A kétnyelvűség fogalma és mérése

1. A kétnyelvűség fogalma és mérése

2. Mi a kétnyelvűség? • Egyéni és társadalmi jelenség • Egyéni: A definiálás problémája – kit tekinthetünk kétnyelvűnek? • Nyelvtudás vs. nyelvhasználat

3. Nyelvtudás? • Fogalmak: • Nyelvi készségek (skills): jól körülírható, specifikus, megfigyelhető komponensek (pl. írás) • Nyelvi kompetencia vs performancia • Nyelvi képesség (ability v. proficiency): homályos, gyűjtőfogalmak – sokszor a készségek összességeformális v. informális tanulás útján szerzettmegfigyelhető, mérhető

4. A kétnyelvű nyelvtudása • Hagyományos 4 alapkészség (képesség?): egyik nyelven – másik nyelven? • További al-dimenziók: kiejtés, szókincs, nyelvtan, stílus • Az ötödik nyelvi képesség: a gondolkodás

5. A kétnyelvűség definíciói • „Két vagy több nyelv anyanyelvi szintű tudása” (Bloomfield, 1933) • Ha egy második nyelv legapróbb eleme megjelenik az egyén nyelvi kompetenciái között (Diebold, 1964) • Aki legalább minimális mértékben képes használni egy második nyelvet (Myers-Scotton, 2006) • Két nyelv használata a mindennapokban (Grosjean, 1994)

6. A kétnyelvűség változatai a nyelvtudás alapján • Kiegyensúlyozott kétnyelvűség • Domináns kétnyelvűség • Félnyelvűség – vitatott fogalom; hátrányok: • Szókincs • Nyelvhelyesség • Automatizálódás hiánya • Neologizmusok • A nyelv emotív és kognitív funkcióinak kezelése • Jelentés, elvonatkoztatás, metaforák kezelése

7. A nyelvi kompetencia különböző megközelítései • Oller (1982): a különböző nyelvi készségek igen jól korrelálnak → egy átfogó nyelvi kompetencia létét feltételezik, bár nem definiálják pontosan, az miből áll. • Legtöbb jelenlegi kompetencia-felfogás alapja • Skutnabb-Kangas: felszíni fluencia  mély, intellektuális nyelvtudás • Cummins: BICS  CALP

8. Az egyéni nyelvhasználat • A nyelv nem választható el kontextusától: változik, annak függvényében, hogy ki kinek mit mond és milyen körülmények között. • Funkcionális kétnyelvűség: a nyelvhasználat dimenziója: • Ki beszél? • Kihez? • Hol? (milyen szituációban?) • Miről? • Milyen céllal?

9. Nyelvhasználat (folyt.) • A fenti tényezők közül már egy megváltozása is kódváltáshoz vezethet • Nem ritka a kódkeverés sem. • A nyelvhasználat kultúránként is változó (bizonyos használati módok nem léteznek bizonyos kultúrákban) • Nyelvi háttér: szélesebb kontextus, mint a nyelvhasználat – a teljes nyelvi háttérre utal (pl. szülők egymás között használt nyelve)

10. További hasznos definíciók • Kisgyermekkori v. szimultán kétnyelvűség (‘öröklött’)  kései v. szekvenciális (szerzett) kétnyelvűség • Elsődleges  másodlagos kétnyelvűség • Összetett, koordinált és alárendelt kétnyelvűség • ‘Biliteracy’ (írástudás két nyelven) • Szunnyadó kétnyelvűség • Csírázó kétnyelvűség • Produktív/receptív kétnyelvűség

11. A kétnyelvűség mérése • Miért mérünk? Hasonlóságok és különbségek felfedése • Az értékelés legyakoribb céljai: • Eloszlás feltérképezése • Szelektálás, válogatás • Szummatív • formatív

12. Példák a kétnyelvűség mérésére A nyelvi háttér mérése: önértékelés Milyen nyelven beszél a következő személyekkel?

13. A nyelvi háttér önértékelésével kapcsolatos problémák • Társadalmi elvárásokhoz igazodás • Nehéz minden kontextust és minden fontos személyt felsorolni • Lehetőség szerint az interakciók gyakoriságát is jelölni kellene(pl. mi van, ha valaki mindig az angolt használja, ha templomba megy, de csak karácsonykor megy templomba???)

14. A nyelvtudás értékelése önértékeléssel • Népszámlálás • Can you speak thislanguage now? □ Yes, quite well□ □ Only a little□ □ No, not now□ 1st lg 2nd lg

15. A nyelvtudás önértékelésével kapcsolatos problémák • Társadalmi elvárások • Beleegyező válasz • Én-kép, önbizalom hatása • Viszonyítási pont? • Kontextus?

16. A nyelvi dominancia mérése • Szóasszociáció gyorsasága • Szóasszociáció mennyisége • Szókeresés betűhalmazból • Szókészlet felolvasásának ideje • a két nyelv használatának aránya spontán beszéd közben (keverés gyakorisága, mátrix-nyelv)

17. Kommunikatív tesztelés • Papír-ceruza tesztek nem mutatnak reális képet a nyelvi kompetenciáról • Helyette valós kommunikációs helyezt kellene több résztvevővel • Interakció-alapú • Kiszámíthatatlan, kreativitást igényel • A kontextus egyszerre nyelvi, diszkurzív és szociokulturális jellegű = valós helyezet • Kivitelezés problémái

18. Kritérium-referenciájú tesztelés • Tantervi célokat vagy vizsga kritériumait előre megadni: pl. Harris – hallás utáni szövegértés • Beszédhang diszkrimináció • Szókincs • Beszédértés általában • Igék morfológiájának megértése • Prepozíciók morfológiájának megértése stb. • Állítások szintaxisának megértése • Kérdések szintaxisának megértése stb.

19. Előnyei • Világosan mutatják a nyelvtanuló erősségeit és gyengéit • Mutatják a tanítás minőségét • Ezáltal visszajelzés a tanárnak, a szülőnek és a gyermeknek is • Befolyásolja a tanítás további menetét • Befolyásolja a gyermekek osztályokba sorolását

20. A nyelvi kompetencia szerkezete • Miért kérdés? • Korai modellek (Lado, Carroll) • Készség (pl. olvasás) és ismeret (pl. szókincs) centrikusak, de nem utalnak arra, hogy ezek hogyan integrálódnak • Elhanyagolják a nyelv szociokulturális aspektusát • Nem mérnek valós kommunikációs helyzetekben

21. Újabb modellek: Canale & Swain • Nyelvi kompetencia (pl. szintaxis) • Szociolingvisztikai kompetencia (a megfelelő nyelvi variáns használata különböző helyzetekben) • Diszkurzív kompetencia (hosszabb párbeszédben, kommunikációs aktusban való részvétel) • Stratégiai kompetencia (improvizáció kommunikációs nehézségek esetén)

22. A legnépszerűbb: Bachman (1990) • A nyelvi elemek szervezése (organizational) • Grammatikai (nyelvtani): szintaxis, szókincs • Textuális (szövegnyelvészeti): kohézió • Pragmatikai: • Illokuciós: nyelvi funkciók kivitelezése, stratégiák: • Informatív, manipulatív, heurisztikus, imaginatív • Szociolingivisztikai: regiszter, nyelvváltozatok iránti érzékenység • Stratégiai kompetencia: kommunikációs stratégiák, tervezése, kivitelezése és értékelése (mivel a fenti komponensek folyamatos interakcióban vannak)

23. Bachman: a teszteredményeket befolyásoló tényezők • A környezet (hol, mikor, ki a tesztelő stb.) • A teszttel kapcsolatos szabályok, utasítások (idő, utasítás nyelve stb.) • A teszt formája (írásban v. szóban) • A teszt típusa (feleletválasztós? C-test? Esszé? Stb.)