1 / 22

AZ ENERGIA GAZDASÁGI SZEREPÉNEK MAKROSZINTŰ ÉRTÉKELÉSE KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN, 1990 ÉS 2009 KÖZÖTT

AZ ENERGIA GAZDASÁGI SZEREPÉNEK MAKROSZINTŰ ÉRTÉKELÉSE KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN, 1990 ÉS 2009 KÖZÖTT. Sebestyénné Szép Tekla Egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet. Győr 2012. október 23. Tartalom. A kutatás logikai felépítése

Télécharger la présentation

AZ ENERGIA GAZDASÁGI SZEREPÉNEK MAKROSZINTŰ ÉRTÉKELÉSE KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN, 1990 ÉS 2009 KÖZÖTT

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. AZ ENERGIA GAZDASÁGI SZEREPÉNEK MAKROSZINTŰ ÉRTÉKELÉSE KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN, 1990 ÉS 2009 KÖZÖTT Sebestyénné Szép Tekla Egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Győr 2012. október 23.

  2. Tartalom • A kutatás logikai felépítése • Hipotézisek megfogalmazása • Módszertanok bemutatása • Következtetések • Vizsgált időtartam: 1990-2009 • Vizsgált terület: Kelet-Közép-Európa (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia) • Felhasznált adatbázisok: Világbank, Eurostat, KSH, Enerdata – Odyssee adatbázis

  3. Energiahatékonyság Környezetgazdaságtan Ökológiai gazdaságtan Energiagazdaságtan Biofizikai közgazdaságtan Gazdasági szerkezetváltás Gazdasági növekedés Energiafelhasználás A kutatás logikai felépítése Forrás: saját szerkesztés

  4. Energiahatékonyság VAR-modell Granger-féle okság vizsgálata VECM, VAR-modell Granger-féle okság vizsgálata Gazdasági szerkezetváltás Energiafelhasználás Gazdasági növekedés H2: A gazdasági szerkezet változása az egyes országokban eltérő módon befolyásolhatja az energiafelhasználás és a gazdasági növekedés között oksági kapcsolat irányát. H1: Kelet-Közép-Európa vizsgált országaiban - így Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Lengyelországban - szignifikáns kapcsolat mutatható ki az energiafogyasztás és a gazdasági növekedés között. A többi fejlett országhoz hasonlóan a kapcsolat iránya az energiafogyasztástól mutat a gazdasági növekedés felé. Az energiafelhasználás és a gazdasági növekedés oksági összefüggései Forrás: saját szerkesztés

  5. A Granger-féle okság számításának módszertana Forrás: saját szerkesztés

  6. Granger-féle okság - eredmények Magyarország, Szlovákia, Csehország Gazdasági növekedés Energiafelhasználás Lengyelország, Szlovénia Gazdasági növekedés Energiafelhasználás Miért???

  7. A szerkezetátalakulás sebessége a Moore-féle szerkezetátalakulási érték alapján (fok) Forrás: saját számítás

  8. Az oksági irányok Kelet-Közép-Európában Ahol: ENC – energiafelhasználás; GDP – gazdasági növekedése; α: a gazdasági szerkezet változásának sebessége Forrás: saját szerkesztés

  9. Következtetések I. • Kelet-Közép-Európa vizsgált országaiban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia) Lengyelország és Szlovénia kivételével szignifikáns a kapcsolat az energiafogyasztás és a gazdasági növekedés között. Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban az energiafogyasztás Granger-értelemben oka a GDP-nek, vagyis az energiafelhasználás fokozódása képes gazdasági növekedést indukálni. • Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban az energiafogyasztás korlátozására irányuló gazdaságpolitikai stratégiák átgondolása szükséges, tekintettel arra, hogy minden ilyen jellegű intézkedés a gazdasági növekedés visszafogását eredményezheti. • Lengyelországban és Szlovéniában 1990 és 2009 között az energiafogyasztás és a gazdasági növekedés közötti oksági kapcsolatot jelentős mértékben befolyásolta a gazdasági szerkezetváltás. • A szakirodalomban az energiafogyasztás és a gazdasági növekedés közötti Granger-féle okság vizsgálatára irányuló elemzések vegyes eredményeinek fő oka a vizsgált időtartamokban végbement eltérő gazdasági szerkezetváltás.

  10. Index dekompozíciós vizsgálat Energiahatékonyság H3: Kelet-Közép-Európában az egyes országok energiaintenzitásának alakulását jelentős mértékben befolyásolta a gazdasági szerkezet átalakulása, illetve a gazdasági szektorok energiaintenzitásának változása 1990 és 2009 között. H4: A gazdasági szerkezetváltás szempontjából az energiaintenzitás javulását okozó intenzitási és strukturális hatás erőssége eltérő lehet nemzetgazdasági és szektorális szinten. Gazdasági szerkezetváltás Energiafelhasználás Gazdasági növekedés A gazdasági és ipari szerkezetváltás hatására bekövetkező energiaintenzitás-változás vizsgálata Forrás: saját szerkesztés

  11. Az index dekompozíciós eljárás A teljes gazdaságra kalkulált energiaintenzitás változását alapvetően két tényező befolyásolja: 1. az egyes szektorok energiaintenzitásának változása  intenzitási hatás 2. a gazdasági szektorok közötti átrendeződés  strukturális hatás A módszer a gazdaságot különböző szektorokra bontja és az adott szektor energiaintenzitását annak kibocsátása alapján súlyozza. Dtot = Dint * Dstr * Dres = It/I0 Ahol: Dtot: A gazdaság energiaintenzitásának változása Dint: Intenzitási hatás Dstr: Strukturális hatás Dres: Reziduum I0: Energiaintenzitás a bázisidőszakban. It: Energiaintenzitás a tárgyidőszakban.

  12. Megjegyzések ahol: t=0 a bázisidőszak; t=T a tárgyidőszak; i az adott gazdasági szektor Az index dekompozíciós módszerek Forrás: Granel F. 2003. pp. 35. alapján saját szerkesztés

  13. A teljes gazdaságra kalkulált energiaintenzitás vizsgálata Forrás: saját számítás

  14. Az ipari szektorra kalkulált energiaintenzitás vizsgálata Forrás: saját számítás

  15. A Fisher I index – teljes gazdaság A Fisher I index – ipari szektor Forrás: saját szerkesztés

  16. Következtetések II. • Kelet-Közép-Európa vizsgált országaiban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia) 1990 és 2009 között a teljes gazdaságra kalkulált energiaintenzitás javulásához nagyobb részben az intenzitási hatás járult hozzá, kisebb részben a strukturális hatás. • A strukturális hatás jelentősége az energiahatékonyság szempontjából kisebb, mint az intenzitási hatásé. • Az ipari szektorban kalkulált végső energiaintenzitás javulásához Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon és Lengyelországban mind az intenzitási, mind a strukturális hatás nagymértékben hozzájárult, bár az intenzitási hatás a meghatározóbb. • Szlovéniában az ipari szektorban kalkulált végső energiaintenzitás javulását tekintve a strukturális hatás jelentéktelen, az elért energiahatékonyság-javulás elsősorban az intenzitási hatásnak köszönhető. • A nemzetgazdaság energiaintenzitásának javulásához vezető folyamatok nemzetgazdasági és szektorális szinten különbözőek is lehetnek.

  17. H5: Kelet-Közép-Európában jelentős hatékonyságjavulás ment végbe a háztartási szektorban 1990 és 2009 között. Ugyanakkor az energiamegtakarítás mértéke kisebb, mint az a hatékonyságjavulás mértékéből várható lenne. H6: Bármilyen energiahatékonyság-javulás hatására elérhető potenciális energiamegtakarítás és a tényleges energiamegtakarítás közötti különbséget tekintve jelentős eltérések vannak a társadalom legalacsonyabb és legmagasabb jövedelemmel rendelkező háztartásai között. OLS-modell Diszkriminancia-elemzés Energiahatékonyság Gazdasági szerkezetváltás Gazdasági növekedés Energiafelhasználás A visszapattanó hatás Forrás: saját szerkesztés

  18. Az OLS-modellek feltételrendszere Forrás: Sajtos L. et al. 2007. pp.217. alapján saját szerkesztés További tesztek: 1. Ramsey-féle RESET teszt 2. F-próba 3. Korrigált R2-próba

  19. Felhasznált adatok Megjegyzések: *: Forrás - Odyssee adatbázis; **: Forrás – Világbank; ***: http://inflationdata.com/ Forrás: KSH

  20. A visszapattanó hatás mértéke Kelet-Közép-Európában, 1990-2009 között A visszapattanó hatás nagysága Forrás: saját számítás A visszapattanó hatás mértéke Magyarországon 2008-ban Forrás: saját számítás

  21. Következtetések III. •  A visszapattanó hatás Kelet-Közép-Európában is megfigyelhető, létező jelenség, nagysága Csehország, Lengyelország, Szlovénia és Magyarország háztartási szektorát tekintve szignifikáns. Nagysága az egyes háztartási tevékenységek (fűtés és vízfelmelegítés) szintjén vizsgálva különböző. • A rendelkezésre álló energiaforrások megőrzéséhez az energiahatékonysági intézkedések az elvártnál kisebb mértékben járulnak hozzá. • Az energiafelhasználás csökkentéséhez, illetve ezen túl a környezetvédelemhez (globális felmelegedés megelőzés, illetve a károk enyhítése, az emisszió csökkentése), a véges erőforrások megőrzéséhez nem az energiahatékonyság javítása a legmegfelelőbb megoldás. Azzal párhuzamosan az energiatakarékosságra, az energia használatának korlátozására kell törekedni. • Magyarországon 2008-ban az energiahatékonyság javulásából származó potenciális energiamegtakarítás tényleges megvalósulását nagymértékben befolyásolja a háztartások jövedelmi helyzete. A visszapattanó hatás nagysága eltérő a különböző jövedelmi csoportokban.

  22. Köszönöm a figyelmet! „A kutató munka a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 jelű projekt részeként – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.”

More Related