Az egyházi iskolákról 2014-ben

Az egyházi iskolákról 2014-ben Sukoró, 2014. március 22. Gyóni András

Jövőnk az ifjúság, avagy az egyházi iskolák létjogosultságáról kérdésekkel • Az elmúlt 2 évben jelentős számban kerültek egyházi tulajdonba az önkormányzati iskolák • az egyházi iskolák aránya elérte a 12%-ot. Ezen arány eléréséhez hosszú, viszontagságos út vezetett • A különböző kormányok hol segítették, hol akadályokat emeltek • Az iskolák átadás-átvétele gyakran valós, vélt és gerjesztett feszültségek közepette történt, történik(oktatáspolitika><politika) • Sokan úgy gondolják, nem szerencsés, hogy az egyházak egyre nagyobb teret nyernek az oktatás területén. • Kérdés, hogy a történelmileg keresztény Magyarországon soknak tekinthető-e az egyházi iskolák jelenlegi 12%-os aránya. • Vajon az egyházak működtetni tudják azokat az intézményeket, amelyek az önkormányzat által finanszírozhatatlanok? Van-e egyáltalán létjogosultsága az egyházi iskolának? • Miben különbözik az egyházi iskola az államitól? Melyek a jellegzetességei, mi az a többlet amit adhat?

Az egyházi iskolák története napjainkig röviden • Magyarországon a katolikus egyház alapította az első iskolákat, évszázadokon keresztül működtette azokat • később ebbe a nemes és fontos munkába a protestáns egyházak is bekapcsolódtak, sőt frissítettek az iskolák jelentőségén. • Egészen 1948-as államosításig a történelmi egyházak működtették az iskolák 60 százalékát. • Szocializmus: az egyházi oktatás alkonya • 1948. június 16-án az Országgyűlés elfogadta az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényt, melynek nyomán 6505 oktatási intézmény, közöttük óvoda, népiskola, gimnázium, szakiskola és tanítóképző került az egyházaktól állami tulajdonba. Az oktatásban kezdetét vette az a példátlan és brutális kulturális honfoglalás, amelynek következtében felbecsülhetetlen értékű szellemi és anyagi kincs semmisült meg.

Az állam diktátuma értelmében mindössze nyolc katolikus gimnázium, továbbá egy református és egy zsidó középiskola működhetett tovább a szocializmus idején. • A csekély állami finanszírozás ellenére az egyházi iskolák megőrizték korábbi vonzerejüket, és kétségtelenül a szocializmus elit iskolái közé tartoztak. • A kevés számú egyházi iskola modellül szolgált a rendszerváltás kezdetén újraindult egyházi iskolák számára.

Rendszerváltozás: egyházi oktatás újraéledése • A rendszerváltás után 1991-ben törvény határozott arról, hogy azokat az egyházi ingatlanokat, amelyek 1948 után állami vagy önkormányzati tulajdonba kerültek, fokozatosan vissza kell adni az egyházaknak, amennyiben abban hitéleti, oktatási, egészségügyi vagy szociális feladatokat kívánnak ellátni. • Az Antall-kormány álláspontja egyértelmű volt: a tárgyi feltételek megteremtése mellett a költségvetés az egyházi iskoláknak is biztosította az önkormányzati iskoláknak szánt összeggel egyenértékű fejkvótát, s ezen felül is igen jelentős összegekkel támogatta az egyházakat. • Majdnem fél évszázadnyi történelmi kényszerhelyzet után a katolikus egyház a többi történelmi vallásfelekezettel együtt lehetőséget kapott arra, hogy újra megteremtse és kiépítse széleskörű oktatási rendszerét, iskolahálózatát. • Az egyházi intézményhálózat a rendszerváltás után dinamikusan emelkedni kezdett.

Az intézmények száma és az ezen intézményekben tanulók létszáma 2008-ra már elérte az összes intézmény 7%-át (intézmény, tanuló és pedagógus arányát tekintve). • Az oktatás súlypontja a középfokú általános képzés: az összes gimnázium 17%-át, az összes gimnáziumban tanító pedagógus 14%-át, s a gimnazista tanulók 12%-át egyházi iskolák adták. • A szakképzésben azonban az arány már jóval alacsonyabb: a szakközépiskolásoknak csak 4%-át, a szakiskolásoknak mindössze 3%-át tették ki az itt tanulók. A fenti adatok a nemzetközi összehasonlításban viszonylag szerény százalékaránynak számítanak.

Gazdasági válság: az önkormányzatok szabadulnának az iskoláiktól • 2008 után tovább folytatódott az egyházi iskolák számának lassú növekedése, melynek legfőbb oka az önkormányzatok egy jelentős részének eladósodása, azaz egyre rosszabb anyagi helyzetbe kerülése volt. • Napjainkban az iskolabezárások megelőzésére az önkormányzatok részéről jó megoldásnak látszik az átadás, mivel az iskolák fenntartásához az állami normatíván felüli jelentős kiegészítést sokan már nem tudják biztosítani. • Ha az iskola egyházi fenntartású lesz, megmaradhat a helyi közösségnek, az önkormányzat pedig jelentős összegeket spórolhat meg. • Ezt a lassú változást igyekezett serkenteni 2010-ben a KDNP által beterjesztett törvénymódosítás, mely szerint, ha az egyház veszi át az önkormányzati iskolát, a településnek nincs további kötelezettsége.

a fennmaradásáért küzdő önkormányzatnál úgy gondolják, hogy ha az egyház veszi át és tartja fenn az iskolát, akkor az önkormányzat mentesül a létét veszélyeztető anyagi tehertől. • Az egyházak szempontjából az első Orbán –kormány megnyugtatóan rendezte az egyházi iskolák finanszírozása körül kialakult anomáliákat. • Az egyházi iskolák finanszírozása körüli vita a 2008-as ÁSZ jelentés után kapott új értelmet. Az oktatásfinanszírozást vizsgáló jelentés megállapította, hogy az egyházi intézmények a jogosnál kevesebb kiegészítő támogatást kaptak a 2004/2005-ös években. Ezt az ÁSZ és az egyházak szerint járó 4,4 milliárdos különbséget pótlólagos kiegészítő támogatásként ki kell fizetni az intézményfenntartó egyházaknak. • Jelenleg az egyházak számára biztosított az alap és a kiegészítő normatíva, mely fedezi a tényleges költségeket, így az önkormányzatoktól történő átvétel nem jelent tényleges kockázatot. Az iskola így a kistelepülésen is megmaradhat, ami az itt élők szempontjából talán a legfontosabb

2011: az egyházi közoktatási intézmények robbanásszerű növekedése • Az egyházi finanszírozás helyretétele, növelése és a 2010-es az önkormányzatokat tehermentesítő rendeletmódosítás következtében, a 2011/2012 es tanévben jelentősen nőtt mind a katolikus, mind a református és az evangélikus egyház által fenntartott közoktatási intézmények, ezáltal a tanulók és pedagógusok száma is. Ebben a tanévben a közoktatásba járó gyerekek mintegy 10 százaléka, közel 140 ezer gyerek járt egyházi iskolába. • Legnagyobb mértékben a katolikus egyház növelte az intézményei számát: 41 intézményt vett át, diákjainak teljes létszáma 86.772 a tavalyi 71.235-tel szemben, ami 21,81 százalékos növekedést jelentett. A Református egyház az adott évben 12 intézmény átvételével több, mint 12 százalékos növekedést ért el. Intézményeibe a 2011/2012-es tanévtől 38.032 tanuló járt, 4.029-cel több, mint az azt megelőző tanévben. Az evangélikus egyház iskoláiba mintegy 13 ezer gyerek jár, ez a létszám 2011-ben 1.350-nel nőtt, ami 12 százalékos bővülést jelent.

2012: az önkormányzatok a bizonytalanságok miatt keresik az iskolaátadás lehetőségét • Az idei tanév megkezdése előtt a települések nagy lendülettel keresték fel az egyházakat, hogy vállalják át iskoláik fenntartását a következő tanévtől. • A polgármesterek, képviselőtestületek sokszor nem vallásos meggyőződésből keresték a kapcsolatot, hanem mert tartottak az iskolák jövő januári kötelező állami kézbe adásától. • Az új köznevelési törvény szerint a pedagógusok bérköltsége az államot, a dologi eszközök és ennek üzemeltetési költségei pedig az önkormányzatot terhelik. • Az önkormányzatok irányítói döntési kényszerhelyzetbe kerültek: vagy valamelyik - az új vallástörvény által elismert - egyházzal kötnek fenntartói szerződést, vagy 2013-tól az állam veszi át az iskolát.

Az átadás-átvétel bizonytalanságai, feszültségei • Ha az átadásnál feszültségek keletkeznek, ennek egyik jellemző oka az átadási folyamat gyorsasága, nem megfelelő előkészítettsége az önkormányzatok részéről. • Az önkormányzatok gyakran több egyházat is megkeresnek, jellemzően a történelmi egyházakkal kezdik a sort, s ha ezek nem vállalják az átvételt, jönnek a „kisebbek”???

Ciszterci Szent István Gimnázium • 1988 Sulyok Ignác Ocistbeszélgetésem • 1992 ciszterci beiskolázású 8 évfolyamos osztály (Dr. Hári Ferenc igazgató, Dr. Kerekes Károly zirci apát, Dr. Ács Kajetán és Glósz Ervin atyák • 1994. március 1. Ciszterci Rend József Attila Gimnáziuma • Felmenő rendszerben ciszterci (Dr. Hári Ferenc igazgató, Dr. • Ács Kajetán rendi megbizott • Kimenő rendszerben önkormányzati (önkormányzat • odafigyelésével) • 1996. július 1. Gyóni András igazgató 2010. augusztus 1. • DDr. Zakar Ferenc Polikárp zirci apát> főapát, emeritus generális • apát • Dr. Ács Kajetán Ocist. spirituális • Milcsinszky Alajos spirituális • Dékány Árpád Sixtus spirituális • 2010. augusztus 1. Orosz Ágoston igazgató; Brückner Ákos Előd spirituális

2000. január Ciszterci Szent István Gimnázium • Közben elkészült a katolikus kerettanterv és PP (pedagógiai program) • Anyagilag : Rend(állam) , önkormányzati kiegészítés 1994-1998; utána nem kellett; 2006-tól újra

Jubileumi beszéd 2002-ből „Ez a „szenvedéssel szépséget termő” átalakulás megtörtént. A szenvedésről nem panaszképen, de elmondok néhány dolgot, nehéz esetet, amelyet személyesen éltem meg. Mozaikszerűen, mert nem lehet percről percre mindent elmondani, s talán elég volt egyszer átélni. Persze mindenkinek meg vannak a maga élményei. 1988-ban beszélgettem Sulyok Ignác atyával arról, hogy szívesen tanítanék majd egyházi iskolában, ha Székesfehérváron ilyen lenne. Akkor még egyikünk sem remélte, hogy a volt ciszterci gimnázium, az akkori József lesz ez az iskola. Egyáltalán lesz egyházi iskola? S lett. 1994 március 1-től. Amolyan tokkal vonóval átvett és átadott iskola lettünk. Nem kis érzelmekkel kísért átadás-átvétellel. Jobb ha az akkori önkormányzati jegyzőkönyvekből nem idézek. Ezt tették lehetővé az akkori politikai viszonyok Székesfehérváron. Voltak, akik nehezen viselték ezt a másságot.

Egy darabig őrizni kellett az önkormányzatiságot és kialakítani az egyháziasságot. 1996-ban lettem igazgató. Volt olyan nap, amikor délelőtt az önkormányzatnál jelentettek fel, hogy túl gyorsan viszem egyházi irányban az iskolát, délután pedig püspök úrnál, vagy apát úrnál panaszkodtak, hogy kommunista irányban tartom az iskolát. Egy másik nehéz időszak az iskola névvisszaváltoztatása volt. Ez 2000. február 1-én történt. Főapát úr, mint az iskola fenntartója, élve a közoktatási törvényben adott jogával, az iskolának visszaadta régi nevét. A Zirci Főapátság nagy toleranciát tanúsítva évekig nem nyúlt a József Attila Gimnázium névhez, tiszteletben tartva azok érzelmeit, beállítódását, akik még az önkormányzati József Attila Gimnáziumba iratkoztak be. De akik akkor idejártak, már mindannyian egyházi iskolába iratkoztak be. József Attila igazságkereső költői géniuszát tiszteletben tartva és elismerve mégis szükséges volt az egyházi iskola nevének egyháziasítása.

Szükséges volt, hogy a katolikus keresztény iskola diákjainak keresztény eszményképe lehessen az iskola nevében szereplő személy, ezért döntött bölcsen sokak ellenére Szent István személye mellett. Most már elmondhatjuk, hogy akkor diákjaink Attila napkor Józsefes pólóval álltak ki József Attila mellett. Személyes nehézségem volt, hogy az iskolai gondokon túl otthon el kellett magyaráznom az akkor hét éve Józsefes lányomnak, hogy miért nem szabad neki ebben részt venni. A rákövetkező hétfőn én is Józsefes trikóban jöttem be, oldandó a feszültté vált helyzetet, bemutattam, hogy a józsefes trikó nem főbenjáró bűn, mivel ez a trikó praktikus viselet még az igazgatónak is a dolgos hétköznapokon. Azért akadtak egyesek, akik, bizonyos körökben próbálkoztak terjeszteni, hogy az igazgató is József Attila mellett tüntetett. Emberi dolgok voltak ezek. Aztán elcsendesedett a vihar. Ennyit szenvedéseinkről illusztrációnak.”

A „divinerelation” a keresztény iskolák pedagógiájában Mivel ciszterci iskolákban tanítok, közelítően ciszterci megközelítésben A teljesség igénye nélkül megosztok néhány gondolatot, amelyek talán összeértek bennem tanárságom és 15 éves igazgatóságom folyamán. 1. A „divinerelation”magyarázata

Néhány éve közoktatásvezetői szakdolgozatot írtam, vezetéselmélettel foglalkoztam. Ekkor alakult ki bennem: A XIX. század végén a XX. század elején a vezetéselméletben a tudományos munkaszervezéssel, a taylorizmussal, vagyis a mechanikus, a gépies üzemszervezéssel szemben kialakul a”human relation” vezetés és szervezés elmélete, amely a szervezetek és vezetés emberi viszonylatait tekintette fontosnak. De a középkorban, a szent- benedeki vezetési és szervezési gyakorlat meghatározója Jézus Krisztus, tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy az isteni kapcsolat, isteni viszonylat, a megfelelő, mely a monasztikus szervezet vezetését, a monasztikus szerzetesek együttélését minden mozzanatában át kell, hogy hassa. Ezt nevezhetjük a fenti minta nyomán „divinerelation”-nak. A ciszterci rend a bencések megfrissülése. Ezért fontos alap számunkra, és jó odafigyelnünk az iskolai nevelésnél is az isteni viszonylatra, hiszen valami módon miden pedagógus vezetőnek tekinthető.

2. Helyzetelemzés és keresztény válasz A helyzetelemzés: „A sztárok a fejükre estek” című „szórakoztató” műsorral bombázzák a tv-nézőket. Hölgyeim és Uraim! Ilyen fejére ejtett világban nevelünk és tanítunk! Hankiss Elemér szociológusVasárnapi Újság 2008. december. 28-i adásában a kérdésre: „Milyen társadalomban élünk?”, így válaszolt: „Fordított, szétzilált, lompos társadalomban, és tulajdonéképpen úgy élünk mintha nem társadalomban élnénk, mintha dzsungelben élnénk, mindenki túlélésre küzd, félretéve a közerkölcsöket.”

Meg kell említenem a totális fasizmust. - Hitler nyilatkozatát idézem! Nem mint követendő szellemi nagyságot, hanem, mint sikeres népbutítót! Elnézést, de nem jobb a helyzet mint akkor és lehet, hogy nem is más erkölcsi, szellemi szempontból most sem az állapot. ,, Megszabadítom az embereket attól a megalázó agyrémtől, melynek a neve: lelkiismeret. A lelkiismeret, akárcsak a műveltség, megnyomorítja az embert.” (Hitler) ,, Fanatizáltam a tömeget, hogy politikám eszközévé tegyem. Kényszerítem, hogy emelkedjék önmaga fölé, értelmet és tevékenységet adtam neki. Szememre hányták, hogy a legalacsonyabb ösztönöket élesztem fel a tömegben. Ez igaz. Ha ésszerű érveléssel állok a tömeg elé, nem ért meg; de ha olyan érzelmeket keltek benne, amely szájíze szerint valók, nyomban követi a parancsot, amelyet adok neki. Tömeggyűlésen nincs helye a gondolatnak….” (Hitler)

Hála Istennek Hitlert elnyelte a múlt. De a cél és módszer maradt. Mostanság ezen az elven működnek a Tv adók, rádió adók, a nélkülözhetetlenné emelt kommunikáció, TV 3, Cool tv: Csajok, szilikon, ez lesz a Paradicsom!; Celeb vagyok ments ki!; Győzike; A Tv adók fanatizálnak és megszabadítanak a lelkiismerettől és felébresztik a legalacsonyabb ösztönöket: „ Te csak szórakozz!” és sorolhatnánk a tv adók szlogenjeit Ezért fontos a reagálás és ez a keresztény nevelők feladata is! Ezek a megtévesztett, agyonkommunikált emberek mindig Barabásra szavaznak Jézus ellenében, akkor régen is, és most is, gondoljunk 2004 december 5-re, vagy a 2006-os választásokra. Már Horatius is a befolyásolható tömegről írt: „mobilis turba”.

A kersztény válasz: a.) Isten szava a szegletkő, a kőszikla:2008 október elején, (Római Püspöki szinódus; XVI. Benedek)) „Csak Isten szava ad az emberi életnek olyan szilárdságot, amilyet semmilyen más környezetben nem találunk: legyen az karrier vagy pénz - ezt mutatja a világméretű pénzügyi válság is. .. Realistának lenni a hívők számára egészen mást jelent, mint amit általában az emberek gondolnak erről a szóról. Annyit tesz, mint létezésünk alapját Isten szavára építeni. Ez az erős bizonyosság a Szentlélektől jön, és ezért olyan szilárd, …Ezzel szemben van, aki olyan evilági "biztonságok" mellett dönt, amelyek előbb vagy utóbb összeomlásra vannak ítélve, mint az a homokra épült ház, amelyről Jézus a híres hegyi beszédben szólt. A 118. zsoltárra utalva a pápa a Biblia tanításának szilárdságát hangsúlyozta, szembeállítva azt a nemzetközi szinten kialakult válsággal. (Két sort idéznék a zsoltárból: „ 6Az Úr velem van, nem félek, ember mit árthatna nekem?/… 22A kő, amit az építők elvetettek, szegletkővé lett.” )

"Aki homokra építkezik, az csak a látható és tapintható dolgokra épít: a sikerre, a karrierre, a pénzre. Látszólag ezek az igazi valóságok, ám most látjuk a nagy bankok összeomlásakor, hogy ez a pénz eltűnik, semmivé lesz, mint ahogy ezek az igazinak tűnő valóságok is csupán másodrendűek. Aki életét ezekre építi, az anyagra, a sikerre és mindarra, ami látszólagos, az homokra épít".Az igazi valóság pedig Isten szava, amelyre alapoznunk kell életünket - jelentette ki a Szentatya. Emlékezzünk Jézus szavaira, aki így folytatja a zsoltárt: "Ég és föld elmúlik, de az én igéim nem múlnak el" (Mt 20,35) Az emberi szó szinte semmi, egy lehelet, amely alighogy kiejtettük szánkon, szertefoszlik, semmivé lesz…. Isten szava pedig ennél is több: mindennek az alapja, az igazi valóság".XVI. Benedek a szinódusi ülést megnyitó beszédében arra szólított föl, hogy változtassuk meg a realizmusról alkotott fogalmunkat…. Meg kell változtatni elképzelésünket az anyagról és a kézzel fogható dolgokról, amelyeket szilárdabbnak és biztonságosabbnak tartunk. "Realista az, aki Isten szavában ismeri fel mindennek az alapját, aki életét erre az időtálló alapra építi".

Ferenc pápa: Ferenc pápa nem kertelt: a kapitalizmust az új zsarnokságnak nevezte, és nyíltan felszólította a világ vezetőit, hogy tegyenek valamit az egyre növekvő szegénység és egyenlőtlenségek ellen. De ugyanígy voltak kérdései azokhoz is, akik kidobják az ételt, miközben mások éheznek, majd tovább vitte a gondolatmenetet: „Megteremtettük az eldobhatóság kultúráját, amelyben már maguk az emberek is fogyasztási áruk: használják, majd eldobják őket.”

b. A kereszténység jelene és jövője (Távlatok 2008/4. szám Szabó Ferenc jezsuita atya) „A harmadik évezred elején a kulturális (és Gazdasági) válság kihat az egyház életére, a keresztények hitére is. A szekularizáció, amelynek van pozitív oldala is , szekularizmussá, vagyis teljes evilágisággá, ateizmussá alakul. Ez már nem a kommunista idők harcos (politikai) ateizmusa, hanem egyre többen „megvannak” Isten nélkül: úgy élnek mintha Isten nem létezne. A modernitást a nitzschei „Isten meghalt” metaforával is szokták jellemezni. A posztmodern kort viszont már egyes gondolkodók (C.-L.Strauss, M. Foucault) az ember halálával jellemzik. A XX. Század „emberarcú barbársága”, a totalitárius ideológiák és politikai gyakorlatok embertelensége igazolja azt, hogy „ ha a Nap eltűnik a visszfény is elenyészik” (H. de Lubac): az Isten képmására alkotott és Istenhez rendelt ember nem lehet igazán ember Isten nélkül. Az ateista humanizmus, ha teljesen következetes, emberellenes humanizmus. Ezt megtapasztalta a XX. Század nemzedéke.

A jelenlegi világválságban, amelyet a hazai erkölcsi (és gazdasági-politikai) válság számunkra még érzékelhetőbbé tesz, nyugtalanul kutatjuk a jövő körvonalait, az emberiség, a kereszténység és az egyház jövőjét. Mit remélhetünk, mit remélhet az újabb nemzedék? Miként tudunk számot adni a bennünk levő reménységről? (1Pt 3, 16) A II. vatikáni zsinat (Gaudium et spes, 31) ismert megállapítását idézzük: „Joggal hihetjük, hogy az emberiség jövője azoknak a kezében van, akik fel tudják tárni az utánuk következő nemzedéknek az élet és a remény forrásait.” Hölgyeim és uraim! A mi kezünkben is van az emberiség jövője , akik keresztény iskolában tanítunk! Ez a feladatunk. Hogyan? Mindnyájan ezt csináljuk elhivatottsággal. Ami most jön, csak adalékok az önök elméletéhez és gyakorlatához!

3. Iskola feladata: Freund Tamás nemzetközileg elfogadott agykutató szerint (egyetértek vele és már harminc éve próbálom úgy csinálni): „Azt vallom, hogy középiskolában nem az a fontos, hogy a diákoknak megtanítsák az egyetemi tananyagot, hanem hogy érzelemgazdaggá, kiegyensúlyozottá, emberséges emberré neveljék őket. Ezt a tanulás és emlékezet mechanizmusait vizsgáló agykutatóként is hangsúlyozom. Bármilyen külső ismeretanyagot ugyanis úgy tudunk tartósan megjegyezni, ha belső világunkból származó információkkal társítjuk azokat. Ez a belső világ érzelmi, motivációs információtartalmakat is jelent, meg az évezredes emberi hagyományokat, mint erkölcs, vallás. Ezekkel társulva tudnak a külső információk olyan agyi régiókba elraktározódni, amelyekből a kreativitás táplálkozik. Igazán kreatív emberek azok lesznek, akiknek gazdag az érzelemviláguk. Ennek gazdagítása pedig nagyjából a középiskolás kor végéig tart, és nagyon fontos része a művészeti nevelés. A fogékonyságot, a nyitottságot kell megszerezni a középiskolában, aztán az egyetemen jöhet a tudomány.”

4. Keresztény iskola feladata Lukács evangéliuma:„ 52 Et Iesusproficiebatsapientiaetaetateetgratia apud Deum et homines.” „Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben.” Bölcsesség, test, kedvesség!- az evangéliumi nevelés feladata rímel Freund Tamásra és Szent Benedekre pl. Szent Benedek Regulájában olvassuk és benne van a hogyan is, a Prologusban: „Fel kell tehát állítanunk az Úr szolgálatának iskoláját. Reméljük, hogy ebben az intézményben semmi kemény vagy nehéz dolgot nem rendelünk el. Ha mégis a méltányosság úgy kívánná, hogy valamit kissé szigorúbban rendeljünk el a hibák kiirtására és a szeretet megőrzésére, azért ne riadj vissza, ne fuss el mindjárt az üdvösség útjáról, melynek kezdete szűk és szoros.” Tehát Jézus a példa és a cél a keresztény nevelésben.

Kozma Imre atya: Kozma Imre atyával voltam egy közös érettségi találkozón. Neki az 50., nekem a 35. volt. Ő mondta a homiliát és szót ejtett a keresztény iskola feladatairól. Ma ezen az összejövetelen rá támaszkodom, tőle idézek:

„Olyan világban élünk, amely mindent szétszór: Krisztus tanítását, a keresztény erkölcsöket, a tiszta családot. A lényeg, hogy Istennek ne legyen beleszólása életünkbe, ne legyen helye a társadalomban, és ne legyen szerepe a történelemben. Sajnos, mi sem úgy élünk, ahogy Isten akarja, nem úgy cselekszünk, ahogy Isten parancsolja, s nem olyan világot teremtünk, amilyent Isten gondolt el. Ennek következménye erkölcsi környezetszennyezés. Úszunk a közönyben és az önzésben…. Félünk! Mi lesz velünk, mi lesz a kereszténységgel, mi lesz az egyházzal? Úgy látjuk, azt tapasztaljuk, hogy az Isten ügye mintha nem jól állna, mintha fogyna a hit, mintha ritkulna az istenes élet. … A mi problémánk, hogy a tornyosuló felhők eltakarják előlünk az Istent. Otthon, munkahelyünkön, az utcán látjuk, halljuk az Istent? A rádióban, a televízióban mikor fordul elő az Isten neve, s mikor tisztelettel és imádattal?... „Mi a feladatunk?- a keresztény iskola szolgálata, műveltség és hit előre mozgatása. Isten és a mai ember találkozásának elősegítése.

Jelenits István piarista: „Ha valaki beszél…”interjúk és versek kötet egyik beszélgetésében ezeket mondja: „Így sikerült átmenteni hagyományainkat, s kicsit a szabadság műhelyei, fészkei is voltak gimnáziumaink, nemcsak a kereszténység iskolái. Olyanfajta gondolkodásra neveltük növendékeinket, hogy a sorok között is tudjanak olvasni, mindennek lássák a színét és a fonákját is. A hivatalos tankönyveket kellett használnunk, de mindig elmondhatták a maguk meggyőződését is. Ez más iskolákban csak ideig-óráig valósulhatott meg, egy-két kivételes ember körül. Volt idő, mikor az egyházon belül sem lehetett máshol foglalkozni az ifjúsággal, csak a szerzetesi gimnáziumokban. Az utóbbi években megindulhatott az ifjúsági pasztoráció, de az egyházi iskolának sajátos küldetése van ma is. Azon dolgozunk, hogy diákjaink fejében ne kerüljön külön rekeszbe a hit és a tudás, nyíljanak meg az eszmék közötti „átjárások”. S maguktól alakuljon ki a tanulókban a keresztényi magatartás igénye, a hivatástudat – ne pedig mi erőszakoljuk rájuk. (1991. szeptember. Új Magyarország)

Ma is frissek, érvényesek Jelenits István gondolatai ebben a kompetenciatengerbe és kétszintű érettségibe fullasztott nevelési-oktatási helyzetben, az un. oktatásipari korszakban, ahol még a „human relation”-t is háttérbe szorítják a harpagoni un. jövedelmezőség érdekében. „Valami nem stimmel” - mondaná Pelikán elvtárs a Tanú c. filmben. A nevelés- oktatás elúszik alattunk, miközben mi a jogszabályokban és minőségbiztosítás embertelen és istentelen taylori örökségében fuldoklunk. Várszegi Asztrik főapát úr még boldog tanár korában egy továbbképzésen mondta a célt és a hogyant, a módszert: „Tanítványaink „Ismereteiket gyarapítva és okosan ritkítva jussanak el a soktól a kevéshez, a kevéstől az Egyhez, Istenhez.”

Mi tantárgyainkkal szolgálhatjuk ezt: Én: történelem, latin, filozófia tantárgyakkal. Kimeríthetetlenek a forrásaim: Pl.: Antigone: „ Bölcs belátás többet ér minden más adománynál az isteneket tisztelni kell, s gőggel teli ajkon a nagy szavak nagy romláshoz vezetnek, s józanná nem tesz csak a vénség…” a pogány görögök is alázatosak voltak az isteni viszonylatok irányában, mondhatni emeritus Benedek pápánkkal: realisták voltak. De ha fizikus lennék akkor Einstein equivalenciaelméletével mondanám: ΔE=Δm×c² a változás állandója a fénysebesség!- az állandó változásáról szól! – Istenkísértés? Vagy valami más? De érdemes gondolkodni rajta!

Vagy informatikusként: • Pythagorasaz ókorban a számokat misztifikálta : 0 a semmi, • egyes szám az Isten. Hogyan működik a számítógép? • Kettes számrendszer. 0 és 1. Pytagoraszul a semmi és Isten. • Vagy magyartanárként: • Pl. Üssük be: Babits Mihály: Ádáz kutyám c. versét a NET-be, • a számtógépbe, kettes számrendszerben, s íme előjön a hálón. • A Jóisten kiköszön a NET-ből Babits Mihállyal: és keltsük életre a verset!

Ádáz kutyám Ádáz kutyám, itt heversz mellettem.Amióta a gazdád én lettem,ez a hely a legjobb hely tenéked:nem érhet itt semmi baj se téged.Rajtam csügg a szemed, hív imádásegyügyű szálán csügg, boldog ádáz. Mert boldog ki jámborul heverhetvalami nagy, jó hatalom mellett.S te jámbor vagy, bár olykor asszonykádbosszújára megrablod a konyháts csirkét hajszolsz vadul a salátáságyakon át: jámbor, noha - Ádáz.

Elcsavarogsz néha messze innen,el is tévedsz kóbor hegyeinkben;avagy titkos kalandjaid vannak.Ág tép, gonosz ebek rádrohannak,zápor is lep, szőröd-bőröd átáz:ázva, tépve jössz vissza, kis Ádáz. Visszajössz, mert ugyan hova mennél?Hol lehetne egyéb helyed ennél?Szimatodból ezer láthatatlanösvény vezet téged mindenhonnanhívebben, mint bennünket a látás:minden ösvény ide vezet, Ádáz.

Tudod, hogy itt valaki hatalmasgondol veled, büntet és irgalmaz,gyötör olykor, simogat vagy játszik,hol apádnak, hol kínzódnak látszik:de te bízol benne. Bölcs belátás,bízni abban, kit nem értünk, Ádáz. Óh, bár ahogy te pihensz lábamnál,bizalommal tudnék én is Annálmegpihenni, aki velem játszik,hol apámnak, hol kínzómnak látszik,égi gazda, bosszú, megbocsátás,s úgy nem értem, mint te engem, Ádáz! „Bölcs belátás,bízni abban, kit nem értünk, Ádáz”.> Jusson eszünkbe az imént idézet Antigone! Kell ennél keresztényibb, cisztercibb? Nem lehet! Babits ciszterci diák volt!

5. Ciszterci iskola feladata: Polikárp Főapát Úr szokta volt mondani, hogy nincs ciszterci, csak keresztény iskola. Ebben az egyben kicsit ellenkezem. Én mondom van ciszterci iskola, hiszen ötöt vállalt nagy felelősséggel és szeretettel Főapát úr. Ezek vagyunk mi is. De igaza is van, mert közben kiderül, hogy az egyetemes kereszténységgel együtt tudjuk kialakítani a ciszterci iskolát, akár jezsuita, bencés, és protestáns (református, evangélikus) segítséggel. A conversio, ciszterci sajátosság, ciszterci módszer, ciszterci próbálkozás- Istenhez fordulás, fordítás- nagyon lényeges feladat , ahogy említettem, mi szaktanárok a szaktárgyainkkal tehetjük, hogy eljussunk a soktól a kevéshez, a kevéstől az egyhez, Istenhez, ahogy Asztrik főapát mondta., vagy Babitsosan: „minden ösvény ide vezet Ádáz!” Fontos, hogy mi tanárok rájöjjünk és ráhangoljuk diákjainkat arra a belátásra, hogy:

Istené az ember- amit Szentmártoni Mihály jezsuita pszichológus fogalmazott meg egyszer. „Karácsony utáni második vasárnap három olvasmányának közös üzenete, hogy Isten szólt hozzánk, kinyilatkoztatta bölcsességét, jóságát és emberszeretetét. "Övéi közé jött...". Engedjük át magunkat ennek a gondolatnak: Istené vagyok. Tőle jöttünk, hozzá vágyunk vissza még akkor is, ha talán ezt nem érezzük, vagy egyenesen tagadjuk. Szívünk, lelkünk, vérünk, személyiségünk legmélyebb rétegei mind Isten után vágyódnak. A vallásosság tehát nem valami mellékes járulék az életünkben, hanem emberségünk lényegi meghatározója.

Mindaz, amit az emberrel foglalkozó tudományok, a filozófia, pszichológia, szociológia elmondanak, kevés ahhoz, hogy megértsük az ember igazi lényegét. Ezt a lényeget csak a teológia képes kimondani: „az ember Isten titkára rányíló titok” - ahogyan ezt korunk nagy teológusa, Karl Rahner megfogalmazta. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy az ember képes arra, hogy meghallja a hozzá szóló és őt megszólító Isten szavát és képes hittel válaszolni az önmagát kinyilatkoztató Istennek.A keresztény ember az, aki megértette a hit hívását, aki olyan lénynek ismeri el magát, mint akit Isten történelmileg valóban megszólított, teremtményi mivolta és bűnös volta ellenére.”

Összegzésként - Egy reális kép van kialakulóban • Az egyházi iskolákról alkotott kép az elmúlt húsz évben fokozatosan egyre reálisabbá vált, egyre többen megtapasztalhattuk, hogy mi az a többlet, amit ez az intézményforma nyújthat. • A megismerés, elfogadás következtében mind a túlzó elvárások, mind a szélsőséges szembefordulások fokozatosan megszűnőben vannak. • Ma már a legtöbb iskola olyan, hogy abban a szorgalmas diák össze tud magának gyűjteni annyi tudást, amennyi a továbbhaladásához szükséges. • Az azonban korántsem mindegy, hogy milyen az adott intézmény értékrendje, szellemisége, hagyománya, követelményrendszere, tanár- és diákközössége, hiszen éppen ezek hatására formálódik leginkább a diák egyénisége. • Ezen intézmények segíthetik a társadalom és azon belül a család összetartó erejének erősödését, a személyiség testi-lelki-szellemi harmóniájának növekedését.

Kérdések: • "megérte-e" az iskolák visszavétele az egyházaknak, az államnak, a helyi közösségeknek, s nem utolsó sorban a gyerekeknek? • - mekkora a társadalmi hatása ennek a folyamatnak, s lezárult-e vagy még folytatódik? • jelentős-e a határokon átívelő hatása az egyházi iskolák létének? • igen >határon túli magyarok, iskolák, Gyulafehérvár 2014 ősze • kersztény iskolák Európában > Fulda, Hollandia • globálisan> Izrael stb. – tanuljunk egymástól!!! Népek, nemzetek, vallások!!! Türelmet- keressük a békét és járjunk utána! • - örülnénk néhány átfogó statisztikai adatnak is • - egy-egy iskola átvétele milyen küzdelmeket, örömöket jelentett?

Az egyházi iskolákról 2014-ben