1 / 30

7.5 A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés tartalma és értékelése

A kiegyezés alternatívái, a kiegyezéshez fűző­dő viták ( pl. dunai konföderáció, Kasszandra levél). 7.5 A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés tartalma és értékelése. (Emelt szint) A kiegyezés alternatívái, a kiegyezéshez fűződő viták ( pl. dunai konföderáció, Kasszandra levél).

boyd
Télécharger la présentation

7.5 A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés tartalma és értékelése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A kiegyezés alternatívái, a kiegyezéshez fűző­dő viták (pl. dunai konföderáció, Kasszandra levél). 7.5A kiegyezés megszületésének okai.A kiegyezés tartalma és értékelése

  2. (Emelt szint) A kiegyezés alternatívái, a kiegyezéshez fűződő viták (pl. dunai konföderáció, Kasszandra levél). 7.5 (Középszint)A kiegyezés megszületésének okai.A kiegyezés tartalma és értékelése

  3. A tizenhárom aradi vértanú és azok emlékszobra

  4. 1849.Október 06.

  5. Megtorlás és a Bach-korszak A kiegyezés megszületésének okai Kiegyezés http://www.suliaweben.hu/index.php?page=single&tk=57 Dualista alkotmányos monarchia

  6. Megtorlás Húsvéti cikk 1865 1866 Königratz Ferenc József Bismarck Haynau 1849.okt.06. Bach-korszak Centralizációs politika kudarca Passzív ellenállás nehézségei A magyar társadalom gazdasági helyzete A Habsburg Birodalom nemzetközi helyzete Passzív ellenállás 1867 KIEGYEZÉS Dualista alkotmányos monarchia Deák Ferenc Solferino 1859 Októberi diploma Osztrák Magyar Monarchia Februári pátens „Nem engedünk a 48-ból” Ferenc József Andrássy Gyula Provizorium

  7. Császári kormányzat véres bosszút állt Haynau nyílt abszolutizmust vezetett be Magyarország teljes beolvasztása A magyar vezető réteg zöme Bach-korszak A Passzív ellenállás Károsan befolyásolta a magyar polgári fejlődést Ferenc József (Teljes elutasítás) http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=9370

  8. Császári kormányzat véres bosszút állt Haynau nyílt abszolutizmust vezetett be Magyarország teljes beolvasztása A magyar vezető réteg zöme Bach-korszak A Passzív ellenállás Károsan befolyásolta a magyar polgári fejlődést Ferenc József (Teljes elutasítás) http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=9370

  9. http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1803_oktober_17_deak_ferenc_szuletese/http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1803_oktober_17_deak_ferenc_szuletese/ Kehidai remetesége ellenére Deák Ferenc a szabadságharc leverése után a magyar közélet vezéralakja lett, amit zsenialitása mellett hitelessége és következetessége indokol meg leginkább. A „nemzet prókátorát” még a császári udvar is tisztelettel kezelte, Deák azonban 1850-ben elutasította Anton Schmerling osztrák igazságügy-miniszter – nem hivatalos – bécsi meghívását, ezzel pedig a kibontakozó passzív ellenállás szimbóluma lett; a politikus a következő évek során az elzárkózástól remélte a szabadságharc során elbukott magyar ügy sikerét, miközben kitartóan ragaszkodott a jogfolytonossághoz, a ’48-as státusz visszaállításához, és – szigorúan békés eszközökkel – a neoabszolutista berendezkedés ellehetetlenítésére törekedett. A passzív ellenállás mindazonáltal nem jelentett tehetetlenséget, amit az is kiválóan mutat, hogy Deák 1854-től a főváros zajára cserélte fel a vidék nyugalmát, és a pesti Angol Királynő Szállóban bérelt lakosztályában gyűjtötte maga köré a neoabszolutista korszak magyar értelmiségét. (Tarján M. Tamás) Deák Ferenc Vendéglő az Angol Királynéhoz Budapesti hírharang* http://mek.oszk.hu/04900/04933/html/mhuracsok0003.html

  10. http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1803_oktober_17_deak_ferenc_szuletese/http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1803_oktober_17_deak_ferenc_szuletese/ Kehidai remetesége ellenére Deák Ferenc a szabadságharc leverése után a magyar közélet vezéralakja lett, amit zsenialitása mellett hitelessége és következetessége indokol meg leginkább. A „nemzet prókátorát” még a császári udvar is tisztelettel kezelte, Deák azonban 1850-ben elutasította Anton Schmerling osztrák igazságügy-miniszter – nem hivatalos – bécsi meghívását, ezzel pedig a kibontakozó passzív ellenállás szimbóluma lett; a politikus a következő évek során az elzárkózástól remélte a szabadságharc során elbukott magyar ügy sikerét, miközben kitartóan ragaszkodott a jogfolytonossághoz, a ’48-as státusz visszaállításához, és – szigorúan békés eszközökkel – a neoabszolutista berendezkedés ellehetetlenítésére törekedett. A passzív ellenállás mindazonáltal nem jelentett tehetetlenséget, amit az is kiválóan mutat, hogy Deák 1854-től a főváros zajára cserélte fel a vidék nyugalmát, és a pesti Angol Királynő Szállóban bérelt lakosztályában gyűjtötte maga köré a neoabszolutista korszak magyar értelmiségét. (Tarján M. Tamás) Deák Ferenc Vendéglő az Angol Királynéhoz Budapesti hírharang* http://mek.oszk.hu/04900/04933/html/mhuracsok0003.html

  11. 1859 Cavour Solferino Az olasz –francia- osztrák háborúban elszenvedett vereség leleplezte a birodalom gyengeségét. A fegyverszünetet Ferenc József nem utolsósorban a magyar felkeléstől tartva kötötte meg. Bachot menesztette. A nemzeti ellenállás immár tömegmozglamakban öltött testet. Nemzeti tüntetéssé vált Kazinczy Ferenc születésének 100 . évfordulója, a Kisfaludy- a Berzsenyi megemlékezés, Erkel Hunyadi László című operájának pesti előadása. 1860. Március 15-ét utcai fölvonulással ünnepelte meg az egyetemi ifjúság. A katonaság sortüze megölt egy joghallgatót. Temetésén 60 ezres tömeg tüntetett. A katonaság már nem mert közbelépni. Széchenyi német nyelvű – névtelen- röpiratban maró gúnnyal leplezte le az új abszolutizmus rendszerét. A rendőrség kíméletlenül zaklatta. Széchenyi maga ellen fordította pisztolyát (1860). Az emberek politikai gyilkosságról suttogtak. A gyászünnepségek fenyegető komorsággal zajlottak. (Tk 9.-128.old/ Závodszky Géza) Ferenc József „Nem engedünk a 48-ból” Októberi diploma Februári pátens A kiegyezéshez vezető út 1849-1868 /projekt/ http://users.atw.hu/reniew/toriproj/index.html

  12. 1859 Cavour Solferino Az olasz –francia- osztrák háborúban elszenvedett vereség leleplezte a birodalom gyengeségét. A fegyverszünetet Ferenc József nem utolsósorban a magyar felkeléstől tartva kötötte meg. Bachot menesztette. A nemzeti ellenállás immár tömegmozglamakban öltött testet. Nemzeti tüntetéssé vált Kazinczy Ferenc születésének 100 . évfordulója, a Kisfaludy- a Berzsenyi megemlékezés, Erkel Hunyadi László című operájának pesti előadása. 1860. Március 15-ét utcai fölvonulással ünnepelte meg az egyetemi ifjúság. A katonaság sortüze megölt egy joghallgatót. Temetésén 60 ezres tömeg tüntetett. A katonaság már nem mert közbelépni. Széchenyi német nyelvű – névtelen- röpiratban maró gúnnyal leplezte le az új abszolutizmus rendszerét. A rendőrség kíméletlenül zaklatta. Széchenyi maga ellen fordította pisztolyát (1860). Az emberek politikai gyilkosságról suttogtak. A gyászünnepségek fenyegető komorsággal zajlottak. (Tk 9.-128.old/ Závodszky Géza) Ferenc József „Nem engedünk a 48-ból” Októberi diploma Februári pátens A kiegyezéshez vezető út 1849-1868 /projekt/ http://users.atw.hu/reniew/toriproj/index.html

  13. A sikertelen 1861-es rendezési kísérletet a Schmerling nevével fémjelzett ideiglenes rendszer – provizórium – követte, ennek négy éve alatt azonban a háttérben már megkezdődtek a kiegyezésről szóló alkudozások. Deák 1865 áprilisában – álnéven – megjelentetett Húsvéti cikkével ez a vita nyilvános formát ölthetett, egyúttal pedig a politikus végre az őt megillető helyre került, ugyanis magyar részről ő irányította a kiegyezésről szóló tárgyalásokat. 1865 során Ferenc József menesztette Schmerlinget, ismét összehívta a magyar országgyűlést, és a Pragmatica Sanctio alapjából kiindulva konzultációt kezdeményezett Deák Ferenccel. Az 1866-os porosz-osztrák háborúban elszenvedett újabb vereség hamarosan felgyorsította a kiegyezési folyamatot. 1865 Húsvéti cikk 1865. április 16. | Megjelenik Deák Ferenc Húsvéti cikke a Pesti Naplóban /: Tarján M. Tamás/ http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1865_aprilis_16_megjelenik_deak_ferenc_husveti_cikke_a_pesti_naploban 1866 Königratz Bismarck 1867 KIEGYEZÉS Kiegyezés http://www.suliaweben.hu/index.php?page=single&tk=57

  14. A sikertelen 1861-es rendezési kísérletet a Schmerling nevével fémjelzett ideiglenes rendszer – provizórium – követte, ennek négy éve alatt azonban a háttérben már megkezdődtek a kiegyezésről szóló alkudozások. Deák 1865 áprilisában – álnéven – megjelentetett Húsvéti cikkével ez a vita nyilvános formát ölthetett, egyúttal pedig a politikus végre az őt megillető helyre került, ugyanis magyar részről ő irányította a kiegyezésről szóló tárgyalásokat. 1865 során Ferenc József menesztette Schmerlinget, ismét összehívta a magyar országgyűlést, és a Pragmatica Sanctio alapjából kiindulva konzultációt kezdeményezett Deák Ferenccel. Az 1866-os porosz-osztrák háborúban elszenvedett újabb vereség hamarosan felgyorsította a kiegyezési folyamatot. 1865 Húsvéti cikk 1865. április 16. | Megjelenik Deák Ferenc Húsvéti cikke a Pesti Naplóban /: Tarján M. Tamás/ http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1865_aprilis_16_megjelenik_deak_ferenc_husveti_cikke_a_pesti_naploban 1866 Königratz Bismarck 1867 KIEGYEZÉS

  15. Dualista alkotmányos monarchia Királlyá koronázták Ferenc József felelős magyar kormány nevezett ki Andrássy Gyula DIÓSZEGI ISTVÁN: Andrássy http://epa.oszk.hu/00000/00003/00001/fej02.htm Országgyűlés elfogadta közös ügyeket hadügy ezek fedezésre szolgáló pénzügy külügy

  16. A kiegyezési törvény első lapjaN 45  –  Regnicolaris Levéltár  –  Archivum Regni  –  Ladula H Privilegia recte articuli – Ser. A – Fasc. 2. – 1867 Deák elérte, hogy az uralkodó – gróf Andrássy Gyula vezetésével – felelős magyar kormányt nevezzen ki, mely az 1867. évi XII. törvénycikkellyel aztán törvényerőre emelte az elmúlt évek tárgyalásainak gyümölcsét. A „haza bölcsének” erőfeszítései nyomán megszületett a dualista rendszer, mely ugyan a had- és pénzügyek terén is „engedett a negyvennyolcból”, ezzel együtt azonban biztosította Magyarország modernizációjának és felzárkózásának a törvényi kereteit. Deák érdemei mindazonáltal nem merültek ki a kiegyezés tető alá hozásában, hosszú ideig ugyanis gyakorlatilag az ő személyes tekintélye biztosította az Andrássy-kormány eredményes működését a függetlenségpárti közvélemény és a kossuthi emigráció ellenében. (Tarján M. Tamás)

  17. A kiegyezéshez vezető út http://www.youtube.com/watch?v=rgJKQBiWmj0 Tárjuk fel, hogyan változtak a kormányzatot és a magyar vezető réteget megegyezésre szorító külső és belső tényezők!

  18. I. Ferencz József király és Erzsébet királyné koronázása.(Engerth K. festménye a budai kir. várpalotában. A cs. és kir. főudvarmesteri hivatal engedélyével. Tull Ödön másolata alapján.)

  19. Korszerű jog- és igazságszolgáltatási rendszer jött létre, amely lényegében megfelelt a korabeli európai színvonalnak. Az állampolgárok törvény előtti egyenlősége és a bírák függetlensége ekkor vált a magyar joggyakorlat szerves részévé. Kormánya a centralizmus és az önkormányzat elveinek egyidejű érvényesítésével korszerűsítette a közigazgatást. A megyék helyi ügyekben való önkormányzata, úgyszintén a közigazgatás közegeinek választása is fennmaradt, és a törvény azt is megengedte, hogy a megyegyűlések továbbra is foglalkozzanak országos ügyekkel. Az országgyűlés törvényeinek és a kormány rendeleteinek végrehajtásáról viszont nem lehetett többé vita, és hogy valóban ne is legyen, arról a kormány által kinevezett főispán kezeskedett. Ekkor született meg a népiskolai törvény, amely az elemi iskola elvégzését kötelezővé tette valamennyi iskolás korú gyermek számára. És ekkor fogadta el a parlament az európai viszonylatban egyedülálló nemzetiségi törvényt, amely nyelvi és kulturális tekintetben teljes egyenjogúságot biztosított a haza másajkú lakóinak. Miközben a nagy európai országokban rendeletileg tiltották a nemzetiségi nyelvhasználatot, Magyarország egy időre békés sziget lett a rögeszmés nyelvi uniformizálás tengerében.

  20. Deák Ferenc Élete és tevékenysége 1808 és 1854 között Kehidán lakott. Deák egy Zala megyei köznemesi família hetedik gyermekeként látta meg a napvilágot, de családi élete mégis szerencsétlenül alakult, édesanyja, Sibrik Erzsébet ugyanis belehalt a szülésbe, ő pedig nagybátyja házához – egy szoptatós dajkához – került. A gyermek ötéves korában aztán édesapját is elveszítette, így testvérei és Hertelendy György gyámsága alatt nevelkedett, és tanult. Deák 1823-ban oklevelet szerzett a győri jogi akadémián, majd szűkebb pátriájában ügyvédként praktizált, és alügyészként, illetve jegyzőként – később pedig alispánként – a vármegye közéletében is komoly szerepet vállalt. A „haza bölcsének” karrierje 1833-ban ívelt fel, miután bátyja, Antal váratlanul megbetegedett, és maga helyett öccsét küldte követnek a pozsonyi országgyűlésre Deák Ferenc otthona - A kehidai Deák-kúria Deák Ferenc születése http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1803_oktober_17_deak_ferenc_szuletese/

  21. Zala megyében tiszti ügyész, árvaszéki jegyző, 1832-től helyettes alispán volt, 1833-tól a pozsonyi országgyűlésen lett követ. Kiemelkedő tudása, határozottsága, beszédkészsége, erkölcsi tartása révén a reformellenzék egyik hangadója, majd az 1839-40-es diétán Wesselényi és Kölcsey távozása után a liberális ellenzék hivatalos vezetője lett. Országos tekintély övezte, nagy szerepe volt az amnesztia kiharcolásában, az ipari, bank- és kereskedelmi viszonyokat javító törvények meghozatalában, szót emelt a magyar nyelv ügyében, a halálbüntetés ellen, a lelkiismereti és szólásszabadság mellett, az úrbéri viszonyok megszüntetésért. 1843-44-ben részt vett a büntető törvénykönyv kidolgozásában, a közteherviselést szorgalmazta, de a javaslatot követő véres zalai zavargások miatt visszavonult. Otthonról is támogatta a védegyleti mozgalmat, közvetített Széchenyi és Kossuth vitájában, bár inkább az utóbbi oldalán állt. 1846-47-ben ő öntötte végleges formába a szabadelvű tábor programját, az Ellenzéki Nyilatkozatot. Betegeskedése miatt nem vállalt követséget, vidéki életéből az 1848-as forradalom mozdította ki: március 20-tól a megyei közgyűlés kérésére részt vett az országgyűlésen, igazságügy-miniszter volt 1848 áprilistól a Batthyány-kormányban, júliusban az első népképviseleti országgyűlés tagja lett, a hűbéri maradványok felszámolására tett törvényjavaslata már nem léphetett életbe. Deák igyekezett mérsékelni Kossuthot, ellenezte a Béccsel való szakításhoz vezető jogszabályokat, a békéről tárgyalt Innsbruckban és Bécsben.

  22. Magyar részről Deák vezette az 1867-es kiegyezéshez vezető tárgyalásokat, a kiegyezés Magyarország belső önkormányzatát a külügy, a hadügy, és ezek fedezését szolgáló pénzügyek közössége mellett rögzítette, e terheket 70:30 arányban viselte a két ország. Deákot ekkor kezdték a haza bölcsének nevezni. A nevét viselő párt vezetője lett az 1865-68-as országgyűlésen, de kormánymegbízatást nem vállalt. Állam és egyház szétválasztását, a polgári házasságkötést szorgalmazta, utolsó beszédét is egyházpolitikai kérdésekről tartotta. Számos író, költő, így Arany János, Kemény Zsigmond és Gyulai Pál volt a barátja, ők alkották az ún. irodalmi Deák-pártot. Nem alapított családot, Vörösmarty árváit fogadta gyermekeivé. 73 évesen, 1876. január 28-án halt meg Budapesten.Deák koncepciózus reformer, mesteri taktikus volt, puritán és szerény. Alig voltak személyes ambíciói, politikusi pályáján erkölcsi értékek mozgatták. Kemény vitapartnerként ismerték, aki nem feledte a helyes arányokat. Elítélte a fanatizmust, kiegyensúlyozottan, higgadtan politizált, végsőkig ragaszkodott az alkotmányossághoz, s védte a nemzet érdekeit. Kényelmes ember volt, de jogi-politikai kérdésekben nem kímélte magát. http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=12330&pIdx=2&print=1 Deák Ferenc életének és munkásságának óriási az irodalma. A számos forrás közül - magán életének bemutatása szempontjából - kiemelkedik Eötvös Károly: Deák Ferenc és családja, Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona: Emlékeim Deák Ferenc politikai és magánéletéből, valamint Király Béla: Deák Ferenc című munkái. Pillanatok Deák Ferenc életéből http://users.atw.hu/historiamozaik/pillanatok_deak_ferenc_eletebol.html

  23. Andrássy Gyula Nyugat, 1910/20 szám/ Halász Imre: Egy letünt nemzedék /Gróf Andrássy Gyula II. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00066/01887.htm

  24. A XIX. század második fele Felvidék Rendhagyó történelemóra 9. rész - Felvidék a XIX. század második felében http://www.youtube.com/watch?v=IWFBAZevozI Kárpátalja Rendhagyó történelemóra II/5 - Bach korszak /Kárpátalja/ http://www.youtube.com/watch?v=5EK_FENq660

More Related