1 / 13

A politikai gondolkod ás kezdetei

A politikai gondolkod ás kezdetei. A z antik (görög) politikai tapasztalat Dr. Tonk Márton előadótanár Az európai politikai gondolkodás története I. A politikai gondolkod ás kezdetei /I. 1. Módszertani kiindulópont:

sofia
Télécharger la présentation

A politikai gondolkod ás kezdetei

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A politikai gondolkodás kezdetei Az antik (görög) politikai tapasztalat Dr. Tonk Márton előadótanár Az európai politikai gondolkodás története I.

  2. A politikai gondolkodás kezdetei /I. 1. Módszertani kiindulópont: • A politikai gondolkodás tárgya: politikai jelenségek (állam, jog, törvények, stb.) • Konklúzió 1: ahol nincsenek politikai jelenségek, ahol nincs állam, jog, stb., ott nincs rendszeres politikai gondolkodás sem (pl. archaikus, törzsi állapotok) • Konklúzió 2: a politikára vonatkozó elméleti vizsgálódások egyidősek az azok tárgyát képező jelenségek megjelenésével: ókori keleti társadalmak, kínai civilizáció és ősi indiai kultúra, görög kultúra

  3. A politikai gondolkodás kezdetei /II. 2. Miért a görög hagyomány? • Amikor a görögök megalapították városállamaikat (polisz), már régóta léteztek a nagy keleti birodalmak • Argumentum 1: • szubjektív, előítéletes felfogás • tartalma: mai európai gondolkodás – zsidókeresztény, illetve görög-római hagyomány • „eurocentrikus felfogás” • Argumentum 2: • objektív • tartalma: ókori keleti birodalmak – politikáról folytatott racionális vita lehetősége - szabadság [Szöveg – Bayer József]

  4. A politikai gondolkodás kezdetei /III. Konklúziók: • az ókori keletről származó „politikaelméleti” írások legjobb esetben is csupán a diszciplína előfutáraiként értékelhetők • a politikai jelenségekre vonatkozó, rendszeres és kimutatható reflexiók „Hérodotosz Görögországához” kötődnek (Kr. e. 6./5. század) – kereskedelem, háborúk, városállamok (vö. „első fénykor”- irodalom, vallás, tudomány) • a politikáról való rendszeres gondolkodás a görög városállam (polisz) megjelenésével kezdődött

  5. A politikai gondolkodás kezdetei /IV. „Hérodotosz Görögországa”, „Periklész kora” • görög kultúra voltaképpeni bölcsője: Kis-Ázsia ión partvidéke görög kolonizáció • kereskedelem, gazdagság, idegen kulturális hatás (pl. Egyiptom) kulturális fejlődés • Kr. e. 7./6. sz. – irodalom (lírai, szatirikus, teogóniai és kozmogóniai költészet kialakulása, eposz fejlődése); a görög tudomány első dokumentumai (Hésziodosz); a politikai jelenségekre való első reflexiók („görög bölcsek”, szofisták, Szókratész) • Kr. e. 6./5. sz. – athéni demokrácia kialakulása, periklészi reformok Jelenségek • racionális magyarázat igénye • a frissen alapított városállamok (gyarmatvilág poliszai) „tiszta lappal” indultak belső politikai rendjük kialakítása, megszabása tekintetében

  6. A görög politikai tapasztalat és gondolkodás /I. 1.Polisz (polis, városállam) • Nagy számú, többé-kevésbé független görög városállam nagyfokú intézményi változatosság a polisz elméleti vizsgálódás tárgyává vált: melyik a jobb, vagy éppen legjobb, és miért? • A „jó” polisz feltétele: • a törvények uralkodnak, s nem az emberek • törvények = stabilitás, polgárok közötti harc hiánya (DE: kezdetben nincsen a törv.-nek elméleti alátámasztása! – „nomothetai” = „elmosódott” tört. személyek) • a polisz „összetartó” elve: általánosan ismert, a társadalmi magatartás alapjául szolgáló normák – alkotmány • gazdasági autarkia (autarcheia) - önállóság • szabadpolgárok alapvető politikai egyenlősége („a politikához mindenki ért” – részt vesz benne!)

  7. A görög politikai tapasztalat és gondolkodás /II. Polgár = polisz + „zoón politikon” (Arisztotelész) • a polisz belső rendjét az egyenlő és szabad polgárok közötti viszonyok hozzák létre • a polgár szabad ember, aki – vezetőként v. végrehajtóként – részt vesz a politikában • polgárjogokkal rendelkezik (def.: polgárjog – természetjog!) • nem rendelkeznek polgárjogokkal: szolgák/rabszolgák, nők, gyermekek, idegenek/jövevények (MOST?)

  8. A görög politikai tapasztalat és gondolkodás /III. MOST – szempontok (választójog): • gyermekek – nincs választójog • idegenek (metoikosz) – most: állampolgársági korlátok; aktív és passzív választójog gyakorlásának feltételei (EU tagállamok) • elítéltek, rabok – adott esetekben polgárjogok bírósági korlátozása • női választójog: 1. EU - 1906 – Finnország - 1919 – Magyarország - 1938 – Románia - 1946 – Franciaország - 1971 – Svájc 2. AEÁ – 1920

  9. A görög politikai tapasztalat és gondolkodás /IV. 2. A görög (politikai) gondolkodás rekonstrukciója • a görög gondolkodás kezdeteinek tanulmányozása: • problematikus, megbízhatatlan, töredékes források • hitelességi problémák, klasszika-filológia, „konszenzus”-elv • antikvitás beszámolói, mint rekonstrukció [SZÖVEG – Platón] • az első „eredeti” források: Platón és Arisztotelész munkái: • majdnem teljességükben fennmaradtak • „szerencsés” egybeesés: ők alkottak először rendszeres, a szó valódi értelmében vett politikaelméletet • műveik bizonyítják, hogy a görög politikai gondolkodás kezdetei a polisszal azonosultak • Platón és Arisztotelész politikai gondolkodása helyi és egyetemes érvényességű meggondolások keveréke; általánosításaikat a görögökre (a poliszra) szabták, és nem az emberiségre

  10. SZEMINÁRIUMI TEVÉKENYSÉGEK • „Brainstorming” – mit tudunk az antik világról: kultúra, vallás, történelem, irodalom, tudomány, társadalom, politikai szerveződések, intézmények, politikai élet • A görög politikai élet „kulcsa”: a szabad polgár – vita, beszélgetés. Témák: - az „embertől” a „polgárig” - természetjog és polgárjog

  11. Kötelező könyvészet • Bayer József: A politikai gondolkodás története. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 27-36 • Németh György: A görög polisvilág államai. In: Zsarnokok utópiája. Atlantisz Kiadó, 1996. 19-31. Ajánlott könyvészet • Finley, Moses: Politika az ókorban. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1995. • Strauss, Leo – Cropsey, Joseph (szerk.): A politikai filozófia története I. Európa Kiadó, Budapest, 1994. 55-129.

More Related