A Családi Döntéshozó Csoportkonferencia (CSDCSK) alkalmazása mint KMSZ előírása

1. A Családi Döntéshozó Csoportkonferencia (CSDCSK)alkalmazása mint KMSZ előírása Vékonyné Róka Judit Fővárosi Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata

2. A módszerről általában ➢ problémák felszínre hozása ➢ elősegíti a család és a szakemberek, szakember és szakember közötti konstruktív együttműködést ➢szükségletek és rejtett családi erőforrások felszínre hozása ➢egyéni és családi felelősségvállalás a problémákkal való szembesüléssel ➢ megoldás keresése a családon ill. a közösségen belül ➢ a kliens és családjának aktvitására épít ➢ CSDCSK lebonyolítása során az egyén (fiatal) és a család saját szükségletei kerülnek felszínre, mely a pártfogó felügyelet végrehajtásában fontos információkkal bír

3. Külön magatartási szabály (KMSZ) előírásának folyamata bűncselekmény  nyomozás  Kt. felkérés  kapcsolatfelvétel a fiatallal és családjával  ügyészi szak  Pfv. felkérés  KMSZ javaslat  pártfogó felügyelet elrendelése KMSZ előírásával (pl. CSDCSK)  pártfogó felügyelet végrehajtásának megkezdése, valamint a CSDCSK megszervezése

4. Egy konkrét eseten keresztül a módszer bemutatása

5. CSDCSK előkészítése ➢esethozó és facilitátor kapcsolatfelvétele ➢ facilitátor felveszi a kapcsolatot a család tagjaival (egyenként) majd a szakemberekkel ➢ a facilitátor kitűzi a konferencia időpontját és előkészíti, megszervezi a konferenciát

6. Szakemberek részéről: ➢ facilitátor ➢ környezettanulmányt végző pártfogó felügyelő – (küldő) ➢ pf. végrehajtást végző pártfogó felügyelő (droggal kapcsolatos tanácsadás is) ➢ álláskeresésben segítséget nyújtó szakember (kolléga) ➢ iskolaigazgató (felelősség, saját döntés, a problémával való szembesülés, külső visszajelzés, tükrözés, előkészítő szakasz fontossága) CSDCSK résztvevői: Család részéről: ➢ fiatal ➢ anya ➢ apa ➢anyai nagyapa (szóban:módszer erőssége – a családi dinamikák feltárása, láthatóvá tétele- fontos az ez irányú képzése a kollégáknak)

7. A CSDCSK folyamata

8. Motivációk feltárása: ➢ a fiatal „tiszta”, motivált a változásra, együttműködő ➢ elvonási tünetek (fizikai/pszichés) ➢ a meglévő dinamikák erősítése a változás irányába ➢ szülők nyitottak a külső segítség elfogadásában ➢ a család összefog az ügy sikere érdekében Nehézségek: ➢ az anya és a nagyszülő között meghúzódó konfliktus (családon belüli játszmák) ➢ nagypapa? (gyermeki szerepben tartja a családtagokat, nem hagyja leválni, a családi dinamikát meghatározó ) Konferencia előkészítéseI. esetfeltárás(Kt & Pfv készítés szakaszában)

9. Szakember által megítélt probléma: ➢drog (iskolaigazgató) ➢ bűncselekmény elkövetése ➢ pártfogás végrehajtásával járó általános magatartási szabályok betartása ➢ alapvető szocializációs készségek hiánya kiemelten a munkaválla- láshoz szükséges területen (fiatal dolgozni akar, de az ehhez szükséges készségekkel nem rendelkezik) Család által hozott probléma: „normális” együttélés/életforma ➢ klasszikus normák ➢ tanulmányok folytatása ➢ deviáns baráti kör felszámolása ➢ együttélés közösen megállapított szabályainak betartása ➢a fiatal közelgő nagykorúsága és ezzel kapcsolatos apai elvárás (az apa ezt az időpontot tekinti vízválasztónak – ha nem történik pozitív változás – a lakhatás nem alanyi jogon jár a fiatal számára) ➢ a fiatal nem érzi jól magát jelenlegi élethelyzetében Konferencia előkészítéseII. problémafeltárás(pártfogó felügyelet elrendelése alatt)

10. Konferencia lebonyolítása ➢ résztvevők bemutatkozása ➢ a megbeszélés okának ismertetése (facilitátor, küldő) ➢ a fiatal és családtagjainak meghallgatása (problémafelvetés, szükségletek megfogalmazása) ➢ szakemberek problémafelvetése, megajánlott támogatás ➢ a család magánideje, családi terv kidolgozás ➢ a család tervének ismertetése (vállalások, határidők, mi történik, ha a terv nem valósul meg stb.) ➢ a terv ismertetése, ezzel kapcsolatban a résztvevők meghallgatása, ➢ utánkövető megbeszélés időpontjának kitűzése

11. A család kidolgozott terve Fiatal vállalása: ➢ általános iskolai tanulmányok folytatása – vizsga letétele ➢ az életvitelét igyekszik az apa életviteléhez igazítani ➢ addiktológiai konzultánssal kapcsolatfelvétel ➢ baráti társaságával szakít ➢ a pártfogóval egyeztetett időpontban megjelenik pártfogójánál ➢ a visszajelző találkozáson részt vesz

12. Utánkövető megbeszélés értékelés a fiatal megítélése szerint: ➢az együttéléskereteit tartja (otthon lakik az apával) ➢ az apának alkalmanként segített a munkában ➢ családi kapcsolatokban jelenlévő konfliktusok enyhültek, pozitív dinamika tapasztalható, mely a változás alapja lehet ➢ nem vette fel a kapcsolatot az addiktológiai konzultánssal, a drogproblémát nem vállalja fel (nem tart még ott) ➢iskolai tanulmányait nem fejezte be ➢ fiatal ismételt drogproblémája feltételezhető (a család részéről nem felvállalt probléma továbbra is jelen van- a CSDCSK pont arról szól, hogy a család részéről megfogalmazott problémák tekintetében pozitív változások történtek, a szakemberek jelezték, felszínre hozták a család által hárított problémát)

13. Utánkövető megbeszélés értékelés a család megítélése szerint: ➢ a fiatal életvitelében apróbb változások tapasztalhatók (továbbra is az apával él egy háztartásban) ➢ valamilyen szerhasználata feltételezhető ➢ a baráti társasággal továbbra is kapcsolatot tart, de a kapcsolattartás gyakorisága ritkult ➢ iskolába nem jár, de alkalmanként az apával dolgozott

14. Utánkövető megbeszélés értékelés a szakember megítélése szerint: ➢ a fiatal szabálytartása kétséges, állapotfüggő ➢ a fiatal droggal kapcsolatos probléma kezelésében nem vesz igénybe szakember segítségét, mivel a család nem ezt hozta problémának ➢ a kábítószer-használóknál a visszaesés jellemző (éppen ezért a kt/pfv készítésekor tapasztalt családi viszonyok/állapotok ennek függvényében változhatnak) ➢ a CSDCSK-n túlmutató, családterápiát igénylő probléma is felszínre került

15. Az eset specialitásai: ➢ a nagypapa kizárása - szakember jeleníti meg a nagyszülő véleményét a konferencián ➢ a család a drog és alkoholproblémáról nem beszél (iskola igazgatója) ennek tudatosítása nagyon fontos „drog” (az apa és az anya egykori szenvedélybetegségét nyíltan felvállalja – alkohol) ➢ rövid idő a fiatal nagykorúságáig (a családon belül fennálló konfliktus miatt az apa kirakja fiát a lakásból nagykorúvá válásakor) ➢a továbbiakban a motivációs interjú alkalmazásával a szenvedélybetegséggel való szembesülés ➢ a család és a szakemberek eltérő problémákra fókuszált- a család a valós problémáról nem vett tudomást (drog- valós probléma)

16. Köszönöm figyelmüket !