1 / 17

A nemek eltérő lehetőségei a felsőoktatásban, kutatásban és ennek társadalmi hatásai

A nemek eltérő lehetőségei a felsőoktatásban, kutatásban és ennek társadalmi hatásai. Schadt Mária egyetemi docens 2010.10. 15. Az előadás szerkezete. A felsőoktatásban és kutatásban dolgozó nők és férfiak közötti viszonyrendszert a vertikális és horizontális szegregáció jellemzi

abeni
Télécharger la présentation

A nemek eltérő lehetőségei a felsőoktatásban, kutatásban és ennek társadalmi hatásai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A nemek eltérő lehetőségei a felsőoktatásban, kutatásban és ennek társadalmi hatásai Schadt Mária egyetemi docens 2010.10. 15.

  2. Az előadás szerkezete A felsőoktatásban és kutatásban dolgozó nők és férfiak közötti viszonyrendszert a vertikális és horizontális szegregáció jellemzi 1. Tevékenységek eredményességét gátló tényezők 2. Eredmények elismerésének, a siker elérésének nemek szerinti különbségei 3. Az egyenlőtlenség tapasztalatának nemek szerinti különbségei 4. A nemek szerinti eltérő lehetőségek társadalmi hatásai

  3. Pozitív változások • Az oktatás expanziója jelentősen átalakította a foglakozási szerkezetet • A társadalmi struktúra rétegződésének elve: - teljesítményelven alapuló foglalkozási sikerre (karrier), - az esélyek kiterjesztésére, kiegyenlítésére épül. • Kérdés: Az oktatási lehetőségek expanziója mindkét nem számára ugyanolyan előnyökkel jár-e, változott-e a hierarchia a tudományos életben a férfiak és a nők között? - a nők iskolai végzettségének a férfiakénál gyorsabb növekedése, - az aktív keresők között a nők magasabb iskolai végzettsége együtt jár-e a tudományos karrierek megvalósításának nemek közötti esélyegyenlőségével? Nők arányaa felsőoktatásban 59%, a PhD hallgatók között 44,5%. 31 407 kutató között 34,2% volt nő (2005-ös adatok) 1990-ben és 1996-ban a 25-39, 2001-ben már a 40-49 éves korosztályban is nagyobb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között a nők aránya.

  4. Kutatás „Nők és férfiak esélyegyenlősége a kutatás-fejlesztésben Magyarországon a 20. századtól napjainkig” Jedlik Ányos kutatói projekt kérdőívének elemzéséből levonható néhány következtetés. • A kutatás 2007 januárjában indult, befejezés 2009. november 30. • Résztvevők: öt egyetemi és akadémiai partner. • A konzorcium vezetője Groó Dóra, a Tudományos és Technológiai Alapítvány igazgatója, • tudományos vezető: Palasik Mária habilitált egyetemi docens, BME, • MTA Társadalomkutató központ, • Politikatörténeti Intézet • PTE Szociológia Tanszék: oktatók, hallgatók (életrajz, kérdőíves felmérés, interjúk)

  5. Egyenlőtlenségek okai: hipotézisek • A tudományos kutatómunka az egyik legmagasabb presztízsű foglalkozás 1. Következmény: a különböző tudományterületeken kutató nők karrierútja, lehetőségei tele vannak ellentmondásokkal. 2. Az ellentmondások okai: - a pozitív változások a nők művelődése, és felsőfokú iskolázottsága terén, legtöbbször csak tudati síkon jelentenek változást - a férfiak és nők társadalmi helyzete, lehetőségei és viselkedése a tradicionális elvárások állandósága miattaz egyenlőtlen viszonyok mentén újratermelődik. - Magyarországon a történeti sajátosságok is hozzájárulnak az egyenlőtlenségek továbbéléséhez - a tradicionális szerepelvárások főleg a nemekre vonatkozó sztereotípiákra a férfi – női szerepek megosztottságára épülnek

  6. A tudományos karrierrel kapcsolatos attitűdök nemek szerintÁtlagos pontértékek, 1=egyáltalán nem ért egyet, 5=teljesen egyetért

  7. A nőket hátráltató tényezők a sikeres karrierben nemek szerint

  8. A tudományos sikert elősegítő tényezők nemek szerinti bontásbanÁtlagos pontértékek, 1=egyáltalán nem függ tőle, 5=teljes mértékben ettől függ

  9. Mi volt az oka annak, hogy megállt, vagy lelassult a karrierje? – nemek szerinti bontásban (N: 1197)

  10. Milyen mértékben jelentett problémát az, hogy munkája miatt kevesebb idő jutott a családjára, mint azt szerette volna? – nemek szerinti bontásban

  11. Ha házastárssal vagy partnerrel él együtt, mennyire volt elégedett az alábbiakkal? – nemek szerinti bontásban (N:1197)

  12. A családot áldozta be a munkáért, vagy a munkát a családért? – nemek szerint (N:1197)

  13. Az olló diagram

  14. A társadalmi pozíciók nemek szerinti különbsége, eltérő szocializációs és szituációs sajátosságok • Maszkulin szerepek elsőbbsége: magasabb státuszú férfiszerep, kompetensebbnek gondolják magukat, hit, hogy a férfiak jobban preferálják a versenyszituációt, a társas környezetet, feladatorientált interakciójellemzi őket. • Ezek a tulajdonságok jobban megfelelnek a versenyfeltételeknek, gyorsabban elérik céljaikat (rövidebb idő alatt építik fel karrierjüket, elősegít az is, hogy a megkülönböztetés a férfiaknál megelőlegezett jutalmazáshoz vezet, amit a nők többszörös bizonyítás árán tudnak csak elérni). • A hierarchiát a kereső munka fejlődéstendenciái hozták létre, a férfivilág rendi zártsága tartósítja a kultúrában, a politikában, és a gazdaságban. • A NEM, mint diffúz státuszkarakterműködik, és ha a férfiak/nők ugyanabba a státuszcsoportba tartoznak, akkor a tradicionális maszkulin szerepmegosztás érvényesül • Általában azonos képzettségű férfiak és nők közül a férfiak kerülnek jobb helyzetbe, ahol legtöbbször nem a teljesítmény, hanem a NEM a döntő tényező, • A nőket saját nemük „rendies” meghatározottsága hátrányosan érinti, mivel a „saját élet” és a „másokért való lét” ellentmondásai között kell választaniuk. • Nemi szerepek viszonylagos elkülönülésére ható erők: „a nőket teljesítőképességüktől függetlenül, a férfiaknál szűkebb funkciókörbe fokozzák le […] kizárják őket a legmagasabb presztízsű státuszok némelyikéből”

  15. A siker értelmezésének nemek szerinti különbségei • Nők-férfiak siker/egyenlőségfogalma: - a nőknél nagyobb képzettség, jobb szakmai esélyek, kevesebb házimunka kapcsolódik, - a férfiak a nagyobb verseny • A siker férfiakhoz-nőkhöz kapcsolt értelmezése egyenlő: - szakmai sikerrel, a magas keresettel együtt gondos férjjé és családapává teszi őket (a férfinak a munkában kell a legtöbbet nyújtani!) - az apaság nem gátolja a hivatás gyakorlását, sőt még sikeresebb munkára ösztönzi őket, összhangban a tradicionális férfiszereppel - ugyanakkor a gyermekekkel való foglalkozás a tradicionális férfiszerepek normái ellen fordulnak, nem belülről adódnak, a női munkavállalás férfiakra ható következménye, és a karrierről való lemondással társítják. - a nők sikere csak a családi feladatok sikeres ellátásával együtt értelmezhető

  16. „új tudat - régi helyzet” az eltérő lehetőségek társadalmi következményei A kutatónők között azok vannak hátrányosabb helyzetben akik: - férjezettek csökkenő házasságkötés - van gyermekük csökkenő gyermekszám (27 tagország között Magyarországon a legnagyobb a különbség, 28,3% a nők foglalkoztatásában a szerint, hogy van, vagy nincs gyermek, míg a férfiak foglalkoztatottságára a gyermek alig van hatással (4,2%), a tagországok között a 26.) - hátrányosabb családi, területi környezetből származnak nő az esélyegyenlőtlenség - a férj, partner nem támogatja munkájukat növekvő családon belüli konfliktusok A nőknek a férfiakkal azonos elismeréshez: - nagyobbak elvárások kapcsolódnak - ugyanolyan eredmények eléréséhez sokkal több áldozatot kell hozni, a sikerekért magánéleti kudarcokkal fizetnek A tudományos fokozattal rendelkező női kutatók tapasztalata: - nincs esélyegyenlőség a nők és a férfiak között a kutatás-fejlesztésben, - a férfiaknak ilyen jellegű tapasztalata nincs, vagy alig tudatosul

  17. Köszönöm a figyelmet

More Related