1 / 31

A 12-14 évesek rajzfejlődése

A 12-14 évesek rajzfejlődése. „Intellektuális-realista” korszak K árpáti Andrea karpatian@axelero.hu. 12-14 évesek gondolkodása. Clauss-Hiebsch (1977): Kategórikus észleléskezdete, jelenségek osztálybasorolása, a látvány rendszerbe helyezése,

Anita
Télécharger la présentation

A 12-14 évesek rajzfejlődése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A 12-14 évesek rajzfejlődése „Intellektuális-realista” korszak Kárpáti Andrea karpatian@axelero.hu

  2. 12-14 évesek gondolkodása Clauss-Hiebsch (1977): • Kategórikus észleléskezdete, jelenségek osztálybasorolása, a látvány rendszerbe helyezése, • A gondolkodás ekkor kezd átlépni a konkrét fogalmi szintről az absztrakt gondolkodás szintjére • A verbalitás, a fogalmi absztrakció elsorvasztja, illusztratív szerepbe kényszeríti a vizuális kifejezés formáit Nagy László (1905): • Analízis különösen intenzív • A szintetizálás nem elégséges , s így a magasabb szintű szintézis elmarad • A spontán gyermekrajz fejlődése megáll H. Gardner (1980): • U alakú görbe - 10-12 évesen „rajzi törés”

  3. A vizuális nyelv kétféle idiómája alakul ki. Az ún. „iskolai” (school art style) és a szabadidős rajzi stílus.

  4. VIKTOR LÖWENFELD a 12-16 évesekről Victor Löwenfeld a serdülés idejére teszi a két fő ábrázolási típus differenciálódását. • Optikus és vizuális típusú gyermekek • Haptikus vagy motorikus típus Löwenfeld két részre bontja a kamaszkori rajzi fejlődés időszakát • Csoport korszak, vagy szemléleti realizmus kora (9-12 életév) • Nem „rajzi törés”, hanem nyelvváltás: a gyermekrajz motívumvilágára a kortársak vannak a legnagyobb hatással • Erősen megnő a realista ábrázolás • Pszeudo-naturalista korszak (12-14 életév) • A tér- és mozgásábrázolás jelentősen fjlődik, ám a rajz elveszti spontaneitását, sablonossá válik. • Elégedetlenség, a képességek hiányának felismerése

  5. 12-14 évesek rajzainak jellemzői • Már csak akkor rajzol ha kérik rá. • A vizuális-haptikus észlelésért felelős jobb agyfélteke már háttérbe szorul a nyelvi funkciókért felelős bal agyféltekével szemben. • A közlés domináns módja ekkor már a beszéd és az írás. • A képek funkciója az én-kifejezés helyett egyre inkább a leképezés, ábrázolás. • Csökken a grafikus nyelv jelentősége az élmények és indulatok feldolgozásában. • A kamaszok rajzai sem alkotójuk, sem felnőtt közönségük számára nem hordoznak már esztétikai (művészeti) értéket.

  6. Az emberábrázolás fejlődése Burt (1921) • „fej-láb” emberke: (tadpole figure, azaz ebihal, Kopffüssler, homme tetard)) • „vonalséma”: a karokat egy-egy vonal reprezentálja • körvonalséma: arc és ruha részleteit is ábrázolja • „kevert profil” (two-eyed profil): az orr profilból az arc szemből, mindkét szem látszik • teljes profil • jelenség szerű ábrázolás: „élethű”, de nem perspektivikus

  7. Az emberalak mozgása • mozgásjelzés nélküli figura, • „merev mozgású” alak, kimerevített gesztusokkal (7 éves kor alatt a leggyakoribb), • izületben mozgó alak, behajlított könyökkel és térddel, • mindenütt mozgó alak

  8. Az ember alak mozgásábrázolásának fejlődése (Forrás: Paál, 1977)

  9. Emberrajzok 2-12 éves korig. (Magyar iparművészeti Egyetem Vizuális Nevelési Gyűjteménye)

  10. „Valaha sokkal jobban rajzoltam, a rajzaim sokkal érdekesebbek voltak. Viszont most háromezerszer jobban megy a perspektíva! (Tíz éves lány, Kay szövegét idézi Gardner, 1980, 143. old) Ide egy képet kell beszúrni!

  11. Kiskamaszok alkotásai: kísérletezés a vizuális nyelv minőségeivel. a) textúra- és színtanulmány b) hideg és meleg színekből összeállított geometrikus kompozíció c) Képkiegészítés, folytatás: Cézanne tájképének részletéből tájkép festése. 12-14 éves fiúk és lányok munkái.(Magyar iparművészeti Egyetem Vizuális Nevelési Gyűjteménye)

  12. 12-14 évesek rajzainak jellemzői • Már ritkán találkozunk grafikus átfordítással. • A motívum világ, színpreferencia és a szívesen alkalmazott kompozíciós szerkezetek szempontjából egyre jelentősebb a (szub)kultúra, az emberi környezet szerepe. • Az ábrázolás a leképezéstől a megjelölés felé tolódik el. • Megjelennek az ábrázolást kiegészítő feliratok is, kedvelt műfaj lesz a képregény.

  13. Rajzi törés vagy nyelvváltás? A rajzfejlődés megtorpanása azonban csak az európai és észak-amerikai kultúrákban általános tapasztalat. Távol-Keleten az arab világban a rajzfejlődés nem áll meg - kamasz csak idiómát (műfajt, technikát, médiumot) vált. Példák a kisgyermekkori ábrázolási tapasztalatok felhasználására kamaszok alkotásain.(Magyar iparművészeti Egyetem Vizuális Nevelési Gyűjteménye)

  14. Rajzi törés vagy nyelvváltás? Székácsné (1971): Családi ösztönzés, hagyományos vizuális kultúra beépülése a mindennapokba fenntartja a rajzolási kedvet. Nem mutatnak visszaesést, elszegényedést a roma gyermekek rajzai sem (pszichorealizmus). Rokoníthatók az expresszionizmus, a szürrealizmus képi, formai világával (Pongrácz és Várnagy, 1996, 17. old.) 1. 2. Két japán „kamaszrajz”; fametszet (manga). 1.Születés 2. Hófútta utca este (Forrás: Székácsné, 1973, 5. és 22. kép)

  15. Roma gyermekek festményei és szőttesei: példák a szubkultúrára jellemző egyéni színvilágra és motívumkincsre. Pongrácz Éva művész-tanár KREATEAM Stúdiójából, Pécs

  16. Gaul és Kárpáti, (1997): Megfelelő fejlesztés mellett a vizuális képességek a kamaszkorban sem hanyatlanak. Ellenkezőleg:lényeges fejlődést mutatnak. Két lap egy projekt-feladatból. (Magyar iparművészeti Egyetem Vizuális Nevelési Gyűjteménye)

  17. Expresszív szinkronizációs feladat kiváló megoldásai. 15-16 évesek munkái. (Magyar iparművészeti Egyetem Vizuális Nevelési Gyűjteménye)

  18. A Vizuális Narratív Teszt (VNT) • A figura szerkezete: képes útmutató a pontozáshoz • A képmező megkoponálása • Esztétikai minőség, kreatívitás • A témaábrázolás szintje (motívum- és kompozícióválasztás) • A motívumok változatossága • Expresszivitás (kifejezőerő – a címben választott történet hatásos megjelenítése) • A vonalvezetés minősége • Textúra • Kontrasztok

  19. A vizuális narratív szerkezete • A rajz kommunikatív funkcióját emeli ki • A narratív szerkezetének megválasztása érzékelteti, mennyire van tisztában a gyermek a kompozíciós típusok jelentéshordozó szerepével. • A hat képmezőn megfigyelt kompozíciós típusok közül egy , az egész képregény színvonalát érzékeltető képkockát választunk • A tartalom • A színkezelés • A színkezelés szintje: ötletszerű színhasználattól a tudatos, kifejező színkompozícióig. • A színkezelés minősége: árnyalatok, kontrasztok előállításának technikai színvonala

  20. 12-14 évesek képregényei • A képregény- és rajzfilmkultúra jelen van a gyermekek mindennapjaiban, de nincs jelen vizuális nyelvükben. • Realista hangvétel, a mindennapi témák (napirend, iskolai élet, társas szórakozás színhelyei) jellemzők. • Az agresszivitás főként a lányok rajzait jellemzi • Nem a fantázia hős birodalmában, hanem a mindennapi élet jeleneteiben mutatkozik • Jelképek sorává alakítja át a látványt és ezt az absztrakciót teszi papírra, felsorolásszerűen, lineárisan

More Related