1 / 23

Jóléti rendszerek kihívásai a gazdasági válság időszakában

Jóléti rendszerek kihívásai a gazdasági válság időszakában. Önkormányzati Egészségügyi Napok 2013. január 15. Prof. Dr. Orosz Éva tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE Társadalomtudományi Kar Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék. Az előadás fő pontjai.

margot
Télécharger la présentation

Jóléti rendszerek kihívásai a gazdasági válság időszakában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Jóléti rendszerek kihívásai a gazdasági válság időszakában Önkormányzati Egészségügyi Napok 2013. január 15. Prof. Dr. Orosz Éva tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE Társadalomtudományi Kar Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék

  2. Az előadás fő pontjai • Az európai jóléti rendszerek fő kihívásai a jelenlegi időszakban • A jóléti rendszerek átalakulása, a gazdaság és jóléti rendszer kapcsolata: hiedelmek és tények • Lehetséges egészségpolitikai válaszok a pénzügyi és gazdasági válságra

  3. A jóléti rendszer és gazdasági fejlődés közötti összefüggések; és a jó kormányzás szerepének újraértelmezése Egyidejűleg ösztönözni a gazdasági növekedést és csökkenteni a jövedelmi egyenlőtlenségeket A munkanélküliség csökkentése A nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának további javítása Egészségügy A gazdaság, az egészségügy ésaz egészségi állapot összefüggéseinek újraértelmezése Stratégiák / eszközök az európai értékek fenntartására a növekvő szükségletek és szűkös források feltételei között Az egészségügyi humán erőforrás krízis kezelése Egészség-egyenlőtlenségeket csökkentő stratégiák kialakítása Legfontosabb kihívások

  4. Hiedelem: A gazdasági fejlődést / növekedést a jóléti kiadások magas szintje fogja vissza Teendő: a jóléti kiadások csökkentése Tények: A versenyképességi rangsor elején álló számos országban magas a jóléti kiadások részesedése a GDP-ből A gazdaság és a jóléti rendszer strukturális, „minőségi” jellemzői a meghatározóak Teendő: strukturális reformok a gazdaságban és a jóléti rendszerben A jóléti rendszer és a gazdasági fejlődés közötti összefüggések újraértelmezésének szükségessége

  5. Hiedelem: Jóléti kiadások „elszabadultak”, finanszíroz- hatatlanok Fő kérdés: hogyan csökkentsük a jóléti kiadásokat Tények A kormányzatok képesek voltak a jóléti kiadások korlátozására az elmúlt évtizedekben A jövedelmi egyenlőtlenségek „szabadultak el” A válság fő teherviselői: a szegények és az elszegényedés által veszélyeztetettek „Elveszett generációk” veszélye (szegény családok gyermekei; fiatal munkanélküliek – EU(27):22% 2011-ben) Fő kihívások: Egyidejűleg ösztönözni a gazdasági növekedést és csökkenteni a jövedelmi egyenlőtlenségeket nyugdíjrendszer finanszírozhatósága (termékenységi ráta befolyásolása) Az elmúlt két évtized fő trendjei

  6. A jóléti kiadások alakulása: az OECD országok átlaga (a GDP százalékában) Forrás: (Adema,2011), OECD

  7. A jóléti kiadások szerkezete (GDP százalékában), 2007 Forrás: (Adema,2011), OECD

  8. A jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése: A leggazdagabb 1% részesedése az adózás előtti jövedelmekből (1990 és 2007) Forrás: (OECD,2011)

  9. Munkanélküliség aránya az iskolai végzettség szerint, 2012 Forrás: Eurostat

  10. A fő kihívás: Egyidejűleg ösztönözni a gazdasági növekedést és csökkenteni a jövedelmi egyenlőtlenségeket • Az OECD országokban a gazdagok és a szegények közötti szakadék 30 év óta a legnagyobb mértékű. Az OECD átlagot tekintve a leggazdagabb 10% jövedelme 9-szerese a legszegényebb 10%-nak • A 90-es évek közepe óta az adó és jóléti rendszerek kevésbé hatékonyabbá váltak a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésében: a juttatások szinte csökkent, a jogosultak köre szűkült; a legszegényebbek által kapott transzferek növekedése elmaradt a jövedelmek növekedésétől • A magas jövedelmek adókulcsát csökkentették • A 90-es évek eleje óta a nyugdíjreformok átlagosan kb. 20 százalékkal csökkentették a jövőbeni nyugdíjak értékét Forrás: (OECD,2011)

  11. A fő kihívás: Egyidejűleg ösztönözni a gazdasági növekedést és csökkenteni a jövedelmi egyenlőtlenségeket • „A növekvő jövedelmi egyenlőtlenségek gazdasági, társadalmi és politikai kihívásokat idéznek elő. … Az esélyek egyenlőtlensége elkerülhetetlenül hatást gyakorol a gazdasági teljesítmény egészére … Az egyenlőtlenségek … politikai instabilitást generálnak. Növelhetik a populista, protekcionista, globalizáció ellenes hangulatot. • Az emberek nem fogják a szabad kereskedelmet és szabad piaci viszonyokat támogatni, ha azt érzik, hogy folyamatosan veszítenek miközben a nyertesek egy kis csoportja egyre gazdagabbá és gazdagabbá válik.” Forrás: (OECD,2011)

  12. A fő kihívás: Egyidejűleg ösztönözni a gazdasági növekedést és csökkenteni a jövedelmi egyenlőtlenségeket • „Az egyenlőtlenségek növekedése nem elkerülhetetlen. …A gazdagok és szegények közötti különbség csökkentését szolgáló stratégiáknak három fő pilléren kell nyugodniuk: intenzívebb beruházás a humán erőforrásokba; az „befogadó” jellegű foglalkoztatás támogatása; az adók és szociális transzferek jól-tervezett rendszere … • Az adórendszerek biztosítsák, hogy a gazdagok igazságos részét viselik az adóterheknek. Ez elérhető a gazdagokat terhelő marginális adókulcsok növelésével, az adófizetési fegyelem javításával, az adókedvezmények megszüntetésével, …” Forrás: OECD(2012)

  13. Magyarország: fokozottan érvényesek a vázolt kihívások • „Stagfláció” a gazdaságban • Foglalkoztatottság: 2009-ben a 15-64 éves népesség 55,4%; Törökország után legalacsonyabb OECD-ben (OECD átlag: 66,1%) • 2009-ben a magyar lakosság 14%-a élt jövedelmi szegénységben és 51%-a anyagilag depriváltnak volt tekinthető. A gyerekek 21%-a, mintegy 380 ezer gyermek élt szegénységben (Eurostat) • A legrosszabb helyzetű megyében élő alacsony végzettségű 30 éves férfiak több mint 13 évvel rövidebb életre számíthattak a 2000-es évek első felében, mint a legjobb helyzetű megyében élő magasabb végzettségűek (Hablicsek,22007) • Az OECD országokban az egészség dimenziójában a magyar gyerekek között tapasztalhatók a legnagyobb egyenlőtlenségek (UNICEF, 2010) • Közpolitikai „opportunizmus” (költségvetési kényszerek és a rövid távú előnyszerzés dominanciája) • Adórendszer és jóléti rendszer „inverz újraelosztást” valósít meg • A rendszerváltás óta a „stop-go” költségvetési politika egyik fő vesztese az egészségügy

  14. Hiedelem: Az egészségügyi közkiadások „tarthatatlan” növekedése Tények A válság előtt az EU országok többségében: a közkiadások kontrolált növekedése Fő probléma: források felhasználásának hatékonysága A gazdasági válság növelte a szükségleteket és csökkentette a forrásokat Fő probléma: kiadások korlátozásának a negatív hatásai Fő kihívások az EU országokban Stratégiák / eszközök az európai értékek fenntartására a növekvő szükségletek és szűkös források feltételei között Gazdaság – egészségügy és egészség összefüggéseinek újraértelmezése Az egészségügyi humán erőforrás krízis kezelése Egészség-egyenlőtlenségeket csökkentő stratégiák kialakítása Egészségügy: fő kihívások az EU országokban

  15. Egészségpolitikai válaszok a pénzügyi és gazdasági válságra Egészségügyi kiadások A szabályozás területei Eredmény (Outcomes) - csökkentése - növelése - szinten tartása - elosztásának változtatása - Finanszírozás / forrásteremtés - A szolgáltatások mennyisége és minősége - Költségek / árak Az egészségügyi rendszer alapvető céljaira gyakorolt hatások A pénzügyi, gazdasági válság és más külső korlátok / lehetőségek Forrás: (WHO,2012)

  16. Egészségügyi közkiadások visszafogása – kockáztatva az egészségügyi rendszer alapvető céljait Strukturális reformok a rendszercélok figyelembe vételével Eltérő válaszok a gazdasági válság hatásaira Forrás: (WHO,2012)

  17. Egészségügyi közkiadások visszafogása – kockáztatva az egészségügyi rendszer alapvető céljait • a szolgáltatási csomagnak az alapvető szolgáltatásokat is érintő szűkítése • a jogosultak körének szűkítése • az alapvető ellátások esetében a betegek térítési díjainak növelése • a várólisták növelése • az egészségügyi dolgozók reálbérének csökkentése - más szektorokhoz viszonyított jövedelem-különbségek növekedése Forrás: (WHO,2012)

  18. Strukturális reformok az egészségügy alapvető céljainak a figyelembe vételével • A közfinanszírozás forrásainak bővítése • A kockázatközösség méretének növelése • „Stratégiai” szolgáltatás-vásárlás (pl. minőségi indikátorok a finanszírozásban) • Technológia-értékelés • Gyógyszerárak csökkentése, költség-hatékony gyógyszerfelírás ösztönzése • Az egynapos sebészet és járóbetegellátás szerepének növelésére • Az ellátás koordinációja, menedzselése • Az adminisztratív kiadások csökkentése • A szegények és a folyamatos ellátást igénylők fokozottabb védelme az egészségügy igénybevételének pénzügyi terhei alól Forrás: (WHO,2012)

  19. Magyar egészségügy: növekvő leszakadás a fejlett országoktól és a Visegrádi országoktól

  20. A válság enyhítése szemléletváltás a gazdaság és egészségügy szerepének újragondolása a politikai és gazdasági elit által őszinte helyzetértékelés – és annak a társadalom számára világossá tétele a közkiadásokés magánkiadások átgondolt növelése „fájdalmas” intézkedések meghozatala kórházbezárás, tb szolgáltatási csomag szűkítése, co-payment szélesítése, stb. Innovációk ösztönzése szervezeti és technológiai Reális stratégia az egészségi állapotra és egyenlőtlenségeire ható egészségügyön kívüli tényezők befolyásolására A válság mélyülése - az elmúlt 15 év gyakorlatának folytatása az egészségügy teljes alárendelése a rövidtávú gazdasági és politikai érdekeknek az egészségügy vesztese volt a gazdaságpolitika „választási-ciklusai” fel- és lemenő ágának is! előítéletes ideológiai közhelyek és mítoszok a köz- és magán szerepére „struccpolitika” a problémák (nem)kezelésében Magyar egészségügy: lehetséges szcenáriók

  21. Hivatkozások • OECD(2011): Divided we stand: Why inequality keeps rising? OECD(2011): An overview of growing income inequalities in OECD countries, • OECD(2012): Reducing income inequality while boosting economic growth: Can it be done? • Mladovsky,P. et.al.(2012): Health policy responses tothe financial crisis in Europe, WHO, Policy Summary 5. • Adema, W. et.al. (2011), “Is the European Welfare State Really More Expensive?: Indicators on Social Spending, 1980-2012, OECD Social, Employment and Migration Working Papers, No. 124,

More Related