k) szorsz�n�t okoz� egyik all�lsor: C s�t�t egysz�nu, cch csincsilla, ch himal�ja, c alb�n�. Egym�shoz k�pest domin�nsak C, cch , ch , c sorban. � szorsz�n fenot�pus genot�pus � s�t�t, egysz�nu CC vagy Ccch vagy Cch vagy Cc csincsilla (sz�rk�s) cch cch vagy cchch vagy cchc himal�ja chch vagy chc alb�n� cc

19. A himal�ja fenot�pust ho�rz�keny all�l okozza

20. All�lizmus meg�llap�t�sa� Hogyan �llap�thatjuk meg, hogy hasonl� fenot�pusokat ugyanazon g�n v�ltozatai okozz�k-e? Ugyanazon fenot�pus jelleg k�l�nb�zo v�ltozatait (pl: egysz�nu �s himal�ja szorsz�n) okozhatj�k 1., ugyanazon g�n all�lv�ltozatai, 2., k�l�nb�zo g�nek v�ltozatai.

21. 2., Let�lis all�lek

22. Az eg�r s�rga bundasz�n all�lje A s�rga egerekbol nem siker�lt tiszta vonalat elo�ll�tani. S�rga eg�r norm�lissal keresztezve 1:1 ar�nyban fial s�rga �s norm�lis bundasz�nu ut�dokat. P S /? x n/n F1 S/s+, n/n 1 : 1 Ez azt jelenti, hogy a s�rga sz�lo heterozig�ta volt (S/s+ ), �s a s�rga szorsz�n domin�ns.

24. A manx macska fajta farkatlan.Minden ilyen macska heterozig�ta egy domon�ns all�lre, ami a farok kifejlod�s�nek elmarad�s�t okozza. Az all�l homozig�ta �llapotban let�lis.

25. Pleiotr�pia Az egerekben az S all�l k�tf�le fenot�pust is befoly�sol: domin�nsan viselkedik az s+ all�llal szemben a szorsz�n tekintet�ben, �s recessz�ven az �letk�pess�g tekintet�ben. A manx macsk�ban a farkatlans�g g�nje domin�ns a farok fenot�pus�ra, de recessz�v az �letk�pess�gre n�zve.

26. 3., A fenot�pus f�gg�se k�rnyezeti hat�sokt�l �s a genetikai h�tt�rtol.

28. Pl: sarl�sejtes v�rszeg�nys�g m�r fiatal korban ciszt�s fibr�zis m�r fiatal korban Huntington k�r csak felnott korban spont�n abortuszokat okoz� genetikai betegs�gek m�r embrion�lis korban megny�lv�nulnak. Abb�l, hogy egy let�lis g�n a fejlod�s mely szakasz�ban okoz letalit�s, f�ggeszti fel a fejlod�st, k�vetkeztethet�nk arra, hogy az �rintett g�n term�ke mikor sz�ks�ges elosz�r a norm�lis fejlod�shez. Ez nagyon fontos inform�ci� lehet. Gyakori, hogy Aa x Aa keresztez�s ut�dai k�z�tt nem 25 : 50 : 25, hanem ettol elt�ro, p�ld�ul 30 : 60 : 10 ar�nyt tapasztalunk. Ilyen esetekben nem minden aa egyed pusztul el. Az ilyen a all�lt szublet�lisnak nevezz�k.

32. 4., T�bb g�n befoly�sa ugyanarra a jellegre A g�nek nem magukban, hanem m�s g�nekkel egy�ttmuk�dve, azokkal k�lcs�nhat�sban alak�tj�k ki a fenot�pust. Ha egy mendeli dihibrid keresztez�st olyan g�np�rral v�gz�nk amelyek mindegyike egyetlen esem�nysor r�szek�nt befoly�solja ugyazon fenot�pust, az megv�ltozott mendeli sz�mar�nyokat eredm�nyez. Ha a g�nek f�ggetlen�l �r�klodnek, a sz�mar�ny utalhat a g�nk�lcs�nhat�s jelleg�re.

34. Emlos�k bundasz�ne Legismertebbek az A, B, C, D �s S g�nek.

35. Bundasz�n fenot�pusok

40. A C �s B bundasz�n g�nek recessz�v episzt�zisa ( B=fekete sorozat C = alb�n� sorozat)

41. A C �s B szorsz�n g�nek g�nk�lcs�nhat�sa

42. A C �s B szorsz�n g�nek g�nk�lcs�nhat�sa

44. A szuppresszi� (recessz�v esete)

45. A szuppresszi� (recessz�v esete)