NÖVÉNYVÉDELEM

1. NÖVÉNYVÉDELEM KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc

2. AZ ELŐADÁSÁTTEKINTÉSE • A növényvédelem feladata, a növényi károsító fogalma. • A növényvédelem módszerei (agrotechnikai, mechanikai, biológiai, kémiai, integrált). • A növényvédő szer fogalma, a növényvédő szer felhasználás mennyiségi és minőségi jellemzői.

3. A NÖVÉNYVÉDELEM FOGALMA „A növények, növényi termékek károsítóinak behurcolását, elterjedését, kármegelőzését szolgáló intézkedések, valamint a kárelhárításra alkalmas hatékony eljárások alkalmazásának összessége.” (2000. évi XXXV. törvény a növényvédelemről)

4. A NÖVÉNYEKET KÁROSÍTÓ TÉNYEZŐK • abiotikus tényezők • klimatikus viszonyok, • elemi csapások - aszály, árvíz, jég, fagy, stb. • biotikus tényezők – 35%: • állati kártevők (rovarok, atkák, fonálférgek, rágcsálók, vadon élő állatok, stb.) – 14% • növényi betegséget okozók – 12% (fitopatogén gombák, baktériumok, vírusok) • gyomnövények – 9% A NÖVÉNYVÉDELEM FELADATAI

5. A NÖVÉNYI KÁROSÍTÓ FOGALMA Károsító vagy károsító szervezet: A növényeket vagy növényi termékeket károsító növény-, állat- vagy kórokozó faj, törzs vagy biotípus. (2000. évi XXXV. törvény a növényvédelemről)

6. A NÖVÉNYVÉDELEM MÓDSZEREI Agrotechnikai módszerek • A növénytermesztéshez kapcsolódó eljárások: talajművelés, vetésidő, vetésváltás, fajta, szaporítóanyag, növényápolás, betakarítás ideje.

7. A NÖVÉNYVÉDELEM MÓDSZEREI Mechanikai módszerek • Vetőmagtisztítás, gyomlálás, kapálás, beteg növényi részek eltávolítása, rovarkártevők leszedése, rovarcsapdák.

8. A NÖVÉNYVÉDELEM MÓDSZEREI Biológiai módszerek • Betegséggel szemben ellenálló fajták nemesítése • A természetes ellenségek felhasználása a károsítók elleni védekezésre (baktériumok, ragadozó rovarok, fürkész darazsak stb.) • Biológiai növényvédő szerek

9. A NÖVÉNYVÉDELEM MÓDSZEREI Kémiai módszerek • növényvédő szerek  mezőgazdasági peszticidek Kombinált vegyi védekezés • A növényvédő szerek együttes kijuttatása • keverhetőség • antagonista, additív, szinergista hatás

10. A NÖVÉNYVÉDELEM MÓDSZEREI Integrált növényvédelem • magas szintű szakmai ismereteket igényel • a termesztett növény igényei, • kórokozók és biológiájuk, • gyomnövények és biológiájuk, • a kártevők és természetes ellenségeik, • felhasználható növényvédő szerek, • ökonómiai ismeretek, stb.

11. A NÖVÉNYVÉDELEM MÓDSZEREI Integrált növényvédelemBiológiai, biotechnológiai, kémiai, termesztési vagy növénynemesítési intézkedések ésszerű alkalmazása, amelyek során a kémiai növényvédő szerek használata arra a szorosan vett legalacsonyabb értékre korlátozódik, amely a károsító populációnak egy gazdaságilag elfogadhatatlan kárt vagy veszteséget okozó szint alatt való tartásához szükséges. (2000. évi XXXV. törvény a növényvédelemről)

12. A NÖVÉNYVÉDŐ SZER FOGALMA Növényvédő szer hatóanyag fogalma:Olyan természetes eredetű, vagy kémiai, biológiai, illetve biotechnológiai úton előállított anyag, valamint élő szervezet, amely növényeken, növényi részeken károsítók jelenlétének szabályozására alkalmas, továbbá a növények életfolyamatait ellenőrzött módon befolyásolja (kivéve a víz, a széndioxid és a növénytáplálási anyagok).

13. A NÖVÉNYVÉDŐ SZER FOGALMA Növényvédő szer fogalma: Növényvédő szer hatóanyagot vagy hatóanyagokat tartalmazó, általában segéd- és adalékanyagokkal a gyakorlati növényvédelmi feladatok kivitelezéséhez alkalmas formulációban előállított készítmény.

14. A növényvédő szer felhasználás jellemzői

15. A növényvédő szer felhasználás jellemzői Az engedélyezett növényvédő szerek megoszlása, 2007

16. Forrás: AKI A növényvédő szer felhasználás jellemzői A növényvédôszer értékesítés szercsoportonkénti alakulása (tonna)

17. A növényvédő szer felhasználás jellemzői A mezőgazdasági területre vonatkoztatott növényvédő szer hatóanyag felhasználás Magyarországon Körny.statisztikai évkönyv, 2005

18. 1,9 % 7,0 % 34,6 % 56,5 % Növényvédő szermaradék vizsgálatok, hazai (piaci, termőhelyi, export) minták Mért hatóanyag maradékok megoszlása: Kifogásolt minták: határérték felett:hatóanyagmaradékot határérték feletti mennyiségben tartalmazók nem engedélyezett:nem engedélyezetthatóanyag maradékot tartalmazók nem kifogásolt minták:hatóanyagmaradékot nem kifogásolt mennyiségben tartalmazók nincs mérhető szermaradék:mérhető, kimutatható hatóanyagmaradékot nem tartalmazók Győrfy L., 2002

19. AZ ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA • A növényvédelem feladata, a növényi károsító fogalma. • A növényvédelem módszerei (agrotechnikai, mechanikai, biológiai, kémiai, integrált). • A növényvédő szer fogalma, a növényvédő szer felhasználás mennyiségi és minőségi jellemzői.

20. ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Ismertesse a növényvédelem, az integrált növényvédelem fogalmát! • Mit értünk a károsító fogalma alatt? • Mennyi növényvédő szert használnak fel Magyarországon (t/év, kg/ha)? • Definiálja a növényvédő szer hatóanyag és a növényvédő szer fogalmát!

21. AZ ELŐADÁS FELHASZNÁLT FORRÁSAI Szakirodalom: • Loch J., Noszticzius Á. (2005): Agrokémia és növényvédelmi kémia. Mezőgazda Kiadó, Budapest. • Almádi Ch., id. Nádasy M. (2000): Növényvédő szer kémia. Kari jegyzet. Keszthely. • Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok. FVM Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztályának évenként megjelenő kiadványa. • 2000. évi XXXV. Trv. • www.fvm.hu • Statisztikai évkönyvek További ismeretszerzést szolgáló források: • www.ontsz.hu • www.hucpa.hu

22. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!A KÖVETKEZŐELŐADÁS CÍME • A növényvédő szerek felhasználása • A következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: növényvédő szer engedélyokirat, várakozási idők, hatásmód, méregkategória, veszélyességi kategóriák, forgalmazási kategóriák. Az előadás anyagát készítette: Prof. Dr. Lehoczky Évaegyetemi tanár