1 / 31

Lényegi szempontok a telepi roma gyerekek írás-olvasás tanításában

Lényegi szempontok a telepi roma gyerekek írás-olvasás tanításában. Nyelvi hátrányról, vagy a magyar nyelv cigány közösségi változatairól van – e szó?. Amikor természetes volt a cigányok nyelvi mássága, de……….

saad
Télécharger la présentation

Lényegi szempontok a telepi roma gyerekek írás-olvasás tanításában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Lényegi szempontok a telepi roma gyerekek írás-olvasás tanításában Nyelvi hátrányról, vagy a magyar nyelv cigány közösségiváltozatairól van – e szó?

  2. Amikor természetes volt a cigányok nyelvi mássága, de………. • A feudális, majd polgári Magyarország oktatáspolitikájának elkerülik a figyelmét a roma gyerekek. • Majd az eötvösi, klebersbergi általános tankötelezettséget kimondó rendelkezései, törekvései révén a helyi oktatásrét felelő személyek tárgyi feltételek hiánya esetén először a romákról, majd az értelmi, aztán a mozgásszervi fogyatékosokról feledkeztek meg. Soha nem volt elég hely. / Bice –Bóca/

  3. Spontán nyelvi – kulturális asszimiláció • A polgári Magyarország cigánysága városi és falusi, a nem roma lakosság között élő, vagy telepi, illetve sátoros, azaz rendes hajlékkal nem bíró családokra tagolódott. • A nem cigány lakosság körében élő cigányok nyelvi kulturális asszimilációja az 1950-es évekre befejeződött.

  4. A néptöredék • A felszabadulást követő nemzetiség és kultúrpolitika felfogása szerint a cigányság nem képezett nemzeti – etnikai kisebbséget. • Állításuk szerint a cigányság körében már nem volt jellemző a cigány nyelv általános használata. Nem kívánták mesterségesen feltámasztani a cigány nyelvet.

  5. A cigányság iskoláztatása 1945 után • A szocialista állami berendezkedés, az intézményrendszer az 50 –es évek végére kialakult, stabilizálódott. • A Minisztertanács, minden a szocialista ember típus kialakításáért síkraszálló közösség, munkaszervezet hatáskörébe utalta a cigányok beiskolázását.

  6. Az analfabétizmus felszámolása • 1961-ben a cigányságnak, mintegy 20%-a rendelkezett 8 osztályos iskolai végzettséggel. • A telepeken élő cigányság közül az iskolás évjáratúak sem jártak iskolába. • A népfront, a vöröskereszt, a MSZMP végrehajtó bizottságai és maguk a pedagógusok kijártak a cigány telepekre, felkutatták az iskolás évjáratú gyerekeket.

  7. Növekszik az iskolába( kisegítőbe) járó roma gyerekek száma • 1985 – ben 100%-os a roma gyerekek beiskolázása. De egyes településeken több, mint 50%-uk kerül a gyógypedagógiai intézményekbe. • Az okok feltárására elindul a Budapest vizsgálat. • Réger Zita és más nyelvészek kutatni kezdik a cigány gyerekek nyelvi szocializációját.

  8. Az értelmi fogyatékosság sablonja • Hülye vagy!? Igen! Mert semmit nem tudsz! • Nem ismered fel a betűket, nem tudsz írni! • Nem tudsz számolni, nem tudsz válaszolni a kérdésekre. • Zagyván, furcsán fogalmazol, nem használod rendesen a toldalékokat, néhány szónak olyan végződést adsz, amilyenről még nem hallottam. TE MELYIK NYELVET BESZÉLED?

  9. sztenderd angol – fekete angol nyelv • 1977-ben AnnArbor város GreenRoad néven ismert részén a Martin Luther Kingről elnevezett általános iskola tizenöt fekete tanulójának szülei beperelték az iskolát, az AnnArbor-i tankerületet és a Michigan állami iskolaszéket. A felperesek szerint az illetékesek nem vettek figyelembe számos olyan kulturális, társadalmi és gazdasági tényt, amelyek figyelembevétele esetén a gyerekek iskolai előmenetele normális lehetett volna. A felperesek azzal érveltek, hogy a gyerekek által használt fekete angol oly mértékben különbözik az iskolában használt sztenderd angoltól, ami esélyegyenlőtlenséget okoz iskolai karrierjükben. A bíróság 1979-ben jogerős ítéletben kötelezte az alpereseket, hogy dolgozzanak ki egy olyan tervezetet, amelynek alapján a tanárok képessé tehetők arra, hogy felismerjék a fekete angolt beszélő tanulókat, és megtanítsák őket a sztenderd angol olvasására.

  10. A tudomány segíthet • A nyelvtudomány azért segíthetne itt , mert megvannak az objektív módszerei arra, hogy leírja az egyes nyelvjárások közötti mondattani, jelentéstani alaktani és hangtani eltéréseket. A különbségek leírásával segíthetnénk a cigány magyar nyelvet beszélő gyerekeknek abban, hogy elsajátíthassák a sztenderd magyart. • Lehetőség nyílna olyan adekvát, átvezető oktatási stratégia kidolgozására , mely számol a gyermekek kiinduló nyelvi helyzetével, s lépéséről lépésre juttatja el őket a köznyelvi normák birtokába. Addig azonban, amíg a kiadók, tanárképzők, oktatásirányítók, pedagógusok csak a szavak szintjén fogadják el a kulturális, nyelvi különbségek létét, addig a taneszközök, a tanítási módszerek továbbra is ezt a felfogást fogják tükrözni.

  11. A sztenderd magyar és a cigány magyar A magyar nyelv hangjai A cigány nyelv hangjai Magánhangzók: a, á,e,é,i,í,o, ó, u,ú Mássalhangzók: b, c, cs csh, d, dz, dzs, f; g, gh, gy, h, ch, j, k, kh, l, ly, m, n, ny, p, ph, r, s, sz, st, szt, sty, szty, t, ty, th, tyh,x v, z, zs. Magánhangzók • a, á, e, é, i, í, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű Mássalhangzók: b, c, cs, d, dz, dzs, f, g, gy, h, j,k,l, ly, m, n, ny, p, q, r, s, sz, t, ty, v, w, x, y, z, zs.

  12. A cigány magyar nyelv működése az írott magyar nyelv elsajátítása során • A cigány gyerekek nyelvi fejlődése nem különbözik a többi nem cigány gyermek nyelvi fejlődésétől. • A környezet eltérő nyelvhasználata azonban az agy folyamatos, öntudatlan restauráló tevékenységében megnyilvánul. Ez akkor jellemző, ha az új nyelvi elemek döntő mértékben még nem szorították ki a régieket.

  13. Öntudatlan nyelvi restauráció • Az agyunk fonológiai reprezentációs tevékenységét jelentősen befolyásolja az az anyanyelv, amelyet korai nyelvi fejlődésünk során elsajátítottunk. /tájszólás, akcentus/ • Hangképzés, hangemlékezet, fonéma észlelés ________________________________________ • Füzet-vizet, ebbe-abba, embe - amba • Üdítő-iditő, megyünk menyünk, • Üveg-iveg kutya kugya/gutya

  14. Nyelvi megerősítés • A magyar nyelv hangzó rendszerének megerősítése. • Helyes, tagolt, magyar beszédminta • Ritmikus, hangismétlő, szótagismétlő dalocskák. • Mese - dalocskák, történet –dalocskák • Mesék, történetek, szabadon, olvasva

  15. Fonológiai megerősítés • Hangok a képeken • Alma –hangok képei: ajtó, ablak, autó, anya • Ásó –hangok képei: árok, ás, áll, • Iszik hang: Ida, Imi, ibolya, ing, • Baba hang: bab, boci, bari, borsó, boríték, • Dob hang: Dani, duda, dunna, dalol, dől, • cipő, cinke, cumi, Cili, cimbalom

  16. Fonéma –graféma megfeleltetéselőkészítése • A gyermeknek nehéz a jelet a hangoz kötni. • Ezt a megfeleltetést mindaddig hívóképek közbeiktatásával segítenünk kell, amíg az nem automatizálódik. • Cserélgető játék /kódolás/ 1. a, i, ó hívóképekkel és jelekkel kezdünk. Folyamatosan bővítjük. • Hívóképeink és betűképeink vannak: alma, ásó, ing, ír, egér, orvos, óra, érem, öv, őzike, uborka, út, üveg, űrhajó. Vagy az egyik paklit, vagy a másik paklit osztjuk ki. A nálunk lévő paklira cseréljük.

  17. Analizáló képesség fejlesztése Melyik szó bújt el? Szigorúan játék!!!!!!!! • Két betűs szavak: tű, kő, öv, fű, • Három betűs két tagú szavak • három betűs egy tagú szavak: bab, csap, mák, zsák, szög,

  18. Szintetizáló képesség fejlesztése Sétáló betűk, szavak • Két gyerek kap egy borítékot, amiben két betű van. • Három gyerek kap egy borítékot, amiben három betű van. • Négy gyerek kap egy borítékot, amiben négy betű van.

  19. Okos szavak

  20. Három betűs két tagú szavak

  21. Három betűs egy tagú szavak

  22. Betűkosár

  23. Honnan indulunk az írás tanításakor?

  24. Késleltetett, elnyújtott írástanítás • Mi az írás? • Az agy motoros funkciójára épül. Író-rajzoló mozgás képessége ( tudatos vonalvezetés, kódolás) • A pszichikus ( kognitív) funkciók, kellő érettsége, fejlettsége szükséges hozzá : a látási –mozgási emlékek tárolása, előhívása,

  25. Hogyan fejlesszük az íráshoz szükséges képességeket? • Író - rajzoló mozgások végzése • Az aranyos kislány rajzolt egy labdát a jóságos manónak • Rajzolt neki: tulipánt , kék szirmú virágot, mosolygó napocskát, négyszöget, háromszöget, labdát. • Gyönyörűen kiszínezte /zsírkréta, majd ecset, puha színes ceruza, filctoll-kontúr

  26. A kezek és az ujjak összerendezett mozgása • Hajtogatás, kettőbe, négybe /csákó, tasak, tölcsér. • Só- liszt, gyurma sodrása, kígyóvá, kettes, hármas kalácsfonás, vágás, ragasztás. • Gömb, henger, répa, vályog formálás. • Kör, négyzet, téglalap, háromszög megformálása gyurmafonalból, • Formák kontúrjának követése tépett, gyűrt papírral, terménnyel,fonallal, gyurmával • Számok megformálása gyurmafonalból

  27. A betűk írott és nyomtatott formáinak hangi emlékezetbe való vésése • Hangi emlékezet fejlesztés • A tanító, vagy gyerek mondja a hangot, a gyerekek a hangot jelölő írott és nyomtatott, kis és nagy alakot kiviszik a mágnes táblára. • A tanító hívóképeket és betűképeket oszt ki, azok a gyerekek, akik hívóképeket kaptak, kihívják a hozzájuk illő betűképeket ( csoport alakítás) Képi emlékezet fejlesztés ennek a ford.

  28. A képi-hangi és mozgásos emlékezetösszekapcsolása/ intermodalitás/ • A gyerek a betűképhez társítja a hangot. • Hangoztatja a betűt, majd a szótagot, szót _______________________________________A gyerek a hanghoz társítja az írott betűformát és a hozzá kacsolódó mozgást

  29. Az olvasáshoz, íráshoz szükséges kódolási tevékenységek • 1. A hívóképek első hangjának leválasztása, hangoztatása • 2. A hívóképek összekapcsolása a hozzájuk társuló betű képével • 3. A betű képének és a hozzá társuló hangnak az összekapcsolása a hívókép kiiktatásával • 4. A betűképének összekapcsolása a hozzá társuló nagy írott alakkal

  30. A hang –és betű tanítás szabályai • A magánhangzókat szájtartással, a mássalhangzókat hangutánzással tanítja. • A betűtanítás sorrendjének elsődleges szempontja, hogy egymástól távol tanítsuk a mind a kiejtésben mind az írásképben hasonlókat, így kerülik el a betűk összetévesztését. • Az új betűt minden helyzetben /kódolás/ begyakorolják, • Szótagok szótípusok olvasása a szókép gyors, globális felismerését segíti majd.

  31. Meixner módszer legfőbb alapelvei • Nem erőlteti a gyors haladást, biztos tudásra épít.

More Related