Etika

1. Etika Az etika mint filozófiai diszciplína Az ember (koncepciók) Az erkölcs gyökerei

2. filozófiai gondolkodás gyakorlati filozófia része (Arisztotelész tudományfelfogása) első megjelenési formája: preszókratikus töredékek: önismeret fontossága közösségi mivolt hangsúlyos szerepe Etika mint önálló filozófiai diszciplína: Arisztotelész /Nikomakhoszi Etika/ a világvallások szerves része kínai (konfuciánus) hindu buddhista iszlám zsidó-keresztény Isten-és ember viszonya ember közösségi kapcsolatrendszere etikai kódexek Etika

3. Etika • Alapja: az adott korszak emberről alkotott felfogása (emberképek, filozófiai antropológia a XVIII-XX. században) • Tárgya: • erkölcs, erkölcsi norma természete • emberi cselekedetek az erkölcs szempontjából • erkölcsi értékek természete (axiológia) • premodern időszakban a társadalom minden területére kihat: társadalmi berendezkedés, politikai rendszer, jogszemlélet, gazdaság

4. Erkölcs • „mos” /szokás kifejezés • (morál) = valamely nagyobb társadalmi csoport erkölcse • egyes ember erkölcse: erkölcsiség (moralitás) • ethosz: erkölcsi jellem, a helyes értékelés és a döntés megszilárdult képessége, szokásokban és cselekvési mintákban ölt testet.

5. Az erkölcsi norma jellemvonásai • társadalmi normák egyik meghatározó csoportja • egyéni magatartás fokmérője a csoport, vagy társadalmi ideálhoz mérve (kritérium) a jó és rossz, helyes és helytelen diemnziójában • általános közerkölcs • stabil, lassan változó társadalmi norma • állami szankció, kikényszeríthetőség hiánya • egyéb, un. társadalmi szankciók

6. Az erkölcsi értékek jellemvonásai • kölcsönös tulajdonságok, relációk • értékhordozók köre változatos • értékmonizmus ↔ értékpluralizmus • értékek összehasonlíthatóak • értékek forrása: • belső motiváció: az ember vágyainak és szükségleteinek a kielégítése (alap-és másodlagos szükségletek) • külső motiváció: környezeti hatások

7. történetileg változó képződmények görög filozófia: bölcsességgel összefüggő értékek kereszténység: hit és a szeretet újkor: individuum önkibontakozása, önmegvalósítása, evilági boldogság, közösségi együttélés(?) Szélsőséges álláspontok. teljes értékabszolutizmus (minden érték örök és változatlan) teljes értékrelativizmus (minden érték helyi és változó) Az erkölcsi értékek

8. Értékosztályok • Az értékek az ember szükségletei és vágyai alapján sorolhatóak egy adott osztályba: bioértékek (hedonista morálfilozófia) gyönyör – fájdalomérzet vitális értékosztály (eudaimonizmus) öröm – bánat szociokulturális értékosztály (közösségi etika) jólét - balsors

9. klasszikus kori polisz polgár képe önmagáról „zoon politikon” = a szabadság alapja a törvény (nomosz) nomosz: jog és kötelesség alapja: a racionalitás nem a történelmi hagyomány szabadság és rend dialektikája politeizmus testkultusz (kalosz) jelentései görög tudomány és filozófia emberképe (Szókratész, Platón, Arisztotelész) logosz + ethosz = kiváló ember vita contempletíva / a bölcs az igazságot keresi igazság alapja nem a történelem, nem a hagyomány, hanem a logikus gondolkodás egyén és a kozmosz viszonya arché, legfőbb jó ideája, első mozdulatlan mozgató ↔ösztönök, akarat, vágyak Antik (görög) emberkép I.

10. Antik (görög) emberkép II. • Közös vonások • nem rendelkezik történelem értelmezéssel – mítoszok, narratív elbeszélések = történelemfilozófia hiánya • akaratszabadság hiánya • nevelés (paidea) fontossága, amely racionális és erkölcsös lényt nevel ki. • hétköznapi élet fontossága • egyén boldogságának alapja a közösségi lét és az igazság megismerése, nem a túlvilági életben keresendő • a közösségnek való megfelelés = dicsőség • bűnértelmezés hiánya – hübrisz megsértése, vagy a megvetés • szókratészi erények, önismeret fontossága

11. Bibliai emberkép I. • Isten – ember viszonyából értelmezhető • Isten kép: abszolút tekintély, vele szemben az ember az alávetettség pozíciójában • emberkép: esendő, véges, bűnös • történetiség /Szent Ágoston: Vallomások • bűn radikális értelmezése – eredendő bűn – megváltás lehetősége

12. A bibliai ember II. • lényege: akarat (nem a racionális műveltség eszméje) a jó és rossz cselekedetek kiváltója. • jóság = Isten iránti engedelmesség • rossz = elfordulás Istentől, ember önértelmezése Istentől függetlenül • más típusú erények: jog, igazságosság, engedelmesség, könyörületesség, alázat, szeretet • erények alapja: isteni tekintély és a történelmi hagyomány • szabadság = bűntől való megszabadulás Alapproblémák az isten és ember viszonyából következően • hit és tudás viszonya • akarat szabadsága – predesztináció periférikus jellegű tanítás • közösség = kiválasztódás, vagy univerzalizmus

13. Idealista emberkép • XVIII. század felvilágosodás, amely az antik ember „folytatása” előzmény: a reneszánsz és a reformáció Mirandola: Az ember méltóságáról Rotterdami Erasmus: pacifizmus, személy méltósága Luther Márton: „sola fide” elve – hit központú keresztény élet, intenzív vallásosság

14. Mirandola: Az ember méltóságáról • Az emberi lét alapja a szabadság, amely a létformák közötti választás képességében ölt testet. A választás racionális és hiten alapuló. • élet lényege: • etika • dialektika • teológia Nem kérdőjelezi meg a hívő létmód jogosságát.

15. Az idealizmus emberképe • szellem primátusa: elméleti ész és gyakorlati ész: önálló alappal bír, lelkiismeretben van az erényesség és a kötelesség – kategorikus imperatívusz • nevelés fontossága • esztétikum • szabadság és rend dialektikája (Goethe, Lessing, Schelling)

16. A kanti emberkép • Immanuel Kant: Antropológiai írások • Mit tudhatok? • Mit kell tennem? • Mit remélhetek? • Mi az ember? • Az ember kettős természete: heteronómia (Sinnlichkeit) – autonómia (Geist) – érzékiség, fizikai test impulzusai, hajlam – kötelesség, jó akarat • Az emberben megvan a rosszra való hajlam - ténykérdés

17. Herder • A nyelv eredetéről (1772) • Eszmék az emberiség történelmének filozófiájához Alap: ember és állat különbsége • Mängelwesen (hiánylény) • ész és szabadság (önkibontakozás és önmegvalósítás lehetősége) • nyelv mint eszköz, funkciói • tökéletesíthetőség, 2. individualizáció, 3. kommunikáció Az ember a „természet első felszabadult rabszolgája”

18. Realizmus emberképe • XIX. század / francia regényirodalom • „olyan szellemi magatartás, amely az érzékekkel felfogható és szerkezetében az ész által megismerhető valóságot tekinti” vizsgálódás alapjának • hétköznapiság • ész mellett ösztönök (naturalista) • Az ember a természet terméke, fiziológiai sajátosságának egyik része a szellem. • történelmi relativizmus, válságtudat, hanyatlás, az európai civilizáció bírálata • alapja a szociológiának, közgazdaságtannak és társadalomelméletnek • természeti törvényszerűségek, kauzalitás

19. XIX. századi antropológia változatai • Karl Marx: homo faber, munka • Darwin: biológiai fejlődés csúcspontja, de az emberben rejlő ösztönök, agresszió az „állati” jellemvonás – Ernst Hackel: Világproblémák • Nietzsche: az ember meghatározatlan állat • Schopenhauer: önfenntartás ösztöne, öntudatlan életakarat (Wille zum Leben) • Kierkegaard: döntés szabadság, vallási stádium

20. Max Scheler • 1922-28: „Az ember helye a kozmoszban” (TK) • Értékfenomenológiája komoly hatással van a katolikus egyházra • Értékek = abszolút, változatlan létezők • Értékek rangsora: bioértékek, szociális értékek, lelki-szellemi értékek • Személy fogalmának megalapozása/ értelmi teljesség, szellemi nagykorúság, választás hatalma • kettősség: állattól származik, de istenkereső lény –metafizikai meghatározatlanság • szeretet – elmélet

21. Gehlen: Az ember természete és helye a világban (1940) • M. Scheler alapján az ember és állat viszonyából eredő sajátosságokat veszi alapul. • fogyatékosság ↔ világra nyitottság • természet ↔ mesterséges mű (kultúra) „Az ember nemcsak él, hanem életvitele is van”: munkaeszköz, jog, gazdaság, társadalom, állam, család, házasság, tulajdon • Az ember ragaszkodása a társadalmi rendhez (fészek) • technika • tehermentesítés - nyelv

22. Az erkölcs gyökereit vizsgáló elméletek

23. Approbációs elméletek Az erkölcs mint a helyeslés, (megerősítés) eredménye teológiai (Isten tekintélye szerződéselméletek (jogi aktus) szociális közmegegyezés, szokások

24. A teológiai approbáció elméleti megalapozása • XIX/XX. század fordulója • megújulás az egyházi tanításokban • 1879. XIII. Leó pápa: „Aeterni patris” • neoskolasztika a katolikus egyházban • protestáns tanítások: Karl- Barth féle teológia • perszonalizmus (J. Maritain, Karl Rahner) • 1925. stockholmi konferencia

25. A teológiai approbációs elmélet tézisei és képviselői • Az isteni kinyilatkoztatás, az Isten mint külső tekintély az erkölcs alapja • az embereknek Istennek tetsző életformát kell választani, modern kor emberének szüksége van a hitre • Képviselői: • Emil Brunner (1889-1966) • Reinhold Niebuhr (1884-1962) • II. János Pál (1920-2005)

26. etikai nihilizmus: az autonóm, pusztán az emberi természetre hivatkozó és az észre alapozott morál etikai normák nem alapozhatóak pusztán a hatalmi kényszer alapján (lsd. totális diktatúrák) Az emberi jogok, a személy méltósága az emberi méltóság kantiánus etikai kategóriái ellen tiltakozik. (60.) moralitás értelme a szeretet forrás: Isten mint a legfőbb jó a szabad lény alapja a szeretetben rejlik, előfeltétele: önzetlen egyenlőség, és a jóindulat Emil Brunner és Reinhold Niebuhr elmélete

27. Etikai elméletének előzményei: egzisztencializmus, scheleri értéketika, neoskolasztika II. vatikáni zsinat emberi természetről vallott nézetei perszonalizmus irányzatának kidolgozása („Átlépni a remény küszöbén”) Hit Isten tekintélyében Hit: erkölcsösségre kötelez emberi méltóság (62.o) igazság (62.o.) keresése szabadság(62.o) lelkiismeret közösségi mivolt II. János Pál

28. A stockholmi világkonferencia1925 • I. világháború utáni válságtudat (társ-i, pol-i, szociális, gazd-i, kult-, erkölcsi, civ.) legyőzése • válság oka: ember gondolkodás-és érzésvilága • ateizmus, materializmus, individualizmus elutasítása • erkölcsös cselekedet kizárólag hívő életmóddal, Isten elfogadásával, közösségi kapcsolatrendszerben • a krisztusi szeretet állt a középpontban • emberi kapcsolatok fontossága: családi-rokoni, baráti

29. A szociális approbáció elmélete és képviselői • szociológus, etnográfus nemzedék a (19/20. század fordulóján): • Emile Durkheim (1858-1917) • Lucien - Levy Bruhl (1857-1939) • az erkölcsi szabályok valamilyen közösség (nép, nemzet, osztály, csoport) elismerését vagy elutasítását váltják ki. • az egyén alkalmazkodik a közösség által elfogadott normákhoz, külső kényszer belső kényszerré válik

30. Emile Durkheim elmélete • „A társadalmi munkamegosztásról” • az etika alapja: a morális tények kimunkálása • olyan szabályok és előírásokkal való foglalkozás, amely a társadalomban ténylegesen hat - erkölcsszociológia • Mi az erkölcsi tény? • a kérdés megválaszolása biztosítja az erkölcsi valóság megismerését

31. Az erkölcsi tény természete és jellemvonásai • Magatartási szabályok (66 o.) tekintély kötelező erejű hatással bír az egyéni érzékenységre erkölcsi cselekedet parancs jellege „jó”, „kívánatosság”

32. Az erkölcsi tudat összetevőiDurkheim erkölcsszociológiájában • Nem minősíthető erkölcsi cselekedetnek, ami kizárólag az egyén érdekét szolgálja, az egyénnek önös alapon szerzett tökéletességét biztosítja. • én, mint egyén (közösség nélkül) nem erkölcsi tulajdonságokkal felruházott lény • Erkölcs a társadalom vonatkozásában értelmezhető (67.o.) • A társadalomban található: tekintély és a jó jellege az erkölcsi – magatartási – szabályoknak.

33. Lucien-Levy Bruhl • „A morál és az erkölcs tudománya” • Vizsgálódás kiindulópontja: erkölcsi tények (természeti törvények) • erkölcsi tények eredete és társadalmi szerepe (erkölcsszociológia) • Az erkölcsi ítéletek értelmét az adott társadalom valóságában kell keresni. • Az erkölcsi jó és helyes az uralkodó tetszéseket és nemtetszéseket fejezi ki • lelkiismeretben a társadalom erkölcsi ereje érhető tetten

34. Bruhl: szociális approbáció elmélete • társadalom fejlettségi foka a döntő tényező (69. o) - az erkölcs három fejlődési foka • vallási hiedelmek, intézmények, gazdasági helyzet, környező feltételek (partikularitás)- kötelességek, tilalmak • megfontolások- erkölcsi elvek egyetemessé tétele, elméleti morál, erkölcsi rendszerek - elvek • kritikai és tudományos beállítódás (70.o) - önreflexió

35. A szerződéselméletek • szerződéskötés, mint jogi aktus • három formája: (emberi természettel összhangban) • Hobbes • Locke (Spinoza) • Rousseau • az erkölcs gyökerei a szerződés utáni időszakból származnak. • természeti állapotban nincs különbség jó és rossz, helyes és helytelen között.

36. Az erkölcsi érzelem (érzék) mint az erkölcs gyökere • az erkölcsi cselekedet alapja az érzelmi motívumokban kereshető, az érzelmi érettség foka: az erkölcsi érzék • Képviselői: • Shaftesbury: „Értekezés az erényről és az érdemről” (1699) • Adam Smith: „Az erkölcsi érzelmek elmélete” • E. Westermarck: „Etikai relativitás” (1932)

37. Shaftesbury • erkölcs hierarchikusan elrendezett rendszer, harmonikus egész • morális jó: hajlam, mi összhangban áll az emberi természettel (metafizikai optimizmus) • hajlam: egoista – altruista (saját és mások javainak szolgálata) • egyensúly megteremtése → egyetemes emberi érzék a jóra (common sense) • erkölcsi készség egy önálló lelki készség, nem függ a hasznosságtól (Mandeville)

38. Adam Smith • erkölcsi érzelmek nem pusztán individuális és pszichológiai jelenségek, • társadalmi jelleg • erkölcs: az a mozgástér, ahol az emberi cselekedetek kölcsönösen korrigálják egymást (másik ember nézőpontja) • szimpátia, másik érzelmeivel való azonosulás

39. Westermarck • történeti módszertani megközelítés: társadalmi csoportok és egyének morális ítéleteinek nagyfokú változatossága • erkölcsi eszmék: retributív érzés jellegűek • Vizsgálat alapja: • vizsgált csoport nagysága • vizsgált csoport tevékenységi módja • csoporton belüli és csoportközi érdekkonfliktusok • tagadja az erkölcsiség objektív mércéjét • Oka: különböző élethelyzetek, amelyek formálják a morális cselekedetekről vallott nézeteket

40. fejlődéselmélet és viselkedéselmélet eredményeinek az átültetése Charles Darwin Herbert Spencer Thomas és Julian Huxley Pjotr Kropotkon Albert Schweitzer etikai fogalmak objektív kategóriák természet folyamataiból vezethetőek le az ember természeti lény, törvényei a természeti törvények mintái testi és szellemi erő, alkalmazkodás, rugalmasság, érzelmi gazdagság és akarati szilárdság erkölcsileg rossz? Az evolucionista etika

41. „Fejlődés és etika” a társadalmi etika nem a kozmosz, a természet fejlődésének utánzata, nem a létért folytatott harcból fejlődik ki etika különbözteti meg a civilizációt a természettől (51. o) „Evoluciós etika” erkölcs forrása: az egyén és a világ kapcsolata gyökerek: biológiai eredetűek, de a társadalmi nyomás meghatározó szerepet játszik Érési és racionalizációs folyamat, emberi nem tökéletesedése Thomas és Julien Huxley

42. „A kölcsönös segítség mint természettörvény” realisztikus etika, amely a közösség fejlődését és boldogulását szolgálja fejlődés fő tényezője: a kölcsönös segítség, nem a darwini létért folytatott harc erkölcsi érzés forrása: segítség (állatvilágban is megfigyelhető) jó és a rossz fogalma erkölcsi absztrakció, a természetből vetítik le „Kultúra és etika” új etika megteremtése élet akarása, minden élőlény tisztelete mint erkölcsi parancs (56.o) Pjotr Kropotkon és Albert Schweitzer

43. „Az ember származása” társas ösztönökből eredezteti az erkölcsi tulajdonságokat természetes kiválasztódás segítségnyújtás, rokonszenve méltánylás, hibáztatás Erkölcsi képesség alapja: az értelem fejlettsége (48.o) „Az etika adata” fejlődés utilitarizmus erkölcsi jó: viszonylag fejlett életmód erkölcsi rossz: fejletlen, primitív életmód Darwin és Spencer

44. Etika (2) Az etika és a társadalomtudományok kapcsolata Alkalmazott etika

45. Alkalmazott etika I. Politika és etika kapcsolata közösségi mivolt uralom /hatalom emberi cselekedetek

46. Politika és etika • Az ember közösségi mivoltából és a hatalom természetéből eredő etikai problémák: • Létezik erkölcsös politika? • Szükséges- e az erkölcsös politika? • Az adott politikai rendszeren belül hogyan valósítható meg a szabadság? • Az adott politikai rendszeren belül hogyan valósítható meg az egyenlőség? • Mit jelent az igazságosság (joggal is érintkezik)? • Mit jelent a közjó? • erőszak, háború létjogosultsága (Igazságos- e a háború?)

47. A politika és erkölcs viszonyából adódó etikai problémák • ókor és a középkor: • erényes és bölcs uralkodó, illetve politikai rendszer kidolgozása • Etika és politika egymást kiegészítő filozófiai diszciplínák (un. gyakorlati filozófia) • közösségi ember szabadsága, amely a társadalom egy adott rétegét illeti meg (privilégium) • közjó minőségileg más kategória, mint az egyéni boldogság, (alá-és fölérendeltség) • emberek közötti egyenlőtlenség a természet mintájára • háború megengedhető a jó cél érdekében?

48. Etika és politika különválása • Machiavelli: A fejedelem • uralkodás, hatalom szükségszerű a közösségi együttélés szempontjából • eredményesség a döntő kritérium • Erkölcsileg helytelen cselekedetek is alátámaszthatják az uralom szükségességét • „machiavellizmus”

49. A modern kor jellemvonásai • Etika és politika autonóm filozófiai diszciplínák • hatalom evilági, racionális legitimációja (felvilágosodás) • jogszerűség (felvilágosodás, demokrácia) • béke a racionális és erkölcsös egyén természetes állapota, konfliktusok feloldása • egyén, individuum szabadsága mindenekfelett • utilitarizmus

50. Erkölcs és politika határán a XX. században • totális diktatúrák tapasztalata: egyéni szabadságjogok diadala után a modern kor diktatúrák sorozatát hozta létre • tömegtársadalom korszaka, amely nivellálja az egyéni különbségeket • MacIntyre • J. Rawls