940 likes | 1.39k Vues
Polgári jogi alapismeretek: gazdasági társaságok és egyéni vállalkozás (= társasági jog). 1959. évi IV. törvény (polgári törvénykönyv, Ptk.). További fontosabb jogszabályok ( részletező ). 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról
E N D
Polgári jogi alapismeretek: gazdasági társaságok és egyéni vállalkozás(= társasági jog) 1959. évi IV. törvény (polgári törvénykönyv, Ptk.)
További fontosabb jogszabályok(részletező) • 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról • 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről • 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról, felszámolási eljárásról és a végelszámolásról • 308/2009. (XII. 28.) Korm. r. az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság kijelöléséről, valamint egyes kormányrendeleteknek az egyéni vállalkozóról és az egyéni céfről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel összefüggő módosításáról
Társasági jogviszony: • A tagok (köztük nincs különbség, minden tag egyenlő) • szabadon (senkit sem kényszeríteni, sem akadályozni nem lehet = társulási szabadság elve) • adott célra (üzletszerű gazdasági tevékenység, nyereség elérése céljából) • egyesülnek, • a működéshez kellő vagyont saját vagyonukból adják • a nyereségből és veszteségből is ennek arányában részesednek (ha másképp meg nem állapodnak)
Gazdasági társaság: • állam, természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságáltal • üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására • törvényben meghatározott formában és módonlétrehozott • személy- és vagyonegyesülés
„törvény által meghatározott formában…” • Közkereseti társaság (kkt.) • Betéti társaság (bt.) • Korlátolt felelősségű társaság (kft.) • Részvénytársaság (rt.) • Egyesülés jogi személyi-séggel nem rendelkező jogi személyi-séggel rendelkező
„jogi személyiséggel rendelkező…” A természetes személyekhez hasonlóan jogalanyként jelennek meg: • nyilvántartásba vétellel állami elismerés • működésük: állandó, meghatározott belső szervezet és • elkülönült, önálló vagyonuk van • ezért a tagok személyi vagyonától független, elkülönült vagyoni felelősségük
„jogi személyiséggel nem rendelkező…” A kkt. és a bt. jogi személyiség nélküli = • részt vehet a gazdasági életben • saját neve alatt jogalanyként léphetnek fel: jogot szerezhetnek, kötelezettséget vállalhatnak, így tulajdont szerezhetnek, pert indíthatnak és perelhetők • de figyeljünk oda: van-e „önálló”, a tagok (vagy egyes tagok) vagyonától független vagyona?
kkt. A társasági szerződéssel a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy • korlátlan és egyetemlegesfelelősségük mellett (azaz, ha baj van: saját vagyonukkal felelnek azonos arányban) • közös gazdasági tevékenységet folytatnak és • az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják
bt. 1 A társasági szerződéssel a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy • közös gazdasági tevékenységet folytatnak, úgy, hogy • a beltag(ok) felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges • míg a kültag(ok) felelőssége vagyoni betétje(jük) mértékében korlátozott
bt. 2 • Tehát legalább 2 tagja van: 1 beltag + 1 kültag • Beltag: a bt. tartozásaiért a következő-képpen felel: • korlátlanul: ha a bt. vagyona a tartozását nem fedezi, teljes saját vagyonával • egyetemlegesen: a hitelező bármely beltagtól behajthatja a tartozást (utána ez a többi beltagtól követelheti a rájuk eső részt) • és mögöttesen: a hitelezőnek először a bt.-hez kell fordulnia, s csak akkor fordulhat a beltaghoz, ha ez eredménytelen (= a bt.-ben nincs elegendő pénz a hitelező kielégítésére)
bt. 3 • Beltag (folytatás): jogosult a bt. üzletvezetésére és képviseletére • A társasági szerződésben ezt lehet csak egy beltagra korlátozni, ha több beltag is van • Kültag csak a vállalt vagyoni szolgáltatást adja, a Bt. tartozásáért nem felel, képviseletére, vezetésére nem jogosult • kivéve, ha neve a cégnévben szerepel, • kivéve, ha a társasági szerződésben más áll ilyenkor helyzete a beltagéval azonos
bt. 4 • A bt. legfőbb döntéshozó szerve a tagok gyűlése, ezen a bel- és kültagok is részt vesznek • A bt. tevékenységében minden tagja részt vehet, ezért díjazás illeti meg őket (Különbség a bt. és a kkt. között: utóbbinak minden tagja „beltagnak” számít)
kft. 1 A tagok által alapított olyan GT, amely • A tagok előre meghatározott összegű (min. 100 eFt) törzsbetéteiből álló törzstőkével (jegyzett tőke) alakul (min. 500 eFt), s • a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására, esetleg – a társasági szerződésben meghatározott – egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki • a társaság kötelezettségeiért – törvényben meghatározott kivétellel – a tagnem felel
kft. 2 • Működési feltételei részletesebben meghatározottak, mint a bt.-é (ne felejtsük: jogi személyiséggel rendelkezik!) • A tag „üzletrészének” bírósági végrehajtás során történő értékesítésekor • a többi tagot • magát a kft.-t • vagy a taggyűlés által kijelölt személyt (ebben a sorrendben!) át nem ruházható elővásárlás illeti meg.
rt. 1 • Olyan GT., amely • előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével (jegyzett tőke) alakul, s • a tag (részvényes) kötelezettsége az rt.-vel szemben a részvénynévértékének (vagy kibocsátási értékének) szolgáltatására terjed ki • Az rt. kötelezettségeiért – törvényben meghatározott kivétellel – a részvényes nem felel
rt. 2 Ne felejtsük: ez is jogi személyiséggel rendelkező GT, és a minimális jegyzett tőke • Nyílt Rt. (nyrt.): 5 millió Ft (nyílt, mert részvényei a piacon vannak) • Zárt Rt. (zrt.): 20 millió Ft (részvényei nincsenek a piacon)
rt. 3 Részvény: • tagsági jogokat megtestesítő, • névre szóló, • névértékkel rendelkező • forgalomképesértékpapír Lehet • nyomdai úton előállított • dematerializált (elektronikus, a nyrt. esetében csak ez)
rt. 4 • A részvényes a közgyűlésen részvényei névértékének arányában szavaz • Nyereség esetén – az igazgatóság javaslatára – a közgyűlés osztalék fizetéséről dönthet • A közgyűlésnek jelent az igazgatóság és a felügyelő bizottság
„Hitelezővédelem” • Két esetben (kft., rt.) említettük, hogy a tag/részvényes csak bevitt vagyonával/részvényeivel felelős a GT tartozásaiért • Ugyanezt mondtuk a bt. kültagjaira is • De aki ezzel visszaélt, és a GT jogutód nélkül megszűnik, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek!
A minősített többséget biztosító befolyásszerzés szabályai • Ha kft. vagy zrt. tagja megszerzi a szavazatok legalább 75%-át, azt köteles 15 napon belül a cégbíróságnak bejelenteni • Ez után 60 napon belül bármely más tag kérheti saját üzletrészének piaci értéken való megvételét
Egyesülés 1 A tagok • elsősorban a gazdálkodásuk összehangolása, eredményessége érdekében alapítják, • de ettől eltérő tevékenységet is folytathatnak Jogi személyiséggel rendelkező (kooperációs) társaság Cégnevében szerepel az „egyesülés”
Egyesülés 2 • Saját nyereségre nem törekszik • A működési költségeket a tagok biztosítják • A tagok az egyesülés által nyújtott szolgáltatást térítésmentesen igénybe vehetik, másoknak nyújtott szolgáltatás nyereségéből részesülnek • Az egyesülés adózott nyereségéből főszabályként egyenlően részesülnek
Egyesülés 3 • Az egyesülés vagyonát meghaladó tartozásáért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek • Alapítása: társasági szerződéssel • Legfőbb szerve a taggyűlés, • ez nevezi ki az igazgatót
Megemlíthető még: Vállalatcsoport: • Elismert vállalatcsoport • Tényleges vállalatcsoport
Elismert vállalatcsoport • Ha egy GT (uralkodó tag) meghatározó befolyással rendelkezik más kft. vagy rt. (több is lehet) felett (ellenőrzötttársaság) • Összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett a számviteli tv. szerint • Határozhatnak – egységes üzleti céljaik megvalósítására – uralmi szerződés alapján elismert vállalatcsoportként való működésre • Bejegyzik a cégjegyzékbe, de nem új jogalanyként!
Tényleges vállalatcsoport • Cégbejegyzés és uralmi szerződés nélkül is • Ha az előbbi feltételek 3 éven át folyamatosan teljesülnek (egységes üzleti koncepció alapján történik a működés) = tényleges vállalatcsoport • Kétség esetén az uralkodó tagnak kell bizonyítani
Megemlíthető még a nonprofit társaság • Ez nemgazdasági társaság! • Korábban létezett Közhasznú társaság kht. – ma már nincs ilyen • Nonprofittársaság: • bármilyen GT formájában működhetnek de nem gazdasági tevékenységet folytat, hanem közcélút, így • „nonprofit” jogi személy, ha • mégis nyeresége lesz üzletszerű jellegű tevékenységből, azt csak közhasznú tevékenység támogatására fordíthatja, • társasági szerződés hozza létre, s a cégbíróság bejegyzi a cégjegyzékbe • Cégnevében a „nonprofit” jelzőt fel kell tüntetni
Gazdasági társaság alapítása Jogszabály írja elő, kötelező, eltérni nem lehet: • a létesítő okirat elkészítése • cégbejegyzés • közzététel a Cégközlönyben
Létesítő okirat • Neve: társasági szerződés • Kivétel: • egyszemélyes gazdasági társaság a neve: alapító okirat • rt., neve: alapszabály • = a tagok egybehangzó szándéka a társaság alapítására • Szigorú formai és tartalmi elemek!
Formai elemek • Formája: • közjegyző által készített közokirat • vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat • minden tag aláírja (esetleg meghatalmazás közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal)
Tartalmi elemek • Cégnév • Székhely • A tagok neve, lakó/székhelye • A tevékenységi kör • Vagyon • A cégjegyzés módja • A vezető tisztségviselő neve, címe • A társaság fennállásának időtartama • Egyes társasági formák további elemei
Cégnév 1 • Ezen a néven válik jogalannyá • Egyértelműen különbözzön más, hasonló területen működő cégétől (cégkizárólagosság elve) • Különbség, ha már működő vezérszó mellett a tulajdonos/tag saját nevét is feltünteti (történelmi személyiség neve: csak az MTA engedélyével!)
Cégnév 2 A cégnév lehet: • teljes név: megkülönböztető kifejezés/mozaikszó, utal a főtevékenységre + a cégforma Hungaropharma Gyógyszernagykereskedelmi zRt. • rövidített név: kimarad a főtevékenységre utalás Hungaropharma zRt. • toldattal ellátott név bármelyik előző + „b.a.”, „f.a.”, v.a.” (bejegyzés, felszámolás, végelszámolás alatt)
„Előtársaság” A GT a társasági szerződés aláírásától vagy közokiratba foglalalása napjától „előtársaságként” létezik Erre utal a névben a „b.a.” toldalék A GT működik, tisztségviselői annak javára eljárhatnak
Székhely • = a központi ügyintézés helye, táblával kell megjelölni • Telephely: a tevékenység gyakorlásának a helye, a székhellyel azonos helységben • Fióktelep: ugyanez, de nem azonos helységben
A tagok neve, lakóhelye A társasági szerződésben pontosan fel kell tüntetni Ugyanis korlátozások: • természetes személy csak 1 gazdasági társaságnak (GT) lehet korlátlanul felelős tagja • kkt. és bt. nem lehet más GT-nek korlátlanul felelős tagja • hasonlóképp kiskorú személy sem
Tevékenységi kör A szerződésben minden tevékenységi kör, amit a cég • végez • a jövőben végezni kíván A gazdasági tevékenységek felsorolása: Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere TEÁOR: kód és elnevezés 24.42 gyógyszerkészítmény gyártása 52.31 gyógyszer-kiskereskedelem
Vagyon 1 • = „jegyzett tőke”, a tagok vagyoni hozzájárulásának mértéke, ideje, módja • Minden tagnak hozzá kell járulnia valamilyen mértékben • Láttuk: két GT-nél meghatározott tőkeminimum az alapításhoz: • kft. és rt.
Vagyon 2 • Vagyoni hozzájárulás lehet • pénz • aport (ingatlan, bármely más piacképes dolog, így szellemi alkotás, még a cég jó hírneve (goodwill) is) – a bevivő tag határozza meg, a többieknek el kell fogadni. A bevivő garanciát vállal 5 évig, hogy a valóságos érték nem kisebb az általa meghatározottnál • ezek arányát ált. a tagok állapítják meg, de egyes GT-k esetében az arányt törvény meghatározza
Vagyon 3 A tagnak a társasági szerződés (vagy jogszabály által) meghatározott ideig kell a vagyoni szolgáltatást a GT rendelkezésére bocsátania. Ha nem teljesít: az ügyvezetés 30 napos határidővel felszólítja. Ha letelik, a 3-ik napon a tagsági viszony megszűnik (erről a cégvezetésnek értesítést kell küldenie)
A cégjegyzés módja (Vigyázat, nem keverendő a cégbejegyzésel!) • = a cég írásbeli képviseletére jogosult személy(ek) (ha több is: meg kell határozni, hogy külön-külön vagy egyedül is jogosultak-e) megnevezése a szerződésben • Csatolni kell a hiteles aláírási címpéldányt: közjegyző hitelesíti a személy(ek) aláírását
A vezető tisztségviselő neve, címe Név (nevük), megbízás(uk) ideje (a „határozatlan idő” is csak 5 évig tarthat, ekkor lejár, de újraválaszthatók)
Cégbejegyzési kérelem… • …nyújtandó be a társasági szerződés aláírását követő 30 napon belül a cég székhelye szerint illetékes cégbírósághoz (ezt a jogi képviselő teheti csak!) • (A GT működhet bejegyzésig is előtársaságként, de csak „b.a.” előtaggal) • A cégbíróság 30 napon belül dönt (bejegyzi, hiánypótlást rendel el, elutasítja) • Bejegyzés: a cég létrejön, a „b.a.” elhagyandó