Szabadka, 2009. 11. 13.

1. SOÓS EDITA határon átnyúló együttműködések továbbfejlesztésének lehetőségei a magyar–szerb határon Szabadka, 2009. 11. 13.

2. EGTC – a többszintű kormányzás rendszerében A határ menti együttműködések szabályozásának két fő jogforrást kell figyelembe venni: • Az Európai Unió jogalkotása: európai regionális politikában bekövetkező változások – szubnacionális szintek növekvő szerepe: - A határ menti kapcsolatok függnek a decentralizáció szintjétől az adott országban. • Nemzeti jogalkotás: amely az uniós folyamatok következtében jelenik meg az egyes országokban: - Szubnacionális jogalkotás: EGTC- Egyezmény, Alapszabály.

3. Jogszabályi háttér • 1082/2006/EK rendelet az európai területi együttműködési csoportosulásról • 2007. évi XCIX. törvény az európai területi együttműködési csoportosulásról • Egyezmény és Alapszabály (pl. Ister-Granum EGTC)

4. EU-tagállamok és harmadik országok • Horvátország • az EU-csatlakozás jegyében dolgozik a közösségi joganyag átvételén, beleértve az uniós EGTC-rendelettel összhangban lévő nemzeti jogszabály mielőbbi elfogadását is. • Ukrajna • Kétoldalú egyezmény: a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között a határon átnyúló együttműködésről szóló, Budapesten, 1997. november 11-én aláírt Egyezmény

5. Határon átnyúló együttműködések szintjei • lokális (kistérség NUTS 4, település NUTS 5) szintű euroregionális együttműködések, amelyek hátterében jól működő önkormányzati kapcsolatok, települések közötti és kistérségi együttműködések vannak • regionális (megye NUTS 3, régió NUTS 2)szintű együttműködések

6. A határon átnyúló együttműködések korlátai • jogbizonytalanság • hatáskör hiánya • uniós forráshoz jutás nehézsége • programok egységes menedzselésének hiánya

7. A DKMT Regionális Együttműködés • a regionális és helyi szintű együttműködések intézményesítettségének elégtelensége • nem megfelelő keret: • az önkormányzatok, gazdasági szereplők, civilszervezetek együttműködéseinek továbbfejlesztésére • a határ menti térség vertikális és horizontális partnerségi kapcsolatainak menedzselésére • a határszakasz forrásszerző képességének növelésére

8. Lokális együttműködések (települési– kistérségi szintű kapcsolatok) A lokális fejlesztések egyik lehetőséges módja lehet a határ menti kapcsolatok erősítése: • kistérségi szintű határon átnyúló együttműködési kapcsolatoka belső kohézió, a térségi tudat erősítésére • kistérségi menedzsment szervezetek felállítása és szakmai, szervezeti, infrastrukturális és pénzügyi megerősítése • határon átnyúló integrált fejlesztésiprogramok készítése • a közszolgáltatási feladatok kistérségi szintű hatékony megszervezése és fejlesztése (többcélú kistérségi közösségi központok létrehozása)

9. Intézményesülés EGTC – új jogi, intézményi keret, új területfejlesztési politika • egy közös intézmény létrehozása • a párhuzamosságokelkerülése a határ két oldalán • a külső határokon előnye a szervezettebb együttműködési keret, az egyenlő érdekérvényesítés • uniós forrásokhoz való hozzájutás • uniós szereplőként fellépés a regionális és kohéziós politikában

10. EGTC struktúra és hatáskörök • A csoportosulás legalább a következő szervekből áll: • A csoportosulás tagjainak képviselőiből álló közgyűlés. • A csoportosulás képviseletét ellátó és annak nevében eljáróigazgató. • Az Alapszabály rendelkezhet meghatározott hatáskörrel bíró további szervekről.

11. A határon átnyúló jelleg fontossága Gazdasági-társadalmi összetartozás megerősítése érdekében: • olyan eszköz, amely megteremti a határ menti közösségek szervezeteinek intézményesülési lehetőségét • csak közös projektek támogathatók, nem lesznek egyedülálló tükörprojektek • közös projektkidolgozás, közös megvalósítás, közös menedzsment, közös adminisztráció, közös finanszírozás (uniós forrásokhoz való könnyebb hozzáférés)

12. Az EGTC alkalmazása az alábbi szakpolitikai területeken a leggyakoribb • közös infrastruktúra-fejlesztés, • területi tervezés, • egészségügyi együttműködés, • helyi közlekedés-fejlesztés, • hulladékkezelés és ivóvízminőség-javítás, • nemzeti parkok közötti természetvédelmi kooperáció, • közös képzések és nyelvoktatás fejlesztése, • határmenti oktatási projektek, • városfejlesztési kooperáció, • inkubátorház létrehozása és innovációs tapasztalatcsere, • kutatás-fejlesztés stb.

13. Közös közszolgáltatások • közös tűzoltóegységekműködtetése (német-cseh) • közös kétnyelvű iskola működtetése (finn-svéd) • közös egyetemi campus(német-lengyel) • közös mentőszolgálat és kórházi ellátás(német-holland; francia-spanyol) • közös tömegközlekedés (pl. közös buszjárat) vagy szennyvíztisztító(cseh-német)

14. Még nem alkalmazzák… • közegészségügyi kooperáció, pl. sürgősségi ellátás a határ közelében, • kisebbségvédelmiegyüttműködés és kulturális tapasztalatcsere, • munkaerő-piaciegyüttműködés a foglalkoztatás ösztönzésére.

15. MEGJELENT! Soós Edit – Fejes Zsuzsanna: Határon átnyúló együttműködések Magyarországon 260 oldal, ISBN 978 963 9650 50 3 Ára: 3400 Ft A könyv beszerzési áron megvásárolható és megrendelhető : • Szegeden • a Pólay Elemér Alapítványnál (postacím: 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 54.; e-mail: jik@juris.u-szeged.hu; telefon: 62/544-188), valamint • Budapesten • A Gondolat Könyvesházban (postacím: 1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16.) és a • Ráday Könyvesházban (postacím: 1092 Budapest, Ráday u. 27.)

16. Köszönöm a figyelmet!