Geoökonómiai összefüggések

1. Geoökonómiai összefüggések Megjegyzések a hazai természeti erőforrások hasznosításának alakulásához. Érdekek háborúja vagy együttműködés a globalizáció, amelyben „a világ vezető hatalmai között az erők küzdelme a katona – politikai térből a gazdasági térbe tolódott” és „a nemzetközi kapcsolatokban az ütközések geoökonómiai jellegűvé alakultak”?

2. Nagyerőművek teljesítőképessége Nagyerőművek beépített névleges bruttó villamos teljesítőképessége 2011. dec. 31-én.(Stróbl Alajos kimutatása) ÁH ÁH ÁH atom szén gáz olaj MW

3. A nukleáris komponens megjelenése és költsége • 1949-ben megtörtént az első sikeres szovjet atombomba robbantás. • A német urántermelés költségei horribilisek voltak, meghaladta a szovjeteknek fizetett Kelet - Német háborús jóvátétel összegét és kimerítette a gazdaságot.„Gazdasági erőnk többségét az uránérc kutatása és előkészítése emésztette fel, …a szocialista tábornak több év folyamán ellentétel nélkül több, mint évi 1 milliárd Márka értéket szállítottunk …” írta Ulbricht Hruscsovnak 1958-ban. • Az első magyar urán bányaüzemeket 1955-ben kezdték mélyíteni, 1956-ban víz alá kerültek, 1957-ben léptek termelésbe • 1966-ban megkezdődött, majd egy évtizedes megszakítást követően folytatódott az atomerőmű építése

4. A kőolaj komponens. A Barátság és az Adria vezeték, Algyő. A Dunai Finomító. 1976-ban épült a Tiszai Finomító és a 860 MW-os Tisza II Erőmű. Beruházási hozzájárulásunkkal 1960-64 között megépül a világ leghosszabb, 4000 km-es kőolaj vezetéke. Kapacitása felénk 12 mt, ennek 2/3-át vesszük igénybe a Százhalombattai Dunai Finomítóban, amely 1965-ben 8,1 mt kapacitásra épült. Kihasználatlan a közös beruházással megvalósult geopolitikai indíttatású Adria vezeték, a 3 mt kapacitású Tiszai Finomító és a 860 MW teljesítőképességű, kezdetben 2100 MW-os, pakura tüzelésére tervezettt Tisza II erőmű.

5. A szénkomponens. Az Ördög adománya nálunk a hazai szén helyét keresni. A háború után a szén volt az egyetlen hozzáférhető energiahordozónk. Apolitika1964-ig az erőforrásokat meghaladótermelést követelt. Aztán a gazdasági stratégia a globális erőforrások és gazdálkodás jegyében módosult. Elkezdődött a csak nemzeti jelentőségű előfordulások értékének lebecsülése, a szénellenes propaganda, az „újbeszél” és a hanyatlás. Szénből mégis közel annyi áramot termeltünk, mint szénhidrogénből és harmadával többet, mint nukleáris energiából. És ami a legfontosabb, a legolcsóbban. Ezért irtózik a valóság attól, hogy szénügyben szembenézzen az értelemmel. A politikusok zsigeri ellenkezésébe ütközik régóta a gondolatok rezervátumaiban is, ha szakemberek időnként, bár egyre ritkábban és kevesebben, szólnak arról, hogy a szén helyettesítésének növekvő terhe meghaladja az ország teherbíró képességét.

6. A földgáz komponens. Miért nem épült tovább atom- vagy szénerőmű?A nagyhatalmak megegyezése. A földgázáram megindulása Nyugat - Európába • Koszigin miniszterelnök óvatos volt az atomerőművekkel. Az államkasszát gyarapító megoldást keresett. A gáziparban látta az ipar- és az energetika fejlesztéséhez szükséges finanszírozás forrását. • Az 1960-as évek végén felfedezték fel a Tyumenyi és Orenburgi előfordulásokat. A problémát az volt, hogy 1962-től embargó volt érvényben a nyugati csövek és berendezések szállítására. (geoökonómia) • „Nincs se fémünk, se csövünk, se berendezésünk. … Nincs mivel devizáért kereskednünk. … Az amerikaiakat, japánokat, másokat is, nálunk a kőolaj, még inkább a földgáz érdekli.” mondta a Tervhivatal elnöke a Politikai Bizottság ülésén • A gazdasági érdek győzött, a nagyhatalmak megegyeztek. Brezsnyev és Nixon aláírták a SALT I fegyverzet csökkentési szerződést, majd a megállapodást Nyugat-Németországgal. • Magyarország csatlakozott a világon leghosszabb „Urengoj – Ungvár” és az Orenburg – Nyugati határ vezetékek építéséhez. A költség nem volt kérdés. Azóta nem épült szénerőmű. Szén helyett az erőművekben is „olcsó”, „környezetbarát” földgázt tüzelünk.

7. A prognózisok és a közgazdasági modellek soha nem váltak be. A jelenkor a fiatalokat áldozza fel, amikor klímakatasztrófával riogat és rossz irányba tereli a struktúrát. Ez a szigorú realitása a világgazdasági tendenciáknak, amelyeken nem lehet rossz prognózisokkal vagy tömeges tiltakozásokkal változtatni. A problémákat másként, mérnöki tudással lehet megoldani.

8. 1989. New Word Order. Az 1945. évi Jaltai konferencián elérthez mérhető jelentőségű Máltai megállapodás. • Bush amerikai elnök és Gorbacsov szovjet pártfőtitkár 1989. december 2-án és 3-án Máltán megállapodnak, hogy a Szovjetunió nem avatkozik a továbbiakban a Kelet - Európai országok ügyeibe és beleegyezik Németország egyesítésébe, meghirdették a "hidegháború" véget és egy új korszak elejét. • Bush tájékoztatta Gorbacsovot az ökológiai problémák terén náluk folyó munkáról. A probléma globális jellege miatt "közös" cselekvésre kérte fel. • Gorbacsov azt válaszolta, hogy "az ökológiai problémák olyan méretet öltöttek, hogy felmerül az emberiség túlélésének kérdése” és tovább fűzte a gondolatot: "az erők világban végbement nagy átcsoportosítása … a legnagyobb realitás, amelyet se nekünk, se önöknek nem szabad egymás ellen kihasználni". • 1992-ben, a Riói csúcsértekezleten már száznál több kormány- és államfő hangsúlyozta a környezetvédelem sürgősségét és konvenciókat fogadott el: a klíma- és a fajvédelmi egyezményt. • Összeütközésbe került a nyersanyag- és energiaigények kielégítésének kormányzati felelőssége, és a fenntartható fejlődési és környezeti követelményrendszer. A világ nagy országai különbözően értelmezik az egyezményekből rájuk háruló kötelezettségeket • Az Európai Unióban és Magyarországon a világtendenciától eltérően a prioritás a környezetvédelemé, a természeti erőforrások hasznosításával szemben.

9. A terület és a bruttó termelési index alakulása a magyar mezőgazdaságban

10. Európával együtt drámai választás előtt állunk Ha Európa abányászat fejlesztését tovább megtakaríthatónak fogja tekinteni az importfüggő gazdasága, a gyarmatok nélkül torzó marad, a hagyományos ipari termeléshez a nyersanyagok nehéz és drágább beszerezése miatt kénytelen lesz megszűnteti olyan iparágait, amelyek a világ iparának bölcsői, majd óriásai voltak. A jóléti színvonal fenntartása csak hatalmas gazdasági növekedéssel lehetséges, amelyet lehetetlenné tesz az államadósság és a természeti erőforrások művelésének hátráltatása miatt a vidék hanyatlása.

11. A globalizáció szorosan összekapcsolta és függővé tette a belgazdaságot a külgazdaságtól. A „csőkapitalizmus” olyan strukturális fordulatot hajtott végre a közgazdasági rendszerben, amellyel szemben a politika már az 1980-as években erőtlen volt, mert nem uralható államközi és piaci rendszerek határozták meg. A geopolitikában és a földrajzban régóta rendszerképző, az államok politikai és gazdasági érdekeire kiható elem a távolság. A behozott paradicsom átlagosan 2480 km-t utazik. A földgáz és a kőolaj közel 5000 km-t.

12. Merre haladjunk? A mezőgazdaság vagy az ipar élvezzen elsőbbséget? Összefüggő rendszerek. Az energiaárak és a mezőgazdasági termelés versenyképessége Az energiahordozók és az élelmiszerek árindexeik alakulása bázisáron, USD. A növénytermesztés energiamérlege , a vízellátás költségei nélkül Energiahordozók 2000 = 100 Élelmiszerek Világbank. Global Economic Monitor. MÉM. Energiahasznosítási elemzés.

13. Az energiahordozók és az ércek termelési indexeinek alakulása

14. Színesfémek. Valódi innovációt hozott volna a Recski érckombinát, de leállt az építése. Elmaradt a jelentős előfordulás művelésétől várt mai áron számolva évi 600 millió bevétel és csorbult a vidék megélhetéshez való joga. Az országok helyzete mérhető az egy főre jutó nyersanyag fogyasztással, amely az elmaradt országokban évi 1 tonna alatti a fejlett országok 20 tonnát meghaladó értékével szemben. A nyersanyag felhasználást két tényező befolyásolja,: a lakosság és a gazdaság növekedése. Az utóbbi sokkal erősebben, mint az előbbi. Minerals Planning Policies and Supply Practices in Europe. 21. WMC

15. A mecseki uránérc termelése és értéke • Az atomerőműben termelt villamosenergia költségén belül 1990-ben a fűtőanyag a tőkejáradék nélküli fajlagos költség 32%-a volt. A fűtőelem gyártásában a költségek a belőle nyert villamos energiára vetítve 50,7%-a jutott a természetes uránra, így a fűtőelemre eső haszonból a természetes urán részesedése közel 2 milliárd Ft volt. Az urántermelés ezért nem lehetett veszteséges. Ami nem zárja ki, hogy rövid távon az import nagyobb haszonnal járt.

16. Ellátásbiztonság. Az orosz területet megkerülő útvonalak kiépítése. Nabucco A régi előfordulások kimerülőben vannak. Korábban nem tapasztalt bizonytalanság keletkezett a termelésben, ezért új lelőhelyek bevonása és új útvonalakon új vezetékek építése szükséges. A nyersanyagokban gazdag Közép – Ázsia országoknak azonban nincs kijutásuk a kikötőkhöz, exportjuk kizárólag orosz vezetékeken lehetséges. Ha úgy alakulna a történelem, hogy az Egyesült Államok felülvizsgálná az Európai érdekeltségeit, ahogy Oroszország tette a KGST felbomlása után, hogyan alakulna Európa befolyása az energiaellátásában meghatározó szerepet játszó Afrikai, Közel – Keleti országokra. Meg tudná óvni az EU a piacot és a szállítási útvonalakat? • Urengoj – Pomari – Ungvár gázvezeték: • Üzembe helyezés 1983.09.11. • Hossza 4451 km • Kapacitás 32 milliárd m3/év Kompresszor állomások száma 9 db Csövek súlya 2,7 millió tonna Csőátmérő 1440 mm Megmozgatott talaj mennyisége 130 millió m3 Szudzsa – Ungvár 1160 km

17. Nagyerőművek teljesítőképessége ÁH ÁH ÁH atom szén gáz olaj MW

18. Nukleáris: A Paksi blokkok üzemidejének meghosszabbítása szükséges, mert ismeretlenek a leszerelés gazdasági és műszaki következményei. Az új blokkok építése a villamos energiaigények alakulása és a műszaki - gazdasági kockázatok miatt halasztható. Megújulók:Az EU tagállamok összes CO2 kibocsájtásának mintegy negyede az áramtermelésben képződik, az ágazatot aránytalanul sújtja a kibocsájtás büntetése, de a megújulókból termelés drága. Földgáz: Johannes Teyssen, az E.On vezérigazgatója: "nem lehetséges üzemeltetni gázerőműveket … Nem vagyunk hajlandóak veszteséges erőműveket működtetni ott, ahol nem látjuk esélyét a (gazdasági) felépülésnek.” Az atom, a szénhidrogén, a megújuló energetika soha nem érvényesült masszív állami támogatás nélkül. (Ez most a klímapolitika lényege). Csak a szénenergetika volt nyereséges. A Mátrai Erőműben 70%-os tulajdont szerzett 1995-ben, 13 milliárd forintért két német cég. Évi 20 milliárd forint profitot produkál, mintegy ötezer ezer munkahelyet tart fenn. Tervbe vett egy 400 MW-os új erőműblokk építését Visontán, amire 57 milliárd forintnyi eredménytartalékot halmozott fel. Az elmúlt évben mintegy 100 milliárd Ft forgalma,18 milliárd Ft adózás utáni nyeresége volt és csökkentette az importtól való függésünket.

19. A világban most ellentétes tartalmú geoökonómiai koncepciók küzdelme folyik • a létfontosságú természeti erőforrások, gazdasági tevékenységek és összjövedelmek újrafelosztásának rendszerét szervező új világrend és • a nem ellenőrzött fejlődés, „a piac láthatatlan keze” között, amely a neoliberális metafizikába hajlik a virtuális realitás világában hálóba szerveződő hitel- és pénzügyi tranzakciókkal, „forró pénzekkel”, magánérdekekkel. • Nem tudni, kinek a javára dől el a küzdelem. Az 1990-es évek változásai nem módosították a térségben az energetikai kulcsszereplők alapvető geoökonómiai célját, nevezetesen a befolyás maximális bővítését Eurázsiában. Tovább erősödik az energetikai erőforrásokkal kapcsolatos törekvés az egységes bányászati-, felhasználási- és szállítási rendszer létrehozására a lehető legtágabb térségben. Erre utal a tervezett Északi- és Déli Áramlat , a Nabucco útvonala, a keletre irányuló vezetékek, a cseppfolyós gázterminálok építése és az atomenergetika fejlesztése. • A nyersanyagimportra alapozott gazdaságfejlesztés nálunk csődöt mondott. Hirdetői bizonytalanok, nincsenek konkrét építő javaslataik. Nem elegendő már és nem derék dolog utólag elmondani, hogy többet fogyasztunk,mint amennyit termelünk. Értékképző munkát kell adni. A bizonytalanságban jó lenne, ha tudná mindenki, hogy a hazai természeti erőforrások kínálnak biztonságos, nemzetgazdasági jelentőségű, hozzáférhető, az importkiváltására és a kincstár gyarapítására alkalmas kiutat a gazdaság fejlesztéséhez. Hagyni kell az embereket a kitermelő ágazatokban dolgozni.

20. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!