Allergiás betegségek Asthma bronchiale

1. Allergiás betegségek Asthma bronchiale Dr. Sárközi Anna Tüdőgyógyászati Klinika

2. Atopiás betegségek Allergiás rhinitis Asthma bronchiale Ételallergia Gyógyszer allergia Atopiás dermatitis Megfigyelés: több hurut, fertőzés  kevesebb atopia Jóléti betegség !

3. Allergiák kialakulása

4. Rhinitisek csoportosítása • Allergiás: Szezonális, Perennialis (nem szezonális) • Fertőzéses: Viralis, Bakteriális, Specifikus • Egyéb: Idiopathiás, Hormonális, Foglalkozási,Környezeti, Élelmiszer, Gyógyszer, Emocionális, Atrofiás

5. Allergiás rhinitis definíciója A nyálkahártya gyulladásos elválto-zása, melyet orrviszketés, tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás jellemez. A tünetek közül kettő napi egy vagy több órán át és több napon keresztül fennáll.

6. Differenciáldiagnózis • Sinusitis: acut, chronikus • Orr- és melléküreg polyposis • Strukturális és mechanikai eltérések: orrsövényferdülés, orrkagyló-hypertophia, adenoid vegetáció, idegentest • Tumorok • Granulómák • Liquorfisztula • Egyéb: mucociliaris transzport-rendellenésség, cystás fibrosis, immundefektusok

7. Szezonális allergiás rhinitis A tünetek időtartama rövidebb, mint 4 hét, illetve 4 nap/hét Triász: orr: vizes orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás szem: viszketés, könnyezés, periorbitalis oedema torok: viszketés Esetenként fáradság, fejfájás, koncentrálóképesség csökkenése

8. Allergiás rhinitis beosztása

9. Ételallergia és a rhinitis • Keresztreakciók • Fűpollenek – paradicsom, borsó • Nyírfa, mogyoróbokor-gyümölcs (alma, barack), mogyoró, sárgarépa, paradicsom • Fekete üröm – zeller, sárgarépa, fűszerek • Parlagfű – banán, dinnye, paradicsom, borsó • Latex – banán, kivi, mogyoró, gesztenye, avocado, spenót

10. Perennialis (nem szezonális)allergiás rhinitis • Gátolt orrlégzés a domináló, szemtünetek ritkák • Tünetek időtartama több mint 4 hét, illetve 4 nap/hét) • Az allergénexpozícióval párhuzamosan intermittáló jellegű panaszok • Allergének: háziporatka (Dermatophagoides pteronyssinus és farinae), állati szőrök (kutya, macska, nyúl, stb), gombaspórák • Élelmiszerek, foglalkozási allegének, gombák (Aspergillus, Mucor, Penicillium)

11. Az allergiás rhinitis diagnosztikájában használt leggyakoribb vizsgálatok • Anamnesis • In vivo diagnosztikus eljárás: Bőrpróba: Prick teszt Intracutan teszt • In vitro diagnosztikus eljárás: szerum IgE, allergénspecifikus IgE meghatározás

12. Prick teszt értékelése Több módja ismeretes, de ma az alábbit részesítjük előnyben: planimetrias eljárás (az oedema és az erythema méretei) Előnye: gyors, egyszerű, veszélytelen, olcsó Álnegatív: lejárt oldat, rossz technika, antihistamin előkezelés után Álpozitív: dermografizmus, nem tisztított vagy túl tömény oldat

13. Bőrpróbát befolyásoló gyógyszerek

14. Ne végezzünk bőrpróbát • 3 éves kor alatt és 60 éves kor felett • Terhesség idején • Kiterjedt bőrelvátozások esetén • Anamnesisben anaphylaxiás reakció szerepel • Lázas infectió fennállásakor • Acut betegségnél • Ha a beteg olyan gyógyszert szed, melyek lassítják az azonnali reakció kialakulását

15. Allergénelimináció és környezeti kontroll Házi állat allergének • Ha lehet ne tartsunk háziállatot a házban, de főleg ne a hálószobában • Rendszeresen porszívózzunk, a matracokat, ágyat, padlót • Rendszeresen mossuk meg az állatok szőrét

16. Pollenkerülés lehetőségei • Amikor magas a pollenszám lehetőség szerint maradjunk a lakásban • Kerüljünk bizonyos aktivitásokat a szabadban • Használjunk légkondicionálót vagy szűrőberendezést a lakásban, autóban • Pollenelőrejelzés alapján a lehetséges pollenforrás elkerülése, eltávolítása

17. Pollenkerülés lehetőségei

18. Atkamentesítés • Megfelelő szellőztetés csökkenti az „in door” nedvességet • Rendszeres ágynemű mosás 60°C-on (az elpusztult atkák azok, amelyeknek a testanyaga, ill. ürüléke tartalmazza főképpen az allergéneket) • A párnákat, matracokat az allergének számára impermeabilis huzattal vonjuk be • HEPA filteres (ha hozzáférhető) porszívót használjunk • Toll, vagy bőr ágyneműket kerüljük • Padlószőnyeget cseréljük le parkettára vagy linóleumra • Távolítsuk el a hálószobából a függönyöket, házi állatokat és „porfogó” borítással ellátott játékokat

19. Penészgomba mentesítés • A gomba-tenyészés lehetséges forrásait lakáson belül és kívül távolítsuk el • Csökkentsük a lakás páratartalmát • Biztosítsunk maximális szellőzést • A ház körül biztosítsuk a megfelelő vízelvezetést • Gombaölő szerek használata az érintett helyeken • Korlátozzuk a légnedvesítők használatát és rendszeresen tisztítsuk azokat

20. Allergiás rhinitis kezelésében használt készítmények • Második generációs antihisztaminok loratadine, desloratadine, terfenadin, astemizol, cetirizin, levocetirizine, fexofenadin, mizolastin • Helyi hatású (nasalis antihisztaminok) azelastin, levocabastin

21. Allergiás rhinitis kezelésében használt készítmények Kromoglikátok: dinátrium-kromoglikát és a nedocromil-nátrium helyileg ható gyulladáscsökkentő antiallergicum Napi 4x alkalmazás! Taleum orrspray, Intal capsula insufflatorral

22. Allergiás rhinitis kezelésében használt eljárás Specifikus immunterápia: Sc:bizonyított háziporatka, fűpollen, macskaszőr, nyírfapollen, parlagfű virágpora, üröm pollen okozta AR-ben Alternatív lehetőség: sublingualis, nasalis

23. Allergiás rhinitis kezelésében használt készítmények Helyileg ható (nasalis szteroidok)

24. Kezelés • Szezonális rhinitis • Perennialis rhinitis • Conjunctivitis allergica

25. Kezelés

26. Kezelés

27. Allergiás conjuctivitis leggyakoribb 20-40év között gyakran (94%) társul más allergiás állapothoz kétoldali szezonalis – perennialis Prognozisa jó : terápiára jól reagál önmagát behatároló betegség intenzitása a kor előrehaladtával

28. Conjunctivitis allergica kezelése Szezonális/perennialis Viszketés csillapítására: localis antihisztamin /lodoxamide-Alomide, emedastin-Emadine, antazolin+tatraolinium - Spersallerg/ Vérbőség és oedema csökkentésére: vasoconstriktor szemcsepp /phenylephrin-Analux, naphazoline-Naphasolin, tetrazolin-Visine/ Súlyos oedema, mucopurulens váladék: localis rövid kúrára steroid

29. Asthma bronchiale definíciója • „Az asthma a légutak krónikus gyulladásos betegsége, amelynek kialakulásában számos gyulladásos sejt és sejtproduktum szerepet játszik • A gyulladás és a következményes légúti hyperreaktivitás eredményeként visszatérően lépnek fel sípoló légzéssel, dyspnoeval, mellkasi feszüléssel, köhögéssel járó epizódok főként éjszaka vagy kora reggel. • A tünetek kiterjedt, változó mértékű légúti obstrukcióval kapcsolatosak, ami spontán vagy gyógyszeres kezelés hatására legtöbbször reverzibilis.” (N.I.H/WHO, 2006; GINA)

30. Asthma bronchiale definíciója • Az asthma krónikus betegség, a panaszok kialakulása rendszeres gondozással, preventív gyógyszeres terápiával legtöbbször megelőzhető, de a betegség nem gyógyítható. • Klinikai manifestációi (nappali és éjszakai tünetek, korlátozott fizikai aktivitás) megfelelő kezeléssel jól kontrollálhatók. • Cél: jól kontrollált asthma elérés, ennek esetében a tünetek ritkán jelentkeznek és a súlyos exacerbatiók is ritkák.

31. Asthma epidemiológiája • 2006-ban a hazai tüdőgyógyászati hálózatban nyilvántartott felnőtt asztmás betegek: 209.103 volt- 2% előfordulási gyakoriság • Az éves új megbetegedés száma (incidencia) az utóbbi 5 évben:10-18.000 • Asthma mortalitás: 5/100.000 asthmás/év

32. Az asthma kialakulását és klinikai megjelenését befolyásoló tényezők Egyéni tényezők: genetikai: atópiás betegségre hajlamosító gének légúti hyperreaktivitásra hajlamosító gének Elhízás Nem Környezeti tényezők Allergének (bel és kültéri) Infekciók (vírusok) Foglalkozási allergének Dohányfüst (aktív-, passzív dohányzás) Kül-/Beltéri légszennyezés Táplálkozás

33. Egyéni tényezők számos kromoszómán találtak olyan lokuszokat, amelyek az obstruktív megbetegedések különböző megjelenési formáiért, összetevőiért felelősek. igazolódott, a méhen belül is szenzibilizálódhatnak azok a magzatok, akiknél a családi genetikai háttér ezt elősegíti. a T helper 1-es típusú sejtek és a T helper 2-es típusú sejtek egyensúlyzavara, mégpedig a Th2 túlsúly, jellemző az atópiás asztmás megbetegedésben szenvedőkre.

34. Higienia elmélet a családnagyságnak is jelentős szerepe van az obstruktív betegségek kialakulásában, kisebb gyermekek immunrendszere az idősebb testvéreik által hazahozott, infekció kapcsán jelentősen változik legkevésbé az első gyermeket érinti ez a hatás ún. higiéniai elmélet azt mondja, hogy ezeken az infekciókon kívül azok a behatások, amelyek a tradicionálisabb életmóddal függenek össze, pl. azok az endotoxinok, amelyeket az állattartó falusi családokban bőven lehet találni, hozzájárulnak csecsemő- és kisdedkorban a bakteriális-virális védekezést elősegítő és az atópia ellen ható helyzet kialakulásához

35. Asthma patomechanizmusa • Légutak krónikus gyulladása, amit bronchialis hyperreaktivitás kísér • Légúti áramlás korlátozott, oka: • hőrgősimaizom kontrakció • nyálkahártya oedema • mucus hyperszekréció • légúti strukturális átépülés-remodelling

36. Tünetek száraz köhögés, különösen éjszaka vagy testi megeröltetés után sípoló légzés, kapkodó légvétel mellkasi feszülés, légszomj tünetek gyakrabban lépnek fel rohamszerűen, ritkábban állandósulnak. Az asztmás roham súlyossága a köhögéstől, az enyhe zihálástól az életveszélyes fulladásig terjedhet hörgőrendszer a tünetmentes időszakban is gyulladásban van

37. Asthma diagnosztizálása • Anamnesis • Fizikális vizsgálat (a tüdő hallgatózási lelete a beteg aktuális állapotától függ) • Tüdőfunkciós diagnosztika: • légúti obstrukció, reverzibilitás igazolása • normál értékek esetén légúti hyperreaktivitás, a csúcsáramlás 20%-nál nagyobb napi variabilitásának igazolása • Allergológiai vizsgálatok • Differenciáldiagnosztikai vizsgálatok

38. Változott az asthma klasszifikáció • A korábbi, az asthma súlyossága alapján történő osztályozás csak a kezelés előtti állapotfelméréshez használt: • intermittáló • enyhe perzisztáló • mérsékelten súlyos perzisztáló • súlyos perzisztáló • Beállított terápia után az állapot felmérése az asthma kontroll mértéke alapján történik: • kontrollált • részlegesen kontrollált • nem kontrollált

39. A kezelés célja • Elérni és fenntartani a klinikai kontrollt • Nincsenek vagy csak heti 2x nappali tünetek • A fizikai terhelhetőség nem korlátozott • Nincsenek éjszakai tünetek, asthma miatti felébredések • Nincs szükség, vagy legfeljebb hetente 2x rohamoldó belégzésére • Normális vagy közel normális a légzésfunkció • Exacerbatió preventiója • Az asthma mortalitás megelőzése • Az anti-asthmatikumok mellékhatásainak az elkerülése

40. Asthma kontroll elérhető-e? Terápiát elfogadó beteg Kompetens orvos Rendelkezésre álló gyógyszerek Megfelelő terápiás algoritmus

41. Megelőző szerek Inhalált szteroidok Anti-leukotriének Hosszú hatású inhal. Béta2 agonista Theophyllin Szisztémás szteroidok Antiallergiás szerek Anti-IgE Egyéb gyulladáscsökkentők Rohamoldók Gyors hatású béta2 agonisták Szisztémás szteroidok Anticholinerg hőrgőtágítók Theophyllin Az asthma kezelésében használt szerek

42. Az asthma súlyosság osztályozása a kezelés előtt

43. Kezelési lépcső Betegoktatás, környezeti kontroll

44. Az asztma kontroll szintekFelmérés a gondozás során GINA 2006

45. A légzőizmok erősítési lehetőségei

46. Egyéb lehetőségek • „Asthma porszívó” • Ultrahangos porlasztó (izotóniás só + gyógyszer bevihető) • Párásító • Sópipa • Sóbarlang terápia, barlang, tenger • Úszás • Folyamatos csúcsáramlás-mérés, gyógyszer használat megtanulása

47. Köszönöm a figyelmet